V laszt si r szv tel int zm nyi t nyez i az usa ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 33

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban. Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella. Mi a politikai részvétel?. Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia

Download Presentation

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban

Készítette:

Máté Alexandra, Simon Edit,

Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella


Mi a politikai részvétel?

  • Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia

  • Az állampolgárok alacsony aktivitása, pedig az állampolgár informáltsága nő.

  • Az állampolgár magatartása volatilis (nem tudható kire fog szavazni, alacsony pártkötődés), pedig egyre több erőforrás arra, hogy az állampolgári viselkedés kiszámítható legyen (kampány professzionalizálódik, választási rendszerek átalakítása)


Állampolgári részvételi formák

Konvencionális és nem konvencionális formák

  • pártokban/állampolgári érdekcsoportokban való részvétel

  • petíció aláírása

  • törvényes mozgalomban való részvétel

  • beszélgetés a politikáról stb.


Mitől függ a választási részvétel?

Választási részvétel politikai kulturális kérdés (pl. kötelező-e)

  • Nem a társadalmi státusz hasonlósága magyaráz.

  • Országok közötti eltérés felülírja az országon belüli jellegzetességeket.

  • Konkrét tétek mobilizálhatnak. (vö. issue voting)


Kötelező részvétel

  • a világ 194 országából körülbelül 27 államban számít törvénysértésnek a szavazófülkék elkerülése. (Ausztria, Olaszo. és Hollandia már eltörölte)

  • Belgiumban mindig 90 és 92% között mozgott a részvétel,

  • Luxemburgban kicsit erősebb az ingadozás: 1999-ben 87,27%, 2004-ben 91,35 % adta le szavazatát. A mindenkori részvételi arány nem a politika iránti közbizalom fokát, hanem inkább csak azt tükrözi, hányan fütyülnek a távolmaradás miatti esetleges pénzbüntetésre.


Büntetések

  • Pénz: Szingapúr, Belgium (10, majd 25 euró), Ciprus (500 e), Luxemburg (akár 1000 e), Liechtenstein (20 frank), Schaffhausen kanton (Svájc, 3 frank), Töröko. (12 e), Ausztrália (60 D), Uruguay, Brazília.

  • Börtön: Fidzsi, Görögo. (2003 óta nincs büntetés), Chile, Egyiptom.

  • Eltiltás: Belgium (15 évre, renintenseknél),

  • Törlés a névjegyzékből: Szingapúr.


Mi változott meg?

  • a politikai aktivitás csökkenőben

  • szekularizáció

  • régi törésvonalak elhalványulnak, újak keletkeznek→társadalmi foglalkozásszerkezet változásai

  • kampánytechnikák megváltoznak, az állampolgárok informáltabbak

  • kivonulás a politikából, pártelkötelezettség csökken, választási rendszerek folyamatos változtatásai


Kutatásunk

Választási részvétel intézményi tényezőinek vizsgálata

Névjegyzékbe vétel módjának hatása a részvételre


Mi is a választói névjegyzék?

  • Funkciója: annak biztosítása, hogy azok szólhassanak bele a képviseleti szervek összetételébe, azok döntsenek közvetlenül az ország jelentősebb ügyeiben, akik választójoggal rendelkeznek.

  • A választói névjegyzékbe vétel szerepe a választási eljárásban:

    • a szavazás,

    • az ajánlás (ajánlók és jelöltek),

    • a népszavazási/népi kezdeményezési aláírásgyűjtés,

    • választási szervek

    • jogorvoslati kérelmek benyújtása

    • választókerületek, szavazókörök kialakítása

    • választási eredmény megállapítása (küszöbök)

    • egyes közfunkciók betöltése


Passzív, állandó rendszer

  • Magyarországon passzív módon kerülnek be a választópolgárok a névjegyzékbe, azaz nem kell bejelentkezniük.

