V laszt si r szv tel int zm nyi t nyez i az usa ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 33

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban PowerPoint PPT Presentation


  • 76 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban. Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella. Mi a politikai részvétel?. Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia

Download Presentation

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


V laszt si r szv tel int zm nyi t nyez i az usa ban

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban

Készítette:

Máté Alexandra, Simon Edit,

Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella


Mi a politikai r szv tel

Mi a politikai részvétel?

  • Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia

  • Az állampolgárok alacsony aktivitása, pedig az állampolgár informáltsága nő.

  • Az állampolgár magatartása volatilis (nem tudható kire fog szavazni, alacsony pártkötődés), pedig egyre több erőforrás arra, hogy az állampolgári viselkedés kiszámítható legyen (kampány professzionalizálódik, választási rendszerek átalakítása)


Llampolg ri r szv teli form k

Állampolgári részvételi formák

Konvencionális és nem konvencionális formák

  • pártokban/állampolgári érdekcsoportokban való részvétel

  • petíció aláírása

  • törvényes mozgalomban való részvétel

  • beszélgetés a politikáról stb.


Mit l f gg a v laszt si r szv tel

Mitől függ a választási részvétel?

Választási részvétel politikai kulturális kérdés (pl. kötelező-e)

  • Nem a társadalmi státusz hasonlósága magyaráz.

  • Országok közötti eltérés felülírja az országon belüli jellegzetességeket.

  • Konkrét tétek mobilizálhatnak. (vö. issue voting)


K telez r szv tel

Kötelező részvétel

  • a világ 194 országából körülbelül 27 államban számít törvénysértésnek a szavazófülkék elkerülése. (Ausztria, Olaszo. és Hollandia már eltörölte)

  • Belgiumban mindig 90 és 92% között mozgott a részvétel,

  • Luxemburgban kicsit erősebb az ingadozás: 1999-ben 87,27%, 2004-ben 91,35 % adta le szavazatát. A mindenkori részvételi arány nem a politika iránti közbizalom fokát, hanem inkább csak azt tükrözi, hányan fütyülnek a távolmaradás miatti esetleges pénzbüntetésre.


B ntet sek

Büntetések

  • Pénz: Szingapúr, Belgium (10, majd 25 euró), Ciprus (500 e), Luxemburg (akár 1000 e), Liechtenstein (20 frank), Schaffhausen kanton (Svájc, 3 frank), Töröko. (12 e), Ausztrália (60 D), Uruguay, Brazília.

  • Börtön: Fidzsi, Görögo. (2003 óta nincs büntetés), Chile, Egyiptom.

  • Eltiltás: Belgium (15 évre, renintenseknél),

  • Törlés a névjegyzékből: Szingapúr.


Mi v ltozott meg

Mi változott meg?

  • a politikai aktivitás csökkenőben

  • szekularizáció

  • régi törésvonalak elhalványulnak, újak keletkeznek→társadalmi foglalkozásszerkezet változásai

  • kampánytechnikák megváltoznak, az állampolgárok informáltabbak

  • kivonulás a politikából, pártelkötelezettség csökken, választási rendszerek folyamatos változtatásai


Kutat sunk

Kutatásunk

Választási részvétel intézményi tényezőinek vizsgálata

Névjegyzékbe vétel módjának hatása a részvételre


Mi is a v laszt i n vjegyz k

Mi is a választói névjegyzék?

  • Funkciója: annak biztosítása, hogy azok szólhassanak bele a képviseleti szervek összetételébe, azok döntsenek közvetlenül az ország jelentősebb ügyeiben, akik választójoggal rendelkeznek.

  • A választói névjegyzékbe vétel szerepe a választási eljárásban:

    • a szavazás,

    • az ajánlás (ajánlók és jelöltek),

    • a népszavazási/népi kezdeményezési aláírásgyűjtés,

    • választási szervek

    • jogorvoslati kérelmek benyújtása

    • választókerületek, szavazókörök kialakítása

    • választási eredmény megállapítása (küszöbök)

    • egyes közfunkciók betöltése


Passz v lland rendszer

Passzív, állandó rendszer

  • Magyarországon passzív módon kerülnek be a választópolgárok a névjegyzékbe, azaz nem kell bejelentkezniük.

