1 / 31

A diabetes diétás kezelése Székely Katalin dietetikus

A diabetes diétás kezelése Székely Katalin dietetikus. A diétás kezelés szükségessége diabetesben. 1-es típusú diabetesben (<20 év tartamnál): a./ A tranzitidő lerövidülése (az amylin kiesése következtében): folyadékok esetében 50%-kal: 5-10 perc,

wilda
Download Presentation

A diabetes diétás kezelése Székely Katalin dietetikus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A diabetes diétás kezeléseSzékely Katalin dietetikus

  2. A diétás kezelés szükségessége diabetesben 1-es típusú diabetesben (<20 év tartamnál): a./ A tranzitidő lerövidülése (az amylin kiesése következtében): • folyadékok esetében 50%-kal: 5-10 perc, • szilárd táplálékoknál 30%-kal: 30-120 perc. b./ A máj elégtelen inzulinizációja miatt a hepatikus glukózleadás növekedése étkezések kapcsán. Következmény:hiperglikémia. • A gyorshatású inzulin hatásgörbéjének és a szénhidrátok felszívódásának diszkrepanciája. Következmény: 3-4 órával postprandiálisan hipoglikémia veszélye.

  3. A diétás kezelés szükségessége diabetesben 2-es típusú diabetesben: • Inzulin nélkül kezelt 2-es típusú diabetesben: • az étkezési inzulin első fázisának kiesése. • a hepatikus glukózleadás növekedése étkezések kapcsán • Inzulin kezelés melletti 2-es típusú diabetesben • az inzulin hatáskezdetének gyengülése, főként reggeli előtt. Következmény: hiperglikémia • A gyorshatású inzulin hatásgörbéjének és a szénhidrátok felszívódásának diszkrepanciája. Következmény: 3 -4 órával postprandiálisan hipoglikémia veszélye.

  4. A diétás kezelés céljai diabetesben 1-es típusú diabetesben: • A szervezet mindenkori táplálékigényének rugalmas kielégítése. • A diabeteses számára optimális életminőséghez való jelentős mérvű hozzájárulás („szűk ösvény” helyett „tágas sétány”). • Az afiziológiás inzulinkezelés mellett elkerülhetetlen vércukor ingadozások minimalizálása.

  5. A diétás kezelés céljai diabetesben 2-es típusú diabetesben: • A testtömeg lehetőség szerinti normalizálása (súlycsökkentés) • A szervezet optimális tápanyagellátása • Inzulinkezelés nélkül a vércukor szintingadozások minimalizálása • Inzulin kezelés mellett az afiziológiás inzulinrezsimek által létrehozott vércukor ingadozások mérséklése

  6. A diétás kezelés szempontjai diabetesben I. Az étrend energiatartalma Normális testtömegű 1-es és 2-es típusú diabeteseseknél az energia bevitel: • biztosítsa a testtömeg állandóságot, (gyermekeknél az optimális fejlődést), • fedezze fokozott fizikai aktivitás esetén a többletigényt, • a testsúlykg-ra eső szükséges energiamennyiség egyezzen meg a nem diabeteses populáció esetében érvényes normákkal, feltéve, hogy az anyagcsere vezetés optimális és a glukozuria általi energiaveszteség minimális, • fentieknek megfelelően széles határok (1500-4000 kcal) között mozoghat.

  7. A diétás kezelés szempontjai diabetesben I. Az étrend energiatartalma Testtömeg felesleggel rendelkező1-es és 2-es típusú diabeteseseknél: • javasolt havi 1-2 kg-os testtömeg csökkenést eredményező csökkentett energia felvétel, • a nem diabeteses kövérek számára ajánlottól érdemileg nem különböző étrend kívánatos, • az energia felvétel mértéke a testsúly egyéni alakulásától függjön, • kiegészítendő testre szabott fizikai aktivitással, • nőknél 1200-1500, férfiaknál 1500-2000 kcal ajánlott, • a fogyókúra befejeztével csupán 20-30%-kal növelhető az energiafelvétel a visszahízás elkerülése céljából.

