1 / 36

Tehetséggondozás hazai és nemzetközi kitekintéssel

Tehetséggondozás hazai és nemzetközi kitekintéssel. Tehetség Nap Nyíregyháza 2012.április 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke. Amiről beszélni szeretnék. Tehetséggondozás: nemzetközi körkép A Nemzeti Tehetség Program Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

vivian
Download Presentation

Tehetséggondozás hazai és nemzetközi kitekintéssel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tehetséggondozás hazai és nemzetközi kitekintéssel Tehetség Nap Nyíregyháza 2012.április 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke

  2. Amiről beszélni szeretnék • Tehetséggondozás: nemzetközi körkép • A Nemzeti Tehetség Program • Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik • A hatékony tehetséggondozó szervezet ismérvei • Tehetségkoordinátor a hatékony tehetséggondozó szervezetben

  3. A XX. század utolsó évtizedei.Világszerte pezsdülés a tehetséggondozásban • 1975. Tehetség Világtanács (Word Council for Gifted and Talented, WCGT) • 1978.Az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability, ECHA) • 1994. Európa Parlament 1994./1248. ajánlása.

  4. 1994./1248. Európa Parlament ajánlása 1.A törvényalkotásnak el kell ismernie és figyelembe kell vennie, hogy a gyermekek különböző adottságokkal születnek. 2.Meg kell szervezni a tehetséggondozást végző tanárok, és más szakemberek továbbképzését. 3.A tehetségre és a tehetséges gyerekekre vonatkozó információkat széles körben el kell juttatni a pedagógusokhoz, könyvtárosokhoz, muzeológusokhoz, orvosokhoz, szociális munkásokhoz, szülőkhöz és az oktatásügy irányítóihoz stb. 4.A különlegesen tehetséges gyerekek gondozását már iskoláskor előtt el kell kezdeni. 5.Az iskolákban rugalmas és differenciált tantervekre van szükség, továbbá meg kell valósítani a gyorsítást.

  5. Az európai helyzetelemzés főbbszempontjai, az előrelépés keretei • A tehetséggondozás törvényi szabályozása. • A tehetség-azonosításra használt eszközök, módszerek megismerése és alkalmazása. • Tehetségfejlesztő programok. • Adott a program kerüljön be a tehetségígéret • Adott a tehetségígéret készüljön rá program • Szakember képzés-továbbképzés a témakörben. • A tehetséggondozást elősegítő kutatások. Magyarország helye az európai rangsorban: ECHA - értékelés a fenti szempontok szerint: „Napfény ragyog hazánk tehetségfejlesztése egén ” Mönks Miskolci Egyetem 2004

  6. A TEHETSÉGGONDOZÁSTÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA • Változatos a kép Európában: • néhány uniós tagországban nincs külön törvényi szabályozása a tehetséggondozásnak. • Magyarország • Van Nemzeti Tehetség Programunk • Az iskolák Pedagógiai/Nevelési Programjának kötelező eleme a: Tehetség képesség kibontakoztatása

  7. Nemzetközi szinten is a legnagyobb problémaTEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS A sikeres tehetség-azonosítás főbb alapelvei: • Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli-féle modell • minden összetevőre figyelnünk kell! • A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni. • kerülnünk kell a „nem tehetséges gyerek” titulust! • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog. • gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget! • Komplex azonosítás szükségessége. • minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, jellemzőiről, annál megbízhatóbb az azonosítás

  8. A High-End Learning alapelvei „Hiszem, hogy az iskolák mindenekelőtt a tehetségfejlesztés helyei, és kötelezettséget kellene vállalni, hogy az itt folyó tanítási folyamatban használjuk a High-End Learning módszert ennek érdekében.”Renzulli • Nem szabad elpocsékolni a kifejletlen tehetségeket. • Minden tanulónak meg kell adni a lehetőségeik kiaknázását. • A tanár mentori hozzáállással viszonyuljon a tanulókhoz. • A tanulók saját tudást szerezzenek, tudásukról, képességeikről, érdeklődésükről és tanulási stílusukról.

  9. Legfontosabb 4 alapelve a High-End Learning módszernek: • Minden egyes tanuló egyedülálló, ezért az összes tanulási tapasztalat kapcsán figyelembe kell venni az egyén képességeit, érdeklődését és tanulási stílusát. • A tanulás sokkal hatékonyabb, ha a tanulók élvezik, amit csinálnak. Éppen ezért ez egy fontos cél lesz. • A tanulás sokkal jelentősebb és élvezetesebb, amikor a tartalom (pl. tudás) és a folyamat (pl. gondolkodási mód) való és jelen idejű problémához kapcsolódik. • A tudás és a gondolkodási képesség növelése a tanári segítség mellett a tanulók saját ismeretük és képességük alkalmazása által.

