marketingkommunik ci
Download
Skip this Video
Download Presentation
MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 115

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ - PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ. OKTATÁSI SEGÉDLET. 1. Marketingkommunikáció. A marketing („társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket”)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ' - wallace-sloan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
marketingkommunik ci

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ

OKTATÁSI SEGÉDLET

1 marketingkommunik ci
1. Marketingkommunikáció

A marketing

(„társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket”)

egy része, a 4. „P”, a PROMOTION, azaz a:

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ.

slide3

1.1. A marketingkommunikáció

  • fogalma:
  • olyan tervezett cselekvéssorozat,
  • mely a vállalat marketing-rendszerébe illeszkedik,
  • célja egy termék (illetve szolgáltatás), márka, vállalat (intézmény) megismertetése, népszerűsítése,
  • a fogyasztó figyelmének felkeltése,
  • vásárlásra ösztönzése,
  • illetve érdeklődésének megtartása kommunikáció segítségével.
slide4

1.2. A marketingkommunikáció területei

  • Kommunikációs-mix elemei(Kotler):
  • reklám,
  • személyes eladás (Personal Selling),
  • vásárlás ösztönzés (Sales promotion),
  • Public Relation, röviden PR.
  • Modern értelmezésben:
  • klasszikus „mk” (pl. reklám): ATL (Above The Line)
  • nem hagyományos „mk”: BTL (Below The Line)
slide5

ATL „mk” eszközök:

  • (tömegmédiumokhoz kapcsolódnak)
  • nyomtatott sajtó,
  • szabadtéri eszközök,
  • rádió,
  • televízió,
  • mozi,
  • internet.
slide6

BTL „mk” eszközök:

  • direkt marketing
  • vásárlásösztönzés (Sales Promotion)
  • vásárláshelyi reklám (Point of Purchase = POP)
  • eseménymarketing, rendezvények,
  • vásárok, kiállítások,
  • szponzorálás,
  • személyes eladás,
  • Public Relations,
  • nyomtatványok.
slide7

1.3. Egy kis reklámtörténet…

  • Ókor:
    • boros amforák megkülönböztetése
    • római kori falihirdetések
    • vásárok – személyes eladás
  • Középkor:
    • cégérek
    • szórólapok (XV. sz. Anglia)
    • sajtóhirdetések (XVII. sz. Anglia)
    • hirdetési újság (XVII. sz. Franciaország)
slide8

Újkor-legújabb kor:

    • ipari forradalom-tömegtermelés gerjeszti
    • hirdetési felület vásárlás-értékesítés (XIX sz.)
    • reklámszövegírás (1870)
    • plakátművészet (XX. sz)
    • fotózás, telefon rádió, televízió, PC hatása
    • reklámelmélet (ki)fejlődés
    • segédtudományok alkalmazásával hatékonyabb
    • ügynökségi jutalékok (15%-os kedvezmény)
    • David Ogilvy
  • 1936: Magyar Reklámszövetség
  • MAHIR
  • 1990-: Multinacionális reklámcégek jelenléte
slide9

2. A marketingkommunikáció határterületei

2.1. Kommunikációelmélet megközelítés

„A kommunikáció olyan tevékenység (folyamat, amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyeztetését hozza létre.” (W. Schramm, 1955)

slide10

A kommunikációs alapmodell

Üzenet

Csatorna

Befogadó

Kibocsátó

Kódolás

Dekódolás

Visszacsatolás

  • Elkülönültség foka szerint:
    • primer forma (pl. személyes találkozó)
    • szekunder forma (pl. sajtó)
    • tercier forma (rádió, TV)
rekl m s pszichol gia
Reklám és pszichológia

Marketingkommunikációs munka  más tudományágak eredményeinek, módszereinek használata:

  • Pszichológia
  • Szociológia
  • Közgazdaságtan
  • Jog
  • Statisztika
  • Szemiotika
  • Esztétika
slide12
A fogyasztó jobb megismerése:
  • Mire figyel fel a potenciális vásárló?
  • Mi alapján dönt? Hogyan gondolkodik?
  • Mi a fontos számára?

elengedhetetlen egy megfelelően kidolgozott, hatásos kommunikációs kampányhoz

hat e a rekl m
Hat-e a reklám?
  • Igen, de nem mindenkire egyenlő mértékben!
  • A fogyasztók alapos megismerése  fontos szerep a piaci verseny kiéleződésével:
    • Potenciális vásárlók köre
    • Termékválasztás kritériumai

 A fogyasztók fejébe belelátni!

pszichol gia s rekl mkutat s
Pszichológia és reklámkutatás

A pszichológia módszereinek alkalmazása:

  • Termék kifejlesztés
    • Hogy néz ki a termék?
    • Milyen a formája, színe, mérete?
    • csomagolás
  • Termékkommunikáció
    • A célcsoport tagjai mit tekintenek lényegesnek az adott terméknél?
rekl mpszichol gia
Reklámpszichológia
  • Percepció
  • Érzékelés, észlelés
  • Figyelem, tanulás
  • Szükségletek, motivációk, attitűdök
  • Kultúra
  • Viszonyítási csoportok

és a marketingkommunikáció kapcsolatának vizsgálata.

aida modell
AIDA modell

A vásárlási folyamat bemutatása: hogyan jut el a fogyasztó a vásárlásig:

  • Attention – figyelem
  • Interest – érdeklődés
  • Desire – vágy
  • Action - cselekvés
rekl m gazdas gi szerepe
Reklám gazdasági szerepe

A reklám hatással van:

  • a vásárlói döntésre fogyasztó meggyőzése, hogy az adott terméket részesítse előnyben a konkurenciával szemben  kedvező döntés alapfeltétele a márkaépítés  a reklám megkülönbözteti a márkákat a piacon
  • Új igények felkeltése a vásárlóban!
rekl m gazdas gi szerepe1
Reklám gazdasági szerepe
  • hatással van az árra
  • támogatja az értékesítési láncot
  • támogatja a szórakoztatóipart, sportot, médiumokat  fontos bevételi forrás!!
rekl m s t rsadalom
Reklám és társadalom
  • Ellenérvek a reklámokkal kapcsolatban:
    • Túl sok van belőlük
    • Olyan dolgokat veszünk meg, melyekre valójában nem is lenne szükségünk  a reklám igen erős lökést adhat döntéseinkben, de nem játszik kizárólagos szerepet!
t rsadalmi c l kommunik ci tck
Társadalmi célú kommunikáció (TCK)