  • A választói névjegyzék létrehozása a következőkből:

    • Személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL)

      • Kiskorúak kiszűrése

    • A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása (NESZA)


Magyarország

  • toleránsak vagyunk a politikai részvétel nem konvencionális formái iránt is. 2006-ig az egyetlen kirívó eset a 1990-es taxisblokád volt

  • 2002: magas részvétel, 2006-ban szintén (53%)

    • politikai cinizmus, állampolgári kompetencia alacsony

    • rendszerváltás elitista jellege

    • általános pártellenes érzület

    • atomizáció öröksége


Mi történt 2002-ben?

  • mobilizáció

  • kampánystratégia

  • felnőttek a választók

  • 1998-ban minimális MSZP-kampány: tartsuk alacsonyan a részvételt.

  • 2002 Fidesz: „door to door” kampány

    • Stabilizáló  apátia?

      (Lipset): a magyar politikai rendszer stabilitása független az állampolgári részvételtől, de csak 2006-ig: innentől már nem gondoljuk, hogy ha cselekszünk, veszélyeztetjük a rendszert.


Részvételi adatok

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részétől Debrecenig húzódó sávban a legkisebb a részvétel, itt található mind az öt választókerület, ahol már 1990-ben is érvénytelen volt az első forduló, mert a megjelenés 50% alatti volt.

  • A nagyobb városokban rendre magasabb a választói aktivitás, területileg pedig a Dunántúl északnyugati részén és a Buda környéki választókerületekben. A főváros belbudai része mind a négy választáson a legmagasabb részvételi arányt mutatta, 2002-ben 82% feletti átlaggal

    település urbanizáltsági foka és a lakosság iskolai végzettségének szintje


Aktív, az egyén kezdeményezésén alapuló, ideiglenes rendszer

  • Egyén kezdeményezésén alapuló rendszer: pl. USA: az választópolgár bemegy a helyi önkormányzathoz, kivárja a sort, felírják a nevét, és azt is megadhatja, kire fog voksolni.

  • 2009-ben az USA 300 milliós összlakosságából a szavazásra jogosult lakosság kb. 208 millió, (18 éven felüli amerikai állampolgár), akik közül 187 millió regisztráltatta magát, és 130 millióan voksoltak. Tehát a szavazásra jogosultak 37,5%-a nem gyakorolta állampolgári jogait.

  • „egyéni felelősség elve”


USA: United States of Apathy?

  • általános csökkenés a politikai részvételben

  • a szavazók arányának csökkenése (1996-ban először az elnöki választásokon 50% alatt!)

  • a párttagok számának csökkenése (mind a demokrata, mind a republikánus pártban)

  • a politikusokban, politikai intézményekben való bizalom csökkenése. (oka: politikai botrányok, a média felhajtásai, a választási kampányok körüli pénzügyi visszaélések) vö. Ny-Európa


Putnam elmélete

  • sorra vette a fontosabb változásokat, s megvizsgálta lehetséges összefüggéseiket.

  • nem befolyásoló tényezők a társadalmi tőke és részvétel csökkenésében: a lakhelyi mobilitás-földrajzi migráció (ez csökkent), az elővárosodás (a jelenség mindenütt felismerhető), a megnőtt munkaidő és időhiány (ami nem áll, mert a szabadidő nőtt, s a munkában legelfoglaltabbak a legaktívabbak is egyben).

  • az anyagi helyzet nem korrelál a társadalmi részvétellel (azaz nincs kapcsolat)


Putnam szerint a megoldás

  • A televízió. Manapság az átlagamerikai napi 3 óráját, azaz szabadidejének 40%-át foglalja le.

  • Eközben az újságolvasás, amely erősen és pozitívan korrelál a társadalmi részvétellel és növeli a tájékozottságot, nagymértékben csökkent.


Kutatási kérdés

  • Milyen okai vannak az alacsony a választási részvételnek az Amerikai Egyesült Államokban?


