A neh zs gekkel val megk zd s lelki mechanizmusai
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 12

A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai PowerPoint PPT Presentation


  • 46 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai. Társadalomismeret –Pszichológia 19. „Ép testben ép lélek”. A testi és leki egészség szoros összefüggést mutat, melyet jól jelképez a klasszikus görög szólás.

Download Presentation

A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A neh zs gekkel val megk zd s lelki mechanizmusai

A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai

Társadalomismeret –Pszichológia 19.


P testben p l lek

„Ép testben ép lélek”

  • A testi és leki egészség szoros összefüggést mutat, melyet jól jelképez a klasszikus görög szólás.

  • A testi problémák lelki traumát okoznak, míg a lelki problémák előbb utóbb testi elváltozásokat okoznak.


P testben p l lek1

„Ép testben ép lélek”

  • A lelki egészség vagy "normalitás" kérdését alapvetően két szempontból lehet megközelíteni a pszichológiában. Az egyik a normális alatt átlagosat ért, vagyis olyan viselkedést, amely nem lóg ki a sorból, olyan személyiséget, amelynek semmilyen vonása sem eltúlzott a többiek átlagához képest. Másfelől tekinthetjük az egészséget emberi teljesítménynek, megközelítendő ideálnak, amely csak keveseknek adatik meg illetve amit csak keveseknek sikerül elérniük.


P testben p l lek2

„Ép testben ép lélek”

  • A pszichoanalízis úgy tekint az emberre, mint konfliktuslényre, akiben feloldhatatlan ellentét feszül természetes szükségletei, mindennapos magatartási elvárásai és a közösségi normák között. Az én a szorongás színhelye, az a feladata, hogy az ösztönök, a realitás és a lelkiismeret igényei között közvetítsen. Ha ezek az igények túlságosan ellentmondásosak, az azokhoz kapcsolódó emlékek, képzetek és fantáziák egy részét kiűzi a tudatból, és az elfojtás illetve más énvédő eszközök segítségével igyekszik is a tudattalanban tartani őket. Még maga a művészet és a többi szellemi termék is az ösztön szublimációjából születik, az ösztönkövetelés és a tiltás közötti kompromisszum terméke. Mivel a belső konfliktusok minden emberre jellemzőek, a betegség az egészségtől (ha van ilyen egyáltalán) csak mennyiségi szempontból különbözik. Egészséges az, akit szorongásai nem akadályoznak túlságosan abban, hogy képes legyen 'szeretni és dolgozni'.


P testben p l lek3

„Ép testben ép lélek”

  • A lelki betegségek keletkezésének - hasonlóan a test betegségeihez - megvannak a maga kórokozói, megfigyelhetők különböző tünetei, és léteznek az adott betegség fajtáját meghatározó szimptómák (tünetegyüttesek). Legfőbb kórokozóknak tekinthetjük a stresszeket - ˛a lélek vírusait˛ -, melyek egyaránt lehetnek külső vagy belső eredetűek.

  • Külső eredetű stresszek például megterhelő életeseményeink, megoldatlan problémáink, konfliktusaink.

  • Belső ˛vírus˛lehet, ha megváltoznak természetes biokémia folyamataink, vagy magunk olyan kémiai szereket juttatunk szervezetünkbe, melyek pszichés tüneteket váltanak ki.


P testben p l lek4

„Ép testben ép lélek”

  • De természetesen a betegség keletkezésének képlete korántsem ilyen egyszerű. Tudnunk kell, hogy minden megbetegedés kölcsönhatások eredménye, s ennek tekintetében azt sem szabad elfelejtenünk, hogy testünk és lelkünk maguk is folyamatos kommunikációban állnak egymással, s bármelyik megbetegedése kapcsolatban áll a másik működésének elgyengülésével. A kölcsönhatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a lélek megbetegedésének nem csupán az a feltétele, hogy ˛kórokozó˛ támadja meg, hanem a psziché sérülékenységével együttesen határozzák meg a betegség megjelenésének valószínűségét. Hasonlóképpen ahhoz, ha vírus kerül a szervezetünkbe az még nem garantálja, hogy betegek leszünk, hiszen elképzelhető, hogy immunrendszerünk kivédi és bekebelezi a vírusokat, még mielőtt a betegség tüneteit tapasztalhatnánk magunkon.


P testben p l lek5

„Ép testben ép lélek”

  • Az emberi élet konfliktusokkal telített, állandó döntéshozatal, mely stressz helyzetet eredményez

  • Konfliktus:

    • Családi

    • Munkahelyi

    • Erkölcsi

    • Érzelmi

    • Mentális

    • Stb.

  • Reakciók különbözők. Nem megfelelő válaszok, fokozódó lelki állapot, testi betegségek.