  8. A diétás kezelés szempontjai diabetesbenII. Az étrend összetétele

  9. A diétás kezelés szempontjai diabetesben III. Az étkezések gyakorisága • Gyakori (4-6) étkezés a postprandiális hiperglikémia mérséklése céljából. • Gyakori kisebb étkezések a testsúlygyarapodás megelőzése céljából. • Gyakori - mindig szénhidrátot is tartalmazó - étkezések a hagyományos inzulinterápia mellett a hipoglikémia megelőzése céljából. • Az intenzív inzulinterápia korszerű formáinál napi 3-4 (esetenként 2-3) étkezés is elegendő lehet. ( Ugyanez: Novonorm-nál, Starlix-nál)

  10. A diétás kezelés szempontjai diabetesbenIV. Az egyes étkezések szénhidrát tartalma Lehetőleg minden étkezésnek szénhidrátot (is) kell tartalmaznia. • Orális antidiabetikumok szedésénél - főként szulfanilureák mellett - a hipoglikémia veszély csökkentésére. • Inzulinkezelésnél a hipoglikémia megelőzésére. • A napi szénhidrátbevitelnél figyelemmel kell lenni a szervezet inzulin érzékenységének napszakos ingadozásaira (legnagyobb délben és éjjel, legkisebb reggel és este).

  11. A diétás kezelés szempontjai diabetesbenIV. Az egyes étkezések szénhidrát tartalma

  12. A diétás kezelés szempontjai diabetesben V. A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése • Nem feltétlenül egyenlő a „cukorral készült étel-ital” kerülésével. • Nem jelenti a „krisztalloid” szénhidrátok feltétlen kerülését. • Nem jelenti a keményítő jellegű szénhidrátok kritikátlan fogyasztását. • Jelenti viszont a „glikémiás index” - egyénenként változó mértékben történő - szem előtt tartását.

  13. A szénhidrátok helye és szerepe a diabeteses étrendben Cukrok:természetes formában fogyaszthatók, de feltétlenül beszámítandók: • Laktóz: tej, aludttej, kefir, joghurt. • Fruktóz, ill. fruktóz-glukóz-szaharóz: gyümölcsök („light” gyümölcslevek, „diabetikus” befőttek, dzsemek). Napi 100-1000 g gyümölcs fogyasztható a szénhidrát-tartalom függvényében, több részre osztva. Fogyókúrában „gyümölcsnapok”. • Szaharóz fogyasztása ételben (fagylalt, vajkrémes sütemény, stb.) kizárólag normális testtömegű - főként 1. típusú - diabetesesek esetében napi 25 g alatt. Méz: napi 5-10 g, más élelmiszerekkel együtt.

  14. A szénhidrátok fajtái • Egyszerű cukrok: • monoszacharidák: glukóz, galaktóz, fruktóz • diszacharidák: szaharóz, laktóz, maltóz • cukoralkoholok: szorbit, xilit, mannit, maltit • Oligoszacharidok (3-9 molekula): • a keményítő emésztésének közti termékei: pl. maltodextrin • Poliszacharidok: • keményítő: amilóz, amilopektin • nem keményítő jellegű: diétás rostok

  15. A glikémiás index • Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek: • csökkentik a postprandialis vércukor emelkedést, • mérséklik a postprandialis inzulin választ, • csökkentik a C-peptid elválasztását, • nem rontják a lipid képet vagy, • csökkentik a trigliceridet és az LDL-koleszterint, • segítik megelőzni a koszorúér betegséget, • segítik megelőzni az elhízást, • segítik megelőzni a 2-es típusú diabetest.

