szoci lis esetmunka mint professzi
Download
Skip this Video
Download Presentation
Szociális esetmunka, mint professzió

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 43

Szoci lis esetmunka, mint professzi - PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on

Szociális esetmunka, mint professzió. 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára. Mary Richmond 1917 Szociális diagnózis 1922 Mi a szociális esetmunka? – válaszként megjelent két szakmai munka.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szoci lis esetmunka, mint professzi ' - zachary


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára

Mary Richmond 1917 Szociális diagnózis

1922 Mi a szociális esetmunka?

– válaszként megjelent két szakmai munka

szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i i
Szociális esetmunka kialakulása,iskolái I.
  • 1920- as évek Diagnosztikus iskola – szociális orvos

- pszichoanalitikus modell

- egyénen belüli pszichológiai folyamatok

- egyéni esetkezelés

  • pszichiátrián és a kórházakon belüli szociális munka
  • 1930-as évek Funkcionális iskola

- hajlékony esetmunka modell

- klinikumon kívüli területek fejlődése

szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i ii
Szociális esetmunka kialakulása,iskolái II.
  • Szociális munka közös elemei 1929 (Milfordi konferencia)
  • 1960-as évek Ekelktikus eestmunka modell (Hollis Pszichoszociális modellje)

- módszertani fejlődés (probléma megoldó modell)

- pszichoterápia, pszichiátria, mentálhigiéné hatása

- krízisintervenciós eljárások kialakulása és fejlődése

  • családterápiák térnyerése
  • 1970-es évek Erős törekvés az egység megőrzésére, közös módszertani bázis kimunkálása

- szociális munka általános módszertani keretei

- generális modell

- közösségi szociális munka kiszélesedése

- egyéni esetmunka és a specializációk

szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i iii
Szociális esetmunka kialakulása,iskolái III.
  • 1980-as évek Ökológiai rendszermodellek és a szociális esetmunka problémamegoldó modelljének összekapcsolása

- szociális esetmunka nem egységes

- közvetlen segítő tevékenység továbbfejlesztése

- egyéni esetkezelés időhatárolt és strukturált formái (feladatfókuszú esetmunka, krízisintervenció)

- pár- és családkonzultációs eljárások

- szociális támogatóhálózatokkal folytatott munka

  • esetmenedzselési feladatok
szoci lis munka l nyege
Szociális munka lényege

A szociális munka középpontjában az egyén és környezete közötti interakciók állnak.

Környezet: egyén számára anyagi, érzelmi és szellemi forrás jelenik meg, szolgáltatásokat nyújt és alkalmakat ad ahhoz, hogy az egyén megvalósítsa életfeladatait (hivatás választás, házasság, gyerekek felnevelése), és a különböző nehézségekkel való megbirkózást – „normál krízisek” (betegség, gyász, válás, anyagi nehézségek stb.) segíti.

(Macht és Quam 1986, Compton és Galaway 1989)

szoci lis esetmunka defin ci ja
Szociális esetmunka definíciója

A szociális munka az egyén és környezete közötti interakciók közül azokkal foglalkozik:

1. befolyásolják az életfeladatok teljesítését,

2. enyhítik a feszültségeket,

3. szerepet játszanak az egyén törekvéseinek,

értékeinek realizálásában.

Célja:

1. az egyén „coping”képességének, kapacitásának fejlesztése,

2. az egyén és a szociális forrásrendszerek közötti kapcsolat kialakulásának segítése,

3. szociális rendszerek működésének, hatékonyságának javítása

4. hozzájárulás a társadalom szociálpolitikai tevékenységének alakításához

A szakemberek az adott kor társadalma által kialakított szociális-gondoskodási rendszer keretei között valósítják meg.

