A dalton plan iskola
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 22

A Dalton-Plan iskola PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A Dalton-Plan iskola. Helen Parkhurst (1886-1973). Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója 1886. március 8-án született Wisconsin Állam Durand nevű kisvárosában.

Download Presentation

A Dalton-Plan iskola

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A dalton plan iskola

A Dalton-Plan iskola


Helen parkhurst 1886 1973

Helen Parkhurst (1886-1973)

  • Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója 1886. március 8-án született Wisconsin Állam Durand nevű kisvárosában.

  • Visszaemlékezései biztonságos szociális és anyagi körülmények között eltöltött boldog gyermekkorról tudósítanak.


A dalton plan iskola

  • Édesapja egy fogadó fenntartása mellett lótenyésztéssel és állatkereskedéssel is foglalkozott.

  • Pedagógiai életművében megfigyelhetők az életrajzi motívumok, például annak kapcsán, ahogyan a tanulás és a tanítás közötti viszonyt a ló itatásához hasonlítja.

    • “Mostanáig nem láttuk világosan, hogy tanítani - vulgáris hasonlattal élve - éppoly egyszerű, mint a lovat odavezetni a vízhez. A lónak is magának kell innia. A régi rendszerű tanítás éppúgy nem tudja rávenni a tanulót arra, hogy tanuljon, mint ahogy a lovász sem vezetheti rá a lovat az ivásra, ha az nem szomjas.”


A dalton plan iskola

  • Iskolai éveiről szóló visszaemlékezéseiben szinte elviselhetetlen unalomról és az egyhelyben ülés kényszeréről számol be.

  • Úgy tűnik, hogy az iskolai oktatás hagyományos formája nem nyújtott elég önálló feladatot a kislánynak, ami azután számos fegyelmi vétséghez vezethetett.

  • Meglehetősen korán jelentkeztek pedagógiai újító törekvései is.

  • A “Durand High School” befejeztével, magánúton tette le tanári vizsgáját, majd 1904 őszétől, szülőhelyétől nem messze, Waterwille-be, egy 40 tanulóból álló osztatlan iskolába kerül.

  • Már ekkor megjelenik munkájában a későbbi Dalton-Plan néhány vonása:


A dalton plan iskola

  • “Első tanítási tapasztalataimat egy vidéki iskolában szereztem, ahol negyven gyermek nyolc osztályba tartozott. Hét osztály számára kellett elfoglaltságot biztosítani, míg a nyolcadikkal szóbeli foglalkozást tartottam. A nehéz helyzet áthidalására azt találtam a legjobb megoldásnak, hogy minden gyermeket valamivel foglalkoztattam, addig is, amíg nem tudtam az ő munkájára figyelni. Hogy ez a szervezési forma eredményes legyen, a nagyobb gyermekekre rábíztam a kicsiket. Ők, s különösen a nagyobb fiúk igen segítőkésznek bizonyultak. Segítségükkel egy raktárt átalakítottam tanteremmé, ahol minden sarokban más tantárggyal foglalkoztak.”


A dalton plan iskola

  • A kísérlet sikeresnek bizonyult, a tanulók száma egyre növekedett. A hiányzások száma gyorsan csökkent, a gyermekek rendesen, engedelmesen viselkedtek, és céltudatosan dolgoztak.

  • 1914-ben megszakad a sokat ígérő kutatói karrier, ugyanis római utazását követően négy éven át Maria Montessori munkatársa - valójában annak alárendelt helyzetű “tanulója” lesz.

  • 1915-től Parkhurst, az olasz reformpedagógusnő hivatalos amerikai képviselőjeként különböző beosztásokban a Montessori-koncepció terjesztésével foglalkozik.


A dalton plan iskola

  • 1918-ban, Montessorival történt szakítást követően, egy eredetileg Montessori-bemutató iskolaként működő New York-i intézményt továbbfejlesztve létrehozza a “Children's University School” elnevezésű intézetét.

  • 1919-ben ennek az iskolának újonnan megnyitott felső tagozatában vezetik majd be a “laboratórium tervet”.

