A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

1. A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András 2011. május 26.

2. A 2012. évi költségvetés környezetét meghatározó tényezők Gazdasági alapfolyamatok - a költségvetési kiigazítások makroökonómiája - makrogazdasági kilátások - költségvetési folyamatok a Konvergencia program alapján Költségvetési Tanács - célok - működési elvek - célokat elősegítő elemzések

3. Növekedési kilátások a fiskális konszolidáció időszakában • Számos empirikus tanulmány vizsgálta a fiskális konszolidáció és a növekedés összefüggéseit (McDermott and Wescott 1996; Alesina and Perotti 1995; Alesina and Ardagna 1998; Giavazzi, Jappelli and Pagano 2000; Von Hagen, Hughes Hallett, and Strauch 2001; Ardagna 2004; Giudice, Turrini, int’t Veld 2007; Alesina 2010) • A fiskális konszolidáció rövidtávon visszafogja a növekedést • Kivételek: Írország (86-89), Dánia (83-86) • Hosszabb távon a fiskális konszolidációk sikeresebbek: • Kedvező nemzetközi környezetben • Ha kiadásoldali intézkedésekre épülnek • Ha induló helyzetben negatív a kibocsátási rés • Ha strukturális intézkedésekkel jár együtt • Ha előtte tartósan magas az ország-kockázati felár • Kevésbé sikeresek: • A pénzügyi válságok után Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

4. Mi kellene ahhoz, hogy gyorsan megérkezzenek a nem-keynesi hatások • A kockázati felárak gyors csökkenése elősegíti a hosszabb kamatok mérséklődését: • A nemzetközi tőkepiaci helyzet, különösen az európai adósságválság hátráltatja • Implementációs kockázatok a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban • A jövedelem-kilátások tartós javulása ösztönzi a beruházás és foglalkoztatás bővülését • Törékeny globális kilábalás • Alapvető exportpiacainkon várható fiskális konszolidáció • Hazai mérlegkiigazítás (deleveraging): • fogyasztás középtávon alacsonyabb pályán • beruházási aktivitás tartósan alacsonyabb: építőipar, nontradable szektor • Szabályozási és adózási környezet bizonytalansága • A bankszektor támogatja a termelés bővítését • A régióban már mindenütt bővül a vállalati hitelezés, csak nálunk nem Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

5. Összkép: csak lassan javuló növekedési kilátások A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat, …de a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad. A belföldi kereslet a fiskális impulzusok ellenére is csak lassan kezd élénkülni. Az éves GDP változás szerkezete Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

6. (A vállalati és lakossági szektor belföldi hitelállományának változása – árfolyamszűrt) Folyamatosan mérséklődik a vállalati és lakossági hitelezés Forrás: MNB. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

7. A foglalkoztatás és a GDP változása a válság első és második szakaszában A bizonytalan kilátások egész Európában visszafogják a foglalkoztatás bővülését Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

8. A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést, a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat A várhatóan alacsony bérnövekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől A visszafogott bérdinamika mérsékli a költségemelkedésből fakadó inflációs nyomást Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

9. A költségoldali inflációs nyomás alappályánk szerint lecseng, de jelentősek a kétirányú kockázatok A reálgazdaságból adódó dezinflációs nyomás mérsékli a tovagyűrűző hatásokat Költségsokkok jövőbeli pályáját jelentős bizonytalanság övezi Kormányzati intézkedések jelentős bizonytalanságot jelentenek az inflációs pálya szempontjából: Negatív keresleti hatás Ártámogatások leépítése Ármoratórium kivezetése Aktivitást növelő intézkedések hatása A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek éves árváltozása Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

10. Az MNB márciusi költségvetési előrejelzése Márciusi szabályalapú előrejelzésében az MNB a Széll Kálmán Terv várt egyenlegjavító hatásának még csak nagyjából hatodát vette figyelembe a kellő részletezettség hiánya miatt. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

11. A középtávú államháztartási pozíció historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése Aciklikusan igazított SNA-egyenleg2006 óta folyamatosan javult a kiigazítások hatására. 2011-ben azonban ez a trend megtörik. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

12. Az államadósság historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

13. Az állami újraelosztás historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

14. A Konvergencia Program Előrelépés a Széll Kálmán Terv részletezettségéhez képest, mert • konkrétabb és jobban számszerűsíthető intézkedési tervekre bontja a Széll Kálmán Tervet • további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaz az SZKT-n felül; • mindezzel növeli a gazdaságpolitika hitelességét, hozzájárul az ország befektetői megítélésének javulásához. Az intézkedések teljes körű megvalósításával, valamint a kockázatok kezelésével elérhetővé válhat, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3%-át 2012-ben. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