Célja:

a közérdekű, közhasznú eszmék, gondolatok, üzenetek továbbítása az emberek bizonyos csoportjaihoz, pozitív magatartásuk ösztönzése érdekében

t rsadalmi c l kommunik ci
Társadalmi célú kommunikáció
  • elfogadott és követésre méltó értékeket közvetít
  • tudatosítja az értékeket a társadalom tagjaiban
  • olyan problémák megoldására hívja fel a figyelmet, amelyek veszélyeztetik környezetünket, egészségünket, kultúránkat és a jövőt
t rsadalmi c l kommunik ci1
Társadalmi célú kommunikáció
  • tanulási folyamatot vált ki a célcsoportból!

TCK olyan kommunikációs folyamat, amely:

    • Egyéni, csoportos vagy társadalmi érdeket szolgál,
    • Nem közvetlenül gazdasági jellegű – non-profit
    • Az egyének attitűd-, viselkedés- és szokásrendszerére hat,
    • Stratégiai jellegű kommunikáció.
t rsadalmi c l rekl m tcr
Társadalmi célú reklám (TCR)

Definíció:

A köz érdekében kifejtett reklámtevékenység, melynek során közvetlen gazdasági érdek nem játszik szerepet.

Megrendelője:

  • állam
  • önkormányzat
  • civil szervezetek
t rsadalmi c l rekl m
Társadalmi célú reklám

Milyen területeken használható?

Természettel, környezettel kapcsolatos problémák:

  • környezetszennyezés
  • természeti erőforrások csökkenése
  • állatvédelem
  • járványok, betegségek
t rsadalmi c l rekl m1
Társadalmi célú reklám

Társadalmi problémák:

  • járványok, betegségek
  • erőszak, durvaság elterjedése
  • szenvedélybetegségek
  • hajléktalanok problémája
  • egészségtelen életmód
  • közlekedésbiztonság (ittas vezetés, biztonsági öv, féktávolság, sebesség)
  • környezetbiztonság – óvd értékeidet
  • kisebbségek problémája
  • kulturális kérdések – olvass többet
rekl m s m diumok
REKLÁM ÉS MÉDIUMOK

A reklám definíciója:

A reklám nem személyes, fizetett, befolyásoló célzatú kommunikáció azonosítható közzétevővel, termékekről, szolgáltatásokról és eszmékről, amelyeket a különböző médiumokban tesznek közzé.

a rekl m csoportos t sa 1
A reklám csoportosítása 1.

Tárgya szerint:

  • Politikai
  • Társadalmi
  • Gazdasági
      • Márka
      • Vállalat
      • Akció

Célcsoport szerint:

  • Fogyasztói (B2C)
  • Üzleti (B2B)
a rekl m csoportos t sa 2
A reklám csoportosítása 2.

Folyamatát tekintve:

  • Bevezető
  • Emlékeztető
  • Újrapozícionáló, +információt nyújtó

Földrajzilag:

  • Helyi
  • Regionális
  • Országos
  • Nemzetközi (globális)
rekl meszk z k m diumok
Reklámeszközök, médiumok

Reklámhordozók = médiumok (=média)

  • A médium olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, de amelyet igénybe vehetünk saját információnk közlésére, továbbítására.
m dia csoportos t sa
Média csoportosítása

Melyik érzékszervre hat:

  • Vizuális
  • Auditív
  • Audiovizuális

Vagy:

  • Nyomtatott sajtó
  • Elektronikus sajtó

Reklámhordozó: a csatorna, amely továbbítja üzenetünket, azaz megjelenik rajta a reklám-eszköz (=kódolt, tárgyiasult), azt hordozza.

a m diumok kiv laszt s nak szempontjai
A médiumok kiválasztásának szempontjai

Médiamix: a kommunikációs csatornák egy adott információ közvetítéséhez felhasznált konkrét összeállítása.

Optimális médiamix: a leginkább átfogja a teljes célcsoportot, s csak a célcsoportot fogja át.

Meddőszórás-holtszórás: káros, mert költséges és bumeránghatást vált ki (ellenérzés a termékkel és a vállalattal szemben.

a m diumok kiv laszt s nak szempontjai 2
A médiumok kiválasztásának szempontjai 2.

Másik követelmény: ne csak egy érzékszervre ható csatornát válasszunk.

Szinergikus hatás: vizuális-auditív-audiovizuális közlésmód együttes igénybevételekor.

A médiamix optimalizálása kötségcsökkentő tényező lehet.

Médiatervezés: konkrét médiumok kiválasz-tásának a folyamata.

m diatervez s
Médiatervezés

a kampánytervezés azon része, melyben – a reklámcélokból kiindulva, a körülmények figyelembevételével – meghatározásra kerülnek a (média)célok, a (média)stratégi-ák, s ez alapján a felhasználandó médiumok köre valamint a konkrét ütemezés egy adott kampányban.

a m diatervez st befoly sol t nyez k
A médiatervezést befolyásoló tényezők
  • a termék,
  • a célcsoport mérete, összetétele,
  • a költségvetés (hirdetési költség, költség/fő)
  • versenytársak aktivitása,
  • kreatív megfontolások,
  • sürgősség, foglalási lehetőségek,
  • jogi korlátozások,
  • a vállalat preferencia rendszere,
  • szinergia
  • a médium tulajdonságai
a m diumok jellemz i
A médiumok jellemzői

A média tulajdonságaival kell összehangolni az elképzeléseket.

A reklámüzenet összeállításánál és a médiamix tervezé-sénél figyelembe veendő ismérvek:

  • a médium presztízse,
  • a befogadói szituáció,
  • a médium technikai adottságai,
  • fogyasztói összetétele,
  • célozhatósága,
  • a hirdetés költsége,
  • a médium rugalmassága,
  • a hirdetés élettartama és a jogi korlátozás.
a m dium preszt zse
A médium presztízse

Bizalmi viszony: a médiumban közvetített információkat a befogadó minősíti, hitelt ad.