  10. A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

  11. Czeizel tehetségmodellje + sorsfaktor

  12. KOMPLEX AZONOSÍTÁS • tanári jellemzés, • tesztek és felmérések, • kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, • iskolapszichológusok véleménye, • szülői jellemzés, • tanulótársak jellemzése. • stb

  13. TEHETSÉGFEJLESZTŐPROGRAMOK • - Kiindulási pont: Gagné-féle ábra - A komplex programok összetevői:- a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),- megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),- szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt.

  14. Kiválóság szemben az egyenlőséggel? Szükségtelen feszültség (Balogh László) • Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon és kiteljesítse potenciálját. • Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak.

  15. A tehetségsegítés nemzeti programja a Nemzeti Tehetség Program. • A 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat szól: • a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, • a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, • a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről A fenti országgyűlési határozattal a magyar tehetséggondozás mérföldkőhöz érkezett. A parlament hivatalos állami program szintjére emelte azt, felismerve, hogy a szakma és civil szféra tehetséggondozásra tett erőfeszítései kellő állami szerepvállalással jóval hatékonyabban el tudják érni céljukat.

  16. NemzetiTehetség Program • 126/2008 (XII. 4.) Országgyűlési határozat (7 ellenszavazattal) • 1119/2009 (VII.23.) korm. hat.: akcióprogram • 152/2009 (VII. 23.) korm. rend. + • 1120/2009 (VII.23.) korm. hat.: Nemzeti Tehetség Alap • Nemzeti Tehetség Program • Nemzeti Tehetség Alap (nyitott, 1,4 mrdFt/év) • Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum • Fenntarthatóság: pénzeszközök 2028-ig • DE • helyi összefogás: Tehetségpontok, • Tehetségsegítő Tanácsok • Tehetségnapok

  17. A Nemzeti Tehetség Program célja: • „…..a tehetségek nyomon követése és több szempontú segítése”. Olyan komplex program amely összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és a fejlesztési források felhasználását.

  18. A Nemzeti Tehetség Program tartalma : • A Nemzeti Tehetség Program hosszú távú célrendszere a képességek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása érdekében az alábbi: • a tehetséges fiatalok megtalálása, • a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában, • a tehetség hasznosulásának elősegítése. http://www.tehetsegprogram.hu

  19. A Nemzeti Tehetség Program prioritásai: • A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása. • A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása. • Egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén. • A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése. • A tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése. • A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása.

  20. A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum • A Kormány a tehetséggondozással összefüggő kormányzati feladatok segítésére tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként hozta létre. • A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter. • A Fórum társelnökei: • A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, • a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, • az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által delegált országgyűlési képviselő. • A fórum egyéb tagjai: • Minisztériumok, Civil szervezetek és egyházak képviselői

  21. MAGYAR GÉNIUSZ INTEGRÁLT TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAM • A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács(2006.): kidolgozta a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program tervezetétCsermely Péter professzor vezetésével. FŐBB CÉLOK • 1. a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program célul tűzte ki az átfogó szakmai-módszertani fejlesztést, amely biztosítja az iskolán kívüli tehetségsegítés támogatásának egységes alapelvek és célok szerinti megvalósítását. • 2. Ennek keretében egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózatot igyekszik kiépíteni, amely az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezések összekötésével és kibővítésével, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával új lehetőségeket teremt a hazai tehetséggondozás átfogó fejlesztéséhez

  22. Nemzeti Tehetség Alap Közvetlen forrás: • A központi költségvetésnek az oktatási költségvetési fejezetében tervezett előirányzat, • a Munkaerőpiaci Alap három százalékának megfelelő összegű pénzügyi keret, • természetes és jogi személyek, hozzájárulásai, adományai; Közvetett forrás: • a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból pályázati úton elnyerhető támogatás, • a központi költségvetés X-XVIII. és XX-XXVI. fejezeteiben a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célokra tervezett előirányzatok, • a központi költségvetés kiemelt projektjeinek támogatása.

  23. A Nemzeti Tehetség Program 2012-ben is a Kiemelt költségvetési előirányzat egyik kedvezményezettje. Nemzeti Tehetség Program Technikai szám:1823 Az adófizető állampolgárok 2011-ben az SZJA 1% felajánlásával 1.504 millió Ft ajánlottak fel a tehetség alapra

  24. Törvényi szabályozás Gazdagítás tanórán kívül Speciális tehetségfejlesztés Komplex programok Versenyek Szakemberek továbbképzése Tehetségkeresés, azonosítás Differenciált fejlesztés a tanórán Gyorsítás Új szerepek a tantestületben Családdal való együttműködés Balogh 2008. ERŐSSÉGEKA MAGYARORSZÁGI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN: FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK:

  25. Tehetséghidak Program 2012.-től 1453/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján tervezett Tehetséghidak Program szakmai tartalma: Cél:  Hídképzés a tehetséggondozás hálózatának eddig elszigetelt elemei között,  Tehetségsegítő tevékenységek módszertani minősített bővítése,  Tehetségútlevél életpálya-nyilvántartó rendszer létrehozása,  Helyi minősített tehetséggondozó programok kialakításának koordinálása, támogatása,  Tehetség Piactér adatbázis és moderált fórum létrehozása,  Tehetséggondozó felnőttek és felnőtt ifjak képzése,  Tehetségek társadalmi felelősségvállalása,  Haza a magyar tehetségekkel! program kidolgozása.

