Szoci lis esetmunka mint professzi
Download
1 / 43

Szoci lis esetmunka, mint professzi - PowerPoint PPT Presentation


  • 80 Views
  • Uploaded on

Szociális esetmunka, mint professzió. 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára. Mary Richmond 1917 Szociális diagnózis 1922 Mi a szociális esetmunka? – válaszként megjelent két szakmai munka.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szoci lis esetmunka, mint professzi ' - zachary


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára

Mary Richmond 1917 Szociális diagnózis

1922 Mi a szociális esetmunka?

– válaszként megjelent két szakmai munka


Szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i i
Szociális esetmunka kialakulása, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztáraiskolái I.

  • 1920- as évek Diagnosztikus iskola – szociális orvos

    - pszichoanalitikus modell

    - egyénen belüli pszichológiai folyamatok

    - egyéni esetkezelés

  • pszichiátrián és a kórházakon belüli szociális munka

  • 1930-as évek Funkcionális iskola

    - hajlékony esetmunka modell

    - klinikumon kívüli területek fejlődése


Szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i ii
Szociális esetmunka kialakulása, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztáraiskolái II.

  • Szociális munka közös elemei 1929 (Milfordi konferencia)

  • 1960-as évek Ekelktikus eestmunka modell (Hollis Pszichoszociális modellje)

    - módszertani fejlődés (probléma megoldó modell)

    - pszichoterápia, pszichiátria, mentálhigiéné hatása

    - krízisintervenciós eljárások kialakulása és fejlődése

  • családterápiák térnyerése

  • 1970-es évek Erős törekvés az egység megőrzésére, közös módszertani bázis kimunkálása

    - szociális munka általános módszertani keretei

    - generális modell

    - közösségi szociális munka kiszélesedése

    - egyéni esetmunka és a specializációk


Szoci lis esetmunka kialakul sa iskol i iii
Szociális esetmunka kialakulása, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztáraiskolái III.

  • 1980-as évek Ökológiai rendszermodellek és a szociális esetmunka problémamegoldó modelljének összekapcsolása

    - szociális esetmunka nem egységes

    - közvetlen segítő tevékenység továbbfejlesztése

    - egyéni esetkezelés időhatárolt és strukturált formái (feladatfókuszú esetmunka, krízisintervenció)

    - pár- és családkonzultációs eljárások

    - szociális támogatóhálózatokkal folytatott munka

  • esetmenedzselési feladatok


Szoci lis munka l nyege
Szociális munka lényege mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára

A szociális munka középpontjában az egyén és környezete közötti interakciók állnak.

Környezet: egyén számára anyagi, érzelmi és szellemi forrás jelenik meg, szolgáltatásokat nyújt és alkalmakat ad ahhoz, hogy az egyén megvalósítsa életfeladatait (hivatás választás, házasság, gyerekek felnevelése), és a különböző nehézségekkel való megbirkózást – „normál krízisek” (betegség, gyász, válás, anyagi nehézségek stb.) segíti.

(Macht és Quam 1986, Compton és Galaway 1989)


Szoci lis esetmunka defin ci ja
Szociális esetmunka definíciója mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára

A szociális munka az egyén és környezete közötti interakciók közül azokkal foglalkozik:

1. befolyásolják az életfeladatok teljesítését,

2. enyhítik a feszültségeket,

3. szerepet játszanak az egyén törekvéseinek,

értékeinek realizálásában.

Célja:

1. az egyén „coping”képességének, kapacitásának fejlesztése,

2. az egyén és a szociális forrásrendszerek közötti kapcsolat kialakulásának segítése,

3. szociális rendszerek működésének, hatékonyságának javítása

4. hozzájárulás a társadalom szociálpolitikai tevékenységének alakításához

A szakemberek az adott kor társadalma által kialakított szociális-gondoskodási rendszer keretei között valósítják meg.

(Pincus és Minahan 1973.)


Szoci lis munka funkci ja s feladatai pincus s minahan 1973
Szociális munka funkciója és feladatai mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára(Pincus és Minahan 1973.)