Az alacsony részvétel okai

  • közvetett a választás (elektorokra szavaznak)

  • bonyolult nyilvántartás a regisztrációhoz

  • rossz körzetesítés, kevés regisztrációs pont

  • apátia

  • nem kötelező a választáson való részvétel (kötelező szavazás a leghatékonyabb módja a magas választói részvétel elérésének (Lijphart) – de attól nem lesz kevésbé nagy az apátia és mások már megdöntötték (Putnam): United States of Apathy)

  • túl kevés az egy hónap a regisztrációra (20% tévesen ítéli meg a hátralévő időt)


Regisztráció

  • Észak-Dakotában nincs regisztráció → az átlagosnál magasabb részvétel

  • Ahol van aznapi regisztrációra lehetőség, ott 15%-kal nőtt a részvétel

  • Kutatások: ha ezt minden államban bevezetnék, az 5%-kal növelné a kummulált választási részvételt


Hipotézisünk

H: A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.


Operacionalizálás

  • az 1989-2009-as időszak

  • csökkenő tendencia a választási részvételnél (De! Obama)

  • USA: elnökválasztás


Kutatási módszerünk

  • személyes kérdőívezés (postai/e-mailes kiküldés)

  • hólabda módszer alkalmazása a kiválasztáshoz


A kérdőív

  • Regisztrált-e ön a választásra?

    1.1. Ha nem, miért? (nyitott kérdés)

    1.2. Ha igen:

    • Mennyit kellett várni a regisztrációkor?

    • Mennyi idővel a választás előtt regisztrált?

    • Akkor is regisztrálna-e, ha 60 percnél többet kellene várnia?

    • Mi motiválta arra, hogy regisztráljon?


1.2.1. Részt vett-e a 2009-es elnökválasztáson?

  • Ha igen, mi motiválta ebben?

    a)idő

    b)távolság

    c)az elektor személye

    d)az elektor által támogatott jelölt programja..stb.


  • Ha nem regisztrált, mi motiválná arra, hogy mégis regisztráljon?

    • kisebb várakozási idő

    • könnyen megközelíthető választási iroda

    • ha nem lenne előzetes preferencia-nyilvánítás

    • ha kevesebb személyes adat közlésével is lehetne regisztrálni

    • nagyobb fokú állampolgári tájékoztatás

    • ha a választás napján lehetne regisztrálni

    • hivatalos elektronikus regisztráció lehetősége


Hipotézisünk felelevenítése

„A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.”


Kutatási eredményünk

  • A nem regisztrálók 2/3-a magyarázza távolmaradását a következő indokokkal:

    • körzetesítés hiányosságai

    • várakozási idő

    • aznapi regisztráció hiánya

    • érdektelenség


Megvalósított intézkedések

  • Motor VoterAct

    • regisztráció feltételeinek enyhítése → a részvételt növelendő

    • regisztrációs helyek számának növelése

    • 6 államban a választás napján is lehet regisztrálni

      • Idaho

      • Maine

      • Minnesota

      • New Hampshire

      • Wisconsin

      • Wyoming

    • állampolgári nevelés a fiatal felnőttek körében


Köszönjük a figyelmet!


Források

  • VoterTurnouthttp://elections.gmu.edu/voter_turnout.htm

  • National Voter Turnout in Federal Elections: 1960–2009 http://www.infoplease.com/ipa/A0781453.html

  • VoterTurnouthttp://www.fairvote.org/voter-turnout

  • http://www.parties-and-elections.de

  • Blais, A.(2007):Turnoutinelection. In: Dalton, R. J. és Klingemann, H-D. (eds): The Oxford handbook of politicalbehavior. pp 621-636. Oxford: OxfordUniverity Press

  • Lijphart, Arend (1997) "Unequal Participation: Democracy's UnresolvedDilemma." American Political Science Review 91: 1-14.

  • Putnam R.D.: Bowling Alone: America's Declining Social Capital. http://xroads.virginia.edu/~HYPER/DETOC/assoc/bowling.html


  • Login