  • Végül 1919/20-ban - a fogyatékos gyermekek “Berkshire Cripple School” nevű iskolájának átszervezését követően - létrehozza Daltonban (Massachusetts) a laboratóriumi terv szerint működő “Public High School”-t.


A dalton plan iskola

  • Legalapvetőbb pedagógiai törekvése az volt, hogy a nevelést "élővé" tegye.

  • Felfogása szerint a nevelésnek olyan élő folyamatnak kell lennie, “amely felkelti, és ébren tartja a tanulóknak saját munkájuk iránti érdeklődését”.

  • A cél elérése érdekében törekedett az abban résztvevő tanulók véleményének meghallgatására: “Rendkívül értékes gondolatokkal álltak elő. Voltaképpen maguk a tanulók segítettek hozzá, miként helyesbítsem a tervnek azokat a pontjait, ahol hiányosságok voltak.”


A nevel s c lja az iskolai munka alapelvei

A nevelés célja, az iskolai munka alapelvei

  • (a) Szabadság. Az iskola közösséggé válásának alapvető feltétele, “az egyén számára az önfejlesztéshez biztosított szabadság”. Szabadság alatt itt a taneszközök olyan felelősségteljes használata értendő, amelynek “célja a harmonikus, felelősségteljes, tudatos személyiség” kialakítása, aki “képes és hajlandó társaival közös javai érdekében együttműködni”.


A dalton plan iskola

  • (b) Együttműködés, közös tevékenység. Ezt a második elvet Parkhurst a demokratikus közösségi élet nélkülözhetetlen alapfeltételének tekintette, és alatta a “csoportban kibontakozó interakciót” értette.

  • (c) Az időbeosztás és a hatékonyság. Ezzel kapcsolatban Parkhurst megállapítja, hogy “a Dalton-Plan biztosítja annak lehetőségét, hogy a tanuló maga gazdálkodhasson idejével, hogy azt szükségletének megfelelően töltse el.” Ennek segítségével képessé válik az erőfeszítés és a siker összefüggésének átélésére. Így figyelmét pillanatnyi érdeklődésének tárgyára tudja majd összpontosítani, és ezáltal nem csupán többet, hanem eredményesebben is tud majd dolgozni.


A tan rszerep v ltoz sai

A tanárszerep változásai

  • A tanár feladata az ösztönző körülmények megteremtéséről való gondoskodás - mindenekelőtt a tanulására szolgáló terem berendezésével, a taneszközök előkészítésével és a didaktikai “menetrend” kidolgozásával.

  • Nem azzal kell már foglalkoznia, hogy nehezen emészthető információkat tömjön a gyermekek fejébe.

  • A kapcsolat megváltozása nem csupán a gyermeki sikerekben mutatkozik majd meg, hanem a tanár is sikeresebbnek érzi magát, javul hangulata, közérzete.”

  • Az osztály előtt álló tanárból a rábízott gyermekek tanulásának kísérő-segítőjévé válik.


A hagyom nyos oktat sszervez s f probl m ja

A hagyományos oktatásszervezés fő problémája

  • Miként szervezheti meg a tanár a tanulási folyamatot úgy, hogy az megfeleljen a tanulók egyéniségének?

  • Az oktatási folyamat a hagyományos iskolában elsősorban az “átlagos tanuló” teljesítményére alapozódik, ezért legnagyobb hatást az attól legkevésbé eltérő tanulókra gyakorolja.

  • Cél a differenciálás, de milyen eszközökkel?


A dalton plan iskola

“Education on the Daltonplan” (magyarul: A Dalton-terv, 1982) című munkájában e dilemma megoldására:

“Mivel öt tanulót sem lehet jobban tanulmányai folyamatában együtt tartani, mint negyvenet, az iskolának annál jobb, minél előbb meg tudnak a tanárok szabadulni ettől a gondolkodásmódjukban kísértő illúziótól. Az együtt-tartás magában foglalja a kényszerítést, s a Dalton-terv legfontosabb célja mindenfajta kényszer megszüntetése. Céljának mind a tanár, mind pedig a tanuló felszabadítását tekinti.”


A dalton iskola oktat sszervez s nek j elemei

A Dalton-iskola oktatásszervezésének új elemei

  • Új módszer a tananyag feladatterv és teljesítménylap által történő felosztása.