  • Problémamegoldó és „coping” – kapacitás fejlesztése

  • Forrásrendszerekkel való kapcsolat kiépítése (mikro-, mezo-, exo-, makrorendszerek)

  • Forrásrendszerek közötti kapcsolatok erősítése

  • Forrásrendszereken belüli folyamatok facilitálása

  • Anyagi források elosztása

  • Szociális kontroll-funkció

  • Részvétel a szociálpolitika formálásában


Szoci lpolitikai ramlatok szoc pol form l sa
Szociálpolitikai áramlatok mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára(szoc. pol. formálása)

Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.):

  • Konzervatív (szociális jólét és biztonság hatékony gazdaság függvénye, a szoc.pol.szempontjából a legfontosabb egy prosperáló gazdaság – a szociális segítés önkéntes, karitatív, az egyházak dolga – nem pedig professzió.)

  • Liberális keretek – hatalom és a szociális szakemberek közötti szerepmegosztás – szabad szakmai segítési lehetőségek, de lojalitás a hatalom felé, érték és norma közvetítés terén. (Szociális munka művelői kirekesztődtek a szociálpolitikai döntésfolyamatokból.)


Szoci lpolitikai ramlatok szoc pol form l sa ii
Szociálpolitikai áramlatok mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára(szoc. pol. formálása) II.

Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.):

3. Radikalizálódás – megrendült társadalmi értékrendszer, elégedetlenség és a radikális eszmék hordozója – politika formáló küldetés, és szociálpolitikai döntésekben való részvétel igénye (közösségi szociálismunka elterjedése – szociális munka nem más, mint alkalmazott szociálpolitika)

1. Konzervatív irány ismételt megjelenése – 80-as években – fundamentális változásszintje, ahol a főbb szociálpolitikai trendek kialakulnak (politikai-gazdasági folyamatok összjátékában alakulnak ki akár a szociális szakemberek szempontjai kiszorulásával)


Szoci lis esetmunka rt korient ci ja

Szociális munka képviselői a középosztály jellegzetes képviselői

Kliensektől idegen értékeket képviselnek és közvetítenek

Olyan viselkedést várnak el, amely a hatalmon lévő társadalmi réteg elvárásaihoz igazodnak, annak értékeit szolgálják

Szociális munka a társadalmilag és kulturálisan hátrányosabb helyzetben lévőket segíti

Érzékenység és tolerancia a másság elfogadására

Szociális esetmunka értékorientációja


Szoci lis esetmunka rt korient ci ja ii rt kek

Primer átfogó társadalmi értékek képviselői

(társadalomnak miként kell viszonyulnia tagjaihoz, milyen kötelezettségei vannak vele szemben – egyénnel való törődés, az egyén és a társadalom közötti kölcsönös függőség és felelősség)

Szociális munka gyakorlataszempontjából fontos alapértékek

(vannak minden emberre jellemző közös szükségletek, de minden ember alapvetően egyedi, különbözik a másiktól és ezt a különbözőséget, individualitást a társadalomnak tiszteletben kell tartania)

Szociális esetmunka értékorientációja II.Értékek


Szoci lis esetmunka rt korient ci ja iii
Szociális esetmunka képviselőiértékorientációja III.

Értékek megjelenése a szociális munkában:

  • Egyén törekvéseinek segítése,

  • Egyén individualitását, méltóságát respektálja a társadalom

  • Kliens minősítésének, címkézésének, diagnosztikus skatulyába dugásának elkerülése

  • Hagyományos betegségmodell után

  • Kliens erejére, belső potenciájára, fejlődés-lehetőségére támaszkodás

  • Kliens autonómiájának önmeghatározásának fontossága

  • Kliens választási, döntései alternatíváinak kibontakoztatása áll

  • Választás, döntés viszont a kliens dolga

  • Közös konszenzuson nyugvó felelősségvállalás

  • Kliens törekvéseit facilitálja

  • Környezeti feltételek befolyásolása, amelyek ütköznek a kliens belső lehetőségeinek megvalósításával.


Szoci lis munka ismereti b zisa i
Szociális munka képviselőiismereti bázisa I.

  • Cselekvő, praxis-orientált mesterség

  • Szociálismunkások alkalmazói az elméleteknek

  • Segítés egyedi esetekben valósul meg

  • Gyakorlati tapasztalataik vannak

  • Elmélet alkotás nem jellemző


Szoci lis munka ismereti b zisa ii
Szociális munka képviselőiismereti bázisa II.

