1 / 16

Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

Szabó Gábor Dénes 2013. május 3. A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben – MAKE konferencia 2013 – . Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. szabogabord @ gmail.com. Budapest, 2013. május 5. Szabó Gábor Dénes. Tartalom. Témaválasztás indoklása

yitro
Download Presentation

Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

  2. A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben– MAKE konferencia 2013 – Szabó Gábor Dénes PhD hallgató,BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. szabogabord@gmail.com Budapest, 2013. május 5. Szabó Gábor Dénes

  3. Tartalom • Témaválasztás indoklása • Kapcsolódó tanulmány bemutatása • Aktualitás • Szemléletváltás a bioenergetikában • A tanulmány eredményeinek ismertetése • (további/eredeti tervek) Szabó Gábor Dénes

  4. A kapcsolódó tanulmány • Cím:The future landscapes of bioeconomy – Hungary • Szerzők:BartaZsoltGyalai-Korpos MiklósMolnárAndrásSzabó Gábor Dénes • Megrendelő:Climate KIC (EIT) • Várható megjelenés:BEsustainableMagazine – 2013/2. félév (www.besustainablemagazine.com) Szabó Gábor Dénes

  5. A tanulmány felépítése • Bevezetés és általános áttekintés • Ösztönzők bemutatása • A kínálati oldal áttekintése • A keresleti oldal áttekintése: átalakítási formák és piaci lehetőségek • A Climate KIC és a „bioeconomy platform” bemutatása • Magyarország és a „bioeconomy” • A kérdőív bemutatása • Kapcsolódó nemzeti stratégiák bemutatása • Kínálati oldal elemzése: potenciál-elemzés • Keresleti oldali elemzése: a jelenlegi felhasználás és a K+F elemzése piaci csoportosulások (klaszterek) és a hiányosságok/lehetőségek • További lépések és konklúziók • A készített kérdőív eredményei Szabó Gábor Dénes

  6. A fontosabb fűtőanyagok magyarországi árának és az inflációnak az éves alakulása 1996-2011 között (Ft/MJ) A téma aktualitása – Megújuló energiák Prognosztizált energiaigény-növekedés 2010-2035 között A 3 legfontosabb ösztönző-csoport: • Környezeti és klimatikus ösztönzők • globális felmelegedés • növekvő környezeti terhelés • Gazdasági ösztönzők • növekvő energiaigény + dráguló energia + kiszolgáltatottság • új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés • decentralizált energiatermelés: foglalkoztatás, vidékfejlesztés • Irányelvek és vállalások (EU) • energiahatékonyság javítása és CO2-kibocsátás-csökkentés • beruházás- és kutatás-ösztönzés + források • vidékfejlesztés és versenyképes mezőgazdaság Forrás: KSH adatok – saját szerkesztés Forrás: IEA – World Energy Outlook 2012 Forrás: RobWile (2012): IT'S OVER: WhyEveryone Is LosingHopeForGreenEnergy Szabó Gábor Dénes

  7. A téma aktualitása – Magyarország Megújuló források hatékony kiaknázása (nap, szél, biomassza) 2020-ig • 14,65 %-os megújuló energia-részarány • 20 %-os CO2 kibocsátás-csökkentés • 20 %-os energiahatékonyság-javítás • 10 % bioüzemanyag részarány Kapcsolódó dokumentumok • Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve • Nemzeti Energia Stratégia 2030 • Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia • Nemzeti Vidékstratégia – DarányiIgnácTerv • Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Startégia 2020 • Új Széchenyi Terv Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Szabó Gábor Dénes

  8. Szemléletváltás szükségessége • Első generációs technológiák (meglévő technológiák): • Egy fajta végtermék + „célorientált” alapanyag  alacsony hatásfok • hő- és/vagy villamos energia (eltüzelés, pirolízis- vagy biogáz) • bioüzemanyagok • Második generációs bioüzemanyagok (újabb technológiák) • Kombinált output + széles alapanyag-kör  magasabb hatásfok • Új anyagok hasznosítása  új piaci / értékesítési lehetőségek • Alapanyagok: • Erdészeti és mezőgazdasági fő- és melléktermékek, hulladékok • Fa- és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok • Szerves eredetű egyéb (emberi) hulladékok • Energianövények Szabó Gábor Dénes

