150 likes | 206 Views
Az ÚMVP 3-4. tengelyével kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu. Azonnali beavatkozás I. Intézményrendszer HACS Finanszírozás, elszámolás.
E N D
Az ÚMVP 3-4. tengelyével kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Azonnali beavatkozásI. Intézményrendszer HACS Finanszírozás, elszámolás • Probléma 1.: Azon HACS-ok esetén, amelyek működési előlegét a Holding biztosította, megszűnik a jelenlegi finanszírozási konstrukció. Az új, tervezett konstrukció az önkormányzatok kezességvállalását igényli, ami nem teljesül. Más pénzintézetek – garancia vállalás hiányában – nem hajlandók előleget finanszírozni. Következmény: ezen HACS-ok az utófinanszírozás következtében működésképtelenné válnak. • Megoldás 1.: Állami garancia a működési források tekintetében.
Azonnali beavatkozásI. Intézményrendszer HACS Finanszírozás, elszámolás • Probléma 2.: A HACS munkaszervezetek ugyan meghatározó részben, vagy kizárólagosan kifizető ügynökségi feladatot látnak el – melynek finanszírozása a technikai segítségnyújtásból történik – ennek ellenére finanszírozásuk azonos elbírálás alá esik bármely ÚMVP-ből pályázó finanszírozásával. A HACS-ok nem tartoznak az 1974/2006 EK rendelet 56. cikkének hatálya alá. (A 38. cikk itt teljesen irreleváns.) • Megoldás 2.1.: A működési források biztosítása az IH, Kifizető Ügynökség el azonos módon történjen (nem utófinanszírozás, nem banki előleg). • Megoldás 2.2.: A kifizető ügynökségi feladatok ellátásának finanszírozása ugyanabból a forrásból történjen, mint ahogy az a Kifizető Ügynökség esetén történik.
HACS finanszírozás, elszámolás • Probléma 3.: A jelenleg rendelkezésre bocsátott források nem biztosítják minden HACS számára a 2013-ig, illetve a jogszabály szerint 2015. június 30-ig történő működést, a jelenleg kötelező (akkreditációban meghatározott) személyi, dologi követelmények mellett. • Megoldás 3.1: Jogszabály módosítás, amely a források felhasználhatóságának maximumát arányosan meghatározza 2015-ig éves bontásban. (A 2009-es 30%, majd az azt követő 20%-os maximum keret kihasználása 2013-ig fedezi a működési költségeket) • Megoldás 3.2.: Összefügg a forrásallokációval. A még rendelkezésre álló forrásokból nem csupán fejlesztési, hanem működési forrásokat is kell biztosítani, differenciáltan. (A differenciálás alapja részben a forrásallokációs modell, részben a tényleges igények.) Nem igaz, hogy a meglévő források csak fejlesztésre fordíthatók. Az igaz, hogy a működési költségeket arányosítani kell és azok nem haladhatják meg az összesen forrás 20%-át. • Megoldás 3.3.: A HVI számára elkülönített forrásokat átcsoportosítani a HACS működési támogatására.
HACS elszámolás, teljesítményértékelés • Probléma 4.: A HACS munkaszervezetek tevékenységének meghatározó részét teszi ki a működési költségek elszámolásának adminisztrációja. • A finanszírozás semmilyen érdemi összefüggést nem mutat a teljesítménnyel egyik szereplő esetén sem. • Megoldás 4.: Az adminisztráció drasztikus csökkentése (felesleges és már nem kötelező VTSZ szám használat eltörlése, útiköltség adminisztráció, stb. Elegendő a dologi és személyi bontás. további részletezés szükségtelen.) Az intézményrendszer szereplőit illető elszámolás egységesítése. (Ugyanazon szabályok vonatkozzanak a költségek elszámolása során az MVH-ra, IH-ra, stb., mint a HACS-okra) • Részben teljesítményalapú finanszírozás kialakítása mind a HACS-okra, mind a kifizető ügynökségre.
Szereplők közötti kommunikáció, új döntéshozatali mechanizmus • Probléma: A HACS-ok, valamint az IH és MVH között az információ áramlás gyakran egyirányú. Felülről szinte kizárólag utasítások jelennek meg, az alulról jövő kérdésekre a válasz esetleges, késedelmes, vagy egyáltalán nincs. (Szakmai kérdésekről van szó!) A döntésekbe, a döntés-előkészítésbe a HACS-ok szakmai közössége – ritka kivételektől eltekintve – nincs bevonva. Következmény: életszerűtlen, nem végrehajtható utasítások, jogszabályi rendelkezések. • Megoldás: Kapacitásában és szakértelmében megfelelő humánerőforrás biztosítása az MVH és az IH személyi állományában. Jogszabályi formában kialakítani, intézményesíteni a Leader Egyeztető Fórum működését, mely minimum véleményezési jogot gyakorol a döntés-előkészítés folyamán. (Minta és példa az 1996. évi XXI. törvény 2004. évi módosítása a civil egyeztető fórumról.)