Forráseffektus: szaklapból vagy pletykalapból származik-e ugyanaz az információ.

Differenciát marketingkommunikációs struktúrával rendelkező országokban a célcsoport megítélése szerint is magas presztízsű médiumokat kell előnyben részesíteni, így kihasználva az un. transz-ferhatást, ami a médium presztízsértékéből az üzenetre áttevődik.

a befogad i szitu ci
A befogadói szituáció

A befogadói szituáció kihat a figyelem szintjére, intenzitására, az érdeklődés erősségére, az emlékezeti hatásra, de arra is, hogy a befogadó milyen típusú információt tart helyén valónak az adott helyzetben.

Ne erőszakoljunk információt a befogadóra (bumeráng hatás).

A befogadói szituáció dönti el az információ mennyisé-gét és minőségét az adott médiában (napilap-szaklap)

a csatorna technikai adotts gai
A csatorna technikai adottságai

A technikai adottságok befolyásolják a rajtuk közvetíthető üzeneteket.

Korlátok: rádió: csak hangeffektusok

sajtó: nincs hang-emóciós hatás

TV: hang-kép-mozgás harmónia kell!

A médiaspecifikus lehetőségekkel élni kell a hatásos és hiteles üzenetközvetítéshez

a m dium fogyaszt inak sszet tele
A médium fogyasztóinak összetétele

A médiakutatás egyik fő területe.

A médiumok létének feltétele az elegendő reklámbevétel.

A médiumtulajdonosok érdeke megismerni a médium fogyasztói összetételét, amely alapján dönthet a hirdető, hogy az információjának megfelelő helye lesz az adott reklámhordozóban.

c lozhat s g
Célozhatóság

Egyes médiumkategóriákban a fogyasztók különböző mértékben, más-más módon célozhatóak.

Bizonyos reklámhordozók alkalmasabbak arra, hogy üzenetünket, minimális meddőszórással a cél-csoporthoz közvetítsék, pl.

  • ha kizárólag az ország egy adott területét célozzuk,
  • ha csak egy bizonyos fogyasztói kört célzunk meg.
a hirdet s k lts ge
A hirdetés költsége

Szoros kapcsolat van a médium összetétele-száma és a hirdetés költsége között.

A hirdetés költsége nem mellékes egy adott kampány összeállításában.

Nagy eltérések vannak az egyes médiumkategóriák között és azokon belül is.

Küszöbköltség: alatta nem érdemes az adott médiában hirdetni.

1 ill. 1000 fő elérési költsége: a költség hatékonyságát is kifejezi.

a m dium rugalmass ga
A médium rugalmassága

A kampány lebonyolítására álló idő általában rövid, ezért nem mindegy, hogy hány nappal előre kell megrendelni a médiafelületet.

Sürgős esetben segít a napi sajtó vagy a rádió.

a hirdet s lettartama
A hirdetés élettartama

TV-rádió-mozi: a reklámok csak az adott pillanatban fejtik ki hatásukat, mikor a befogadó szembesül velük.

Sajtó-plakát-internet: nem egyértelmű, hogy a fogyasztó mikor találkozik velük, élettartamuk hosszabb lehet.

A hirdetések visszakereshetőek (magazin, szaklap), de pl. a plakát ne váljon unalmassá

jogi korl toz sok
Jogi korlátozások

Különböző médiakategóriáknál más és más a jogi szabályozás:

hirdetési felületek korlátozása,

reklám tárgyának korlátozása.

Médiatörvény

Versenytörvény

Önszabályozás

slide47
Sajtó

A „médiumok királynője”, de a ’90-es évek közepén TV megelőzte a reklámköltségek tekintetében.

Kiszorul a piacról?!

A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a

  • publicitás,
  • periodicitás,
  • aktualitás, melyek relatív kategóriák.
a sajt term kek csoportos t sa
A sajtótermékek csoportosítása

Megjelenés gyakorisága szerint:

  • napilapok (min. 3 kiadás/hét),
  • hetilapok, kétheti lapok,
  • folyóiratok (min. 4 kiadás/év, de ált. havi)

Tartalom szerint:

  • általános témájú,
  • politikai,
  • gazdasági,
  • társadalmi,
  • kulturális lapok,
  • bulvárlapok,
  • hirdetési újságok,
  • szaklapok, stb.
sajt term kek csoportos t sa 2
Sajtótermékek csoportosítása 2.

Terjesztési kör szerint:

  • helyi,
  • regionális,
  • országos,
  • nemzetközi.

Terjesztés módja szerint:

  • utcai árusításos,
  • előfizetéses,
  • vegyes terjesztésű,
  • ingyenes lapok.
a sajt term kek tulajdons gai 1
A sajtótermékek tulajdonságai 1.

Példányszám

  • nyomtatott,
  • eladott, (amit nem: remittenda).

Hatást gyakorol a hirdetési árakra

Példányszám auditálás.

Olvasószám (másodlagos olvasókat is figyelembe veszik.

Impresszum

a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. Törvényileg meghatározott tartalma van (kiadó, sokszorosító, szerkesztő, stb.)

a sajt term kek tulajdons gai 5
A sajtótermékek tulajdonságai 5.

Ingyenes újságok

A „szakma” eleve kudarcra ítélte: az az információ a jó, amelyért fizetni kell…

Ennek ellenére sikeres lett.

Koncentrált formában hordozzák az információkat, rövidebb idő szükséges a piaci lehetőségek megismerésére.

  • reklámújságok,
  • vállalati magazinok,
  • programmagazinok,
  • politikai napilapok.
a sajt rekl mok fajt i jellemz i 1
A sajtóreklámok fajtái, jellemzői 1.

Méret: 1/1, ½, 1/32, stb. oldalas, álló vagy fekvő.

Napilapoknál ritka az 1/1 oldalas

Magazinoknál van 2/1-es hirdetés, de lehet kihajtható oldal is.

1/1-es hirdetés lehet tükörméretre vagy kifutóra nyomtatott.