  9. Szemléletváltás megjelenése “The bioeconomy […] encompasses the production of renewable biological resources and the conversion of these resources and waste streams into value added products, such as food, feed, bio-based products and bioenergy. Its sectors and industries have strong innovation potential due to their use of a wide range of sciences, enabling and industrial technologies, along with local and tacit knowledge.” (European Commission: Innovating for Sustainable Growth: A Bioeconomy for Europe, 2012) Biomassza energetikai célú hasznosítása = „BIOECONOMY” Két terület szoros összekapcsolódása: • Mezőgazdaság: elsődleges feladata a fenntartható élelmiszertermesztés • Biotechnológia:feladata értékesíthetővé és hasznosíthatóvá tenni a jelenleg kihasználatlan erőforrásokat Szabó Gábor Dénes

  10. A biotechnológia “green or sustainable chemistry is the design, development and implementation of chemical products and processes that reduce or eliminate the use and generation of substances hazardous to human health and the environment” (Clark et al. (2012): Green Chemistry, Biofuels, and Biorefinery, Annual Review of Chemical and Biomolecular Engineering) (Új)technológiák: • Lignocellulóz alapú biofinomítók (cukrok – bioetanol) • Biodízel – a glicerol alapú finomítás jövője (új anyagok) • Alga alapú eljárások (bioolajok, CO2-megkötés) • Biogáz (SNG) • Termokémiai eljárás (pirolízis) – biokoksz, bioolaj és szintézisgáz Szabó Gábor Dénes

  11. Magyarország – tanulságok Potenciál-elemzés: • Számos becslés – számos eredmény Jelenlegi felhasználás: • Néhány nagyobb és több kisebb szereplő • Sok elhaló/befejezetlen kezdeményezés • Jelentős kihasználatlan kapacitás K+F: • Kevés piaci szereplő, sok oktatási intézmény Piaci csoportosulások • Vannak kezdeményezések, sok átfedéssel Szabó Gábor Dénes

  12. Magyarország – kérdőív • Nem reprezentatív felmérés • 13 (24) kérdés, előre megadott választási lehetőségek • Kérdések:a teljes értékesítési lánc mentén felépítve(kínálat-kereslet-irányok-lehetőségek-hatások-akadályok stb.) • Megkérdezettek: témához értő szakemberek piaci, non-profit és K+F területekről • Megkérdezés módja: közvetlen megkérdezés • 22 válaszadó Szabó Gábor Dénes

  13. Magyarország – kérdőív eredmények 1. • 90 %: Mo. bioenergetikai potenciálja > 10 % (40 %: > 20 %); < 20 % tartja fontosnak az energianövényeket; • Az Alföld a legalkalmasabb terület (82 %) • Lignocellulóz alapú (68 %); termokémiai (36 %) • A nagyobb cégek általában jól ismertek • Az új technológiák „termékeit” nem piacképesek, inkább a hagyományosaka(bioüzemanyag: 82%; hő-/vill.energia: 73 %), ennek ellenére közvetlen lakossági értékesítés alacsony (22 %) • A szándék megvan, a források hiányoznak a biotechnológiák terjedésére Szabó Gábor Dénes

  14. Magyarország – kérdőív eredmények 2. • Nem a közvetlen beruházási támogatás a fontos, hanem inkább a „megkülönböztetés”: adózási/adminisztrációs/termék-kedvezmény • Fontosak a kiépült kapcsolatok és a konferenciák • Mo. hiányossága: financiális (86 %) és szabályozási (55 %) • Mo. adottságai (terület+humán) jók; magas az elfogadottság is • Legfontosabb hatások: munkahelyteremtés (77 %), melléktermékek piaca (64 %), környezeti tényezők javulása (55 %) • Negatív hatások: növekvő szállítmányozás (72 %) • Anyagi források: EU-s keretprogramok (90 %); állami (65 %), banki hitelek (60 %) Szabó Gábor Dénes

  15. További (eredeti) tervek • A bioenergetika fejlesztési mivoltának igazolása • Vidékfejlettségi index (RDI – RuralDevelopment Index) • Létező módszertan (Michalek, 2012) • Hiányos kutatási terület • Kb. 130-140 KSH változó  faktorelemzés • Migrációs egyenlettel való korrigálás • Kistérségi és/vagy települési szintű összehasonlítás: • Bioenergetikai fejlesztések hatása kimutatható-e? • Kis- és nagyüzemek közötti szignifikáns különbségek? • Hiányosságok… Szabó Gábor Dénes

  16. Köszönöm a figyelmet!Szabó Gábor Dénesszabogabord@gmail.com

More Related