  16. Szénhidrátok a diabeteses diétában:a glikémiás index • Az Amerikai Diabetes Társaság ajánlása: • Inkább a mennyiségnek, mint a minőségnek kell elsőbbséget élvezni. • Minden szénhidrát közel azonos hatást gyakorol a vércukorszintre. • A cukorbetegek életét megnehezíti, ha diétájukat azáltal is korlátozzuk, hogy kerülniük kell a magas glikémiás indexű élelmiszereket. American Diabetes Association: Diabetes Care 1997, 20 (suppl. l):S14-S17

  17. A glikémiás index kérdései • Általános vélemények világszerte: • A glikémiás indexet szem előtt kell tartani a diabeteseseknek tartandó diétás tanácsadáskor. • A glikémiás index lista segítheti a beteget a diétáját javítani mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. • Megoldandó gyakorlati problémák a glikémiés index-szel kapcsolatban: • Nehezen becsülhető meg a többkomponensű ételek glikémiás indexe. • Kísérleteznek a kérdés számítógépes programokkal történő megoldásával (Ausztráliában). Monro JA, Williams M: Asia Pacific J Clin Nutr 2000, 9:67-73

  18. Szaharóz és fruktóz fogyasztás Tények: • A szaharóz és fruktóz fogyasztás túl magas a “westernizált” relatíve alacsony szénhidrát tartalmú étrenden belül. • Mind a szaharóz, mind a fruktóz emelheti a triglicerid szintet. • Főként a fruktóz a felelős a szaharóz anyagcserehatásaiért. • A fruktóz gyorsabban oxidálódik. Bantle JP, Raatz SK, Thomas W et al: Am J Clin Nutr 2000, 72:1128-1524

  19. A szénhidrátok a diabeteses étrendben: összegzés • A magas-szénhidrát tartalmú diéta (50-55 %) javasolható. • Ezen szénhidrátok összetétele nem kell, hogy lényegesen különbözzék a nem cukorbeteg lakosság részére javasolttól. • A szaharóz és a fruktóz kismértékű fogyasztása megengedhető. • Előnyben részesítendők az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok.

  20. Néhány magyaros ételnek a fehérkenyérhez viszonyított glikémiés és insulinogén indexe Marhahús vörösboros mártásban Bécsiszelet sültburgo- nyával Resztelt máj főttburgo- nyával Szilvás- gombóc Töltött csirke Székely K, Lehotkai L, Fövényi J: Diabetol Hung 1994, 2(suppl.1):47S

  21. A szénhidrátok helye és szerepe a diabeteses étrendben Keményítő:Beszámítandó szénhidrátok: • Amilóz tartalmú lisztesárúk (spagetti, makaróni) alacsony glikémiás indexűek. • Amilopektin tartalmú lisztesárúk (kenyér, zsemle, magyar tészták) magasabb glikémiás indexűek. • Magas rost (korpa) tartalmú kenyerek/péksütemények előnyben részesítendők. • Burgonya magas glikémiás indexű (de: szalmaburgonya). • Rizs alacsonyabb glikémiás indexű. • Száraz főzelékek alacsony glikémiás indexűek. • Zöldségek, saláták, színes főzelékek- energiaszegények, közülük beszámítandó a sárgarépa, zöldborsó, kukorica, a többi szabadon fogyasztható.

  22. A fehérjék helye a diabeteses étrendben Túlnyomórészt állati eredetűekés nem elhanyagolható mennyiségű „rejtett” zsiradékot tartalmaznak. Legfontosabb növényi eredetűfehérjehordozók: kenyér- és tésztafélék, hüvelyesek, szója. Ajánlatos az 50-50%-os állati/növényi arány. Az állati eredetű fehérjék jobban terhelik a vesét (növelik az intraglomeruláris nyomást). A növényi eredetű fehérjék vesekímélők, de aminósav összetételük hiányos. Komlettálhatók: pl. túrós tészta, rakott burgonya.

  23. Zsiradékok helye és szerepe a diabeteses étrendben A zsírok 95%-ban, a szénhidrátok és fehérjék 75%-ban képesek biológiailag hasznosulni (zsírrá alakulni). A növényi eredetű zsírokelőnyben részesítendők: koleszterinmentesek, zsírsavösszetételük kedvezőbb: MUFA, PUFA tartalom: étolajok (oliva, napraforgó, kukorica), margarinok (Flóra, Rama, Delma, Delma light), főző margarinok (Héra). Az állati eredetű zsíroka „rejtett” zsiradékokra korlátozandók. „Zsírkímélő” konyhatechnikákalkalmazása (főként energiaszegény étrendnél): párolás, grillezés, roston sütés, mikrohullám, stb.

