Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban E lőadó: Hegyesi Gábor ELTE TÁTK ÁSZM

1. Új nemzetközi trendek a szociális ellátásban Előadó: Hegyesi GáborELTE TÁTK ÁSZM 2009. május 13-14 Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

2. Bővebb cím: ÚJ TRENDEK A JÓLÉTI ÁLLAM LEBONTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: mi zajlik, és mi a teendő, ha egyáltalán…? • BEVEZETŐ a nap tartalmába: • MOTTÓ: „Egy újításra kész szociális munkára van szükség, ami ellen tud állni a jóléti reformok „sötét” oldalának” (Dona Woodward, 2009) A nap célja, hogy KÖZÖSEN elemezzük – az eddig tanultak és saját tapasztalataink alapján – elsősorban az európai országok szociális ellátásának történelmileg értelmezhető dinamikáját, felismerjük a mai trendekben a múlt jeleit, s ezen keresztül tudatosabban készüljünk a jövőre. Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

3. Néhány trend, melyek gyökereit és hatásait fogjuk elemezni (bővíthető – bővítendő) • 1. Szociális szakemberek (sz. munkások, sz. pedagógusok, animatőrök stb.) alkalmazásának EU-szintű szabályozása: minőség vs. olcsóság, szakmai végzettség vs. kompetencia • 2. Szociális szolgáltató szervezetek változásai: decentralizáció, privatizáció, dereguláció, • 3. Sztenderdek, protokollok, normák az alkalmazott szociális szakemberek irányításában: menedzserializmus vs. szakmai autonómia Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

4. (Folytatás) • 4. Célcsoportok változásai • 5. Speciális módszerek kifejlesztése • 6. Önkéntes és kötelezett kliensek • 7. Szolgáltatási struktúra megváltozása • 8. Prevenció – kríziskezelés • 9. Hatékonyság kérdése • 10. Szolgáltatási minimum bevezetése Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

5. (Folytatás…) • 11. Szociális munka vagy/és segélyezés: aktiválás • 12. Önkormányzat – civil ellátás • 13. Munkanélküliek kötelező együttműködése • 14. Minőségirányítási rendszerek megjelenése • 15. Projektkultúra megjelenése, pályázatírással 16. A szociális szakma változásai (eset menedzsment-től a „best practice”-ig) • 17. A szociális képzések változásai • 18. …………………………………… Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

6. A szociális problémák kezelésének történelmileg kialakult modelljei és a velünk élő múlt • 1. történelmi periódus: az állami szociálpolitika előtti időszak (- 1601) (Ferge – Polányi). • Szereplők: • - állam • - földesurak • - egyház • - morál • - reciprocitáson alapuló magáncserék Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

7. (Folytatás) • 2. történelmi periódus: marginális szociálpolitika (1601 – 1850) • Főbb eredmények: • - 1. Szegénytörvény, I. Erzsébet, 1601 • A paradigmaváltás történelmi okai • A törvény főbb pontjai, máig ható eszközei • - 2. Szegénytörvény – aktualitása • - Az angol fejlődés európai kisugárzása • - A korszak vége Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

8. (Folytatás) • 3. történelmi periódus: korrektív szociálpolitika (1850 – 1945) • Főbb eredmények, eltérő társadalmi összefüggések: • - egyéni esetkezelés módszere: COS, London, érdemesség kérdése, egyéni felelősség • - közösségi és csoport munka módszere: settlement, London, Barnetts, strukturális-társadalmi felelősség • - COS, Baltimore, Mary Richmond, szociális munkás képzés, vita Abraham Flexnerrel, Social Diagnosis • - Settlement, Chicago, Jane Addams • - Társadalombiztosítás – Bismarck, Németország Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

9. (Folytatás) • 4. Történelmi periódus: jóléti állam (1945 – 1990) • Főbb eredményei, elvei: • - A társadalombiztosítás szerepének erősítése azért, hogy megelőzze a rizikós helyzeteket • - Minimális jövedelmek biztosítása a rászorulóknak • - Szociális szolgáltatások biztosítása minden igénylőnek • - Kiterjedt szociális jogok biztosítása (Marschall) Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

10. A jóléti államok típusai • Esping-Andersen a hasonlóságok mellett felfedi a nagyon fontos különbségeket: • - a liberális • - a konzervatív – korporatív • - a szociáldemokrata – skandináv • - a déli – családi • - az átmeneti – volt szocialista • E-A nem foglalkozott az utóbbi kettővel Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

11. A konzervatív – korporatív rendszer jellemzői (számunkra legfontosabb) • - Foglalkoztatás-centrikus jóléti rendszer erős társadalombiztosítási rendszerrel, ami fenntartja a társadalmi státus quo-t • - A döntéshozatal korporatív módon történik 7 nagy, országos szociális partner részvételével • - A katolikus eredetű szubszidiaritás elve értelmében az állam a családi és helyi erőket támogatja • - Patriarchális, tradicionális jellegű családmodell Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

