Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 26

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás. Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat.

Download Presentation

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere


A k z ss gi d nt shozatal s jogalkot s

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat.

„ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt.

A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • A Bizottság döntés-előkészítő szerepe

  • kezdeményezi a közösségi jogalkotást

  • (kizárólagos kezdeményezési jog),

  • előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, azt az EP és

  • Tanács elé terjeszti,

  • az EB képviselője a tanácsi és parlamenti üléseken

  • jelen van, így:

  • a módosító javaslatokat megismeri,

  • javaslatát a tanács csak egyhangúan módosíthatja,

  • ha az EB a módosításokkal nem ért egyet, akkor joga

    van javaslatát visszavonni,


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

Az EU döntéshozatali mechanizmusa

döntés

vélemény

TANÁCS

A tagállamok nemzeti érdekei

TANÁCS

Miniszterek Tanácsa

TAGÁLLAMOK

kormányai

EP

(EU + EU állampolgárok érdekei

állásfoglalás

közös

döntés

COREPER

COREPER

Munkacsoportok

Munkacsoportok

Gazdasági és Szociális

Bizottság

vélemény

Nemzeti Parlamentek

kezdeményezés

kezdeményezés

BIZOTTSÁG

A közösség érdekei

Régiók Bizottsága

Regionális és helyi érdekek


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása

  • Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt.

  • 1970. szerepet kap a költségvetés elfogadásában

  • 1979. A közvetlen választás = erős legitimáció

  • 1986. Az Egységes Európai Okmány bevezette az :

    • - együttműködési

    • hozzájárulási

    • döntéshozatali eljárást

  • A Maastrichti Szerződéstől kezdve minden szerződés újabb területekre terjesztette ki a Parlament jogkörét a döntéshozatalba


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

1. KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS

a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje

2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS

jelentősége mára csökkent

3. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS

vétójogot jelent az EP számára

4. EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó

a. INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS

b. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS

c. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS

Jogalkotási eljárások

Döntéshozatali eljárások


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • Konzultációs eljárás

  • (consultation procedure)

  • EEO-ig egyetlen eljárás,

  • jelentősége csökkent, de még mindig fő eljárás,

  • konzultációs eljárás során a Bizottság

  • kezdeményez, és a Tanács fogadja el a döntést,

  • kötelező kikérni a Parlament véleményét,

  • bár ezt a véleményt nem kötelező figyelembe

  • venni.

  • ugyanakkor a Parlament késlekedhet

    véleményével, amellyel nyomást gyakorol a többi

    döntéshozóra,


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Együttműködési eljárás

(cooperative procedure)

az EEO vezette be, az MSZ erősítette meg,

A Bizottság kezdeményezésére a Tanács

döntéstervezetet fogad el, amelyet

kötelező a EP elé utalni.

Az EP max. három hónap alatt megvitatja a tervezetet, és visszaküldi a Bizottságnak,

majd a Tanácsnak,

Ha az EP véleménye pozitív, a döntés megszületik,

ha negatív, akkor a Tanácsban konszenzus, (egyhangú döntés)

kell az EP véleményének

figyelmen kívül hagyásához.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Hozzájárulási eljárás

(assent procedure)

Az 1986-os Egységes Európai Okmány

vezette be

a Parlamentvétójoggal rendelkezik

a Miniszterek Tanácsa által hozott

bizonyos fontos döntések tekintetében,

vagyis indok nélkül elutasíthat egy-egy kérdéskört.

Parlament egyetértése szükséges a Tanács döntése előtt

A hozzájárulás erős döntési jogkört biztosít


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Együttdöntési eljárás (codecision)

A Bizottság javaslatát egyszerre terjeszti

a Tanács és a Parlament elé,

amit ezek a testületek párhuzamosan,

de egymástól függetlenül vitatnak meg.

Tanács megküldi a

Parlamentnek a kérdésre vonatkozó

közös álláspontját, amelyre az módosító

javaslatokat tehet.

1. ha a Parlament nem ért egyet a

Tanács álláspontjával, a döntés nem

születik meg az adott témában.

2. ha a Parlament nem fűz hozzá semmit,

a döntés automatikusan megszületik.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

3. ha a Parlament módosító javaslatokat

kíván hozzáfűzni, fel kell állítani egy egyeztető bizottságot,

amelyben egyenlő arányban képviseltetik magukat a

Parlament és a Tanács képviselői.

Ha az egyeztető bizottságban egyetértésre

jutnak a felek, döntés csak akkor születik,

ha a Parlament és a Tanács külön-külön is elfogadja a döntéstervezetet.

Az együttdöntési eljárás során van a

Parlamentnek a legszélesebb jogosítványa, mivel társ-jogalkotó szerepet kap.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Információs eljárás

Az 1957-es Római Szerződés előírja

néhány esetben, hogy a döntéshozatal során a

Parlamentet informálni kell,

a döntésbe beleszólási joga azonban nincs.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Költségvetési eljárás

A Parlament a Tanáccsal közösen

megosztott hatáskörrel rendelkezik

az Unió költségvetésének elfogadásában.

Az Európai Bizottság elkészíti a

költségvetés tervezetét, aztán a

Parlament és a Tanács elé terjeszti

megvitatásra. A költségvetési eljárás során a

Parlamentnek lehetősége nyílik a

Közösség költségvetésén módosítani,

vagy elvetheti azt.

Amennyiben a Parlament nem fogadja el

újra kell kezdeni.

A Parlament elnöke írja alá.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Egyeztetési eljárás

egyik alapszerződés sem említi,

azonban a Tanács kötelezettséget

vállalt, hogy néhány esetben a

Parlamenttel egyeztetve hoz döntést.

