A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 1. rész 2005/2006. tanév őszi félév

1. A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 1. rész 2005/2006. tanév őszi félév

2. Magyarország helyzete az EU 25-ben

3. Inaktív népesség megoszlása 2003-ban • Tanul 27 % • Nyugdíjas 43 % • Gyermekét gondozza 10 % • Egyéb 20 % • Összesen 100 %

4. A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás) • Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak be • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) • Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)

5. A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI • Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %-ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják) • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Relatíve alacsony bérek

6. A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA • Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban) • Versenyhelyzet • EURES

7. A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA • Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiac • Alacsony szintű migráció • Bérfelzárkóztatás • Foglalkoztatás bővülése

8. PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS • A gazdaság három szerkezeti egységből áll: • Munkahelyi struktúra • Foglalkozási struktúra • Szakképzettségi struktúra

9. PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS • A gazdaság oldaláról történt átalakulások: • Átalakultak a tulajdonviszonyok, megváltoztak a gazdasággal, a konkrét szervezetekkel, a munkaerővel, és a vezetéssel kapcsolatos elvárások • Átalakult a gazdaság szerkezete, iparágak épültek le, újak születtek elsősorban a tercier, azaz a szolgáltató szférában • Megjelent a munkanélküliség

10. PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS • A szakképzés oldaláról történt átalakulások: • Megszűnt a szakképzés állami monopóliuma • Jelentős változás a gyakorlati képzés színterein – állami nagyiparra épülő szakképzésből piacgazdaság • A tankötelezettség kiterjesztése 16, majd 18 évre • Az iskolai rendszerű nappali tagozatos, az első szakma megszerzésére irányuló képzés 23 éves korig tandíjmentes • Megjelent az Országos Képzési Jegyzék

11. PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS • A szakképzés oldaláról történt átalakulások: • Új képzési forma – AIFSZ, ma FSZ • Állami feladattá vált a munkanélküliekkel való aktív foglalkozás • Megnőtt a gazdasági kamarák szerepvállalása a szakképzésben • Teret nyert az iskolai rendszeren kívüli képzés, profitorientált oktatási vállalkozások jöttek létre

12. KÉPZETTSÉG ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG MINÉL KÉPZETTEBB VALAKI, ANNÁL INKÁBB FOGLALKOZTATOTT.

13. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FOGALMA A munkaerőpiachoz kötődő tágabb értelemben vett szakképzési rendszer szervesen hozzátartozó részét alkotó képzési rendszer, amely irányítási finanszírozási rendjét illetően a foglalkozáspolitikai eszközökhöz kapcsolódik.

14. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS SZÍNTEREI Közvetlenül vagy közvetve a tényleges munkaerőpiac, melyből adódóan intézményi szervezeti és lebonyolítási rendszerét tekintve az iskolarendszeren kívüli szakképzés fogalomkörébe tartozik, de lebonyolításában erőteljesen vesznek részt az iskolai rendszerű szakképzési intézmények.

15. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.

16. A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése A munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák. Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések Munkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni. Gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják. .

17. A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA Olyan tanfolyamok, melyeken a tanulók saját kezdeményezésükre és saját költségükön vesznek részt Piaci kudarc, hogy a bankok nem adnak hitelt az emberi tőke fejlesztéséhez. (a diákhitel állami konstrukció, nem banki). Államilag finanszírozott képzések A felnőttképzési normatív támogatás 2003-tól, meghatározott módon igényelhető a 15/2003. (II.19.) Kormányrendeletben foglaltak alapján, az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetében.

18. A felnőttképzés direkt és indirekt állami forrásai Szakképzési hozzájárulási kötelezettség Adó- kedvezmény Forrás Állami költségvetés FMM fejezet Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási alaprész A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33%-a 2003: 4.822,0 mFt 2004: 6.750,0 mFt A teljes lehetőség: 17.000,0 mFt Felnőttképzési normatív támogatás 2003: 475,0 mFt 2004:2.900,0 mFt Az aktív eszközökből képzésre fordított keret 10.000,0 mFt Mérték Felnőttképzési célú keret 2003: 4.905,0 mFt 2004: 4.537,0 mFt Évente 60 000 Ft/fő Minden 16. életévét betöltött, aki nem áll tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban Szakképzettséggel nem rendelkezők, Fogyatékosok Felnőttképzésben résztvevő egyén Cél-csoport Munka-nélküliek Saját munkavállalók -1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásról -8/2003. (VII.4.) FMM rendelet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési keretek felhasználásáról - 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról - 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzá-járulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról -  költségvetési törvény -15/2003. (II.19) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól Jog- szabályok

19. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS RENDSZERE • A szakképzési hozzájárulás, mint forrás • A hozzájárulásra kötelezettek • A hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei • Tanulók gyakorlati képzése a vállalatnál • Pénzátadás a szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek képzésfejlesztés céljára • A vállalatok saját dolgozóinak képzése • Befizetés a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészébe

20. A VÁLLALATOK SAJÁT DOLGOZÓINAK KÉPZÉSE • A felhasználható mérték a teljes kötelezettség egyharmada, azaz a bérköltség 0,5 %-a • Az elszámolhatóságról kérvényt kell benyújtani a munkaügyi központnak, aki ebben dönt.

21. A MUNKAERŐPIACI ALAP FORRÁSAI Forrásai: • munkaadói járulék • munkavállalói járulék • rehabilitációs járulék • szakképzési hozzájárulási kötelezettségből képzési alaprészbe befizetés • állami költségvetés • egyéb befizetések

22. MUNKAERŐPIACI ALAP FELHASZNÁLÁSA • Szolidaritási alaprész • Jövedelempótló támogatás alaprész • Bérgarancia alaprész • Rehabilitációs alaprés • Működési alaprész • Képzési alaprész (szakképzési hozzájárulásból történő befizetés) • Foglalkoztatási alaprész • Decentralizált keret (munkaügyi központok döntenek) • Központi keret (Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete dönt) • Felnőttképzési célú keret (Országos Felnőttképzési Tanács tesz javaslatot, miniszter dönt)

23. AZ ÁLLAM KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUSA Központi költségvetés • Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium fejezete 2003: 0,475 Mrd Ft 2004: 2,9 Mrd Ft 2005: 3,0 Mrd Ft

24. FELNŐTTKÉPZÉSI NORMATÍVA FELHASZNÁLÁSA • A támogatás célcsoportja a szakképzetlenek és a fogyatékosok csoportja, valamint egyéb, a kormány által meghatározott célcsoport • A források elosztása a minisztériumból történik az akkreditált képző intézményeken keresztül • Az elosztás formája nem pályázat, hanem normatív támogatás

25. A FELNŐTTKÉPZÉSI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNY • Minden felnőtt a személyi jövedelem adójából maximum 60 ezer forintot levonhat, amennyiben felnőtt- képzésben vett részt és ennek befizetését igazolni tudja • Személyi jövedelem adóról szóló törvény (Szja) • 2003-ban e kedvezményt 78 ezer fő vette igénybe

26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Farkas Éva Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Kar farkas@human.pte.hu