Szalaghirdetés

Extra, egyéni igényeknek megfelelő elrendeezés.

a sajt rekl mok fajt i jellemz i 2
A sajtóreklámok fajtái, jellemzői 2.

Reklám elhelyezkedése a költségeket nagy mértékben befolyásolja.

Első borító oldal a legköltségesebb, de sokszor itt nem helyezhető el hirdetés.

Hátsó borító

Középső dupla oldal (a kötési-fűzési technikától függően)

Páratlan oldalak teteje is kedvelt felület

Szerkesztőségi anyagba tördelten (szövegoldali hirdetés felárért)

szabad s z rtt ri rekl mok
Szabad- és zárttéri reklámok

A legrégebbi reklámfelület.

Köz- és magánterületeken egyaránt.

Zárt téri reklámok esetén a befogadói szituáció kedvezőbb lehet (kisebb a helyváltoztatás és a más információforrások keresésének a lehetősége, hosszabb ideig szembesül a reklámmal).

Szabadtéri eszköz: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, áru elérhetőségét jelző eszköz.

a szabadt ri eszk z k fajt i
A szabadtéri eszközök fajtái

Állandó vagy változó:

  • plakátok,
  • festett táblák, vásznak, tűzfalak,
  • világító berendezések,
  • utcabútorok,
  • járműreklámok, légi reklámok.

Más csoportosítás: álló vagy mozgó eszközök

plak tok
Plakátok

Legjellegzetesebb, régen művészeti alkotások.

Ma: óriásplakát (bill-board) a legfontosabb:

  • jól nyomon követhető (kutatások tárgya),
  • tömör megfogalmazás, látványos vizuális kódokkal,
  • átlagos nézettsége 2 sec.,
  • hasznos időtartam növelése miatt megvilágíthatják,
  • 3D felületek a jobb emlékezeti hatás érdekében,
  • forgóprizmás berendezések alkalmazása,
egy b plak tok
Egyéb plakátok

City-light plakátok: buszmegállókban, benzinkutaknál, belülről megvilágított, éjjel-nappal hatnak, este barátságosak, megnyugtatóak, közvetlen közelről szemlélhető, ezért bővebb információt tartalmazhat.

Plakáthengerek (rounder): 4 db city-light méretű plakát ragasztható fel rá, világítás lehet, forgatható, így figyelemkeltőbb.

Kandeláber reklám: Lámpaoszlopokra, ideiglenes is lehet, megvilágíthatóak, területi irányíthatóság, útbaigazító.

Hagyományos falragaszok: rövid élettartam, kétes hatás, „vadragasztás”.

Egyebek: pl. metró kapaszkodó, stb.

festett t bl k v sznak t zfalak
Festett táblák, vásznak, tűzfalak

Kihelyezésük hosszabb időre szól, látványosak, egyedi tervezés és gyártás. A nagy méret ellenére ne legyenek zsúfoltak.

Festett táblák: útmentén igazítanak útba, termékre utaló egyedi forma, körvonal lehetséges.

Tűzfalfestés: a mai napig népszerű, az utakról jól láthatóak keresettebbek.

Vásznak: Házfalfestést és a táblákat helyettesíthetik, műhelyben gyártják, könnyebb felrakás és levétel.

slide63
Világító berendezések

Csak éjszaka vagy éjjel-nappal hatnak. Változatos méret, egyedi gyártás.

Elhelyezésük portálokon, homlokzatokon.

Neonreklámok: nagy méretűek, statikus vagy mozgó, fényjátékok jobban vonzzák a tekintet.

Fényújságok: információ tartalmuk magasabb, folyamatos mozgás, de egyszínű és egyszerűbb.

Óriásképernyő: hosszabb időre leköti a figyelmet, de minősége gyengébb a TV-től!

Lézeres berendezések: jó figyelemfelkeltő hatás, viszont magas költség.

Megvilágított plakátok: a hasznos élettartam növekszik.

slide64
Utcabútorok

Reklámhordozó padok, korlátok, szeméttárolók.

Zászlók, molinók, közterületi órák.

Járműreklámok

Saját gépkocsiparkon egyedi kialakítás, taxikon.

Tömegközlekedési eszközök külső felülete, de eltérés van a helyi és távolsági eszközök értéke között!

Légi reklámok

Hőlégballon, gázzal töltött ballonok formálhatók, nagy hatással bírnak

Repülőgéppel vontatott transzparensek (tömeg!)

audit v rekl meszk z k1
AUDITÍV REKLÁMESZKÖZÖK

 RÁDIÓREKLÁMOK

 HANGOSBEMONDÓ

 HANGJELEK

 BESZÉDEK

 ÉLŐSZÓ / SZÁJREKLÁM /

r di rekl m el nyei
 a beszéd kifejező ereje

 a kommunikátor személyisége

 személyesebb, közvetlenebb, meggyőzőbb

 erős érzelmi hatás kiváltása

 verbális + zene + egyéb

kombinációja

 egyidejű hatás a sugárzás területén

 nem igényel hallgatói közreműködést

 kényelmesség a hallgató részére

 tömeges használat

 kedvező ráfordítás - hatás

viszony

 szelektivitás

 a képzelőerőnek tág teret ad

RÁDIÓREKLÁM ELŐNYEI
a r di rekl m h tr nyai
 csak hallás után fogható fel

 a szó elszáll, nem veheti elő a hallgató bármikor

 gyors felejtés

 vizualitás hiánya

 háttér hallgatás

 beolvadhat a háttér zajba

 korlátozott figyelem

 zsúfoltság

 nem alkalmazható fő reklámeszközként

 kisebb hatás

 aktualitás közlésére szelektíven alkalmas

 korlátozott irányíthatóság

A RÁDIÓREKLÁM HÁTRÁNYAI
hat sos r di rekl mok k sz t s nek ir nyelvei
HATÁSOS RÁDIÓREKLÁMOK KÉSZÍTÉSÉNEK IRÁNYELVEI

