A szócikk

1. A szócikk

2. A készülő Akadémiai nagyszótár (A Magyar Irodalmi és Köznyelv Nagyszótára) alapján vizsgáljuk meg a szócikk tulajdonságait, a tartalmát és egyéb hozzá kapcsolódó információkat.

3. A szócikk első nagy egysége a szócikkfej. Tartalmazza: • a címszót, esetleg annak alakváltozatait • a teljes szócikkre vonatkozó grammatikai és lexikai megjegyzéseket

4. A címszó • A Nagyszótár a magyar nyelv 1772 és 2000 közötti időszakának irodalmi és köznyelvi szókincsét dolgozza fel. • A címszavak meghatározásánál és minősítésénél a mai nyelvállapotból indul ki. • A szócikk élén álló címszót félkövér betűvel szedik és a mai helyesírásnak megfelelően írják.

5. Címszóként önálló, alapalakban álló egyszerű vagy összetett szavak szerepelnek a szótárban. • Címszavak lesznek: • a magyar ábécé magán- és mássalhangzóinak nevei • köznévi betűszók közül azok, amelyeknél kiírjuk a betű nevét (tébécé, téesz), ill. a közszói és köznevesült szóösszevonások (radar, közért). A mozaikszók eredeti, a név kezdőbetűiből alakult formája (tv, ABC), a rövidítések (cm, kWó)csupán alaki utaló címszavakként kerülnek a szótárba • a népnyelvi, tájnyelvi szavak válogatással • a szakszavak, tudományos elnevezések szigorú szelektálással • idegen szavak erős válogatással • a képző- és ragszerű utótagok kötőjeles címszóként kerülnek be

6. Nem lesznek címszavak: • a tulajdonnevek • a több elemű idegen szavak - kivételek • a mozaikszavak • az összetételi előtagok • a toldalékok • az -ú/-ű, -jú/-jű képzős melléknevek • a főnévi mutató névmás ragozott alakjai

7. Homonimák • az azonos alakú szavak külön szócikkben szerepelnek • a címszó jobb felső sarkához tett indexszámmal különböztetik meg egymástól • a homonimák közül a szótári hagyománynak megfelelően az igei szófajú megelőzi a névszót, a magyar szó az idegen eredetűt, a fogalomszó a formaszót, az önálló címszó az alaki utaló címszavát • a homonim címszavak sorrendjének eldöntésében az etimológiai és a jelentésfejlődési szempontok, a szó gyakorisága fontos szerepet játszanak

8. Képzett szavak • a lexikográfiai gyakorlat hagyományosan nem szótároz egyes gyakori, produktív képzőkkel létrehozott szófajokat, pl. a főnévi és határozói igenév, ható ige stb. • Igenevek • a melléknévi igenevek nem kerülnek alcímszós egységbe, hanem a főnévi, határozói és igei igenévhez hasonlóan példaként szerepelhetnek az alapige szócikkében • Ragos és jelezett alakok címszóként • ha egy szó csak ragos vagy jellel ellátott alakban él a nyelvben, ez lesz címszó, pl. kelte és hasonlóan árgyélusát, kutyafáját

9. A szófaji minősítés • a szócikkfejben a címszó után áll a szófaji minősítés, a szótári gyakorlat szerint rövidített formában • ezen a helyen állhat csupán egy szófaj, vagy több szófaji minősítés • a szófaji minősítés elmarad, ha a címszó több szóból áll • ha ez az eset áll fenn, az adatokat szófajokat szétválogatják és külön blokkokba rendezik • a szófaji minősítéseket a lexikográfiai hagyomány figyelembevételével rövidítik

10. Az alakváltozatok • a szócikkfejben megjelenhet hangalakváltozat és grammatikai változat • Egyéb információk a szócikkfejben • a szócikkfej a címszó, a szófaji minősítés és az alakváltozatok mellett más olyan információt is feltüntethet, amely az egész szócikkre vonatkozik. Ez lehet valamilyen grammatikai megjegyzés, vagy a szó lexikai - stílus és használati körére vonatkozó - minősítése is.