1 / 16

A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA

A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA. Monostori Judit Népességtudományi Kutatóintézet. 2012. március 28. A női foglalkoztatás fő mutatói. 2011-ben a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája: 50.6%. Az uniós átlag 2010-ben: 58.2%

xenos
Download Presentation

A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Monostori Judit Népességtudományi Kutatóintézet 2012. március 28

  2. A női foglalkoztatás fő mutatói • 2011-ben a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája: 50.6% • Az uniós átlag 2010-ben: 58.2% • A magyarnál csak a görög, az olasz, a máltai nők foglalkoztatási rátája volt alacsonyabb • 2011-ben a férfiak foglalkoztatási rátája: 61.2% • A nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem változott jelentősen, a 2000-es években minden évben 50-51% volt

  3. Az alacsony foglalkoztatás közvetlen okai • A fiatal és az idősebb korosztályok rendkívül alacsony foglalkoztatási szintje

  4. Az alacsony foglalkoztatás közvetlen okai foglalkoztatottak NŐK -2011

  5. A foglalkoztatás mutatóinak változása NŐK foglalkoztatottak

  6. Életpálya szakaszok – a tanulás évei • 1990-ben a 15 évesnél idősebb nappali tagozaton tanuló nők száma 265 ezer volt, 2011-ben 415 ezer (férfiaknál ugyanilyen mértékű növekedés) • Iskolai expanzió • A felsőoktatásban töltött idő meghosszabodása (a 2010/2011-es tanévben felsőoktatásban tanuló 241 ezer nappali tagozatos hallgatónak (FF+NO együtt) valamivel több, mint 1/3-a 23 éves vagy idősebb volt) • Az alacsony iskolai végzettségűek hátránya fokozódik – pályakezdőként kis eséllyel tudnak belépni a munka világába foglalkoztatottak

  7. Életpálya szakaszok – átmenet a munka világába A munka világába való átmenet nem zökkenőmentes • (KSH, 2009) - 15-34 éves nem tanuló népesség (FF-NO) 16%-ának még sohasem volt legalább három hónapig tartó munkája • Alapfokú végzettségűek 45, a középfokú végzettségűek 11, a diplomások 6%-ának • (2010): Az alapfokú végzettségűek 79, a középfokúak 37, a diplomások 29%-a a tanulmányai befejezése utáni 3 hónapon belül nem tudott elhelyezkedni (FF-NO) Ezek ¾ -a aktív munkakereső foglalkoztatottak

  8. Életpálya szakaszok – gyermekgondozás A kisgyermekes anyák munkaerőpiaci részvételét befolyásoló tényezők • hosszú és relatíve jól fizetett anyasági ellátás • kevés és jelentős területi különbségeket mutató bölcsődei ellátórendszer • rugalmatlan, a gyermekgondozás és a munkaerőpiaci részvétel összeegyeztethetőségét nem támogató munkaerőpiac • gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdök foglalkoztatottak

  9. Életpálya szakaszok – gyermekgondozás Az anyák megoszlása munkaerőpiaci státuszuk és legkisebb gyermekük életkora szerint, 2011 foglalkoztatottak

  10. Életpálya szakaszok – gyermekgondozás Az anyák megoszlása munkaerőpiaci státuszuk és legkisebb gyermekük életkora szerint, iskolai végzettség szerint 2011 foglalkoztatottak

  11. Életpálya szakaszok – gyermekgondozás „Ön szerint általánosságban a kisgyermek hány éves korában fogadható el, hogy az anya munkát vállaljon?” (2009-es kutatás, 18-50 év közöttiek) foglalkoztatottak

  12. Életpálya szakaszok – gyermekgondozás NŐK foglalkoztatottak

  13. Életpálya szakaszok – nyugdíjba vonulás • A nyugdíjba vonulás időzítését meghatározó tényezők: • jogszabályok • munkaerőpiac • egyéni erőforrások: pl. egészségi állapot • családi körülmények • nyugdíjbavonulással kapcsolatos attitűdök • jogszabályi változások: • A korai nyugdíjazás lehetőségeinek szűkűlése • A rokkantsági nyugdíjrendszer szigorítása • Az időskori nyugdíj korhatárárnak emelése • munkaerőpiac: • Alacsony foglalkoztatás • Az idősebbek diszkriminálása (nehezen mérhető) – védett kor stb. foglalkoztatottak

  14. Életpálya szakaszok – nyugdíjba vonulás • A nyugdíjba vonulás időzítését meghatározó tényezők: • egyéni erőforrások: • A magyar népesség általánosan rossz egészségi állapota – életkorral • erősen romló • Hátrány a munkaerőpiac által értékelt készségekben • családi körülmények: • Gyermekek és szülők támogatása (a nőket jobban érinti) • nyugdíjba vonulással kapcsolatos attitűdök: • Környezeti nyomás • Az érintettek nagy többsége (a 2000-es években ~ ¾-e a reá vonatkozó korhatár előtt szeretett volna nyugdíjba menni) • Férfiaknál és nőknél eltérő motivációk foglalkoztatottak

  15. Életpálya szakaszok – az idősebb generációk foglalkoztatási mutatói NŐK foglalkoztatottak

  16. Életpálya szakaszok – az idősebb generációk foglalkoztatási mutatói • Jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik a nyugdíjkorhatár elérése • után is dolgoznak • Az egyéni aspirációk hiánya és erőteljes társadalmi elutasítás (nemzetközi felvételek eredményei: erős generációs szembeállítás képe Mo-on) foglalkoztatottak

More Related