 KÉSZÍTSÜK EL A REKLÁM PONTOS, KÉPSZERŰ LEÍRÁSÁT /forgatókönyv/

 RÖVIDEN ÍRJUNK LE MINDEN SZEREPLŐT

 A SZÖVEG LEGYEN EGYSZERŰ

 EGY VAGY KÉT HANGOT HASZNÁLJUNK

 VALÓSZERŰ LEGYEN A TÁRSALGÁS

 A SZEREPLŐK KÖZÖTTI VISZONYT ÉRTHETŐEN ÁBRÁZOLJUK

 KERÜLJÜK A GYAKORI HELYSZÍN VÁLTÁST

 A REKLÁM KÉT VÉGÉN LEGYEN „ÜTKÖZŐZÓNA”

 A REKLÁMIDŐNEK MEGFELELŐ SZÖVEGET KÉSZÍTSÜNK

 VALÓDI PÁRBESZÉDET ÍRJUNK

 HA SZÜKSÉGES ELLENŐRIZTESSÜK A SZÖVEGET AZ ÖNSZABÁLYOZÓ REKLÁM TESTÜLETTEL

hangok szerepe
EMBERI HANG

 A SZEREPLŐ HANGJA TESTESÍTI MEG A MÁRKÁNAK, TERMÉKNEK AZ EGYÉNISÉGÉT

 A SZEREPLŐ HANGJÁNAK

KIFEJEZŐKÉSZSÉGE, SZÍNE ALAPJÁN AZONOSUL A HALLGATÓBAN A TERMÉK ARCULATA, MINŐSÉGE

 A „HANG” KIVÁLASZTÁSA MEGHATÁROZÓ LEHET

HÁTTÉRZAJOK

CSELEKMÉNYEKET KÍSÉRIK:

 AJTÓCSAPÓDÁS

 GUMICSIKORGÁS

 VESZEKEDÉS

 NEVETÉS

 ÜTŐDÉS

 FÜTYÜLÉS

 ZIZEGÉS

EZEN HANGHATÁSOK TESZIK ÉRZÉKELHETŐVÉ A TÖRTÉNETET

HANGOK SZEREPE
a r di rekl mok id tartama
A RÁDIÓREKLÁMOK IDŐTARTAMA

60 másodperc 120 - 125 szó 160 - 170 szótag

30 másodperc 60 - 65 szó 80 - 85 szótag

10 másodperc 20 - 25 szó kb. 40 szótag

 2 másodperc átmeneti idő

 4-8% elektronikus tömörítés lehet

/ fölösleges szünetek, hanghézagok kiszűrése/

a sz veg r s tr kjei
A SZÖVEGÍRÁS TRÜKJEI

 írásban és kimondva másként hatnak a szavak, célszerű a reklámszöveget magnóra mondani

 hatásosan érvényesíthetők:

- szóismétlések

- betűismétlések

- hangutánzó szavak

 a mikrofon kiélezi az „sz” sziszegését

 a „b” és „p” mikrofonban pukkan

 tömör mondatok, de ne azonos hosszúságúak legyenek

 hatásosak a töredékmondatok

 nyelvtörő mondatok humorosan hatnak

figyelemfelkelt s
FIGYELEMFELKELTÉS

 AZ ELSŐ 3 MÁSODPERC DÖNTŐ SZEREPE

 „ZAJFÜGGÖNY ÁTTÖRÉSE”

 „FÜLÖNRAGADÁS”

 KÜLÖNLEGES ZAJHATÁSOK ALKALMAZÁSA

 ISMÉTLÉSEKKEL EMLÉKEZETBE „VÉSÉS”

 SZAVAK, DALLAMOK ISMÉTLÉSE

 TERMÉK, MÁRKA NEVÉT ÖTSZÖR IS LEHET ISMÉTELNI

 CÍMET CSAK AKKOR, HA ERRE FIGYELMEZTETÜNK

 RÁDIÓBAN „LÁTÁS” HATÁSA / képzelőerő, érzelem hatása/

r di hallgat k t pusai
RÁDIÓHALLGATÓK TÍPUSAI

 RÁDIÓÁLLOMÁSOK SZERINT

 AZ ADÁS STÍLUSA SZERINT

 MŰSOROK JELLEGE SZERINT

A REKLÁMOK STÍLUSA, ALÁFESTÉSE, KÖZLÉSI IDEJE EHHEZ ALKALMAZKODIK

a r di rekl m form i
A RÁDIÓREKLÁM FORMÁI

SZENDVICS

előre felvett

fix zene,

a termékkel

„töltik”

ki

DALREKLÁM

zenésített

jelmondat

HUMOROS

dramatikus

komédia

BEMONDÁSOS

egyedül mondja

végig,

egyénisége

is hat

DRAMATIZÁLT

történetet ad

elő, konfliktus

oldó a

termék

ir nyelvek a telev zi s k rnyezet
IRÁNYELVEK A TELEVÍZIÓS KÖRNYEZET

 ÜZENETÜNK TŰNÉKENY

 KÖLTSÉGEI MAGASAK

 A KÉPERNYŐ MÉRETE KICSI

 A PROGRAMKÖRNYEZET KIHASZNÁLÁSA

 RÖVID SZÖVEGEK ALKALMAZÁSA

 KEVÉS SZÍNHELY

 PONTOS IDŐZÍTÉS

 FORGATÓKÖNYV, PRODUKCIÓ JÓVÁHAGYÁSA

a rekl m elk sz t se 1
A REKLÁM ELKÉSZÍTÉSE 1.

1. A FELVÉTEL EGYSZERŰ KÉPLEÍRÁSÁNAK ELKÉSZÍTÉSE

2. ELSŐ FORGATÓKÖNYV, KÉTHASÁBOS FORMÁBAN

3. ERŐTELJES VIZUÁLIS KÉP MEGALKOTÁSA

4. ERŐTELJES ÉRZELMI HATÁS KIALAKÍTÁSA

5. INDÍTÁS: FIGYELEMFELKELTŐ KÉPPEL

6. EGYEDI, ELADÁST SEGÍTŐ BENYOMÁS KELTÉSE

a rekl m elk sz t se 2
A REKLÁM ELKÉSZÍTÉSE 2.