  24. Növényi rostok szerepe a diabeteses étrendben • A táplálkozás rostszegénysége szerepet játszik a diabetes kórfejlődésében. • A korpás pékárúk, búzakorpa, zabkorpa előnyösen alkalmazhatók az energiaszegény étrendben. • A vízoldékony rostok (pektin) szerepet játszhatnak a koleszterin csökkentésében.

  25. Diétás tanácsadáskor elegendő megadni az étrend energia- és szénhidrát-tartalmát és felhívni a figyelmet az egyénenként szükséges zsírszegény és mértéktartó fehérje-tartalmú táplálkozásra: Az energia dús étrend törvényszerűen magas (>30%) zsírtartalmú és viszonylag szénhidrátszegény (<50% szénhidrát hányad).

  26. A „diétás” élelmiszerek helye és szerepe a diabeteses étrendben Mesterséges édesítőszerek, valamint a velük készített folyadékok, italok: • Szaharin: hőlabil, fémes ízű, olcsó, • K- és Na-ciklamát: hőstabil, kiváló ízű, olcsó, • Aceszulfám-K: hőstabil, kiváló ízű, drága, • Aszpartam: hőlabil, kiváló ízű, nagyon drága. A mesterséges édesítőszerek fogyasztása mindenki számára ajánlható elsősorban folyadékok édesítésére.

  27. A „diétás” élelmiszerek helye és szerepe a diabeteses étrendben Csökkentett szénhidrát-tartalmú gyümölcsipari termékek: light gyümölcslevek, dzsemek, befőttek: fakultatív fogyasztásra javasolhatók. Cukorhelyettesítő anyagok és felhasználásukkal készült édesipari termékek: Mellőzhetők és mellőzendők. A cukorhelyettesítők és a velük készült termékek fogyasztása kövér cukorbetegeknek nem ajánlott, normális testsúlyú diabeteseseknél alkalmazásuk felesleges!

  28. Élvezeti cikkek helye és szerepe a diabeteses étrendben Kávé, tea: szokásos mennyiségben (napi 2-4 adag) szabadon fogyaszthatók. Alkoholos italok: • Magas cukortartalmú likőrök, édes pezsgők, desszertborok: a vércukrot emelik, ezért kerülendők. • Sör: mérsékelt vércukor emelkedést okoz (1/2 l sör kb. 1 zsemléhez hasonló emelkedést), napi 1 pohár. Energiatartalom! • Száraz borok, pezsgők és égetett szeszes italok: gátolják a máj glükóz leadását, ezért szulfanilurea készítményekkel és inzulinnal történő kezelésnél súlyos hipoglikémiát okozhatnak: egyidejű szénhidrát fogyasztás kívánatos! Az alkohol energiaértéke magas : 7,2 kcal/g.

  29. Dietoterápia gyakorlata • Táplálkozási anamnézis • Diétás napló vezetése • Napi étrend tervezése (számítógépes programok: pl. kórházi étlapok) • Mérési gyakorlatok (körülményektől függően, klubfoglalkozásokon, táborokban)

  30. Dietoterápia gyakorlata 2 • Szemmérték gyakoroltatása: Élelmiszerfotók közül megadott szempontok szerinti válogatás • 1. Fehérje tartalmú kártyák • 2. Zsírtartalmú kártyák • 3. Különböző szénhidráttartalmú kártyák válogatása: - szabadon fogyasztható, - mérve fogyasztandó,

  31. Dietoterápia gyakorlata 3 • - nem javasolt rendszeres fogyasztásra - 10 gr szénhidrát tartalmú kártyák válogatása - 20-30-40 gr szénhidrát tartalmú kártyák válogatása

More Related