1 / 14

Európai közjog I. Szalayné Sándor Erzsébet 2008/2009-as tanév II. félév

Európai közjog I. Szalayné Sándor Erzsébet 2008/2009-as tanév II. félév. Nemzetközi jog – nemzeti jog – EU-jog. A nemzetközi jog. Jogi jellege: a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében már nem vitatott

wyatt-witt
Download Presentation

Európai közjog I. Szalayné Sándor Erzsébet 2008/2009-as tanév II. félév

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Európai közjog I.Szalayné Sándor Erzsébet2008/2009-as tanév II. félév Nemzetközi jog – nemzeti jog – EU-jog

  2. A nemzetközi jog • Jogi jellege: a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében már nem vitatott • Számos tárgykörben a nemzetközi jogi szabályozás mértéke és dogmatikai tagoltsága eléri a nemzeti jogban megszokott mértéket • A nemzetközi kapcsolatok egyre mélyebb és szélesebb összefonódásai nélkülözhetetlenné teszik az ismeretét

  3. A nemzetközi jog (folyt.) 4. Ma már minden nemzeti jogalkalmazónak ismernie kell saját jogterületének nemzetközi vonatkozásait is. 5. Az Európai Unió joga – amely nagymértékben hatással van tagállamainak nemzeti jogrendszerére – szintén a nemzetközi jogon alapszik.

  4. Amiről beszélni kell … A nemzetközi jog sajátos jellege Nemzetközi jog – nemzeti jog különbségei

  5. Nemzetközi jog sajátos jellege • A nemzetközi jog koordinatív jellege • A nemzetközi jog decentralizált jellege • A nemzetközi jog individuális jellege • A nemzetközi jog politikai és etikai vonásai • A nemzetközi jog közvetett jellege

  6. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata • Koordinatív jelleg • A nemzetközi jog egyenjogú, szabad államok közti viszonyokat szabályozza („szuverén egyenlőség”) • Annak ellenére, hogy a nemzetközi jogot szokásos módon a „közjog” kategóriájába sorolják, alapvetően nincs köze a közjogot egyébként jellemző, tipikus alá-fölérendeltséghez. • A jogalapot a gyakorlat és a szokásjog szolgáltatja, nem pedig törvény és közigazgatási aktus. • Az államokon belül ismert/megszokott többségi döntéshozatal messzemenően ismeretlen jelenség.

  7. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 2. Decentralizált jelleg • A nemzetközi közösség nem rendelkezik kialakultnak mondható intézményrendszerrel • Régi és újabb elméletek ellenére a nemzetközi közösségnek nincsenek „világ”-szervei (ill. csak kevés ilyen van) • Mint a távoli jogtörténeti időkből ismert „alulfejlett” jogközösségek esetében, a nemzetközi jog esetében is kiemelkedő szerepe van az önsegélynek ill. az önkéntes jogkövetésnek • „Csak az erősebb tudja a jogát érvényesíteni” tétel veszélye reális veszély a nemzetközi kapcsolatokban, annak ellenére, hogy az erőszak tilalmának elve ezt igyekszik kordában tartani – de nem bizonyult eddig tökéletes eszköznek

  8. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 3. Individuális, konkrét jelleg • A nemzeti jogban a tipizálható esetek igen nagy számban, relatíve hasonló körülmények között fordulnak elő, így absztrakt, nagymértékben általánosítható jogelvek megfogalmazása természetesnek, gyakorinak mondható. • A nemzetközi jogban ezzel szemben lényegesen kisebb számú alanyról, individuális, történelmi léptékű hatalmakról, egészen konkrét problémákról van szó. • A jogügylet a jogi normával nagyon gyakran egybeesik. • Az alanyi jog és a jog tárgya közti különbségtétel értelmezhetetlen. • A nemzetközi joggal napi szinten foglalkozók fentiek miatt óva intenek az általánosításoktól a nemzetközi kapcsolatok körében.

  9. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 4. Politikai és etikai vonások • A nemzetközi közösség alanyainak magatartását nagymértékben meghatározzák politikai és etikai vonások – sokkal nagyobb mértékben, mint a nemzeti jog hatókörén belül – főként azért, mert a nemzetközi közösség esetében hiányzik a tagállamon belül ismert végrehajtó apparátus. • A politikum jelentősége főként a nemzetközi szerződések értelmezése kapcsán erősödik fel, ismerni kell egy-egy nemzetközi szerződés megkötésekori tagállami szándékot, politikai hátteret a helyes alkalmazáshoz

  10. A nemzetközi jogsajátos jellegének magyarázata 5. Közvetett jelleg • A nemzetközi közösség, amelynek működését a nemzetközi jog szabályozza, alanyainak körét tekintve közvetett: magánszemély csak kivételes esetben számít alanynak. • A nemzetközi jog alanyai tipikusan az államok és a nemzetközi szervezetek, a magánszemélyek csak akkor és csak annyiban, ahol és amennyiben az államok hajlandók a magánszemélyeket érintő felségjogaikról lemondani (ld. emberi jogok nemzetközi jogi védelme)

  11. Nemzetközi jog – nemzeti jog A tényállások helyes megítéléséhez nélkülözhetetlen a két jogrendszer közti alapvető különbségek ismerete • Mellérendeltség – alá-fölérendeltség • Jogalkotó – jogalkalmazó egybeesése ill. szétválása • Jogorvoslat fakultatív ill. kötelező volta • Szankciórendszer hiánya – megléte

  12. Az Európai Unió jogrendszere Az EU jogrendszere a nemzetközi jog és a nemzeti jog összefüggésében értelmezhető. - a nemzeti jogból nyert felhatalmazás alapján - a nemzetközi jog eszközrendszerét felhasználva alakult ki a - „harmadik” jogrendszer, az EU jogrendszere, melynek elemei - visszaáramlanak a tagállamok nemzeti jogrendszereibe, és amely - szupranacionális jelleggel bír: közvetlen hatály és kötelező bíráskodás TEHÁT: Az EU jogrendszere sem a nemzetközi joggal, sem a tagállamok nemzeti jogrendjével nem azonosítható, de mindegyikhez szorosan kötődik

  13. Feladat Melyek a három jogrendszer • Nemzeti jog • Nemzetközi jog • Európai Unió jogrendszere közti különbségek és hasonlóságok ?????

  14. Néhány jogeset Bernadotte gróf ügye (ENSZ nemzetközi jogalanyisága) Omega Spielhallen GmbH ügy (emberi méltóság és/vagy gazdasági alapszabadság?)

More Related