(Pincus és Minahan 1973.)

szoci lis munka funkci ja s feladatai pincus s minahan 1973
Szociális munka funkciója és feladatai(Pincus és Minahan 1973.)
  • Problémamegoldó és „coping” – kapacitás fejlesztése
  • Forrásrendszerekkel való kapcsolat kiépítése (mikro-, mezo-, exo-, makrorendszerek)
  • Forrásrendszerek közötti kapcsolatok erősítése
  • Forrásrendszereken belüli folyamatok facilitálása
  • Anyagi források elosztása
  • Szociális kontroll-funkció
  • Részvétel a szociálpolitika formálásában
szoci lpolitikai ramlatok szoc pol form l sa
Szociálpolitikai áramlatok(szoc. pol. formálása)

Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.):

  • Konzervatív (szociális jólét és biztonság hatékony gazdaság függvénye, a szoc.pol.szempontjából a legfontosabb egy prosperáló gazdaság – a szociális segítés önkéntes, karitatív, az egyházak dolga – nem pedig professzió.)
  • Liberális keretek – hatalom és a szociális szakemberek közötti szerepmegosztás – szabad szakmai segítési lehetőségek, de lojalitás a hatalom felé, érték és norma közvetítés terén. (Szociális munka művelői kirekesztődtek a szociálpolitikai döntésfolyamatokból.)
szoci lpolitikai ramlatok szoc pol form l sa ii
Szociálpolitikai áramlatok(szoc. pol. formálása) II.

Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.):

3. Radikalizálódás – megrendült társadalmi értékrendszer, elégedetlenség és a radikális eszmék hordozója – politika formáló küldetés, és szociálpolitikai döntésekben való részvétel igénye (közösségi szociálismunka elterjedése – szociális munka nem más, mint alkalmazott szociálpolitika)

1. Konzervatív irány ismételt megjelenése – 80-as években – fundamentális változásszintje, ahol a főbb szociálpolitikai trendek kialakulnak (politikai-gazdasági folyamatok összjátékában alakulnak ki akár a szociális szakemberek szempontjai kiszorulásával)

szoci lis esetmunka rt korient ci ja
Szociális munka képviselői a középosztály jellegzetes képviselői

Kliensektől idegen értékeket képviselnek és közvetítenek

Olyan viselkedést várnak el, amely a hatalmon lévő társadalmi réteg elvárásaihoz igazodnak, annak értékeit szolgálják

Szociális munka a társadalmilag és kulturálisan hátrányosabb helyzetben lévőket segíti

Érzékenység és tolerancia a másság elfogadására

Szociális esetmunka értékorientációja
szoci lis esetmunka rt korient ci ja ii rt kek
Primer átfogó társadalmi értékek

(társadalomnak miként kell viszonyulnia tagjaihoz, milyen kötelezettségei vannak vele szemben – egyénnel való törődés, az egyén és a társadalom közötti kölcsönös függőség és felelősség)

Szociális munka gyakorlataszempontjából fontos alapértékek

(vannak minden emberre jellemző közös szükségletek, de minden ember alapvetően egyedi, különbözik a másiktól és ezt a különbözőséget, individualitást a társadalomnak tiszteletben kell tartania)

Szociális esetmunka értékorientációja II.Értékek
szoci lis esetmunka rt korient ci ja iii
Szociális esetmunka értékorientációja III.

Értékek megjelenése a szociális munkában:

  • Egyén törekvéseinek segítése,
  • Egyén individualitását, méltóságát respektálja a társadalom
  • Kliens minősítésének, címkézésének, diagnosztikus skatulyába dugásának elkerülése
  • Hagyományos betegségmodell után
  • Kliens erejére, belső potenciájára, fejlődés-lehetőségére támaszkodás
  • Kliens autonómiájának önmeghatározásának fontossága
  • Kliens választási, döntései alternatíváinak kibontakoztatása áll
  • Választás, döntés viszont a kliens dolga
  • Közös konszenzuson nyugvó felelősségvállalás
  • Kliens törekvéseit facilitálja
  • Környezeti feltételek befolyásolása, amelyek ütköznek a kliens belső lehetőségeinek megvalósításával.
szoci lis munka ismereti b zisa i
Szociális munka ismereti bázisa I.
  • Cselekvő, praxis-orientált mesterség
  • Szociálismunkások alkalmazói az elméleteknek
  • Segítés egyedi esetekben valósul meg
  • Gyakorlati tapasztalataik vannak
  • Elmélet alkotás nem jellemző
szoci lis munka ismereti b zisa ii
Szociális munka ismereti bázisa II.
  • Általános elmélet, mely a szociális munkához kapcsolódó diszciplináiból táplálkozik (szociológia, pszichológia, antropológia, gazdaságtan, politológia)
  • Praxis elmélete – mindennapi gyakorlati tevékenységet alapozza meg
  • Szociális munka módszertanára vonatkozó ismeretek
szoci lis szakember identit sa s kompetenci ja
Szociális szakember identitása, és kompetenciája

