1 / 26

HIDRAULIKA

HIDRAULIKA. Hidrosztatika. Hidraulika. A hidraulika ( hüdor = víz, aulosz = cső) a víz nyugalmi és mozgási állapotainak tanulmányozásával és leírásával foglalkozó tudományág. Hidromechanika. Szűkebb értelemben vett hidromechanika + Hidraulika = Tágabb értelemben vett hidromechanika.

Download Presentation

HIDRAULIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. HIDRAULIKA Hidrosztatika

  2. Hidraulika A hidraulika ( hüdor = víz, aulosz = cső) a víz nyugalmi és mozgási állapotainak tanulmányozásával és leírásával foglalkozó tudományág. Hidromechanika Szűkebb értelemben vett hidromechanika + Hidraulika = Tágabb értelemben vett hidromechanika Hidrosztatika A hidrosztatika a vonatkoztatási rendszerhez képest nyugalomban levő folyadék egyensúlyával, a folyadék belsejében és a határoló felületeken érvényesülő nyomások és nyomóerők meghatározásával foglalkozik

  3. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai Halmazállapotok: szilárd folyékony gáznemű sűrűsége 4 °C hőmérsékleten, atmoszférikus nyomás (1013 mbar) mellett fajsúlya

  4. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai Nyomásváltozás hatására térfogata megváltozik a rugalmas térfogatváltozás p (Pa = N/m2) a nyomás megváltozása, K (15 °C-on 2150 Mpa) a víz kompressziós (térfogati rugalmassági) modulusa, V (m3) a víztest eredeti térfogata, V (m3) pedig ennek megváltozása.

  5. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai hőmérsékleti tágulás V (1/Kelvin) a víz térfogati hőtágulási együtthatója, t (°C vagy K) a hőmérséklet megváltozása. V = 10-5 l0 °C és 40°C közötti hőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson 0 °C hőmérsékletű jég, azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű víz térfogata

  6. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai nyúlósság vagy viszkozitás kinematikai viszkozitás 10 °C-on 10 = 0,013 cm2/s 20 °C-on 10 = 0,01 cm2/s = 10-6 m2/s  [Pas] dinamikai viszkozitás

  7. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai A víz kapilláris emelkedése mm, d (mm) a csőátmérő. A higany kapilláris süllyedése mm kapilláris süllyedés kapilláris emelkedés h cap h cap higany víz

  8. A víz fontosabb fizikai tulajdonságai A víz gáznyelő képessége atmoszférikus nyomáson 15 °C-on 20,1 l/m3, 80 °C-on 6,0 l/m3. A víz fagyás- és olvadáspontja (hőmérséklete) 1013 mbar-os atmoszférikus nyomáson 0 °C, forráspontja 100 °C KAVITÁCIÓ !!!

  9. Ideális folyadék Ideális folyadéknak nevezzük azt a folyadékot, amely a teret kitölti, és amelynek viszkozitása zérus. Rövidebben úgy is mondhatjuk, hogy az ideális folyadék homogén, összenyomhatatlan és súrlódásmentes

  10. Hidrosztatika A nyugvó folyadék belső feszültségi állapota a p nyomás az r helyvektor függvénye A nagyságú sík felületre merőlegesen gyakorolt F nyomóerő nagysága Általában a nyomóerő az eredő erővektor, a nyomás (skalár) mint a hely függvénye, az elemi felületre merőleges, az elemi felület nagyságával azonos abszolútértékű vektor.

  11. A hidrosztatika Euler-féle alapegyenlete Határozzuk meg a külső erők hatása alatt álló nyugvó folyadéktér két tetszőleges, egymáshoz végtelen közel lévő pontja közötti dp nyomás-különbséget, mint a hatóerők függvényét. dA p+dp |dr| + dr f + dA Az elemi hengerre felületi és tömegerők hatnak p a felületi erők r+dr a tömegerők ( [N/kg] térerősség) r

  12. A hidrosztatika Euler-féle alapegyenlete nyugalom esetén a felületi és a tömegerők eredője zérus a nyomásváltozás Az egyenlet koordinátákban kifejezve

  13. A hidrosztatika alapegyenlete nehézségi erőtérben tömegerő egyedül a nehézségi erő, azaz így nehézségi erőtérbén nyugvó folyadék nyomáseloszlása a nyomás tehát a tetszőleges z szinten

  14. A hidrosztatika alapegyenlete nehézségi erőtérben p=p0 z0-z=h A nyomáseloszlás egyenlete, ami egyben Euler egyenlete nehézségi erőtérben nyugvó folyadékra: p=p0+gh z0 z Az előző egyenlet nyomásmagasságra átalakítva

  15. Nyomás és nyomóerő a folyadékot határoló felületen nehézségi erőtérben Nyomáseloszlás és nyomóerő vízszintes, sík felületen a nyomóerő másképp

  16. Nyomáseloszlás és nyomóerő a szabad felszínig érő konstans szélességű függőleges felületen A lapra ható erő folyóméterenként A nyomóerő támadáspontja

  17. Nyomáseloszlás és nyomóerő a felszínig érő konstans szélességű ferde sík felületen A nyomóerő nagysága a nyomásmagasság-ábra szétbontható vízszintes és függőleges komponensre

  18. Nyomáseloszlás és nyomóerő a felszínig érő konstans szélességű ferde sík felületen A nyomáseloszlás függőleges eredőjét V-vel, a vízszintest H-val jelölve Eredőjük

  19. Nyomáseloszlás és nyomóeró általános alakú és helyzetű síkfelületen Az eredő nyomóerő A nyomóerő végképlete

  20. Nyomáseloszlás és nyomóeró általános alakú és helyzetű síkfelületen A nyomóerő támadáspontja lS a felület súlypontjának rendezője, Sy az A felület statikai nyomatéka az y tengelyre (lSA), Iy az A felület y tengelyre vonatkoztatott másodrendű nyomatéka, a súlyponton átmenő y tengellyel párhuzamos tengelyre vett másodrendű nyomaték,

  21. Nyomáseloszlás és nyomóerő vízszintes alkotójú hasábfelületeken

  22. Teljesen vízbemerült testek egyensúlya F, a felhajtóerő D kiszorított térfogat súlypontja G a test súlya a test átlagsűrűsége  a víz sűrűsége A valóságban ez az eset ritka, s az eltérésnek életfontosságú jelentősége van pl. a mélységi navigációban és a könnyűbúvárkodásban

  23. Teljesen vízbemerült testek egyensúlya C, a test súlypontja C és D egybeesik,  nyugalom C és D nem esik egybe és C D alatt van  stabil egyensúly

  24. Úszó testek egyensúlyi állapota felborulás ellen biztosítva van, ha a test súlypontja a kiszorított víztérfogat súlypontja alatt van az erőpár az úszó testet tovább billenti az erőpár a visszabillentés irányában fejt ki nyomatékot

  25. Úszó testek egyensúlyi állapota C a hajótest súlypontja, D a nyugalmi helyzetben kiszorított V térfogat súlypontja, D1 a kibillent helyzetben kiszorított, ugyancsak V nagyságú térfogat súlypontja D és az M távolsága a  metacentrikus sugár  > s, az egyensúly stabilis,  < s, az egyensúly labilis

  26. Úszó testek egyensúlyi állapota V1 = V2 V0 C súlypontra a felhajtóerő nyomatéka kétféle módon A b ismeretlen kart kifejezve Mivel a kibillenési szög kicsi

More Related