Jogalkotás során

felmerülő vitás kérdések rendezése, kompromisszum létrehozása.

Komitológia

„bizottságosdit” jelent,

a Tanács a döntési jogot átruházza a kezdeményezőre,

vagyis a Bizottságra,

ha a döntést gyorsan kell meghozni.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

Közösségi jog


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG

VISZONYA

Nemzeti jog

Jogalanyai: természetes és jogi személyek

Jogforrásai: jogszabályok

Közösségi Jog = egyedi jogrend, amelynek saját

intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai

vannak

Jogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek,

Jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok

Nemzetközi jog = az államközi viszonyokat szabályozza

Jogalanyai: államok,

Jogforrásai: nemzetközi szerződések


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A közösségi jog forrásai

  • ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK

  • Alapító szerződések, azok módosításai és a csatlakozási szerződések

  • 2. Általános, közösségi jogelvek (alapjogok - Karta, jogállami garanciák)

  • MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

  • EGYÉB JOGFORRÁSOK

  • ACQUIS COMMUNAUTAIRE


Alap t szerz d sek

1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: SZERZŐDÉSEK

A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi

konferenciák eredményeként születnek 

csak konszenzussal,

minden aláíró államnak ratifikálnia kell,

létrehozzák az intézményrendszert és biztosítják a

működést

Alapító szerződések:

  • ESZAK (2002-ben hatályát veszítette) 1951

  • EGK (-> EK) 1957

  • EURATOM 1957

  • + Európai Uniót létrehozó Szerződés (EUSZ) (Maastrichti Szerződés) 1992


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

- 1. Csatlakozási Szerződés (1973, DK, UK, IRL)

- 2. Csatlakozási Szerződés (1981, GR)

- 3. Csatlakozási Szerződés (1986, Spo., Po.

- 4. Csatlakozási Szerződés (1995, Finn, Au, Svédo.)

- 5. Csatlakozási Szerződés (2004, 10 új ország)

- 6. Csatlakozási szerződés (2007, Ro. Bulg.)

- EgyesítőSzerződés (1965)

- Egységes Európai Okmány (1986)

- Maastrichti Szerződés (1992)

- Amszterdami szerződés (1997)

- Nizzai Szerződés (2001)

Kiegészítő, módosító és csatlakozási szerződések


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.

fajtái

Nem kötelező

Ajánlások

(recommendation)

Vélemények

(opinion)

kötelező

Rendelet

(regulation)

Irányelv

(directive)

Határozat

(decision)


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • Rendelet(regulation)

  • általános hatályú (tagállamokra, EU intézményekre,

    term. és jogi személyekre kötelező) közösségi jogi

    norma,

  • egészében, minden részletében és minden

    tagállamban kötelező (a tagállamok nem tehetnek

    módosítást, kiegészítést, nem lehet szelektív alk.)

  • közvetlenül alkalmazandó (nem kíván meg tagállami

    jogalkotást)

  • egy adott kérdés pontos és részletes szabályozása,


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • Az irányelv(directive)

  • az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat,

  • de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és

  • eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe

  • illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak,

  • az eredmény a kötelező,

  • kompromisszum: a közösségi jog kötelezettsége

    és a tagállami szuverenitás között,

  • nem közvetlenül hatályos,

  • a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján

    az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani

    meghatározott határidőn belül (ált. 1-3 év),


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • A nemzeti jogrendbe illesztés metódusát az egyes

  • tagállamok saját maguk döntik el:

  • új jogszabályt hoznak-e,

  • vagy egy meglévőt módosítanak,

  • milyen nemzeti jogforrást alkalmaznak

  • (törvényt? rendeletet?)

  • Az irányelvek általában a rendeletekhez képest

    kevésbé részletezettek, céljuk, hogy általános

    elveket határozzanak meg egy adott terület

    szabályozására.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • A határozat (decision)

  • meghatározott címzettekhez szóló,

  • konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus,

  • teljes egészében kötelezi címzettjeit,

  • a címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi

  • személy is,

  • a határozatok általában adminisztratív jellegűek,

  • egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával

    kapcsolatban alkalmazzák őket (pl. támogatások

    engedélyezése a közösségi alapokból,

    bírság kiszabása, dömpingellenes intézkedés, stb.)


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

ajánlás

címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási

elvárásokat fogalmaz meg,

nem tekinthető teljesen a közösségi jog elemének,

olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a

helyzet a közösségi szabályozáskötelező érvényű

formáinak alkalmazására

vélemény

álláspontot ad, gyakran valakinek a kérésére,

Hatályát tekintve egyik sem kötelező,

de a nemzeti bíróságok, ha a közösségi joggal

kapcsolatos ügyekben járnak el, ha nem is normaként

kell alkalmazniuk, de figyelembe kell venniük.

Tartalmukat az EU Bíróság is figyelembe szokta venni.


Az eur pai uni d nt shozatali mechanizmusa s jogrendszere

  • ACQUIS COMMUNAUTAIRE

  • az EU teljes joganyaga,

  • acquis, magyarul közösségi (jogi) vívmányok,

  • magában foglalja az elsődleges és másodlagos

    joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet,

    egyezményt, nyilatkozatot, határozatot,

  • véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve

  • az EU Bíróság gyakorlatát), amely a

  • Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy

  • jogilag kötelező-e vagy sem,

  • az acquis összetevői képezik a csatlakozási

    tárgyalások tematikáját is, a csatlakozási

    folyamat az acquis átvételéről szól.


  • Login