v llalati p nz gyek i
Download
Skip this Video
Download Presentation
VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 26

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I. - PowerPoint PPT Presentation


  • 81 Views
  • Uploaded on

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I. Irwin/McGraw Hill. 71. IV. Osztalékfizetési döntések. Célunk az osztalékpolitika vállalati, részvényesi értékére gyakorolt hatásának áttekintése. A vállalat egészének értékváltozását vizsgáljuk. Értékek összeadhatósága

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.' - yovela


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
v llalati p nz gyek i

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.

Irwin/McGraw Hill

iv osztal kfizet si d nt sek

71

IV. Osztalékfizetési döntések
  • Célunk az osztalékpolitika vállalati, részvényesi értékére gyakorolt hatásának áttekintése.
  • A vállalat egészének értékváltozását vizsgáljuk.
    • Értékek összeadhatósága
  • Be fogjuk látni, hogy az osztalékokkal kapcsolatos vállalati döntések erősen másodlagosak.
    • Ha a részvényesi értékre nincs hatással, akkor az egyes projektek értékére sincs hatással.

Vállalati pénzügyek

iv 1 az osztal kfizet sr l ltal ban

71

IV.1. Az osztalékfizetésről általában
  • Névérték százalékában szokás megadni.
  • Igazgatótanács határozza meg.
    • Javasolja, amit a közgyűlés hagy jóvá.
  • Törvényileg korlátozott a mértéke.
    • (Az adózás miatt néha „ajánlott”)
    • Csak eredményből, eredménytartalékból
    • Hitelezők védelme
  • Formái:
    • általában pénzben fizetik
    • osztalékrészvények
    • részvény-bevonás (adózás)
      • menedzsment részvényopciói

Vállalati pénzügyek

iv 1 1 az osztal kpolitika m r sz mai

400

350

300

250

Vállalatok száma

200

150

100

50

0

0%

0-1%

1-2%

2-3%

3-4%

4-5%

5-6%

6-7%

7%<

Osztalékhozam

72

IV.1.1. Az osztalékpolitika mérőszámai
  • Osztalékhozam
    • Osztalék / Árfolyam

Vállalati pénzügyek

slide6

72

  • Osztalékhozam
    • Osztalék / Árfolyam

Vállalati pénzügyek

slide7

450

400

350

300

250

Vállalatok száma

200

150

100

50

0

0%

1-10%

100%<

10-20%

20-30%

30-40%

40-50%

50-60%

60-70%

80-90%

70-80%

90-100%

Osztalékfizetési ráta

72

  • Osztalékfizetési ráta
    • Osztalék / Eredmény

Vállalati pénzügyek

iv 1 2 osztal kfizet si szok sok az usa ban

73

IV.1.2. Osztalékfizetési szokások az USA-ban
  • Az eredmény és az osztalék idősorai korrelálnak.
  • Az osztalékok változása időben lemarad.

Vállalati pénzügyek

slide9

73

  • Miért?
    • A vállalati „vezetők” óvatosak, semmiképpen sem akarnak osztalékot csökkenteni.
    • Mindenképpen fenn akarják tartani a pillanatnyi osztalék mértékét.
  • Láthatjuk, az osztalék mértéke kevésbé jelentősen ingadozik.
  • A vállalat becsült PVGO-jához is illeszkedik az osztalék.
    • Növekedés: kevés osztalék
    • Stabil, „leépülő”: sok osztalék

Vállalati pénzügyek

iv 1 3 orsz gok k z tti k l nbs gek az osztal kpolitik ban

60%

1982-84

1989-91

50%

40%

Osztalékfizetési ráta

30%

20%

10%

0%

Franciao.

USA

Japán

Németo.

Olaszo.

Anglia

Kanada

73-74

IV.1.3. Országok közötti különbségek az osztalékpolitikában
  • Mindenhol „ragadós” (eredményt követő).
  • A mértékek viszont jelentősen eltérőek.