7. MOZGÁS, SZÍNEK, HANGEFFEKTUSOK, DEMONSTRÁCIÓK, SZÓRAKOZTATÓ ELEMEK, HUMOR HASZNÁLATA

8. A FILMTECHNIKA LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSA

9. SZITUÁCIÓS VÁZLATOK

10. OLYAN SZEMÉLYEK - SZEREPLŐK- ALKALMAZÁSA, AKIKKEL A CÉLKÖZÖNSÉG AZONOSULNI TUD

11. A SZEREPLŐK SZEMÉLYE LEGYEN ÖSSZHANGBAN A TERMÉKKEL ÉS AZ IGÉRETTEL

a rekl m elk sz t se 3
A REKLÁM ELKÉSZÍTÉSE 3.

12. RÍMEK HASZNÁLATÁVAL KÖNNYEBB MEGJEGYEZNI A MÁRKÁT

13. A CÍMFELIRATOZÁS LEGYEN ÖSSZHANGBAN A CSELEKMÉNNYEL ÉS A HANGALÁMONDÁSSAL

14. LEGYEN VILÁGOS, HOGY MILYEN VÁLASZT VÁRUNK

15. A VÉGÉN KIS HATÁSSZÜNETET HAGYJUNK

16. A VÉGÉN 10 mp KIMEREVÍTETT KOCKA

17. KAPCSOLAT TARTÁS A STORYBOARD ALKOTÓJÁVAL

a tv jellemz i
A TV JELLEMZŐI

ELŐNY HÁTRÁNY

PRESZTIZSÉRTÉK magas

BEFOGADÓI SZITUÁCIÓ kedvező,legjobban háttér- televíziózás,

behatoló médium az megszakad a műsor emberek életébe

TECHNIKAI ADOTTSÁGOK rendkívül jó,

komplex hatás

KÖZÖNSÉG-ÖSSZETÉTEL széles célközönség nagy meddőszórás

CÉLOZHATÓSÁG műsorkörnyezethez ,

földrajzilag

HIRDETÉSI KÖLTSÉG egy fő elérési legköltségesebb

költsége alacsony médium

lehet

RUGALMASSÁG korlátozott rugalmasság,

telítettség

ÉLETTARTAM rövid

JOGI SZABÁLYOZÁS korlátozott reklámidő

és termékkör

a mozi jellemz i
A MOZI JELLEMZŐI

ELŐNY HÁTRÁNY

PRESZTIZSÉRTÉK nem hiteles

BEFOGADÓI SZITUÁCIÓ nagyon kedvező, ellenérzés a nem lehet kikapcsolni reklámok iránt

TECHNIKAI ADOTTSÁGOK rendkívül jó,

komplex hatás

KÖZÖNSÉG-ÖSSZETÉTEL fiatal, jól elérhetők korlátozott kör

CÉLOZHATÓSÁG filmek témája alapján, egyetlen elérés

földrajzilag

HIRDETÉSI KÖLTSÉG kedvező, nézőszám magas az egy fő

garancia elérési költsége,

ellenőrzés nehéz

RUGALMASSÁG korlátozott rugalmasság

ÉLETTARTAM jó emlékezeti hatás

JOGI SZABÁLYOZÁS viszonylagos szabadság alkohol és cigaretta

hirdetése korlátozott

marketingkommunik ci s filmek rekl mfilmek
Marketingkommunikációs filmek - reklámfilmek

Komoly költség és magas technika jellemzi a leghatékonyabb marketingkommunikációs eszközt, ezért nagy odafigyelést igényel.

Tervezés:

  • szinopszis,
  • forgatókönyv,
  • storyboard,
  • animatics.
marketingkommunik ci s filmek
Marketingkommunikációs filmek
  • reklámfilmek,
  • árubemutató, termékismertető filmek,
  • referenciafilmek,
  • good-will filmek,
  • PR filmek.

Alapanyag szerint:

  • hagyományos filmre
  • videóra.

Képi megjelenítés:

  • szereplős,
  • animációs,
  • vegyes.
    • színes,
    • fekete fehér
rekl mfilmek t m i
Reklámfilmek témái

(nem kizárólagos csoportosítás, lehetnek átfedések)

  • problémamegoldás (foltos ruha, vacsora készítés)
  • demonstráció (a termék tulajdonságainak bemutatása)
  • analógiák (összehasonlítás miatt jobb az emlékezeti hatás)
  • összehasonlítás (egyszerűbb – konkurenssel)
  • narratív („talking heads”, a bemutató személy megjelenik)
  • igazolás, hitelesítés (a személy már azonosítható)
    • a cég egyik munkatársa,
    • szakértő,
    • híres ember,
    • a termék használója („testimonial” átlagemberes)
  • állandó motívumra építő (szereplő, történet)
  • nosztalgia, tradíció (a termék hagyományokkal rendelkezik)
  • életérzés („lifestyle”, hangulat és termék kapcsolata)
  • életből ellesett képek („slice of life”, mindennapokba ágyazva)
rekl mfilmek hangulatai
Reklámfilmek hangulatai
  • érzelmek megjelenítése (mélyebben hat)
  • érzékek gerjesztése (pl. étel látványa)
  • megszemélyesítés (a termék emberi lesz, játékos animált)
  • vizuális megjelenítés (érdekes, szemléletes, trükkök)

A figyelem felkeltés és emlékeztetés eszközei:

  • animáció (régóta, számítógépes trükkök, rajzfigurák)
  • szex-szexualitás (örökzöld, jó ízlés határain belül)
  • humor (mindenki kedveli, legyen a márkához illő, régiók!)
  • zene (legtöbb filmben van, figyelem- és hangulatkeltő, azonosító, emlékeztető)
sszehasonl t suk
VÁSÁROK

 fogyasztási cikkek

 kereskedők mutatják be

 végfogyasztóknak

 árusítás történik

 sokféle

 alacsonyabb

KIÁLLÍTÁSOK

 beruházási javak

 gyártók mutatják be

 további felhasználóknak

 üzletkötés történik

 kevesebb

 igényes

ÖSSZEHASONLÍTÁSUK

TERMÉK

ELADÓK

VEVŐK

ÉRTÉKCSERE

TERMÉKEK

ÖSSZETÉTELE

TERMÉKEK

MINŐSÉGE

a ki ll t si piac szerepl i
A KIÁLLÍTÁSI PIAC SZEREPLŐI

KIÁLLÍTÁSSZERVEZŐ

LÁTOGATÓ

KIÁLLÍTÓ

ki ll t sszervez
KIÁLLÍTÁSSZERVEZŐ

 CÉL: a kiállítás = termék / product /

 létrehozza a terméket / szolgáltatást /

 a terméket a kiállítóknak és a látogatóknak értékesíti

 nem csak „ négyzetmétert” értékesítenek!