Szociális esetmunka szakmává váljon:

  • Definiált feladatkör
  • Felkészítési rendszer kidolgozása
  • Képzettség kritériumainak meghatározása
  • A tevékenységi terület művelésének kereteinek meghatározása
  • Ezzel biztosítható, hogy a tevékenységet csak az erre feljogosított kompetens személyek műveljék
szoci lis esetmunka mint seg t tev kenys g
Szociális esetmunka, mint segítő tevékenység

Cél:

Szociális esetmunka elkülönítése, más segítő tevékenységtől (pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás)

pszichoter pia defin ci ja
Pszichoterápia definíciója

Érzelmi természetű problémák kezelése pszichológiai eszközökkel, amely során az erre képzett szakember, a pácienssel kialakított professzionális kapcsolatban erőfeszítéseket tesz a páciens tüneteinek felszámolására, csökkentésére, megváltoztatására, illetve megkísérli a páciens inadekvát viselkedési mintáit pozitív irányba alakítani, személyiség-fejlődését segíteni.

(Wolberg, 1977.)

pszichoter pia
Pszichoterápia
  • Páciens belső, pszichés folyamataira, intraperszonális történéseire koncentrál
  • Pszichés zavarokkal, megbetegedésekkel foglalkozik, főként a klinikumban
  • Speciális képzettséget követel
  • Segítő alapszakmára épül, de új szakmaként jelenik meg
pszichol giai tan csad s f bb jellemz i
Pszichológiai tanácsadás főbb jellemzői
  • Felsőfokú tanulmányok során szerezhető meg
  • Rendelkezik szakmai szerveződésekkel, etikai kódex-szel, műveléséhez szükséges jogi szabályozással
  • Tanácsadás személyi, szociális, foglalkoztatási, és oktatási nehézségekkel foglalkozik különböző alkalmazási területeken
  • Azokkal foglalkoznak, akik pszichés funkcióikban normál övezetbe tartoznak, alkalmazkodási, fejlődési vagy szituatív nehézségeik vannak, átmeneti és rövid beavatkozást igényelnek
  • Elméletileg megalapozott, strukturált keretek között folyó tevékenység, felhasználja a pszichológiai elméleteket
  • A tanácsadás olyan segítő folyamat, amelyben a kliens megtanulja, hogyan hozzon döntéseket, formálja viselkedését, érzéseit, gondolkodását
  • Kliens által kívántváltozásra fókuszál
  • Különféle specializációs irányok ragadhatók meg
pszichol giai tan csad s defin ci ja
Pszichológiai tanácsadás definíciója

Egy időhatáros, elméletileg megalapozott, interperszonális segítő tevékenység, amelyet szakembervégez. Alapvetően egészséges egyénnek nyújt segítséget fejlődési és szituatív problémáinak megoldásában. A segítő munka személyi, foglalkozási és oktatási nehézségekre specializálódhat. A tanácsadó a tevékenységhez felsőfokú képesítéssel és működési engedéllyel rendelkezik.

A „coping-kapacitás” személyen belüli tényezőire teszi a hangsúlyt, kevésbé a környezeti tényezőkre, illetve az egyén és a környezete közötti interakciókkal.

szoci lis esetmunka defin ci ja1
Szociális esetmunka definíciója

Nehézségekkel küzdő egyének, családok és csoportok számára nyújtott pszichoszociális segítséget. Segítő intervenciók a nehézségek biológiai, pszichológiai és szociális tényezőinek vizsgálatán alapulnak, de szemben más segítő tevékenységekkel , a szociális segítő tevékenység során a szociális kontextus figyelembevétele kiemelt hangsúlyt kap. Intervenciók irányulhatnak személyen belüli változásokra, az egyénnek az életterében jelentős személyekkel való kapcsolatára és/vagy szociális környezet változtatására.