15. Kockázatok • A stabilitási tartalék beépülése a jövő évi bázisba csak akkor valósítható meg, ha tartós intézkedéseken, és nem a kiadások évek közötti átcsoportosításán alapul. • Ezért fontos, hogy a Kormány a stabilitási tartalék elvonásának végrehajtását transzparens módon és kellő részletezettségben tegye közzé. • A tervezett intézkedések egy részének a költségvetési hatása továbbra sem vagy csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg a tartalmi és eljárási részletek hiánya miatt. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

16. Kockázatok Bár a Széll Kálmán terv meghirdetése óta csökkentek, de továbbra is érezhetőek a megvalósíthatóságot érintő – részben adminisztratív kapacitásokkal összefüggő, részben politikai természetű – kockázatok. • Várakozásoktól elmaradó kiadáscsökkenés – A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának, a határozatok elleni fellebbezések feldolgozásának ütemezése; ismételt eladósodás a közösségi közlekedésben. • Várakozásoktól elmaradó bevételnövekedés – Orvoslátogatói díjak emelésének hatása az orvoslátogatói létszámra. • Pótlólagos kiadások - Az intézkedések hatására potenciálisan több százezer ember szorulhat ki a szociális ellátásból, miközben a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó feltételezések igen optimisták. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

17. Munkapiaci intézkedések – rokkantnyugdíjasok aktivizálása A rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a legfeljebb 8 általánost végzett Elhelyezkedési esélyeik minimálisak Az alacsony végzettségű rokkantnyugdíjasok a múltban sem találtak állást A válságban elhelyezkedési esélyeik tovább romlottak A foglalkoztatás növeléséhez aktív munkaerő-piaci programokra is szükség lesz Ez költségvetési forrásokat igényel A rokkantnyugdíjasok végzettség szerinti megoszlása 2010-ben Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

18. Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Az Alaptörvény 43. cikkéből a legfontosabb feladatok a következők: • I. A Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja; • II. A KT közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében; • III. A költségvetési törvény elfogadásának szükséges feltételeként megjelölt előzetes hozzájárulását megadja vagy megtagadja, az adósságszabály érvényesülésének függvényében. (Vétójog!) Rendkívül erős jogosítványokfüggetlenség átlátható, részletesen szabályozott működés szakmai megalapozottság célszerűség: jogalkotás támogatása Szakmai megalapozottság: elemzések • megismerhető, világos elemzési módszerek • elemzések tematikája és időhorizontja a jogalkotó számára releváns Célszerűség: időzítés, összevethetőség, világos iránymutatás Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

19. Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Középtávú kitekintés (2012-től) Cél: A következő költségvetés stratégiai megalapozása. • Elfogadott költségvetés és szaktörvények hatásvizsgálata; • Segítség a szaktörvény módosítások szükségességének megítéléséhez; Tartalom: i) Elfogadott költségvetési törvény és az azt megalapozó szaktörvények középtávú (4-5 éves) hatása, különös tekintettel az alkotmányos adósságszabályra és az EU tagságból fakadó követelmények érvényesülésére; ii) A demográfiai, foglalkoztatási trendek és a szaktörvények késleltetve érvényesülő hatásainak bemutatására; • Tervezési keretek (június/július) • Cél: • Tárgyévi várt teljesülések becslése alapján a jogalkotó tájékoztatása a tervezési bázisról és az áthúzódó bázishatásokról; • Tartalom: • Költségvetési folyamatok értékelése a tényadatok tükrében; • Éves teljesülésre vonatkozó prognózis; • iii) Tervezés során figyelembe veendő kockázatok; Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

20. Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései A Kormány költségvetési törvénytervezetének véleményezése (szeptember) Cél: Felhívni a Kormány és a jogalkotó figyelmét a benyújtás előtt kezelendő tervezési problémákra Tartalom: • A makrogazdasági előrejelzés megalapozottsága; • A bevételek és a kiadások összhangja a ténylegesen várható makrogazdasági pályával és a kapcsolódó jogszabályokkal (törvényekkel, rendeletekkel) • Az ebből adódó hiány összhangja az Alkotmányban foglalt adósságszabállyal; • A javaslat megfelel-e a költségvetési felelősségi törvény és az államháztartási törvény átláthatósággal és ésszerű részletezettséggel kapcsolatos előírásainak; • A költségvetés strukturális pozíciójának értékelése; • Összhangban áll-e a költségvetés az Európai Uniós tagságból eredő követelményekkel; • Melyek a költségvetést érintő főbb kockázatok? A költségvetési törvényjavaslat véleményezése (november) Cél: Annak vizsgálata, hogy a KT zárószavazásra bocsáthatónak tartja-e a benyújtás óta módosult törvényjavaslatot (figyelemmel a szaktörvények esetleges változásaira is); Tartalom: Ugyanaz, mint a benyújtáskor. Simor András - A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

21. Köszönöm a figyelmet!