  • A választói névjegyzék létrehozása a következőkből:

    • Személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL)

      • Kiskorúak kiszűrése

    • A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása (NESZA)


Magyarorsz g

Magyarország

  • toleránsak vagyunk a politikai részvétel nem konvencionális formái iránt is. 2006-ig az egyetlen kirívó eset a 1990-es taxisblokád volt

  • 2002: magas részvétel, 2006-ban szintén (53%)

    • politikai cinizmus, állampolgári kompetencia alacsony

    • rendszerváltás elitista jellege

    • általános pártellenes érzület

    • atomizáció öröksége


Mi t rt nt 2002 ben

Mi történt 2002-ben?

  • mobilizáció

  • kampánystratégia

  • felnőttek a választók

  • 1998-ban minimális MSZP-kampány: tartsuk alacsonyan a részvételt.

  • 2002 Fidesz: „door to door” kampány

    • Stabilizáló  apátia?

      (Lipset): a magyar politikai rendszer stabilitása független az állampolgári részvételtől, de csak 2006-ig: innentől már nem gondoljuk, hogy ha cselekszünk, veszélyeztetjük a rendszert.


R szv teli adatok

Részvételi adatok

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részétől Debrecenig húzódó sávban a legkisebb a részvétel, itt található mind az öt választókerület, ahol már 1990-ben is érvénytelen volt az első forduló, mert a megjelenés 50% alatti volt.

  • A nagyobb városokban rendre magasabb a választói aktivitás, területileg pedig a Dunántúl északnyugati részén és a Buda környéki választókerületekben. A főváros belbudai része mind a négy választáson a legmagasabb részvételi arányt mutatta, 2002-ben 82% feletti átlaggal

    település urbanizáltsági foka és a lakosság iskolai végzettségének szintje


Akt v az egy n kezdem nyez s n alapul ideiglenes rendszer

Aktív, az egyén kezdeményezésén alapuló, ideiglenes rendszer

  • Egyén kezdeményezésén alapuló rendszer: pl. USA: az választópolgár bemegy a helyi önkormányzathoz, kivárja a sort, felírják a nevét, és azt is megadhatja, kire fog voksolni.

  • 2009-ben az USA 300 milliós összlakosságából a szavazásra jogosult lakosság kb. 208 millió, (18 éven felüli amerikai állampolgár), akik közül 187 millió regisztráltatta magát, és 130 millióan voksoltak. Tehát a szavazásra jogosultak 37,5%-a nem gyakorolta állampolgári jogait.

  • „egyéni felelősség elve”


Usa united states of apathy

USA: United States of Apathy?

  • általános csökkenés a politikai részvételben

  • a szavazók arányának csökkenése (1996-ban először az elnöki választásokon 50% alatt!)

  • a párttagok számának csökkenése (mind a demokrata, mind a republikánus pártban)

  • a politikusokban, politikai intézményekben való bizalom csökkenése. (oka: politikai botrányok, a média felhajtásai, a választási kampányok körüli pénzügyi visszaélések) vö. Ny-Európa


Putnam elm lete

Putnam elmélete

  • sorra vette a fontosabb változásokat, s megvizsgálta lehetséges összefüggéseiket.

  • nem befolyásoló tényezők a társadalmi tőke és részvétel csökkenésében: a lakhelyi mobilitás-földrajzi migráció (ez csökkent), az elővárosodás (a jelenség mindenütt felismerhető), a megnőtt munkaidő és időhiány (ami nem áll, mert a szabadidő nőtt, s a munkában legelfoglaltabbak a legaktívabbak is egyben).

  • az anyagi helyzet nem korrelál a társadalmi részvétellel (azaz nincs kapcsolat)


Putnam szerint a megold s

Putnam szerint a megoldás

  • A televízió. Manapság az átlagamerikai napi 3 óráját, azaz szabadidejének 40%-át foglalja le.

  • Eközben az újságolvasás, amely erősen és pozitívan korrelál a társadalmi részvétellel és növeli a tájékozottságot, nagymértékben csökkent.


Kutat si k rd s

Kutatási kérdés

  • Milyen okai vannak az alacsony a választási részvételnek az Amerikai Egyesült Államokban?


