INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS

1. INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS SZEMLÉLET ÉS MÓDSZER Veres Gábor, Közgazdasági Politechnikum

2. VÁLTOZÓ VILÁG – VÁLTOZÓ ISKOLA TÁRSADALOM HATALOM SZEREPEK ESÉLYEK GAZDASÁG MUNKAERŐ PIAC FINANSZÍROZÁS TERMÉSZET FORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁG TECHNOLÓGIA IKT ÉLETMÓD ISKOLA Paradigma váltás szereplők és szervezetek tanulás - személyiségfejlesztés tanulási környezet …

3. 21. SZÁZAD: ÚJ PEDAGÓGIAI PARADIGMA • Régi: • Évfolyamok, osztályok • Tanórákra szabdalt, merev időkeretek • Tanulás formalizált iskolai környezetben • Tartalom központú, előíró tanterv • Tankönyv központú tanítás • Osztályozó értékelés • Az átlageredmény értékelése • A tanítás hatalomgyakorlás • Új: • Rugalmasan szerveződő tanulói közösségek • Tanulási módokhoz igazított időkeretek • Iskolán kívüli tanulási környezetek • Probléma alapú, nyitott tantervek • Feladat központú tanulás • Egyéni, fejlesztő értékelés • A tanulás partnerség

4. A TANÁRI SZEREP VÁLTOZÁSA • Belső feltételek • Dominancia helyett háttérben maradás, segítő szerep • Demokratikus meggyőződés és attitűdök • A tanulási folyamat, személyes tanulás diagnosztizálása • Önmagára figyelés helyett másokra figyelés, empátia • Tanulási motiváció és képesség, önfejlesztés • Kreativitás, ambíció • Önállóság és a csoportmunka képessége • Sokoldalú felelősségviselés, felelősségtudat • Külső feltételek: • Minőségszemlélet alkalmazása az iskolában • Magasabb társadalmi és szakmai presztizs • Organikusan fejlett szakmai közélet • A társadalmi környezet megváltozása (tudás alapú társadalom)

5. A TANULÁS VÁLTOZÁSA: KONSTRUKTIVIZMUS • A tudásépítés egyéni módon megy végbe, közösség együttműködésen és • tapasztalatokon alapszik. • A tanulók előzetes tudáskonstrukcióit, hiedelmeit és magatartásformáit • figyelembe kell venni a tudásépítés során. • A tanulók központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában • és ellenőrzésében. • A tanulási helyzetek valóságosak, hitelesek és a világ természetes • bonyolultságát tükrözik. • A tudás komplexitása az elméletek kapcsolódásainak keresésével • és az interdiszciplináris tanulással áll összefüggésben. • A problémamegoldás, a magasabbrendű gondolkodási képességek • és a mély megértés hangsúlyozottak. • A kutatás kedvelt módszer a tanulók önálló ismeretszerzésének • bátorítására, saját célok keresésére.

6. A TUDÁS VÁLTOZÁSA: A KOMPETENCIÁK Kulcskompetenciák (Nat 2007) • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • Hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

7. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KULCSKOMPETENCIA (Nat 2007) • Ismeretek • A természeti világ alapelvei • Alapvető tudományos fogalmak, módszerek • A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepe • A technológiák előnyei, korlátai és társadalmi kockázatai • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásai • Készségek, képességek • Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása • Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő • döntések meghozatala • Új technológiák, berendezések megismerése és működtetése • Attitűdök • Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és • globális vonatkozásban való cselekvésre • Etikai kérdések iránti érdeklődés • Kritikus és kíváncsi attitűd • Biztonság és a fenntarthatóságtisztelete a tudományos és technológiai • fejlődés hatásaival kapcsolatban

8. KERESZTTANTERVI KOMPETENCIÁK (pl.) Kognitív kompetenciák Problémakezelés Rendszerszemlélet Alkotóképesség Kreativitás Alternatívaállítás Kritikus gondolkodás Valószínűségi szemlélet Történeti szemlélet Osztályozás, rendszerezés Oksági gondolkodás Modellalkotás Lényeg kiemelése … Szociális kompetenciák Nyitottság Normaismeret Empátia Együttműködési képesség Pozitív gondolkodás Egészségtudatosság Környezettudatosság Etikai érzék Felelősségérzet Szervezőképesség Döntésképesség Harmóniára törekvés … Meghatározásuk, fejlődési szintekre bontásuk a feladatok fejlesztésében a követelmények és értékelés megtervezésében segít.

9. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG Alkalmazható, társadalmilag értékes tudás (Csapó B.) Tényeken alapuló, a bizonyítás és a cáfolat lehetőségét magában foglaló gondolkodásmód (Nahalka I.) Tudományos ismeretek és a mindennapi életben is alkalmazható tudományos gondolkodásmód együttese. A gyorsuló ütemben bővülő, változó ismeretekkel való lépéstartás csak megfelelő tanulási képességek és a tudományos gondolkodásmód birtokában lehetséges. Science literacy and it’s implication in schools British Council seminar in National Science Learning Centre – York, 2006

10. A természettudományos műveltség nem határozható meg tartalmi követelmények listájával. Sokkal inkább jelenti az ismeretek rugalmasan változó halmazán túl az egyén képességét új tudományos ismeretek megszerzésére, alkalmazására és értékelésére. • Ennek elemei a következők lehetnek: • megfigyelés, • osztályozás, • mérés, • adatkezelés, • kommunikáció, • következtetés, • változók vizsgálata, • modellek és elméletek kidolgozása, • előfeltevések és előrejelzések megfogalmazása, • ellenőrzés.

11. A PISA – VIZSGÁLATOK KERETRENDSZERE Ismeretek és készségek: • Természettudományi problémák felismerése • Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése • Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak • felismerése • A természettudományi vizsgálatok főbb tulajdonságainak felismerése. • Jelenségek természettudományi magyarázata • Adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása • A jelenségek megfelelő leírása vagy értelmezése és a változások előrejelzése • A megfelelő leírás, értelmezés és előrejelzés felismerése • Természettudományi bizonyítékok alkalmazása • Természettudományi bizonyítékok értelmezése, valamint következtetések • levonása és megfogalmazása • A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása • Természettudományi vagy műszaki vívmányok társadalmi következményeinek • megítélése

12. A PISA-VIZSGÁLATOK KONTEXTUS HÁLÓJA

13. TÁRSADALOMKÖZPONTÚSÁG - Tudomány – Technológia – Társadalom - A természettudományos nevelés eszköza hatékony és tudatos társadalmi cselekvésre való felkészítésben, • Bővülő tartalom: • környezeti nevelés, • egészségnevelés, • tudatos fogyasztói nevelés • etikai, filozófiai problémák, • technikai alkalmazás, kutatás-fejlesztés • tudománytörténet • „hétköznapi természettudomány” • Kiemelt szempontok: • az alkalmazás kérdései, • különböző megközelítések, vitatható kérdések, • konfliktusokra, döntésekre való felkészítés • Tanulási módszerek: • a tanulók önálló tevékenysége, • egymással való együttműködése, • véleményalkotás, konfliktuskezelés, vita, • döntési folyamatok tanulása. A tantárgyi integráció az életközeli, komplex problémák feldolgozásával is a társadalomközpontúságot, a mindennapi élettel való szoros kapcsolatot kívánja erősíteni.

14. FENNTARTHATÓSÁG, GLOBÁLIS NEVELÉS A környezettel minél harmonikusabb és minél tudatosabb együttélést szorgalmazza, az értékrendszer és az életmód fejlesztése áll a középpontjában. A „környezet” fogalom tágabban, nemcsak természeti környezetként értelmezendő, hanem az épített, mesterséges környezetre, a kulturális környezetre és az egyén saját maga által megélt, kialakított környezetére is vonatkozik. Hangsúlyozza azokat a globális eseményeket, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják mindennapjainkat Az egyedi, egyéni, lokális és globális jelenségeket, illetve problémákat összefüggéseiben mutatja be; toleráns szemléletet közvetít, toleranciára sarkall, a világ sokszínűségét láttatja, az előítéleteket tompítja és relativizálja.