12. A többi modell jellemzői (ideál tipikusan) • - Liberális: • - Skandináv: • - Déli: • - Átmeneti: Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

13. A jóléti államok krízisének okai (1970 – 1990) • - Gazdasági problémák • - Kormányzattal összefüggő problémák • - Pánzügyi problámák • - Legitimációs krízis Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

14. Egy új paradigma keresése • - Az Új Jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális irányzatok javaslatai • - A „jóléti vegyes rendszer” avagy „jóléti pluralizmus” ajánlata • - A „jóléti társadalom”, avagy „partnerségi” modell Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

15. Az Új jobboldal / Neo – konzervatív / Neo – liberális javaslatok • - Ellenzik: • - erős államot • - szociális értékeket (szegények) • - női felszabadítási mozgalmakat • - abortusz engedélyezését • - válást • - szexuális felvilágosító oktatást • Támogatják: • - Gazdasági racionalitást: nyertesek és vesztesek • - Az állam csak minimálisan felelős a vesztesekért Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

16. A „jóléti vegyes rendszer” avagy a „jóléti pluralizmus” • Jellemzői: • - A szolgáltatások legyenek egyenlőbbek és részvételen alapulók • - a nonprofit szektor nagyobb szerepet kapjon • - az informális szektor kapjon nagyon felelősséget a gondozásban • - a piac szerepét nehéz meghatározni a szociális szolgáltatások lebonyolításában: a privatizáció nagyobb egyenlőtlenségekhez vezet • - A skandináv országok nem követték a fentieket Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

17. A „jóléti társadalom”, avagy a „partnerségi” modell • A „jóléti társadalom” modell egy sajátosan továbbfejlesztett vegyes rendszer. A kettő közötti különbség a társadalom négy szektorának kapcsolatában van. A vegyes rendszerben a négy szektor egymás mellett létezik és működik, a partneri együttműködés lehetőségével és csíráival. A fenti modellre ennek a lehetőségnek a tudatos kiépítése és a szektorok közötti szinergia megkeresése (lenne) jellemző Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

18. (Folytatás) ÁLLAM (központi és helyi) – PIAC – NONPROFIT SZERVEZETEK – INFORMÁLIS SZEKTOR: Mi indokolhatja, hogy ezek a szektorok egyáltalán akarjanak egymással partneri kapcsolatba kerülni? Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

19. Kapcsolat-elméletek • 1. Konfliktus elméletek: • - „heterogenitás” avagy „piac és kormány kudarca” elmélet • - „bizalom” avagy „szerződés” kudarca elmélet • - „kínálati oldal” elmélete • 2. Együttműködési elméletek: • - Az „interdependencia” elmélet • - A „jóléti társadalom” elmélet • - A „civil társadalom eredete” elmélet Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

20. Partnerségi tapasztalatok az EU-ban • 1. A Maastrichti Egyezmény és a Zöld könyv céljai: • - Partneri együttműködés az EU, a tagállamok és a régiók, illetve a helyi adminisztráció között • - Partneri együttműködés a munkaerőpiacon • - Részt vesznek a döntések előkészítésében az önkéntes – nonprofit szervezetek, egyesületek, érdekképviseletek, önsegítő csoportok, helyi mozgalmak, „grass roots” szolgáltatók Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

21. (Folytatás) • 2. Az 1999. évi krízis: • - Rendkívül alacsony részvételi arány az Európai Unió választásán • - Nem hatékony munkavégzés • - Demokratikus deficit Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

22. (Folytatás) • 3. A krízis kezelésére kidolgozott program (Prodi, Kinnock) 3 része: • - „A Bizottság reformja”: hatékonyság, számon kérhetőség, szolgálat és átláthatóság • - „A megosztott foglalkoztatás és szociális program”: civil társadalom részvétele, foglalkoztatási csomag (strukturális alap), új szociális védelmi programok, anti-diszkriminációs akciók, inkluziv programok, és európai szintű szociálpolitikai lépések Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

23. (3. pont folytatása) • - Partnerség: alapja a „dialógus” • - a. „Szociális dialógus” a szociális partnerek (EU, szakszervezetek, munkáltatók) között abból a célból, hogy: • - hozzájáruljanak a munka világának modernizációjához • - elősegítsék az élethosszig való tanulás feltételeinek teljesülését • - segítsék kialakítani a munkaerőpiac folyamatos adaptálódását Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

24. (3. pont folytatása) • - b. Civil dialógus: • - Politikai állásfoglalás a civil mozgalmak és nonprofit szervezetek fontosságáról az érdekképviselet és a szociális szolgáltatások területén • - Szükség van működőképes struktúrára és folyamatosan változó programokra (Szociális Fórum, EGSZB), majd Lisszabon: a Koordináció Nyitott Módszere • - Végül ki kell itt is alakítani a szerződések rendszerét Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

25. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Ld. külön file-on Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

26. A civil mozgalmak – nonprofit szervezetek képvislete a Szociális Fórumban • Ld. külön file-on Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

27. Partnerségi tapasztalatok Nagy-Britanniában: a COMPACT • -Választási program, szerződés a kormány és a szektor között (Blair). • - Főbb pontjai: • - A szektor kritizáló és szolgáltató szerepe • - A kormány többszintű partneri együttműködés keretében ezt a szerepet pénzzel is támogatja • - Így helyi COMPACT-ok is aláírásra kerülnek • - A találkozó rendszeresek: szociális tervezés, érdekérvényesítés, „good practice” gyűjtés Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

28. Problémák a COMPACT körül • A központi és helyi állami szervek definiálták egyre inkább a szolgáltatások prioritásait • - A helyi önkormányzatok nagyon ellenálltak • - A kormányzat sem tudta biztosítani az egyenlőséget a felek között („harc”, és nem „dialógus”) • - A visszajelzés hiánya • - Fenntarthatóság hiánya • - Rövid távú támogatások • - A szolgáltatások ellenőrzése konfliktusos Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

29. Következtetés • A partneri együttműködésen alapuló modell még akkor is nehezen működik, amikor jelen van a három legfontosabb tényező: politikai akarat, struktúra és program (határidő, feladat, felelős). Az új szociálpolitikai korszakban azonban a szociális szakma feladata és érdeke (védve egyben a kliensek érdekét is), hogy keresse a modell megvalósításának a lehetőségét, bevonhatónak tekintve minden forrással rendelkezőt. • A dilemma: növekvő szociális problémák vs. csökkenő források. Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

30. Források 1.: Stratégiai változások • A Koordináció Nyitott Módszere • A jóléti államok eltérő irányú, ütemű, koncepciójú reformja – a szubszidiaritás felértékelődése, a „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása • A francia forradalom politikai örökségének továbbélése • Az Agenda 2010, a “Lisszabon Stratégia” • A 2007-2013-as EU költségvetés elvei • Az állami szociális ellátás újradefiniálása Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

31. Stratégiai változások (folyt.) • - A „jóléti társadalom” koncepciójának megvalósítása: • - A nonprofit/civil lehetőségek kihasználása: szociális érdekképviselet, önkéntesek és a kliensek bevonása, sajátos minőségi koncepció alkalmazása • - Az állami szociális ellátás újradefiniálása • - Új piaci szereplői magatartások (Corporate Social Responsibilty) • - A Social Economy koncepciója • - Európai szintű szociálpolitikai szabályozás • - A „kölcsönös függés” szolidarisztikus koncepciója • - Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

32. A szociális tőke felhasználásának lehetősége • Ld. külön file-on Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

33. Stratégiai változások (folyt.): Amunkaügy és szociálpolitika • - aktiválás: több, mint technika (ld. új magyar szabály) • lehetőségei: • - saját erőforrások mobilizálása • - az egyéni büszkeség helyreállítása • - a „jóléti függés” gyengítése • veszélyei: • - az egyén felelősség, önhibásság újra-erősítése • - az autonómia illúzióját kelti • - nem figyel a strukturális összefüggésekre Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

34. Források 2: Szociális képzések • - A Bologna folyamat • - A képzés minőségbiztosítása • - Kompetencia alapú képzés Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

35. Források 3: Szociális szervezeti szintű változások • Decentralizáció • Privatizáció, dereguláció • Alkalmazkodóképesség növelése • Standardizáció, minőségi forradalom • Menedzserializmus • www.search4socialworkers.com Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

36. (Folytatás) • A „projekt kultúra” terjedése • Veszélyei: • A pályázatok irányítják a munkát • Bizonytalanabb alkalmazási feltételek • Romló munkaminőség • Rövid távú gondolkodás Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

37. (Folytatás) • Eset management • Aktiválás, előnyökkel, hátrányokkal: • az „identitás” kérdésének felerősödése • a szakma fregmentációja • a „minőség”, mint kontrollmechanizmus • a legjobb példák keresése („best practice”) • evidencia alapú szociális munka Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

38. (Folytatás) • Az „aktiválás”-ban rejlő lehetőségek: • saját erőfrrások mobilizálása • a „jóléti függés” gyengítése • Az aktiválás veszélyei: • Az egyéni felelősség, önhibásság újra-erősítése • Az autonómia illúzióját kelti • Nem figyel a strukturális összefüggésekre Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

39. (Folytatás) • Reflexív szociális munka • Rövid „terápia” • „Kreatív” szociális munka Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

40. Hol tart Magyarország? • Melyik modell szerint fejlődünk? • Milyen változások jellemzik az egyes szektorokat? • Honnan lehet még forrásokat szerezni a szociális szektor és a kliensek számára? Hegyesi Gábor 2009 05 13-14

41. VÉGE • KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST Hegyesi Gábor 2009 05 13-14