A SZAKKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

1. A SZAKKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Weinper Mária osztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium

2. A SZAKISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE19902008 KÖZÖTT, RÉGIÓNKÉNT

3. HELYZETKÉP • Csökkenő tanulólétszám a szakiskolákban • Munkaerő-hiány és túlképzés • A gyakorlati oktatás óraszáma alacsony • Az OKJ, a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) a moduláris felépítés miatt bonyolultak, kevés gyakorlatot írnak elő, a vizsgák időtartama túlzóan hosszú • A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem • Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák) • A TISZK-ek túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

4. Cél 1 millió új munkahely létrehozása Magyarországon,Stratégiai fontosságú feladata gazdaság szereplőinek széleskörű bevonása a szakképzés megszervezésébe, működtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén

5. ISKOLAI TANMŰHELY GAZDÁLKODÓ SZERVEZET TANULÓ-SZERZŐDÉSSEL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL A GYAKORLATI OKTATÁS HELYSZÍNEI

6. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 1. • a 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzés fokozatos bevezetése a manuális készségekre épülő szakmákban • a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok tartalmi átdolgozása • a gyakorlati képzés óraszámának növelése • a szakmai vizsgák egyszerűsítése (racionalizálása) • szakmai felügyeleti rendszer kialakítása • szintvizsgák széles körű bevezetése

7. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 2. • a TISZK-ek működésének egyszerűsítése, az oktatási intézményi forma preferálása, felnőttképzési tevékenységük erősítése • szakmák szerint differenciált normatív finanszírozási (iskolák) és tanulói ösztöndíj rendszer kialakítása (RFKBMKIK döntések) • pályaorientáció erősítése • pályakövetési rendszer kialakítása • pályakezdők gyakornoki rendszerben történő továbbfoglalkoztatása

8. A TISZK-EKET ÉRINTŐTERVEZETT VÁLTOZÁSOK • A hároméves szakképzés első évfolyamában kiemelt szerepet kapnak a TISZK-ek (gyakorlati képzésben való részvétel) • A záróvizsgákban és a szintvizsgákban kibővített funkciók a TISZK-eknél, kamarákkal közösen: egyeztetés alatt

9. AZ MKIK-val KÖZÖSENMEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK • az MKIK által gondozott szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (gépipar, építőipar, kereskedelem, vendéglátásturizmus) • vizsgaelnöki delegálások, szintvizsgák, szakmai felügyeleti tevékenység bővítése • a beiskolázási irány/arányhoz kötődő feladatok körének bővítése (RFKB-val) • pályaorientáció, pályakövetés

10. NGM – NEFMI – MKIK háromoldalú együttműködés megfogalmazása • MKIK-val szakképzési feladatellátásra megállapodás kötése a Kormány és az NGM részéről • a szakképzés megújítását érintő végrehajtási részletekkel kapcsolatban további szoros együttműködés NEFMI-MKIK-NGM között • 17 éves tanköteles kor lehetőségének megvizsgálása • civil-társadalmi általános, sport kompetenciák fejlesztése a tananyagban jelenjen meg

11. TOVÁBBIKÖZÖS NGM-NEFMI FELADATOK • a szak- és szakközépiskolai szakmai képzések összehangolása és a felsőfokú szakképesítések rendszerének átgondolása • szakközépiskolai szakmai oktatás kiteljesítése • a szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok továbbtanulási alternatíváinak kidolgozása • a felnőttképzés szabályozottabb keretek közé emelése, a pályaválasztás és a pályakövetés rendszerének megújítása

12. ÖSSZEGZÉS • A foglalkoztatottság növelésének előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló munkaerő • Eléréséhez gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása szükséges az iskolai rendszerben és a felnőttképzésben egyaránt • Céljainknak leginkább a német duális képzési rendszer felel meg, jól működő pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.

13. Köszönömmegtisztelő figyelmüket! maria.weinper@ngm.gov.hu