15. AZ ÉLETET ÁTFOGÓ TANULÁS Life-wide learning (LWL) Olyan stratégia, amely a tanulókat a tantermek falain kívüli tanulási helyzetekhez juttatja. A tanárok és tanulók széleskörűen felhasználják az iskolában és a helyi közösségben (társadalmi-, gazdasági környezetben rendelkezésükre álló forrásokat és lehetőségeket a tanulási célok elérése érdekében (összekapcsolva időt, helyet és embereket). Az életközeli, tapasztalatokon alapuló tanulás hozzásegíti a tanulókat a tantermieknél összetettebb tanulási célok vállalásához (segíti a tanulók személyiségfejlődését és növeli az élethosszig tartó tanulás képességét).

16. LEHETSÉGES ELŐNYÖK • A tanulók szintjén: • növekvő tanulási kedv • hatékonyabb tanulás • önszabályozó tanulás • növekvő felelősségérzet • a mindennapi élethez szükséges készségek • megszerzése • A tanárok szintjén: • jobb tanár–diák viszony • a tanulás új módjai tárulnak fel • a tanárok jobban megismerik tanítványaikat • Az iskolafejlesztés szintjén: • javul a tanulási kultúra • elősegíti az iskola tanuló közösséggé válását • A helyi közösség szintjén: • növekvő szociális tőke és bizalom • a hátrányok csökkentése • az élethosszig tartó tanulás kultúrájának növekedése • a tanuló társadalom kialakulásának elősegítése

17. A TANULÁS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE • Tanulási módok: • Formális tanulás (iskolarendszer) • Nem formális tanulás (pl. tanfolyamok) • Informális tanulás (élethelyzetekben) • Hangsúlyeltolódás a formálistól • más tanulási módok felé.

18. KOOPERATÍV TANULÁS Középpontjában az együttműködésen, egyéni felelősségvállaláson alapuló csoportmunka áll A csoportok munkája akkor hatékony, ha mindenkinek van olyan önálló feladata, melyet csak ő tud megoldani. A csapatok összteljesítményében az egyéni értékelésnek döntő fontossága van. A tanárok időnként tanulókká, a diákok tanárokká válnak A tanulók kommunikációs készségei, kritikai gondolkodása és toleranciája jobban fejlődik, mint a hagyományos módszereknél.

19. MÓDSZEREK Beszámoló forgóban Beszélőkorongok Szóforgó Páros szóforgó Csoport szóforgó Csoportinterjú Ellenőrzés párban Feladatcsere Feladatküldés Felfedező riporter Szakértői mozaik Fordított szakértői mozaik Kupaktanács – ötletelő Képtárlátogatás Kooperatív vita Mozaik Plakát Szóháló – pókháló

20. PROJEKTMÓDSZER • Diákok: • Az előzetes tudás közreadása • Megértéses tanulás • Ismereteket szereznek a saját tanulásukról • Kommunikálnak és meghallgatják egymást • Társadalmilag tájékozottabbá válnak és növekszik a tantárgyi tudásuk • A különbözőségükön alapuló tanulási munkamegosztást alakítanak ki. • Tanárok: • Aktív tanulási modell alkalmazása. • Szakterületek megosztása a kollégák között. • Személyes tudásépítés gyakorlati megvalósítása, szervezése. • Lényegi, Kutató kérdések előkészítése. • Elsődleges forrásként technológiai eszközök használata • A gyakorlati irányítás, a mentori szerep felvállalása

21. PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS (PBL, IBSL) • A tanterv, illetve általa a tanulási folyamat a tanár központúságtól a tanuló központú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el. • Olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak. • A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki. • A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.

22. Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal

23. A PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS SZAKASZAI • 1. A probléma felvetése és értelmezése • A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. • Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket: • Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről? • Mit kell még tudnom ezen kívül? • Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, • vagy egy elméletet?

24. 2. Információkeresés, értékelés, felhasználás • Írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrások felkutatása • (a tanulók által) • A probléma jellegétől (és a lehetőségektől) függő forma választása: • Internet (az információkeresés legfontosabb eszköze, de a forrás • minősítése elengedhetetlen) • Sajtó (tanulói gyűjtőmunka) • Szóbeli kikérdezés (üzemlátogatás, falukutatás) • Szakkönyvek • Tankönyv (nem hagyományos forma, • inkább rendszerezett és célorientált forrásgyűjtemény) • Tanári fénymásolatok • Forrás értékelése: • Mennyire hiteles és pontos? • Mennyire időszerű? • Van-e jele valamilyen elfogultságnak? • Mennyire használható az adott feladat megoldásában?