  • Parkhurst a feladatlap helyett a tanuló és a tanár írásos szerződésének megkötését javasolja. Ezt azonban nem vették át az európai iskolák.

  • Természetesen a tanulmányi “penzum” kiadásával együtt a tanuló bizonyos szerződés-szerű kötelezettséget is magára vállal, aminek a betartását azután a tanár ellenőrzi.

  • Ezt tartalmazza a feladatterv (assignment).


A dalton plan iskola

  • A jó feladattervnek szerinte az alábbi szempontoknak kell megfelelnie:

    • A tanulmányi feladatok világos, érthető, célra orientált írásban történő megfogalmazása.

    • Feleljen meg a gyermek értelmi képességeinek.

    • Az osztályban tapasztalható nagy teljesítmény-különbség esetén három kategória, “minimum, közepes szint és maximum” szerinti differenciálás lehetőségének biztosítása.

    • A tanulási folyamat következetes, “lépésről-lépésre” történő megvalósítása.

    • Utalás a taneszközök használatára és motiválás “definíciók felsorolása, a kérdések megválaszolása” által.

    • A feladatterv megbeszélése a tantestülettel, ez közös követelményrendszert is jelent az integrációs (tantárgyközi) szempontok kijelöléséhez.


A dalton plan iskola

  • A feladattervvel függ össze a teljesítménylapok megjelenése is.

  • Ezek középpontjában nem az ellenőrzési funkció áll, hanem az a tanár számára biztosítja a tanulmányi előrehaladás lépéseinek legtökéletesebb áttekinthetőségét.

  • Ez a tanuló számára a teljesítménylapon szereplő grafikai szimbólumok motiváló hatása által tesz szert különös jelentőségre.

  • Ugyanis a tanulók saját ellenőrző-lapjukon található “graphok” alapján ismereteinek gyarapodását is követhetik, mivel az elvégzett munka után a teljesítmény rögtön feljegyzésre kerül.


A dalton plan iskola

  • A táblázat-fokok tantárgyanként elkülönítve, egységenkénti beosztásban tüntetik fel az elsajátított tananyagot.

  • A feladatterv segítségével a tanuló és az őt segítő tanár rövid idő alatt áttekintheti az adott szaktárgyban, a kitűzött célhoz viszonyítva megtett előrehaladást.

  • A tanulók mindig maguknál tartják a teljesítménylapjukat, és haladásukat önállóan, vagy tanári jóváhagyás után jelölik be.

  • A holland iskolákban jelenleg az ellenőrző-lapok egyszerűsített formáját használják, de az angliai iskolák példája is azt mutatja, hogy az értékelés a Parkhurst által kifejlesztett formáknál sokkal egyszerűbb eszközökkel is megoldható.


A dalton plan gyermek antropol gi ja

A Dalton-Plan gyermek-antropológiája

  • Teljesen nyilvánvaló, hogy Parkhurst a gyermeket tanulni vágyó lénynek tekinti.

  • Meggyőződéssel vallja továbbá, hogy az önálló tanulás során fokozatosan erősödő felelősségérzete által kellő mértékben képes lesz élni az ehhez biztosított szabadsággal.

  • Munkáiban gyakran tesz említést különböző gyermeki szükségletekről, anélkül hogy ezek elméleti vonatkozásait megfogalmazná. Ezek a következők:


A dalton plan iskola

  • A közvetlen környezet kialakításában való részvétel igénye,

  • A kötetlen társas kapcsolatok létesítésére irányuló törekvés,

  • Vágy az értelmes tevékenység elvégzésére,

  • Az iskolán belüli szabad mozgás igénye (Lynch szerint az iskola nem valamiféle “csendes pihenőhely”),

  • Törekvés arra, hogy az iskola a szociális kapcsolatok és tapasztalatok megszerzésének színhelyévé váljon,

  • A sikeres tanuláshoz szükséges tapasztalatok megszerzésének igénye (vetélkedés és szelekciós nyomás mellőzése)

  • Vágy saját teljesítményeinek elismerésére,

  • Igény személyisége tiszteletben tartására.


Forr s

Forrás:

  • Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

  • http://www.hungaro-dalton.hu


  • Login