Az alacsony r szv tel okai

Az alacsony részvétel okai

  • közvetett a választás (elektorokra szavaznak)

  • bonyolult nyilvántartás a regisztrációhoz

  • rossz körzetesítés, kevés regisztrációs pont

  • apátia

  • nem kötelező a választáson való részvétel (kötelező szavazás a leghatékonyabb módja a magas választói részvétel elérésének (Lijphart) – de attól nem lesz kevésbé nagy az apátia és mások már megdöntötték (Putnam): United States of Apathy)

  • túl kevés az egy hónap a regisztrációra (20% tévesen ítéli meg a hátralévő időt)


Regisztr ci

Regisztráció

  • Észak-Dakotában nincs regisztráció → az átlagosnál magasabb részvétel

  • Ahol van aznapi regisztrációra lehetőség, ott 15%-kal nőtt a részvétel

  • Kutatások: ha ezt minden államban bevezetnék, az 5%-kal növelné a kummulált választási részvételt


Hipot zis nk

Hipotézisünk

H: A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.


Operacionaliz l s

Operacionalizálás

  • az 1989-2009-as időszak

  • csökkenő tendencia a választási részvételnél (De! Obama)

  • USA: elnökválasztás


Kutat si m dszer nk

Kutatási módszerünk

  • személyes kérdőívezés (postai/e-mailes kiküldés)

  • hólabda módszer alkalmazása a kiválasztáshoz


A k rd v

A kérdőív

  • Regisztrált-e ön a választásra?

    1.1. Ha nem, miért? (nyitott kérdés)

    1.2. Ha igen:

    • Mennyit kellett várni a regisztrációkor?

    • Mennyi idővel a választás előtt regisztrált?

    • Akkor is regisztrálna-e, ha 60 percnél többet kellene várnia?

    • Mi motiválta arra, hogy regisztráljon?


V laszt si r szv tel int zm nyi t nyezoi az usa ban

1.2.1. Részt vett-e a 2009-es elnökválasztáson?

  • Ha igen, mi motiválta ebben?

    a)idő

    b)távolság

    c)az elektor személye

    d)az elektor által támogatott jelölt programja..stb.


V laszt si r szv tel int zm nyi t nyezoi az usa ban

  • Ha nem regisztrált, mi motiválná arra, hogy mégis regisztráljon?

    • kisebb várakozási idő

    • könnyen megközelíthető választási iroda

    • ha nem lenne előzetes preferencia-nyilvánítás

    • ha kevesebb személyes adat közlésével is lehetne regisztrálni

    • nagyobb fokú állampolgári tájékoztatás

    • ha a választás napján lehetne regisztrálni

    • hivatalos elektronikus regisztráció lehetősége


Hipot zis nk feleleven t se

Hipotézisünk felelevenítése

„A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.”


Kutat si eredm ny nk

Kutatási eredményünk

  • A nem regisztrálók 2/3-a magyarázza távolmaradását a következő indokokkal:

    • körzetesítés hiányosságai

    • várakozási idő

    • aznapi regisztráció hiánya

    • érdektelenség


Megval s tott int zked sek

Megvalósított intézkedések

  • Motor VoterAct

    • regisztráció feltételeinek enyhítése → a részvételt növelendő

    • regisztrációs helyek számának növelése

    • 6 államban a választás napján is lehet regisztrálni

      • Idaho

      • Maine

      • Minnesota

      • New Hampshire

      • Wisconsin

      • Wyoming

    • állampolgári nevelés a fiatal felnőttek körében


V laszt si r szv tel int zm nyi t nyezoi az usa ban

Köszönjük a figyelmet!


Forr sok

Források

  • VoterTurnouthttp://elections.gmu.edu/voter_turnout.htm

  • National Voter Turnout in Federal Elections: 1960–2009 http://www.infoplease.com/ipa/A0781453.html

  • VoterTurnouthttp://www.fairvote.org/voter-turnout

  • http://www.parties-and-elections.de

  • Blais, A.(2007):Turnoutinelection. In: Dalton, R. J. és Klingemann, H-D. (eds): The Oxford handbook of politicalbehavior. pp 621-636. Oxford: OxfordUniverity Press

  • Lijphart, Arend (1997) "Unequal Participation: Democracy's UnresolvedDilemma." American Political Science Review 91: 1-14.

  • Putnam R.D.: Bowling Alone: America's Declining Social Capital. http://xroads.virginia.edu/~HYPER/DETOC/assoc/bowling.html


  • Login