Együtt egymásért és magunkért

1. „A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része tekinthetjük az „élet táncának.”(Marshall Rosenberg) Együtt egymásért és magunkért

2. Mi a konfliktus? „Latin eredet: conflictus – összecsapni. Szinonimák: nézeteltérés, háború, harc, összetűzés. Definíció: Olyan ütközés, amelynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe. Jellemzői: 1). a harmónia hiánya, 2). a számunkra fontos dolgokról mások eltérően vélekednek, értékrendjük eltérő, 3). a szemben álló felek viselkedése akadályozza egyikük igényeinek érvényesítését.

3. Félni kell-e a konfliktustól? „A konfliktus nem az ördögtől való, hanem az élet természetes velejárója. A békés változtatás eszköze, s ily módon a stabilitás kulcsa." (Klein Sándor) „Karakterdefektusos az a személy, akinek nincsenek konfliktusai. A konfliktusok formálják a karaktert.” (Popper Péter) Minden konfliktus negatív?

4. Konfliktus jó, konstruktívrossz, destruktív Ötleteket hoz felszínre Védekező magatartáshoz vezet Leválasztja a problémát az egyénről Polarizálja a csoportvéleményt Feszültséget csökkent A csoport széteséséhez vezet Átláthatóvá teszi a hatalmi és erőviszonyokat A változást és önértékelést értékké teszi

5. Iskolai konfliktusok tanuló tanuló tanuló pedagógus pedagógus pedagógus igazgató pedagógus szülő pedagógus szülő szülő iskola fenntartó

6. tanuló pedagógus: értékelés – osztályozás „kivételezés” túlzott tanulói érdekérvényesítés tanári elvárások szülő pedagógus tanári elvárások szülői elvárások osztályozás – értékelés tanuló – pedagógusnézeteltérés

7. pedagógus pedagógus: /lét/bizonytalanság szakmai féltékenység nemzedéki ellentét igazgató egy pedagógus: beosztás, munkafeltételek, erkölcsi, anyagi, szakmai megbecsülés igazgató pedagógus csoport/ok/: eltérő szakmai koncepció, vezetési stílus

8. A konfliktus kialakulásának folyamata A konfliktus, mint folyamat öt szakaszra osztható: • megelőző helyzetre, • a konfliktus felismerésére és átélésére, • a konfliktus kezelési módjának kialakítására, • a konfliktus alatti tényleges viselkedésre, • a következményekre. Konfliktushoz vezethetnek a következő okok: • kölcsönös információ hiány, • félreértett kommunikáció, • hibás vezetési stílus, • eltérő értékek, • attitűdök (hiedelmek).

9. Mitől függ a feszültségtűrési küszöb? • egyéni alkati sajátosságok • társadalmi, kulturális tényezők • lappangó ellenérzés • a környezet

10. A problémamegoldó stratégiák lépcsőfokai: • jelezzük a problémát, időpontot egyeztetünk • kimondjuk igényeinket • megoldásötleteket gyűjtünk közösen • mérlegeljük, kinek melyik felelne meg • döntünk, melyiket választjuk • megbeszéljük, kinek mi a feladata ezzel, és mindketten elégedetten állunk fel, szilárdabbá, biztonságosabbá tesszük kapcsolatunkat. (Gordon)

11. Hogyan kerülhet vakvágányra a kapcsolat? Feltételezzük, hogy négyféle fülünk van: • tény-fül • információ magamról-fül • kapcsolati-fül • megbízási-fül (Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje)

12. „Kezeld a konfliktust – harc helyett – problémának, mert annak megoldásai vannak. A harcot pedig csak megnyerni vagy elveszíteni lehet.” (Thomas Gordon)

13. Köszönöm a figyelmet! (hermann@compunet.hu) Dr. Hermann Istvánné Felhasznált irodalom „A konfliktus fogalomrendszere” Nanszákné Cserfalvi Ilona, Kissné Kálmán Marianna Szabóné Szilágyi Zsuzsa összeállítása Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése Képek forrása az Internet