 biztosítják a piacot

 gyakran csak a vállaltok kiállítási részvételeit szervezik, nem pedig önálló rendezvényeket

a ki ll t
A KIÁLLÍTÓ

 CÉL: a promotion

 csak megfelelő információk alapján döntsünk a részvételről / régebbi katalógusok, tapasztalatok/

 legyen elegendő pénz a :

 kiállítási terület megvásárlására

 az installáció felépítésére, berendezésére

 egyéb szükséges anyagok, eszközök finanszírozására

a l togat
A LÁTOGATÓ

 a kiállítások célcsoportja

 BUSINESS TO - BUSINESS kategóriájúak leginkább / gazdasági vállalkozás mindegyik szereplő/

 elégedett legyen a látogató

 vásárlási szándékát is tudja kielégíteni

hazai ki ll t sok fajt i
HAZAI KIÁLLÍTÁSOK FAJTÁI

FAJTÁK

HAZAI

PÉLDA

VONZÁSKÖR

JELLEG

TERMÉKEK

FAJTÁI

TERMÉKEK

MINŐSÉGE

B

E

L

F

Ö

D

REGIONÁLIS

BNV

100 km

V

SOK

MAGAS

ORSZÁGOS

INDUSTRIA

800-1000 km

K

K

Ü

L

F

Ö

L

D

EURO-

REGIONÁLIS

FOODAPEST

1500-2000

km

K

GLOBÁLIS

CeBIT

Világ-

gazdaság

K

kollekt v ki ll t sok
KOLLEKTÍV KIÁLLÍTÁSOK

KÜLFÖLDI

SZERVEZŐ

SZERVEZŐ

MEGRENDELŐ

KÜLFÖLDI

LÁTOGATÓ

KIÁLLÍTÓ

MAGYAR CÉGEK EGYÜTTESEN JELENNEK MEG KIÁLLÍTÁSON

ki ll t son val r szv tel c ljai
 új üzleti kapcsolatok kiépítése

meglévő kapcsolatok ápolása

 új piacok feltérképezése

 cég imázs javítása

 konkurencia figyelése

 trendek feltérképezése

 új értékesítési csatornák kiépítése

 képviselők, üzletkötők felkutatása

 helyszíni értékesítés

 ár felmérése

KIÁLLÍTÁSON VALÓ RÉSZVÉTEL CÉLJAI
felmer l k lts gek
 helydíj / kb 30% /

 regisztrációs díj

 katalógus beiktatási díj

 szolgáltatási díjak

 kivitelezési költségek

/kb 28% /

 tervezési díj

 reklám, PR / kb. 15% /

 üzemeltetési / kb. 13 % /

 installációs és standberendezési díj

 grafikai költségek

 árurendezési, dekorációs

 standépítés

 szállítás, helyszíni mozgatás

FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK
direkt marketing

DIREKT MARKETING

KÖZVETLEN MARKETING

/ Közvetítő mellőzése /

fogalma
FOGALMA

 Bauer - Berács szerint:

„Közvetlen marketingen a vevőkhöz személy szerint szóló és a választ mérhetővé tevő reklámeszközök alkalmazását értjük.”

 David Jobber:

„A termékek információk és reklámüzenetek eljuttatása célcsoportoknak interaktív kommunikáción keresztül úgy, hogy a reakciókat mérni is lehessen.”

 A Nemzetközi Direkt Marketing konferenciája szerint:

A direkt marketing egy olyan - bárhol alkalmazható - interaktív módszer a marketing területén, mely egy vagy több reklámeszközt felhasználva olyan hatást ér el, ahol a választások és/ vagy vásárlások száma mérhető.

direkt marketing terjed s nek okai
DIREKT MARKETING TERJEDÉSÉNEK OKAI

 a piac apró piaci szegmentumok csoportjaira esik szét

 „ egyfős” szegmentumok kialakulása, elérhetőségének technikai megteremtődése

 a „testre szabottság” igényének felmerülése

 „ adatbázis-marketing” kialakulása

 az adatbankból sokféle fogyasztói csoport nyerhető, a célpiacok így pontosabban meghatározhatók

 költséghatékony a hosszú távú kapcsolattartásban,

különösen az üzleti / business-to-business / kommunikációban

a direktmarketing saj toss gai
A DIREKTMARKETING SAJÁTOSSÁGAI

 HATÁSA KÖZVETLENÜL MÉRHETŐ

 A VÁLASZADÓK AZONOSÍTHATÓK

 AZ AZONNALI ÉRTÉKESÍTÉS ESZKÖZE

 IMÁZSÉPÍTÉSRE ÉS LOJALITÁS NÖVELÉSRE IS ALKALMAS

 SZEMÉLYES HANGVÉTEL, INTERAKTÍV

 KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓ, LERÖVIDÜLŐ

INFORMÁCIÓÁRAMLÁS

 A VERSENYTÁRSAKNAK KEVÉSBÉ FELTŰNŐ AKCIÓK

direktmarketing eszk z k
DIREKTMARKETING ESZKÖZÖK

 katalógusok / csomagküldő /

 postai küldemények / DM , levélreklám /

 telemarketing

 elektronikus vásárlás

 tévéshop

 faxküldemények

 E- mail

 hangposta

 szórólapok napilapokban, magazinokban

 házhoz bedobott szórólap

a direkt marketing c lcsoportjai
A DIREKT MARKETINGCÉLCSOPORTJAI

 VÁLLALATOK / business - to- business/

 FOGYASZTÓK / business- to- consumer/

AZ ÜZENETEK SZEMÉLYRE SZÓLÓAK!

telefonmarketing
TELEFONMARKETING

ELŐNYE:

