170 likes | 237 Views
Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve. Kovács Ibolya szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15. Ha az embernek világos célja van, még a legmostohább úton is haladni fog. Ha az embernek nincs célja, még a legsimább úton sem jut el sehova.
E N D
Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve Kovács Ibolya szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15.
Ha az embernek világos célja van, még a legmostohább úton is haladni fog. Ha az embernek nincs célja, még a legsimább úton sem jut el sehova Thomas Carlyle skót származású író és történész (1795)
Legális szolgáltatások Védelem- kiszolgáltatott emberek jogbiztonsága Állami elvárás közvetítése az adófizetők pénzéért cserébe Minőségbiztosítás- egységes követelmények Szakmai megfelelőség, profizmus 2100 bentlakásos intézmény 76 000 ellátott Illegális szolgáltatások ! Kiszolgáltatott emberek kihasználása ! Ügyeskedés, pénzszerzés, a törvényes út megkerülése ! Nincs minőség, álszent magyarázatok a szociális érzékenységről ! Olcsó munkaerő – szakma nincs 19 működtető – 560 ellátott Mi a cél?
Tanulságok - szabályozás ? Milyen ellátási területre szól az engedély ? Kell-e minden szolgáltatásnál ellátotti létszám megjelölése az engedélyben ? Melyek a székhely- telephely - nyitva álló helyiség különbségei ? Bármilyen rendszerességgel lehet módosítani az engedélyt ? Mit tartalmazzon az engedély és a tanúsítvány ? Ha integrált intézmény, a benne levőre minden elvárás vonatkozik ? Mindent csak papíralapon lehet kérelmezni, kiadni
Gyakorlati megoldások Az intézmény több működési engedéllyel rendelkezik a különböző szolgáltatásokra – követhetetlen Ellátási területe: általában a társulás működési területe, azonban az egyes szolgáltatások esetén ez eltérő lehet, nem minden településen nyújtanak minden szolgáltatást, vagy a megye teljes területéről fogadnak ellátottakat pl. idősek, hajléktalanok. Működési engedély -– ágazati azonosító – jelentési rendszer összefüggései: társulás, integráció halmozott adatok Szakmai program megoldásai (rendszeres „átírások”) • minden telephely önálló szakmai programmal rendelkezik (szakmai egységenként önálló tartalmak, a településre, vagy településrészre vonatkozó specialitások, sajátosságok) • egybe szerkesztett a szakmai program „kézikönyv” jellegű, de nem használatos a napi munkában
Akadálymentesítés • A Szakmai rendelet 4. § b.) pontja értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint: egyenlő esélyű hozzáférést kell biztosítani – a 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatásokhoz. Megvalósítási határideje 2010. december 31. • Jelző szakmai központ: az akadálymentes közlekedés előírt, pedig nem jellemző, hogy az ellátottak személyesen keresnék fel az intézményt, inkább telefonon hívják a dolgozókat, akik otthonukban felkeresik az ellátottakat. • Nyitva álló helyiségre – támogató szolgálatra is vonatkozik • Ha az épület szerkezeti megoldásai nem teszik lehetővé az akadálymentesítést, akkor a szolgáltató nem használhatja helyiségeit az ellátottak fogadására. • Teljes vagy részleges akadálymenetesítés??
