A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY

1. A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7.

2. A SEBEZHETŐSÉG A TELEPÜLÉS TULAJDONSÁGA • Néhány fogalom összefüggése • Az ipari társadalom kockázat felfogása • A kockázat-társadalom (Ulrich Beck) • Tanulságok a nemzetközi szakirodalomból • A várospolitikának nagy szerepe van a sebezhetőség csökkentésében

3. NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE • A kockázat (risk) egy súlyozott valószínűségi érték • Egy nem-kívánatos esemény (baleset, szerencsétlenség, katasztrófa) bekövetkezésének valószínűsége X • az esemény kimenetelének várható súlyosságával (kár) • E szorzat a kockázat ‘objektív’ ‘tudományos’ mértéke • A kockázat érzékelése (risk perception) társadalmi jelenség ‘szubjektív’ érték • „A társadalom általában túlértékeli a súlyos kimenetelű, de kis valószínűséggel bekövetkező események kockázatát”

4. NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE

5. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

6. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

7. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

8. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

9. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

10. AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA

11. A KOCKÁZAT TÁRSADALOM • Az ipari társadalom (klasszikus modernitás) korszakát követő időszak meghatározó jellemzője a kockázathoz való megváltozott viszony. • Forrás: Ulrich Beck: (2003) A kockázat társadalom - út egy másik modernitásba. Századvég Budapest (Eredeti első kiadás: 1986) • A modernitás mítosza: középpontban a javak termelése, mint kiszámítható emberi tevékenység, - a technológia nem-szándé-kolt következményeit külső körülmények idézik elő. A társa-dalom fő törésvonalait a termelt javak elosztása határozza meg. • A modernitás mítoszának tagadása: a „kockázatok és mellékhatások” nem esetleges véletlen kísérőjelenségek, hanem a rendszer részei. A technológiákhoz hozzá tartozik azok normál kockázata. („Aki a sínt feltalálta, az feltalálta a kisiklást is”) [Paul Virillio]

12. A KOCKÁZAT TÁRSADALOM

13. A (VÁROSOK) SEBEZHETŐSÉG(E)SZAKIRODALMÁBÓL • Jelentős és bővülő szakirodalom. • Jellemzője, hogy a derékhad a nagy szerencsétlenségekkelés a harmadik világgal foglalkozik • UNDP (2004) Reducing Disaster Risk: A Challenge for Development. A Global Report • Kreimer, A et al (eds.) (2003) Building Safer Cities. The Future of Disaster Risk The World Bank Disaster risk management series No. 3. • Pelling, Mark (2003) The Vulnerability of Cities: natural disasters and social resilience, Earthscan, London.. • 2004-ben Manchesterben konferencia Urban Vulnerability and Network Failure címmel.

14. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • UNDP 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki vol téve. • 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% • (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott) • Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a; az áldozatok 1,8%-a • Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és sebezhetőségi indikátor • Túlzott koncentráció, engedély nélküli települések, átmeneti lakosság, szociális és gazdasági háló hiánya, beépítési viszonyok, kevéssé állékony lejtők stb. • Társadalmi tőke: bizalom, normák, társadalmi hálózatok megléte

15. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • UNDP - Disaster Risk Index (DRI) és a relatív sebezhetőségi indikátor • Alapelv: a kockázatot nem egyszerűen az esemény mért súlyossága jellemzi, az előzmények is befolyásolják: a korábbi aktivitásnak és folyamatoknak nagy szerepük van abban, hogy mekkora lesz végül a hatás a társadalomra és a gazdaságra • DRI: országokat kategorizál, a négy fő veszélyforrásra vonatkozóan, fizikai kitettség, relatív sebezhetőség és ennek kockázati foka alapján - a 1980-2000 statisztikái segítségével. • Kizárólag a halálozás adatai képezték a kimenetelre vonatkozó súlyozó tényezőt (nem a károk, az életkörülmények, a sebesülések) • A sebezhetőséget a küzdőképesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Az ellenálló-képességet a következők gyengíthetik: gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támo-gatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége) tényezők

16. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

17. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

18. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai • Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik • A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya stb.) • Hazai településeink esetében a módszertant érdemes megfontolni és annak a hazai veszélyforrásokra, kockázatokra való adaptálhatóságát kellene átgondolni

19. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • World Bank – Building Safer Cities • A 100 legnépesebb város közül 78 van kitéve a négy nagyobb természeti veszély közül legalább egynek, 45 többnek. (2 millió feletti városok; 450 város > millió fő, 50 közülük >3,5 millió) • Az emberi tényező szerepe: a gazdálkodás és a gazdaság felelősége a természeti tényezők degradálásában • A technológia kockázatai: elszennyezett környezet, egészségi ártalmak, nagy balesetek (Bhopal, Csernobil, - cián a Tiszában,; géntechnológia stb. • stb. stb. • Zárásul két megközelítés komplex rendszerek, a városi hálózatok sebezhetőségére vonatkozóan

20. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL A hálózatok sebezhetőségének három gyökere: a természethez kapcsolódó, a struktúrához kapcsolódó és a forgalomhoz kapcsolódó Husdal, J (2004) Reliability and vulnerability versus costs and benefits. ETC Conference Strasbourg 4-6 Oct. 2004.

21. Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség Reagálás a struktúra változásával Budapesti Városfejlesztési Koncepció munkaanyaga 1999

22. Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség

23. Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség

24. A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • Az ellenállóképes rendszer hat alapelve • Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben • Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik • Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] • Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz rendszerek kevéssé ellenállók • Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert • Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

25. TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • A városi veszélyek és kockázatok nem adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz valónem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) • A város ellenálló-képességének a mértéke azon mérhető le, hogy mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatánakegyes elemei kiesnek • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében.

26. TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer • Választási lehetőség az egyén szintjén, több lábon állás az üzleti életben • Szociális védőelemek beépítése a rendszerekbe • Társadalmi részvétel a döntéshozatali folyamatban • Ezek a szabályok nem-katasztrófa esetén is éppen az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik

27. A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7.

28. A