A reklámeszközök jellemzöi

1. Areklámeszközökjellemzöi Készítette:Ladányi Brigitta és Kókai Kitti

2. A publicitás azt mutatja meg, hogy valamely médium mekkora közönséghez jut el. A meddőszórás (holtszórás) azt jelenti, hogy olyanokhoz juttatjuk el az üzentet, akikhez nem szól. A tévéreklámok esti csúcsidőben igen sok nézőhöz eljutnak. Ha egy vetőgépet ekkor reklámoznának, akkor igen nagy lenne a meddőszórás, mert nagyon sok olyan ember is látja a reklámot, aki egyáltalán nem szeretne vetőgépet venni.

3. A médium presztízse azt jelenti, hogy a médiumban közvetített információknak mekkora hitelt ad a befogadó. Forráseffektusnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a médium presztízse kihat a benne megjelenő hirdetésekre, javítva vagy éppen rontva annak hitelét, emelve vagy csökkentve az ajánlott termék, szolgáltatás, márka, cég presztízsét. Például egy pletykalapban közölt hirdetést másként értékelnek az olvasók, mintha ugyanez a hirdetés egy tekintélyes szaklapban jelenik meg.

4. Befogadói szituációnak nevezzük azokat a körülményeket, amelyek között a médium és a befogadó találkoznak. Például egy várva várt mozifilm előtti reklámfilmnél érdeklődőbbek az emberek, mint utazás közben, amikor mindig ugyanazokat az unalmas reklámokat látják a busz ablakából. A befogadói szituáció kihat a figyelem szintjére, intenzitására, az érdeklődés erősségére, az emlékezeti hatásra. A befogadói szituáció döntő abban a tekintetben , hogy milyen mennyiségű információt milyen megfogalmazásban közvetítenek. Ha olyan információt erőszakolnak a befogadóra, amit nem vár, és nem tekint odaillőnek, akkor bumeránghatást válthatnak ki, vagyis éppen ellenkező, negatív hatást érnek el a hirdetéssel, mint amit szeretnének.

5. A csatorna technikai adottságai jellemzőek az adott reklámeszközre. Rádióban csak hangeffektusokkal dolgozhatnak, a nyomtatványok esetén csak képi eszközökhöz nyúlhatnak, audiovizuális eszközüknél a kép, a hang és a mozgás hármas hatáselemeit használhatják.

6. A fogyasztók összetétele azt jelenti , hogy , hogy kik olvassák rendszeresen a lapot, milyen más újságot olvasnak még, hány órát hallgatják a rádiócsatornát naponta, melyek a legnézettebb tévéműsorok. A médium fogyasztóinak összetétele alapján dönti el a hirdető, hogy információjának megfelelő helye lesz –e az adott reklámhordozóban. Az első példánkban említett vetőgépet a gyártónak leginkább mezőgazdasági szaklapokban, mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon érdemes hirdetnie, ahol az érdeklődők megjelennek.

7. A célozhatóság azt jelenti, hogy különböző reklámeszközök mely fogyasztói szegmentumhoz jutnak el. Az egyes médiumkategóriákban a fogyasztók eltérő módon célozhatóak. Például a fiatal, városi, vagyonos nők szegmentumát leginkább nekik szóló divat- és életmódmagazinokkal és az érkelődésüket felkeltő televíziós sorozatokkal lehet elérni.

8. A hirdetés költsége szoros kapcsolatban áll a médium fogyasztóinak számával és összetételével. Minden médiumnál létezik a költségeknek egy küszöbértéke amely összeg alatt nem érdemes hirdetni. A hirdetés hatékonyságát az egy fő elérési költsége mutatja meg. Például viszonylag magas közzétételi költségnél az egy főre eső költségek alacsonyak maradhatnak. A HVG-ben egy teljes oldalas színes hirdetés 2006 elején 2700000, az RTL Klubon 8 óra körül, egy 30 másodperces reklámfilm vetítési ára 3000000 és 3900000 Ft között mozgott.

9. A médium rugalmassága azt jelenti, hogy hány nappal előre kell megrendelni az adott médiafelületet.

10. A hirdetés élettartama azt a hasznos élettartamot jelenti, ameddig a vállalat szerepeltetni szeretné hirdetésüket, ameddig a célcsoport új tagjai találkoznak a hirdetéssel , illetve az nem válik unalmassá.

11. Jogi korlátozás során a hirdetési felület , illetve a hirdetés tárgyát is korlátozhatják. A reklámtörvények általában a következő érzékeny területeket is szabályozzák: szex a reklámban, gyermekek szerepeltetése, alkohol hirdetése, dohány termék hirdetése, gyógyszerek hirdetése, stb.