25. 3. Összegzés és közreadás • A probléma valamilyen megoldásának kidolgozása. • Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. • Bemutatás • Előadás, tabló, kiállítás, szerepjáték, • (esetleg számítógépes multimédia segítségével)

26. NYITOTT TANULÁSSZERVEZÉSI MODELL Nyitás, motiválás Előszoba Alapozás, Témafelosztás, Útkeresés Ellenőrzés Visszacsatolás Értékelés Forgóajtó Folyosók, Átjárók, Ablakok. Megoldási folyamatok Információ keresés, rendezés, beépítés Kapcsolatok keresése Elemek egyesítése, Tudásmegosztás, Megoldás kidolgozása, Új kérdések Köztér Kijáratok Kimenetek Továbblépés

27. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS A csoportok tanulói sokfélék, meglévő tudásukban, tanulási stílusukban, szükségleteikben és szociokulturális hátterükben is különböznek egymástól. A kerettantervben megfogalmazott problémák sokfélesége lehetővé teszi a tanár számára, hogy azokból válogatva, azokat megfelelően kiegészítve személyre szabott tanulási környezetet alakítson ki. A többféle információforráson, a kutatás lehetőségén alapuló tanulás kedvez az eltérő intelligenciatípusoknak, és módot ad az elmélyedésre. A differenciált fejlesztéshez nélkülözhetetlen a pozitív, ösztönző tanulási légkör. Bátorítani kell a tanulók kezdeményezéseit, pl. a problémaleírások, kutató kérdések alapján további kérdések megfogalmazását.

28. FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS „a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelése, célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása” (OECD CERI, 2005). • Jellemzők: • a diákok bevonása a tanulási célok meghatározásába, részvételük az értékelés • megtervezésében, kivitelezésében. • életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós • problémahelyzetekben történik • annak a célnak a megvalósítása, hogy segítsünk a diákoknak megismerni és • megérteni a követelményeket, ezzel is segítve, azt hogy azok az ő céljaikká • is váljanak • a tanulók ösztönzését az önértékelésre, • a rendszeres visszajelzéseket, amelyek ráirányítják tanulók figyelmét a • továbblépés lehetséges formáira, • diákok megerősítése abban, hogy mindenki képes fejlődni, • a visszatekintés, reflektálás alapvető elem az értékelés folyamatban tanárok, • diákok részéről egyaránt • (Lénárd Sándor alapján)

29. Fontos, hogy a tanulói értékelésben a minősítő (szummatív) értékelés mellett megjelenjen a felmérő (diagnosztikus) és a fejlesztő (formatív) értékelés is. A segítő értékelés az oktatási folyamat állandó kísérője, …visszajelzést ad a tanulónak arról, hogy hol tart, mit tud már, és milyen további tudásra kell szert tennie. A diákok legyenek tisztában az elvárásokkal, az általuk elérhető fejlesztési célokkal,… ismerjék azokat a teljesítmény-összetevőket, kompetenciaelemeket, amelyek viszonylag jól elkülöníthetők és értékelhetők. A projekt alapú tanulásszervezés a cél eléréséhez vezető út nyitottsága miatt fokozottan igényli és a kötetlen munkaformákkal lehetővé teszi a segítő értékelés folyamatos alkalmazását.

30. Tanulási környezet, számítógéppel segített tanulás Fontos a valós természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat. A csoportmunka környezet mellett jelentős szerepe van az információkhoz való hozzáférésnek, a tudásépítést és megosztást lehetővé tevő eszközöknek. A tanulás nem egy tankönyvből, hanem a valós és virtuális környezet összes információforrását felhasználva történik. A tanulási idő és a helyszín (múzeumok, üzemek, természet) megválasztása szabadabban történhet Alapvető a megfigyelések, kísérletek, mérések szerepe Az információs társadalom technológiáinak (IST) alkalmazása a tanulási környezet jóval hatékonyabb kialakítását teszi lehetővé.