- emberi hang

- folyamatos kommunikáció

- gyorsan bevethető

- tárgyalások időszükséglete lerövidül

- rendszeres és közvetlen kapcsolat

- napi információk bővítése

- kiegészítő szolgáltatások

időbeni bővítése

- csekély ráfordítású

pótlólagos üzletkötés

HÁTRÁNYA:

- vizualitás nincs

telefonmarketing alkalmaz si lehet s gei
TELEFONMARKETING ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI

TELEFONMARKETING TELEFON VEVŐKAPCSOLATOK

aktív passzív aktív passzív

termék eladása rendelésfelvétel piacfelmérés alkatrész szolgáltatás

időpont reklamációk célcsoport alkalmazási egyeztetés kiválasztása tanácsadás

régi vevők felvilágosítások célirányos nyereményjátékok

újbóli / műszaki/ termékinfor-

megnyerése mációk

új vevők vevőkapcs. tanácsadási

szerzése ápolása szolgálat

megrendelések célirányos

változtatása ügyintézési

tájékoztatás

telefon marketing csoportos t sa
TELEFON/MARKETINGCSOPORTOSÍTÁSA

KIVITELEZÉSE:

1. OPERÁTOROS

/ költséges,

személyes/

2. AUTOMATA

/ költséghatékony,

nem személyes /

3. VEGYES

CÉLCSOPORTJAI :

- fogyasztói

- vállalati

- in-house

- ügynökséggel,

szolgáltatóval

HÍVÁSOK IRÁNYA:

- kimenő

- bejövő

ÚJ ESZKÖZÖK:

- telefax

- mobiltelefon

SMS

rendel s tv s r di m sorb l
RENDELÉS TV és RÁDIÓ MŰSORBÓL

TV REKLÁMMŰSOROK

- részletes bemutatás

- azonnali vásárlásra

ösztönzés

- ajándékokkal a hatást

fokozzák

- telefonos megrendelés

- „szakértők” bevonása

- sokszor nem ismételhető

/ helyi csatornák

esetén igen/

- pl. TV-SHOP, TELESHOP

Teletex

RÁDIÓ:

- ritkán, telefonos megrendeléssel

- kedvezmények / árengedmény/

Internet:

- bemutatás - megrendelés azonos

eszközön

- növekvő lehetőségek

- interaktív

- mérhető

- a céggel a WAP segítségével

kapcsolatbaléphet

nyomtatott eszk z k
NYOMTATOTT ESZKÖZÖK

POSTALÁDÁBAN ELHELYEZETT

ANYAGOK: /DOOR-TO-DOOR/

- „házhoz jön”, nem vész el, bekerül

a lakásba többségük

- nem csak a célcsoport kapja meg

UTCÁN TERJESZTETT SZÓRÓLAPOK

- nagy a meddőszórás

- változó kivitelezés

CSOMAGGAL, SZÁMLÁVAL ÉRKEZŐ

ANYAGOK:

- célcsoporthoz jut

- nem jelent külön költséget

SAJTÓ:

- sajtóhirdetés alapján

telefonon rendelés

- sajtótermékbe befűzött,

beragasztott / válaszadásra/

készült anyagok

- perforált, ragasztott anyagok

KATALÓGUSOK

- csomagküldő kereskedelem

direct mail dm
DIRECT MAIL = DM

SAJÁTOSSÁGAI:

- az akció céljára készült levélküldemény

- névre szóló

- bővebb kifejtésre alkalmas

- E-mail is alkalmas erre

ALKOTÓ ELEMEI:

1. Boríték

2. Levél

3. Egyéb anyagok

4. Válaszadás eszköze

DM formai jegyei:

- figyelemfelkeltés - formátum

- átláthatóság - olvashatóság

- papírminőség - nyomtatás

- CI jegyek - képek

- kiemelések - sajátkezű aláírás

- cég címe - utóirat

DM TARTALMI JEGYEI:

- pontos megszólítás - egyértelmű

- tömör, világos - meggyőző

- hiteles - pozitív

- cselekvésre ösztönző - pontos ajánlat

- magyaros stílus, nyelvhelyesség

- udvarias

az adatb zis forr ssai
SAJÁT ADATOK:

 eladószemélyzet

 üzletkötők

 érdeklődők

 kiállításon érdeklődők

 nyereményakciók

 versenyek

VÁSÁROLT ADATOK:

 előírásoknak megfelelő módon

 gyors, költséges

BÉRELT ADATOK:

 az adat tulajdonosa juttatja el a küldeményt

KEVÉSBÉ HASZNÁLT

 számlák

 garanciajegyek

AZ ADATBÁZIS FORRÁSSAI
rekl m az elad s hely n

REKLÁM AZ ELADÁS HELYÉN

Point of Advertising

Point of Sales

fogalom magyar zat
FOGALOM MAGYARÁZAT

 Point of Sales / POS / Advertising:

reklámozás az eladás helyén = eladáshelyi reklám = bolti reklám

 Point of Purchase / POP / Advertising:

reklámozás a vásárlás helyén = vásárláshelyi reklám = bolti reklám

 Point of Purchase Promotion:

ösztönzés az eladás helyén

 Point of Purchase Display:

bolti árubemutatás

 Display:

csomagolt áruk bemutatására és elhelyezésére alkalmas állvány, doboz stb

az elad shelyi rekl m funkci i
AZ ELADÁSHELYI REKLÁM FUNKCIÓI

BEFOLYÁSOLÓ

- aktiválási

- reaktiválási

- motiválási

SZÜKSÉGLET-

TEREMTÉSI

- új termék

bevezetésekor

TÁRSADALMI

- ízlésformálás

- bolti megjelenítés

- árubemutatás

TÁJÉKOZTATÓ

- információs

táblák

- akciókról

tájékoztatás

- árukhoz

kapcsolódó,

címke, tábla

- Új termék bevezetése

- vásárlási szokások

változtatása

- raktárkészlet

csökkentése

- forgalom növelése

- impulzív vásárlás

elősegítése

felhaszn lt irodalom
FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció

2. David Jobber: Európai marketing

3. Fazekas I. - Harsányi D.: Marketing-kommunikáció

4. Gálik Mihály: Médiagazdaság

5. Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban

ad