  • Általános elmélet, mely a szociális munkához kapcsolódó diszciplináiból táplálkozik (szociológia, pszichológia, antropológia, gazdaságtan, politológia)

  • Praxis elmélete – mindennapi gyakorlati tevékenységet alapozza meg

  • Szociális munka módszertanára vonatkozó ismeretek


Szoci lis szakember identit sa s kompetenci ja
Szociális szakember identitása, és kompetenciája képviselői

Szociális esetmunka szakmává váljon:

  • Definiált feladatkör

  • Felkészítési rendszer kidolgozása

  • Képzettség kritériumainak meghatározása

  • A tevékenységi terület művelésének kereteinek meghatározása

  • Ezzel biztosítható, hogy a tevékenységet csak az erre feljogosított kompetens személyek műveljék


Szoci lis esetmunka mint seg t tev kenys g
Szociális esetmunka, képviselőimint segítő tevékenység

Cél:

Szociális esetmunka elkülönítése, más segítő tevékenységtől (pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás)


Pszichoter pia defin ci ja
Pszichoterápia definíciója képviselői

Érzelmi természetű problémák kezelése pszichológiai eszközökkel, amely során az erre képzett szakember, a pácienssel kialakított professzionális kapcsolatban erőfeszítéseket tesz a páciens tüneteinek felszámolására, csökkentésére, megváltoztatására, illetve megkísérli a páciens inadekvát viselkedési mintáit pozitív irányba alakítani, személyiség-fejlődését segíteni.

(Wolberg, 1977.)


Pszichoter pia
Pszichoterápia képviselői

  • Páciens belső, pszichés folyamataira, intraperszonális történéseire koncentrál

  • Pszichés zavarokkal, megbetegedésekkel foglalkozik, főként a klinikumban

  • Speciális képzettséget követel

  • Segítő alapszakmára épül, de új szakmaként jelenik meg


Pszichol giai tan csad s f bb jellemz i
Pszichológiai tanácsadás főbb jellemzői képviselői

  • Felsőfokú tanulmányok során szerezhető meg

  • Rendelkezik szakmai szerveződésekkel, etikai kódex-szel, műveléséhez szükséges jogi szabályozással

  • Tanácsadás személyi, szociális, foglalkoztatási, és oktatási nehézségekkel foglalkozik különböző alkalmazási területeken

  • Azokkal foglalkoznak, akik pszichés funkcióikban normál övezetbe tartoznak, alkalmazkodási, fejlődési vagy szituatív nehézségeik vannak, átmeneti és rövid beavatkozást igényelnek

  • Elméletileg megalapozott, strukturált keretek között folyó tevékenység, felhasználja a pszichológiai elméleteket

  • A tanácsadás olyan segítő folyamat, amelyben a kliens megtanulja, hogyan hozzon döntéseket, formálja viselkedését, érzéseit, gondolkodását

  • Kliens által kívántváltozásra fókuszál

  • Különféle specializációs irányok ragadhatók meg


Pszichol giai tan csad s defin ci ja
Pszichológiai tanácsadás definíciója képviselői

Egy időhatáros, elméletileg megalapozott, interperszonális segítő tevékenység, amelyet szakembervégez. Alapvetően egészséges egyénnek nyújt segítséget fejlődési és szituatív problémáinak megoldásában. A segítő munka személyi, foglalkozási és oktatási nehézségekre specializálódhat. A tanácsadó a tevékenységhez felsőfokú képesítéssel és működési engedéllyel rendelkezik.

A „coping-kapacitás” személyen belüli tényezőire teszi a hangsúlyt, kevésbé a környezeti tényezőkre, illetve az egyén és a környezete közötti interakciókkal.


Szoci lis esetmunka defin ci ja1
Szociális esetmunka definíciója képviselői

Nehézségekkel küzdő egyének, családok és csoportok számára nyújtott pszichoszociális segítséget. Segítő intervenciók a nehézségek biológiai, pszichológiai és szociális tényezőinek vizsgálatán alapulnak, de szemben más segítő tevékenységekkel , a szociális segítő tevékenység során a szociális kontextus figyelembevétele kiemelt hangsúlyt kap. Intervenciók irányulhatnak személyen belüli változásokra, az egyénnek az életterében jelentős személyekkel való kapcsolatára és/vagy szociális környezet változtatására.

(Denveri konferencia 1979.)