Helyzetkép Szociális regiszter 2010 szeptember: • 8500 hatályos működési engedély • 4200 fenntartó • 14 000 engedélyes szolgáltatás (szociális és gyermekvédelmi) Működést engedélyező hatóság: 20 megyei szociális és gyámhivatal • regionális működéssel sem sikerült mindenütt egységes eljárást és értelmezést kialakítani • összlétszám 290 fő, engedélyezéssel foglalkozik kb. 128 fő. • évek óta több engedély „felcsúszik” városi jegyzői szintről 281 kijelölt városi jegyző • engedélyező munkatárs gyakran változik, igazgatási végzettségű, alig ismeri a szociális jogszabályokat – 97% osztott munkakör • az engedélyezés folyamatát nem látja át az aktuális ügyintéző, regisztert nem ismeri • vannak „elveszett” szolgáltatások, azaz nem tudják hogy mennyi engedélyt és mikor adott ki a jegyző, mit értsenek „kiadott” engedélyen (hatályos, módosított, visszavont) • kevesebb engedély – társulásban, mikro-térségben szerveződik az alapellátás, integrált intézményt SZGYH engedélyezi
Javaslatok a jövőre nézve • egyértelmű, eligazodásra alkalmas folyamatszabályozás • egységesítés és könnyítés az eljárásban • az engedélyezési szintek (városi jegyző - szociális és gyámhivatal) újragondolása • szakhatósági kötöttségek oldása, más jogszabályi előírások jobb ismerete • fenntartók felkészítése, képzése • elektronikus ügyintézés és folyamat
Mi a cél? • a jogszabályi előírások betartása, • az állami támogatás célzott felhasználása, közpénzek hasznosulása = állami szándék • az ellátást igénylők részéről a jogbiztonság, kiszámítható és színvonalas szolgáltatás = fogyasztói elvárás • a jogkövető magatartás erősítése, segítő ellenőrzés a szabályosság érdekében = hatósági szándék • szabályszerű működés bizonyítása, megfelelősség – szolgáltatások minőségének megőrzése, fejlesztése = szolgáltatói szándék
Hatóságok eltérő eljárással, szempontrendszerrel és gyakorlattal ellenőriznek nincsenek összehangolt ellenőrzések, az egymás tájékoztatása hiányzik a hatósági és a szakértői (módszertani) ellenőrzés határterületei és feladatmegosztása nem rendezett az ellenőrzési eredmények nem összevethetők, így az ellenőrzés hatékonysága sem mérhető Fenntartók, szolgáltatók a szolgáltatásokkal szembeni elvárások hiányosak nem követik (vagy nem tudják) a jogszabályi változásokat valós helyzetfelmérés nincs – szükségletek nem ismertek az integrációs megoldások átgondolatlanok az önkormányzati társulások szakmailag nem megalapozottak a szolgáltatók felé a fenntartói segítség minimális Ellenőrzési problémák
Ellenőrzési tapasztalatok - társulás Együttműködési, szakmai irányítási problémák • Az intézmény a társult településekkel küzd, mert folyamatosan a létjogosultságukat kell bizonyítani: sűrű beszámoltatás, negyedévente írásban-normatíva igényléssel egy időben, évente a képviselő testület előtt, valamennyi településen, vagy társulási ülésen. • A települési vezetői erőteljesen beleszólnak a szolgáltatások irányításába, nem értik a társulás lényegét és az egységes vezetés szakmai fontosságát. • A települési ellátások sem szakmailag, sem dokumentációjukban nem egységesek. • A szakmai munka minősége nagymértékben függ az intézmény vezető, és részegységei vezetőinek személyétől, szakképzettségétől, hozzáállásától, rátermettségétől, kompetenciáitól. • A fenntartó részéről a szakmai ellenőrzés elmarad, időszakonként pénzügyi revíziót elegendőnek tart • A szolgáltatás vezetője legfeljebb havonta egyszer tart munkaértekezletet, melyről dokumentáció nem készül. • A társulás által megállapított intézményi térítési díjakat a települések önkormányzatai rendeletükben nem szabályozzák.
Gyakorlati problémák Dokumentumok: • több adat, mint ami előírt – adatvédelmi szempontok fontosak: a közgyógyellátás adatai, házastárs adatai, személyi igazolvány száma, ezek kezelését nem írja elő a jogszabály. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. • Bekerülés dokumentálásának „zavarai”: vissza dátumozások, későbbi aláírások • Hol tárolják a dokumentumokat? volt korábban egy kolléga, aki „eltűntetett sok dokumentumot!” Megállapodás: nem kerül kitöltésrea szolgáltatás kezdetének időpontja, a megkötése az első gondozási napon nem történik meg, adatok kitöltése hiányos, dátum, aláírás nincs Pénzkezelési szabályzat nem tartalmazza a gépkocsivezető és a személyi segítők készpénzkezeléséhez (átvétel – elszámolás módja) kapcsolódó feladatokat (térítési díj beszedés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás) Tájékoztatás hiánya: az alapvető dokumentumok (SZMSZ, Szakmai program, Házirend, Megállapodás) nem hozzáférhetők a kérelmezők, hozzátartozók, törvényes képviselők számára Állami feladatszervezésnél: az ellenőrzött szolgáltató rendelkezik a finanszírozási szerződéssel, a szolgálatvezető ismeri annak tartalmát, rendszeresebb a kapcsolat a fenntartóval. Házirend - sok tiltó rendelkezés „Vásárolt és más által hozott gyógyszert beszedni nem szabad!”, Az Ittas ember a klubban nem tartózkodhat!