Vállalati pénzügyek

slide11

74

  • Miért?
    • Különbségek az országos növekedés szakaszában.
    • Különbségek az adózásban.
    • Különbségek a vállalatirányításban.
      • Kisebb „részvényesi hatalom” esetén az osztalékok szerényebbek.
  • A feltörekvő országokban általánosan jellemző az alacsony osztalékfizetési ráta.

Vállalati pénzügyek

iv 1 4 osztal kfizet shez kapcsol d id pontok

74

IV.1.4. Osztalékfizetéshez kapcsolódó időpontok
  • Igazgatótanács meghatározza és bejelenti.
    • Információs hatás
  • Az a pillanat, amikor „lefényképezik” az éppen aktuális tulajdonosi szerkezet, hogy ők kaphassák meg az osztalékot.
    • Árhatás
  • Az osztalékfizetés időpontja.
    • Se információs, se árhatás

Vállalati pénzügyek

iv 2 az osztal kpolitika k rd sk r nek lesz k t se

75

IV.2. Az osztalékpolitika kérdéskörének leszűkítése
  • A többi pénzügyi döntéstől elkülönítve vizsgáljuk.
    • Rögzítjük a beruházási döntéseket.
      • A beruházási döntések már megszülettek.
    • Rögzítjük a finanszírozási döntéseket.
      • Rögzítjük a részvények – hitelek arányát.

Vállalati pénzügyek

slide14

75

  • Két alapszituáció:
    • A vállalatnak vannak szabad pénzösszegei.
      • Osztalékot fizet (és hitelt törleszt) vagy
      • „Nem csinál semmit”
    • A vállalatnál még a beruházásokhoz sincs elég pénz.
      • Éppen elegendő forrást szerez (új részvény és hitel) és nem fizet osztalékot.
      • Több forrást von be, és osztalékot is fizet.
  • Láthatjuk, hogy egy-egy év osztalékfizetésének nincs feltétlenül köze az aktuális eredményhez.
    • Hosszú távon nyilván van ilyen kapcsolat.
  • Kérdés: „előnyös”, „közömbös” vagy „káros”?

Vállalati pénzügyek

iv 3 osztal kpolitika hat s val kapcsolatos ellentmond sok

75-76

IV.3. Osztalékpolitika hatásával kapcsolatos ellentmondások
  • Osztalékpolitika hatása a részvényesi értékre
    • Három álláspont
      • Az osztalékfizetés közömbös.
      • A magasabb osztalék előnyösebb.
      • Az alacsonyabb osztalék előnyösebb.

Vállalati pénzügyek

iv 3 1 az osztal kpolitika k z mb ss ge

Osztalék előtt

Teljes vállalat értéke

Osztalék után

Új részvények

Árfolyam vesztés

pénz

75

IV.3.1. Az osztalékpolitika közömbössége
  • A vállalat egésze a részvényesi portfólió része, így mindegy, hogy a pénz „bent van” vagy „kint van”.
  • Némileg bonyolultabb az új forrásból való osztalékfizetés:

Vállalati pénzügyek

slide17

Részvénykibocsátással

finanszírozott osztalék

Se osztalék,

se részvény

Új részvényesek

Új részvényesek

részvény

pénz

pénz

részvény

Vállalat

osztalék (pénz)

Régi részvényesek

Régi részvényesek

76

Vállalati pénzügyek

slide18

76

  • A közömbösség feltételei:
    • A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet.
    • Nincsenek tranzakciós költségek se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek.
    • Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényesek számára.
    • A részvények és hitelek hatékonyan árazódnak.
  • Összességében tehát tökéletes tőkepiacról van szó.