Diagnosztikai iskola dinamikus l lektani megk zel t s

A pszichoanalitikus modell képviselői

A szociális esetmunkában

Az „én-pszichológia”

Hatása a szociális esetmunkára

Diagnosztikai iskolaDinamikus lélektani megközelítés


Pszichoanalitikus modell i
Pszichoanalitikus modell I. képviselői

  • Klasszikus pszichoanalízis a neurotikus tünetképzések mögött meghúzódó, rejtett, tudattalan pszichikus tartalmak feltárásával értelmezte a tüneteket

  • Valamilyen fájdalmas, traumatizáló élmény rejtett, tudattalan jelenléte a tünetképző erő

  • A múltbéli élmények felidézése kioldja azok tünetképző erejét


Pszichoanalitikus modell ii traumatiz l lm nyek
Pszichoanalitikus modell II. képviselőitraumatizáló élmények:

  • Korábban átélt frusztrációk, konfliktusok, megaláztatások – eredeti tartalmuk transzformálódva jelennek meg

  • Kora gyermekkori fantáziák, vágyak, indulatok, érzések – melyek felnőttként nem akceptálhatóak (pl. szülőkkel átélt mikrotraumák)

  • Szexuális ösztönkésztetések kiemelt szerepe


Pszichoanalitikus modell iii n fejl d s folyamata 1923 freud
Pszichoanalitikus modell III. képviselőién-fejlődés folyamata 1923 Freud

Ösztön-én, én, felettes-én

  • Az ösztön-én a késztetéseket, tudatelőttesbe került minden élményt, tapasztalatot tartalmaz

  • Az én, a külvilág percepcióját és a realitáskapcsolatot képviseli (meg kell felelnie a külvilágnak, a felettes-énnek és az ösztön-énnek)

  • A szülői tiltás interiorizációja a felettes-én képződése


Pszichoanalitikus modell iv pszichoszexu lis fejl d si t
Pszichoanalitikus modell IV. képviselőipszichoszexuális fejlődési út

  • „óceán-érzés”

  • Primér nárcizmus

  • Én és a másik differenciálása – én-határok körvonalazódása

  • Orális szakasz – szükséglet kielégítése a szájon át történik – érzelmi élet

  • Anális szakasz – szobatisztaságra szokás – agresszió – autonómia kialakulása

  • Ödipális szakasz rivalizáció, azonosulás – neurotikus személyiség kialakulása

  • Latencia – kifelé fordulás

  • Pubertás – genitális szexualitás kialakulása


Pszichoanalitikus modell megjelen se a szoci lis munk ban
Pszichoanalitikus modell megjelenése a szociális munkában képviselői

  • Korai generális modell

  • Elméletet kínált a képzés és a gyakorlat számára

  • Figyelmet a személyiségen belüli pszichológiai történésekre helyezte

  • Elhanyagolta a szociális környezet jelentőségét

  • Terápiás módszerként rendkívül időigényes és passzív


Pszichoanalitikus modell k pvisel i i
Pszichoanalitikus modell képviselőiképviselői I.

  • Anette Garrett 1949 „a páciens érzelmi életére irányul az esetmunka, nincs értelme a terápiától való megkülönböztetésre”

  • Gordon Hamillton 1950 „az esetmunka döntően terápiás folyamat”


Pszichoanalitikus modell k pvisel i ii
Pszichoanalitikus modell képviselőiképviselői II.

  • Austin 1956: pszichoterápia három formája:

    Szupportív terápia – eszközei a környezeti manipuláció érzelmi ventillálás, tnaácsadás, célja a szorongáscsökkentés és támogatás

    Intermedier terápia – dinamikus megértés,részleges értelmezés a tanácsadás mellett célja bizonyos mértékű belső változás elérése

    Pszichoanalitikus terápia – teljes rekonstrukció, gyökeres személyiségváltozás


Pszichoanalitikus modell k pvisel i iii
Pszichoanalitikus modell képviselőiképviselői III.

  • Roy Grinker 1961- pszichiátria szociális munka – interdiszciplináris jellegű

  • Florence Hollis 1964 – pszichoszociális terápia – Francis Turner 1978


Pszichoanalitikus modell k pvisel i iv
Pszichoanalitikus modell képviselőiképviselői IV.