Helyi Vidékfejlesztési Irodák • Probléma: A HVI hálózat a tervezés időszakában játszhatott érdemi szerepet. Ezt követően a jogszabályokban meghatározott feladatokat a HACS-ok látják, láthatják el. Értelmes feladatuk nincs, káder temető-elhelyezőként funkcionál, a 3. tengely forrásait emészti. • Megoldás: A HVI hálózat megszüntetése, forrásainak átcsoportosítása a HACS-okhoz.
II. Eljárásrend, informatikai háttér • Probléma: A jelenlegi eljárásrend és a pályázatok/kérelmek kezelését biztosítani hivatott informatikai háttér teljes egészében alkalmatlan a feladatok ellátására. 9-12 hónapos ügyintézési határidő elfogadhatatlan, sőt kifejezetten káros az elmaradó gazdaságfejlesztési beruházások esetén. • Megoldás: Az eljárásrend – és annak szabályozásának – megváltoztatása, az informatikai háttér azonnali megváltoztatása (pl.: átállás az ÚMFT – korábban az agrár tárca – által használt informatikai rendszerre).
Rövid-középtávú beavatkozásI. Intézményrendszer • Probléma 1.: A HACS-ok közösségi jogszabályban biztosított önállósága (pl.: döntés) relatívvá válik a részletekbe menő központi szabályozás mellett. Az akkreditációs feltételek egy része (különösen a tárgyi feltételekre vonatkozó) felesleges, csak a működtetést drágítja. • Megoldás 1.: Jogszabályban rögzíteni az egyes szereplők mozgásterét (IH, MVH döntéshozatali, szabályozási joga ne legyen parttalan), felülvizsgálni az akkreditációs feltételeket (ne legyen szigorúbb, mint ami a magyar közigazgatás – pl.: polgármesteri hivatalok – esetén követelmény).
Rövid-középtávú beavatkozásI. Intézményrendszer • Probléma 2.: Az MVH a fejlesztéspolitika szereplője, ami nem igényel hatósági tevékenységet, pontosabban a fejlesztéspolitika végrehajtása nem hatósági tevékenység. Ennek ellenére státusza hivatal, az alkalmazottak köztisztviselők. Finanszírozásuk a költségvetési szervekével azonos, nem teljesítmény alapú. Motiváció, ösztönzés, felelősség és felelősségre vonás nincs, vagy elhanyagolható. • Megoldás 2.: Az MVH státuszának megváltoztatása, kikerül a közigazgatási intézmények közül, szervezeti formája 100%-os állami tulajdonú Zrt. az alkalmazottak a munkajog hatálya alá tartoznak. Finanszírozásuk az SLA rendszer szerint történik, a teljesítmény figyelembe vételével. (Hasonlóan a jelen pillanatban is működő – és gyorsabban működő – ÚMFT rendszeréhez.)
Rövid-középtávú beavatkozásI. Intézményrendszer • Probléma 3.: Amennyiben a Kifizető Ügynökség eljárásrendje, szemléletmódja, egész működése nem változik gyökeresen, akkor továbbra sem képes a 3-4. tengelyes ügyek eredményes intézésére. (A falumegújítás, turizmusfejlesztés, stb. nem traktor, nem szántó, nem úgy működik, hogy felül bedobom az adatot – vetőmag, terület, műtrágya, stb. – és alul a határozatban kijön az eredmény.) • Megoldás 3.: minimum szemléletváltás, közbülső megoldásként önálló részleg az MVH-án belül, maximum 3-4. tengelyes kifizető ügynökség létrehozása (a TS keret arányos átadása mellett, mely nyilván nem a darabszámon alapul).
Rövid-középtávú beavatkozásII. Eljárásrend • Probléma: A jelenlegi eljárásrend rövid távon sem szolgálja az ÚMFT 3-4. tengelyének hatékony és eredményes megvalósítását (Ket. és néhány különálló jogszabály hibrid változata, génmódosított formában). • Megoldás: Új önálló eljárásrend kialakítása (Az ÚMFT esetén ez a jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat.)
III. ForrásallokációRövidtávú beavatkozás • A jelenlegi forrásallokáció megváltoztatása, mely a különbségek növelését eredményezi a hátrányos helyzet teljes mértékű figyelmen kívül hagyása mellett. Az új modellt az MTA RKK elkészítette. Alkalmazható a meglévő források elosztására.