Vállalati pénzügyek

iv 3 2 rvek az osztal kfizet s k z mb ss ge ellen

76-77

IV.3.2. Érvek az osztalékfizetés közömbössége ellen
  • Ha tökéletes tőkepiacon mindegy, akkor nyilván a tökéletlenségekből fakadhat, hogy esetleg mégsem mindegy.
  • A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet.
    • Azért, hogy ne kelljen új forrásokat bevonni, inkább elhagynak projekteket. („Ellen”)
    • A szabad forrásokat még rossz projektekre is elköltik. („Mellett”)

Vállalati pénzügyek

slide20

Kibocsátások összege (millió $)

2-10

10-40

40-100

100-

Összes tranzakciós költség

Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás)

4-5%

2-3%

2-3%

1-2%

Részvénykibocsátás

9-15%

7-10%

5-7%

4-5%

77

  • Nincsenek tranzakciós költségei se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek.
    • Sok esetben komoly tranzakciós költségek is fellépnek. („Ellen”)

Vállalati pénzügyek

slide21

77

  • Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényeseknek.
    • Az osztalék adója általában magasabb. („Ellen”)
      • Nézzük meg a részvényárak változását az osztalékfizetéshez képest! (~90%)
    • A befektetők egy része kifejezetten preferálja az osztalékjellegű jövedelmet. („Mellett”)
      • „Magánszemélyek”
      • Alapok, alapítványok

Vállalati pénzügyek

slide22

77

  • A részvények és hitelek „korrekten” árazódnak.
    • Az osztalékfizetés pozitív piaci jel lehet. („Mellett”)
      • „Megbízható adat”
    • Negatív jel is lehet. („Ellen”)
      • Csökken a PVGO
    • Hitelek alacsony vagy magas kamatai is „belezavarhatnak” az osztalékfizetési döntésekbe. („Mellett” vagy „Ellen”)

Vállalati pénzügyek

iv 3 3 m gis k z mb s a klient ra effektus

78

IV.3.3. „Mégis közömbös” – a klientúra effektus
  • A közömbösök érvrendszere ugyan tökéletes tőkepiacot feltételez, mégis fenntartják álláspontjukat a tökéletlenségek létezésének elfogadása mellett is.
    • Az, hogy az osztalék mellett vagy ellen szóló érvek a lényegesek, csak egy adott részvényes szemszögéből ítélhető meg.
    • A befektetők ilyen szempontból igen sokfélék.
    • Sokféle vállalati osztalékfizetési kínálat létezik.
    • Megtalálja a „zsák a foltját”.

Vállalati pénzügyek

slide24

78

    • Idősebb, szegényebb befektetők inkább a magasabb osztalékot fizető részvényeket preferálják.
    • A fiatalabb, gazdagabb befektetők nem kedvelik az osztalékot.
  • A klientúra effektus miatt nehéz megváltoztatni egy vállalat osztalékpolitikáját, mert a vállalat részvényeseiknek éppen „az a jó, ami van”.
  • Ha mégis megváltozik, akkor nem az érték változik meg, pusztán a részvényesi kör.
    • Keresleti – kínálati egyensúly
  • Ha a vállalatok valóban képesek lennének részvényeik árfolyamát az osztalékfizetés változtatásával növelni, akkor ezt nyilván meg is tennék, és ez „látható” lenne.

Vállalati pénzügyek

slide25

400

350

300

250

Vállalatok száma

200

150

100

50

0

0%

0-1%

1-2%

2-3%

3-4%

4-5%

5-6%

6-7%

>7%

Osztalékhozam

De nem látható.

Vállalati pénzügyek

slide26

79

  • Konklúzió
    • A részvényesek vagyoni helyzetét tekintve az osztalékpolitika általában teljesen közömbös.
    • Ebből fakadóan „mini-vállalatunk” pénzáramait legegyszerűbb úgy tekintenünk, mintha azonnal kifizetnénk osztalékként, és le is adóznánk.
    • Ez ugyan a valóságtól való elrugaszkodás, de a projekt NPV-jét tekintve érdektelen.
    • Mindez a vállalati gazdasági elemzéseket nagyban leegyszerűsíti.

Vállalati pénzügyek

ad