  26. A Tehetség hidak programelemei • Tehetségek életpálya-követése • Szülő – pedagógus - tehetséges fiatal kapcsolatrendszer fejlesztése • Régiók közötti tudástranszfer (Tehetségpontok és Tehetségsegítő Tanácsok együttműködése) • H-SNI (kettős különlegességűek) segítése • Tehetség Piactér (ifjú tehetségek tudásának és képességeinek hasznosulása) • A tehetség-kortárscsoportok támogatása • Gazdagító program párok • tehetség életpálya-nyilvántartó és - követő rendszer • Képzések • Sikeres tehetségek bevonása • Haza a magyar tehetségekkel!

  27. Mi a szülő feladata? „A család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak, mint katalizátorok hatnak.” (Mönks) • Érzelmi stabilitást nyújtson a gyereknek, • Támaszt nyújtani, mellettük állni, s ezzel hozzájárulni a „csodához”, a tehetségígéret kiteljesedéséhez. • Együttlét, szeretet, türelem.

  28. A 2011-12 akcióév pályázati programja a hazai források felhasználására • A Kormány 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozata a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról: a) a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását, b) az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése, c) a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése, d) a tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülése, e) a tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése, f) hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése, g) a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetésé.

  29. Konkrét pályázási lehetőségek 2011-12 akcióévben. • II.3. Támogatni kell pályázati úton a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, óvodai, általános iskolai és középiskolai, kollégiumi, diákotthoni tehetségsegítő műhelyeket. • II.4. Támogatni kell pályázati úton az általános iskolai és középiskolai korosztály számára a műszaki és természettudományos kompetenciákat, valamint szakmatanuláshoz kapcsolódó kompetenciákat elmélyítő tehetségsegítő programokat, tevékenységeket. • II.6. Támogatni kell pályázati úton a tehetséges fiatalok segítését szolgáló egyéni fejlesztési tervek kidolgozását, megvalósítását. • II.8. Támogatni kell pályázati úton a tehetséggondozó munka szakmai színvonalának fejlesztését szolgáló mentori hálózat kiépítését.

  30. V. Támogatni kell a tehetségeket, segítő szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgáló programokat, valamint a tehetségeket segítő általános és középiskolai, szakiskolai tanárok tehermentesítését szolgáló programot (országos elismerés-kitűntető díj, pályázati úton elnyerhető alkotóév, segítő pedagógiai asszisztens és órakedvezmény). • VI.4. Támogatni kell pályázati úton a tehetségsegítő tanácsok működését. • VII.3. Támogatni kell a hazai és határon túli együttműködéssel megvalósuló tehetséggondozó programokat, tehetséggondozó műhelyeket és a hozzájuk kapcsolódó szaktáborokat

  31. Az OFI feladatai Ellátja a beérkezett pályázatok elbírálását Felterjeszti döntésre az oktatásért felelős miniszternek Az oktatásért felelős miniszter döntését követően a kifizetések előkészítését indítványozza a Wekerle Sándor Alapkezelőnél A megvalósítás befejezése előtt a Wekerle Sándor Alapkezelővel együttműködve ellátja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának folyamatos szakmai ellenőrzését Ellátja a beérkezett szakmai rész/végelszámolási beszámolók ellenőrzését és jóváhagyását

  32. Az OFI feladatai Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum Nemzeti Tehetség Program Szakmai Tanácsa Nemzeti Tehetség Programiroda (OFI)

  33. A hatékony tehetséggondozó szervezet jellemzői Felkészítés tehetségkoordinátori feladatokra Forrás: Mező F. (2011): A tehetségkoordinátor szereplehetőségei. In: Mező F. (szerk.): Tehetségkoordinátorok kézikönyve. K+F Stúdió Kft., Debrecen, 36 o. www.kpluszf.com

  34. Tehetségkoordinátor a szervezetben Felkészítés tehetségkoordinátori feladatokra Forrás: Mező F. (2011): A tehetségkoordinátor szereplehetőségei. In: Mező F. (szerk.): Tehetségkoordinátorok kézikönyve. K+F Stúdió Kft., Debrecen, 36 o. www.kpluszf.com

  35. Felkészítés tehetségkoordinátori feladatokra Forrás: Mező F. (2011): A tehetségkoordinátor szereplehetőségei. In: Mező F. (szerk.): Tehetségkoordinátorok kézikönyve. K+F Stúdió Kft., Debrecen, 47-58. o. www.kpluszf.com

  36. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke Miskolci Egyetem Btk. Tanárképző Intézet fsarka@t-online.hu

More Related