Ellátotti interjúk Alapszolgáltatásnál • nem különül el egymástól a házi segítségnyújtás és az étkezés, az ellátottak számára nem egyértelmű, hogy melyik szolgáltatásért mennyit kell fizetni, mi tartozik a házi segítségnyújtásba, mert általában ugyanazok a dolgozók végzik mindkét tevékenységet, a kiszállítást is • az ellátottak általában tisztában vannak a szolgáltató nevével és elérhetőségével, a gondozó személyével, azonban nem tudják, hogy ki a szakmai egység vezetője, • előfordult, hogy az ellátott és hozzátartozója sem volt tisztában azzal, hogy ki a gondozónő, mivel mind a három – a telephelyen dolgozó – gondozónő (klub, házi segítségnyújtás, étkeztetés) jár hozzá házi gondozói feladatokat is ellátni, de a gondozók sem voltak egyértelműen tisztában azzal, hogy melyik munkakört töltik be. Bentlakásos intézményben: • együttélési problémák, kevés a gondozó, nem ér rá az intézményvezető, hospitalizációs ártalmak Összességében az ellátottak nagy megelégedéssel vannak a szolgáltatásokkal kapcsolatban, nagyra becsülik a gondozók munkáját, értékelik az elvégzett tevékenységet.
Szociális regiszter Székhely, telephely címe rosszul van rögzítve – hatóságot, FSZH- t kell értesíteni 2010. Január 1-től: ha a a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül - az adatszolgáltatással megegyező módon - értesíteni a Hivatalt. A Hivatal szociális igazgatási bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben, vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. Nem szabható ki szociális igazgatási bírság, ha a hibás, vagy hiányos adatról a fenntartó, vagy az engedélyes értesítette a Hivatalt. FSZH 2010. • március minden fenntartónak tájékoztató levél, • augusztus nem jelentőknek külön felszólítások, • bírságos eljárásrend a www.afsz.hu szociális ellenőrzés menüpont alatt.
FSZH motivációk – a „jövőre nézve” A Szociális Főosztály maga is jogalkalmazó, folyamatosan tapasztaljuk a jogalkalmazási nehézségeket, azt, hogy • az adott probléma jogszabály módosítást igényel-e (pontatlan, vagy életszerűtlen szabály), • vagy jogértelmezési probléma Módosítási javaslatokat készítünk, a mindennapos jogalkalmazás elősegítésére • Koncepcionális jellegű felvetésekkel a szakmapolitikai irányokhoz adunk segítséget pl. átmeneti elhelyezés külön intézményrendszerben való „szükségessége”, önköltségszámítás problémái, térítési díj anomáliák. • Az ügyintézés és a dokumentációs rend egyszerűsítése: az azonos szabályozást igénylő témák egységesítése, a felesleges hatósági aktusok, ellenőrzési duplikátumok kiszűrése. • A hatékony és célszemélyeket elérő szociális szolgáltatások biztosítása: a visszaélésekre „alkalmat adó” kiskapuk, szabályozási anomáliák kiküszöbölése, pl az ellátotti kör pontatlan definiálása; szociális rászorultság kérdésköre. • Ellátottak jogvédelemének erősítése generális és speciális eszközökkel (koherens ágazati jogrendszer; a jogvédelmi eszközrendszer megismerésének és elérésének elősegítése). • A szociális szolgáltatások működésének biztonsága, a fenntartók, intézmények, szolgáltatók segítése (pl. képesítési előírások korrekciója) • A rendeltetésszerű joggyakorlás megfelelő ágazati jogszabályokkal történő segítése (szolgáltatások szakmai tartalmának pontosabb definíciója; TAJ alapú nyilvántartás.)