(Denveri konferencia 1979.)

slide23
Időkeretek a szociális esetmunkában
  • Intézményi határok
  • A szociális esetmunka megközelítési módja és tartalmi sajátosságai
diagnosztikai iskola dinamikus l lektani megk zel t s
A pszichoanalitikus modell

A szociális esetmunkában

Az „én-pszichológia”

Hatása a szociális esetmunkára

Diagnosztikai iskolaDinamikus lélektani megközelítés
pszichoanalitikus modell i
Pszichoanalitikus modell I.
  • Klasszikus pszichoanalízis a neurotikus tünetképzések mögött meghúzódó, rejtett, tudattalan pszichikus tartalmak feltárásával értelmezte a tüneteket
  • Valamilyen fájdalmas, traumatizáló élmény rejtett, tudattalan jelenléte a tünetképző erő
  • A múltbéli élmények felidézése kioldja azok tünetképző erejét
pszichoanalitikus modell ii traumatiz l lm nyek
Pszichoanalitikus modell II.traumatizáló élmények:
  • Korábban átélt frusztrációk, konfliktusok, megaláztatások – eredeti tartalmuk transzformálódva jelennek meg
  • Kora gyermekkori fantáziák, vágyak, indulatok, érzések – melyek felnőttként nem akceptálhatóak (pl. szülőkkel átélt mikrotraumák)
  • Szexuális ösztönkésztetések kiemelt szerepe
pszichoanalitikus modell iii n fejl d s folyamata 1923 freud
Pszichoanalitikus modell III.én-fejlődés folyamata 1923 Freud

Ösztön-én, én, felettes-én

  • Az ösztön-én a késztetéseket, tudatelőttesbe került minden élményt, tapasztalatot tartalmaz
  • Az én, a külvilág percepcióját és a realitáskapcsolatot képviseli (meg kell felelnie a külvilágnak, a felettes-énnek és az ösztön-énnek)
  • A szülői tiltás interiorizációja a felettes-én képződése
pszichoanalitikus modell iv pszichoszexu lis fejl d si t
Pszichoanalitikus modell IV.pszichoszexuális fejlődési út
  • „óceán-érzés”
  • Primér nárcizmus
  • Én és a másik differenciálása – én-határok körvonalazódása
  • Orális szakasz – szükséglet kielégítése a szájon át történik – érzelmi élet
  • Anális szakasz – szobatisztaságra szokás – agresszió – autonómia kialakulása
  • Ödipális szakasz rivalizáció, azonosulás – neurotikus személyiség kialakulása
  • Latencia – kifelé fordulás
  • Pubertás – genitális szexualitás kialakulása
pszichoanalitikus modell megjelen se a szoci lis munk ban
Pszichoanalitikus modell megjelenése a szociális munkában
  • Korai generális modell
  • Elméletet kínált a képzés és a gyakorlat számára
  • Figyelmet a személyiségen belüli pszichológiai történésekre helyezte
  • Elhanyagolta a szociális környezet jelentőségét
  • Terápiás módszerként rendkívül időigényes és passzív
pszichoanalitikus modell k pvisel i i
Pszichoanalitikus modellképviselői I.
  • Anette Garrett 1949 „a páciens érzelmi életére irányul az esetmunka, nincs értelme a terápiától való megkülönböztetésre”
  • Gordon Hamillton 1950 „az esetmunka döntően terápiás folyamat”
pszichoanalitikus modell k pvisel i ii
Pszichoanalitikus modellképviselői II.
  • Austin 1956: pszichoterápia három formája:

Szupportív terápia – eszközei a környezeti manipuláció érzelmi ventillálás, tnaácsadás, célja a szorongáscsökkentés és támogatás

Intermedier terápia – dinamikus megértés,részleges értelmezés a tanácsadás mellett célja bizonyos mértékű belső változás elérése

Pszichoanalitikus terápia – teljes rekonstrukció, gyökeres személyiségváltozás

pszichoanalitikus modell k pvisel i iii
Pszichoanalitikus modellképviselői III.
  • Roy Grinker 1961- pszichiátria szociális munka – interdiszciplináris jellegű
  • Florence Hollis 1964 – pszichoszociális terápia – Francis Turner 1978
pszichoanalitikus modell k pvisel i iv
Pszichoanalitikus modellképviselői IV.
  • Adler 1911 – gyermek fejlődése a szciális tényezők, a szülői nevelési minták hatása – dinamikus lélektan „kulturális”irányzatának első képviselője – gyermeklélektan, nevelési tanácsadó, tanácsadói és gyermekvédelmi munka
az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban i
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában I.