  • Adler 1911 – gyermek fejlődése a szciális tényezők, a szülői nevelési minták hatása – dinamikus lélektan „kulturális”irányzatának első képviselője – gyermeklélektan, nevelési tanácsadó, tanácsadói és gyermekvédelmi munka


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban i
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában I. képviselői

Heinz Hartnann 1939 – az én-funkciók egészséges körülmények között ösztönkésztetésektől függetlenül, konfliktusmentesen működnek, és primer, autonóm funkciójuk az adaptáció biztosítása a külvilág felé. Én-apparátus velünk született,az ösztön-fejlődéstől független, azzal párhuzamos fejlődésutat mutat.


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban ii
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában II. képviselői

  • Federn 1952 – az én-funkciók fejlődésében a környezeti tényezők jelentősége az én-fejlődésre, én fontos szerepet játszik a külvilághoz való adaptációban, és a realitás-kontroll mellett a a belső pszichikus történések szintézisében, személyiségintegrációjában.


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban iii
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában III. képviselői

Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete

  • Első év – ősbizalom – kapcsolati bizalmatlanság

  • 2-3 év autonómai – inkompetencia, bizonytalanság

  • 4-5 év kezdeményező készség, asszertivitás – bűntudat

  • 6-12 év tanuláshoz kapcsolódó komplex készségek, intellektuális hatékonyság – kisebbrendűségi érzés


Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete (folytatás)

13-18 év identitás és szerepek kialakítása – identitás- és szerepkonfúzió

19-25 év intim párkapcsolatok kialakítása – izoláció, kötődési nehézségek

26-50 év stabil helytállás, következő generáció felnevelése – életpálya megrekedése

50 év után integráció, megfutott életpálya akcptálása, elfogadása – kiábrándultság, életúj sikertelenségének érzése


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban iv
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában IV. (folytatás)

Bellak 1973 12 lényeges én-funkciót írt le:

  • Realitás kontroll – a külvilág adekvát észlelése

  • Ítélőképesség – ok-okozati összefüggések, konzekvenciák felismerése

  • Külvilág és a self realitásának érzékelése

  • Impulzus kontroll

  • Tárgykapcsolatok alakításának képessége

  • Gondolkodási folyamatok érettsége


Bellak 1973 12 lényeges én-funkciót írt le: (folytatás)

(folytatás)

  • Adaptív regresszió az én szolgálatában

  • Olyan védekező funkciók, amelyek én-védő jellegűek

  • Ingerhatárok a túl erős ingerekkel szemben

  • Autonóm funkciók, adaptív működése az énnek

  • Kompetenciát és hatékonyságot az egyén adott fejelsttségi szintjén

  • Szintetizáló-integratív funkció

    Én-erő és én-gyengeség fogalma, krízis esetén az én működése átmenetileg elégtelen lehet.


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban v
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában V. (folytatás)

  • Goldstein 1984 „Én-pszichológia és szociális munka gyakorlat”

    Én-szupportív eljárások és Én-módosító eljárások összehasonlítása

  • kliens kurrens viselkedése áll – itt és most

  • Cél a kliens adaptív viselkedésében beálló változás

  • Kapcsolat realisztikus elemét hangsúlyozza


Goldstein által idézett technikák: (folytatás)

  • támasznyújtás technikái

  • Direkt befolyásolás, szuggesszió, tanácsadás

  • Kliens érzéseinek verbalizálása, ventillációja, facilitációja

  • Kliens kurrens helyzetére és kapcsolataira fókuszál

  • Kliens viselkedésének dinamikus tényezőire irányuló tükrözés

  • Segítő ösztönzi aklienst, hogy a múltbéli gyökerein is gondolkodjon

    Környezeti tényezőkkel való foglalkozás, szociális munka esetmenedzselése


Az n pszichol gia a szoci lis esetmunk ban vi
Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában VI. (folytatás)

  • Hermann Imre 1943 – megkapaszkodási ösztön – tárgykapcsolati iskola képviselője

    (Melanie Klein, Fairbairn, Winnicott és Tuntrip)

  • self-pszichológia modellje – az egyén önmagáról alkotott belső képének alakulását inegrálódásának folyamatát teszi középpontba (Mahler, Jacobson, Kohut)

  • Kernberg a két irányzat szintézise

    (Hamupipőke mese)


ad