    • Fejfájás

    • Fáradtság

    • Levertség

    • Dühroham

    • Szervi problémák

    • Magas vérnyomás, vércukor

    • Infarktus, agyvérzés, trombózis, embólia


P testben p l lek6

„Ép testben ép lélek”

Döntési kényszerek

  • 1. FáradtságAz elhúzódó válság halmozott terhelést jelent és amiatt sokszor csak a "döntésért születik döntés". Néha egy adott válsághelyzet elhúzódása helyett különböző területekről érkező nehézségek okoznak problémát. Az elhúzódó, nagy megterhelést jelentő döntési folyamat dühöt, rosszindulatot válthat ki. Olyannyira, hogy ilyen esetekben a vezető emberok munkatársaikat sem kímélik, mint például Wilson elnök, aki a kritikus Hoover megállapításaira "fellobbanó dühvel reagált[...], mintha azok ellene irányuló személyes vádak lettek volna". A meghozott döntést – a kognitív dinamika törvényeinek megfelelően – felül értékeljük és minden erőnkkel védeni próbáljuk a bírálatokkal szemben.A stressz alatti hibás döntés elsősorban a "nagyon éber" döntési stílus következménye – a figyelem túlzott mértéke, azaz a "nagyon éber" döntési stílus alkalmazása jobb döntési eredményhez vezetett, mint a simán "éber döntési stílus" alkalmazása. Ez azt mutatja, hogy még extrém helyzetekben is lehetséges jó döntéseket hozni, és a túlzott figyelem valamint a stressz nem vezetnek feltétlenül az alternatívák figyelmen kívül hagyásához és kognitív leegyszerűsítésekhez.


P testben p l lek7

„Ép testben ép lélek”

2. Sok közül nehéz választaniLegtöbbször a szituáció kétértelműsége és nem súlyossága határozza meg a döntés nehézségi fokát. Azonban nagy egyéni különbségek vannak abban a tekintetben, hogy egy adott embert mennyire befolyásolnak a különböző alternatívák, illetve képes-e őket egyáltalán figyelembe venni.Nincs összefüggés aközött, hogy egy ember gondolkodása során mennyi egymásnak ellentmondó szempontot vesz figyelembe és aközött, hogy saját érveit mennyi szemponttal képes alátámasztani. Wiegle hipotézise szerint az ideológia automatikusan kiszűr bizonyos alternatívákat, és éppen ennek következtében a dogmatikus, azaz merev, kevés alternatívával számoló döntéshozó jóval kisebb intenzitású stresszt él át egy fontos döntési helyzetben, mint pragmatikus gondolkodású, nagy számú alternatívát mérlegelő kollégája.Az erkölcs, a jónak és rossznak az ismerete csak nehezíti a helyes út megtalálását, mivel szűkíti az intellektualitás meghatározó szerepét. A tisztán racionális döntés ezért akkor lehetséges, ha a döntéshozó nem rendelkezik semmilyen erkölcsi értékkel és ugyanakkor fizikailag nem kimerült, nem frusztrált.


P testben p l lek8

„Ép testben ép lélek”

3. Dönteni márpedig kellA végső döntés megszületése felszabadító erejű, ezért különösen kívánatos egy elhúzódó tárgyalási folyamat után. Wiegle Nixont idézi, aki így ír Eisenhower elnökkel való beszélgetéséről: "Beszélt nekem arról, milyen fizikai feszültségen ment át órákon és napokon át, mielőtt a normandiai partraszállás helyére és idejére vonatkozó végső döntést meghozta. Amikor azonban a döntés megszületett, szellemileg és fizikailag felengedett. Nyugodtan aludt és a legjobb formában volt száz további döntés meghozatalához..." Nixon maga is írta, hogy a döntés meghozatalát követően az ember pszichológiai megkönnyebbülést érez.


P testben p l lek9

„Ép testben ép lélek”

4. Csoportos döntést kell hozniMivel a lényeges döntések esetében a végső döntés megszületése lényegében csoportos vita eredménye, fontos a csoporton belüli vélemények megoszlásának mikéntje. A csoportgondolkodás tünetének pszichológiai leírásából ismert, hogy a döntést jelentősen eltorzíthatja, ha a csoporttagok többsége egy véleményt képvisel, illetve ha az ellentétes álláspontok kifejtése az erős vezető illetve a többiekhez való erős alkalmazkodási kényszer miatt akadályozott.5. Nem szabad gyengének látszaniEgy tárgyalás során is stratégiai kérdés, hogy a tárgyaló fél erőt és magabiztosságot sugározzon az ellenfél számára. Ez sokszor zsákutcába vezet, és beindítja az erőszak spirálját, hiszen két erős fél között nehezen születhet megállapodás.


P testben p l lek10

„Ép testben ép lélek”

6. Az információval mindig baj vanDöntéshozók az idők folyamán egyre több információval voltak kénytelenek szembesülni. Ez azt eredményezi – miként az alternatívák számának alakulására utaló pontból is következik – hogy a helyzet összetettségének növekedésével egyre intenzívebbé válik az átélt feszültség.Az "több" információ szerepe azonban nem ilyen egyértelmű. Inzana, Driskell, Salas és Johnston (1997) azt találták, hogy egy stresszteli helyzetet megelőzően kapott felkészítő információ jelentősen csökkentette az átélt stressz intenzitását. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az információ előkészítő, strukturáló szerepe adott esetben csökkentheti a feszültséget elősegítve így az optimális döntéshozatalt.


  • Login