Heinz Hartnann 1939 – az én-funkciók egészséges körülmények között ösztönkésztetésektől függetlenül, konfliktusmentesen működnek, és primer, autonóm funkciójuk az adaptáció biztosítása a külvilág felé. Én-apparátus velünk született,az ösztön-fejlődéstől független, azzal párhuzamos fejlődésutat mutat.

az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban ii
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában II.
  • Federn 1952 – az én-funkciók fejlődésében a környezeti tényezők jelentősége az én-fejlődésre, én fontos szerepet játszik a külvilághoz való adaptációban, és a realitás-kontroll mellett a a belső pszichikus történések szintézisében, személyiségintegrációjában.
az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban iii
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában III.

Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete

  • Első év – ősbizalom – kapcsolati bizalmatlanság
  • 2-3 év autonómai – inkompetencia, bizonytalanság
  • 4-5 év kezdeményező készség, asszertivitás – bűntudat
  • 6-12 év tanuláshoz kapcsolódó komplex készségek, intellektuális hatékonyság – kisebbrendűségi érzés
slide38
Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete (folytatás)

13-18 év identitás és szerepek kialakítása – identitás- és szerepkonfúzió

19-25 év intim párkapcsolatok kialakítása – izoláció, kötődési nehézségek

26-50 év stabil helytállás, következő generáció felnevelése – életpálya megrekedése

50 év után integráció, megfutott életpálya akcptálása, elfogadása – kiábrándultság, életúj sikertelenségének érzése

az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban iv
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában IV.

Bellak 1973 12 lényeges én-funkciót írt le:

  • Realitás kontroll – a külvilág adekvát észlelése
  • Ítélőképesség – ok-okozati összefüggések, konzekvenciák felismerése
  • Külvilág és a self realitásának érzékelése
  • Impulzus kontroll
  • Tárgykapcsolatok alakításának képessége
  • Gondolkodási folyamatok érettsége
slide40
Bellak 1973 12 lényeges én-funkciót írt le:

(folytatás)

  • Adaptív regresszió az én szolgálatában
  • Olyan védekező funkciók, amelyek én-védő jellegűek
  • Ingerhatárok a túl erős ingerekkel szemben
  • Autonóm funkciók, adaptív működése az énnek
  • Kompetenciát és hatékonyságot az egyén adott fejelsttségi szintjén
  • Szintetizáló-integratív funkció

Én-erő és én-gyengeség fogalma, krízis esetén az én működése átmenetileg elégtelen lehet.

az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban v
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában V.
  • Goldstein 1984 „Én-pszichológia és szociális munka gyakorlat”

Én-szupportív eljárások és Én-módosító eljárások összehasonlítása

  • kliens kurrens viselkedése áll – itt és most
  • Cél a kliens adaptív viselkedésében beálló változás
  • Kapcsolat realisztikus elemét hangsúlyozza
slide42
Goldstein által idézett technikák:
  • támasznyújtás technikái
  • Direkt befolyásolás, szuggesszió, tanácsadás
  • Kliens érzéseinek verbalizálása, ventillációja, facilitációja
  • Kliens kurrens helyzetére és kapcsolataira fókuszál
  • Kliens viselkedésének dinamikus tényezőire irányuló tükrözés
  • Segítő ösztönzi aklienst, hogy a múltbéli gyökerein is gondolkodjon

Környezeti tényezőkkel való foglalkozás, szociális munka esetmenedzselése

az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban vi
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában VI.
  • Hermann Imre 1943 – megkapaszkodási ösztön – tárgykapcsolati iskola képviselője

(Melanie Klein, Fairbairn, Winnicott és Tuntrip)

  • self-pszichológia modellje – az egyén önmagáról alkotott belső képének alakulását inegrálódásának folyamatát teszi középpontba (Mahler, Jacobson, Kohut)
  • Kernberg a két irányzat szintézise

(Hamupipőke mese)

ad