Írástanítás – Írástanulás Helyesírás

1. Írástanítás – Írástanulás Helyesírás „- Mire neveled őket? - A jámborságra, és a jó erkölcsökre, valamint a betűk megismerésére, írására és helyes kiejtésére.” (Coméniusz: Schola Ludus iskoladráma 1656.) Balássy Hajnalka 2007. február

2. Adamikné Jászó Anna: Az írás és az olvasás története képekben OPKM 2000. Az olvasás és írás mindig szorosan összetartozott, hiszen az írásrendszertől függ az olvasás módja. Az írás fejlődése: egész gondolat kifejezése képpel – a folyamatos beszéd tagolása szavakra – szótagokra – hangokra. Ennek megfelelően: képírás (indiánok), fogalomírás (Kína, Egyiptom), hangjelölés – csak msh. (föníciaiak), valódi hangjelölés Kr.e. 7. sz. (görögök), hozzánk latin közvetítéssel kerül Minden európai írásrendszer hangjelölő és betűíró. Következetességükben térnek el (így az angol kevésbé, míg a magyar igen következetes).

3. Coménius: Orbis Pictus – a sillabizáló módszeren való változtatás igénye megjelenik ab – a, bé = ab helyett: Elsőnek a hangot, utána a betűjelet kellene tanítani. Fontos a hangoztatás! A felvilágosodástól beszélhetünk olvasás-írástanítási módszerekről. A gyermek „felfedezése”, a gyermek nem kicsinyített felnőtt. • XVIII. században első gyermekkönyv, első olvasókönyv A betűk alakját igyekeztek emlékezetessé tenni. Szemléltetés fontossága.

4. XIX. században Németországból írva-olvastató módszer hangoztató – elemző – összetevő módszer Addig az olvasás megtanítása után tanították az írást. Simon Antal a Váci Siketek Intézetének igazgatója vezeti be.

5. 1868 Eötvös József népoktatási törvény: kötelező oktatás Szakértők bevonása (Gönczy Pál). Bevezeti a beszéd – és értelemgyakorlatokat. Célja az alapozás! Az írástanítás párhuzamosan folyt, dőlt írást tanítottak – ütemezett írás Elsőnek tanították az írott betűformát, mondván, hogy az emberek először írtak, aztán olvastak. Továbbá, mert úgy gondolták, hogy az írás segíti a hangok összekapcsolását, vagyis az olvasást. Cél: mindenki tudjon írni és olvasni. De! Nincsenek illusztrációk!

6. XX. század eleje További gyermekkutatások, gyermeknyelv, szókincsvizsgálatok. A szemléltetés visszatér – Jelképes módszerek, hívóképek, tárgyakhoz kapcsolt betűk, testhelyzetek, mozdulatok, kézmozgások (i, r). Tomcsányiné Czukrász Róza: Fonomimika Megfordítja: előbb olvastat, aztán írat. Indoka: az írás nehezebbtevékenység. Elsősorban kézmozdulatok, az előkészítésnél minden hanghoz egy mese. Ma leginkább a Waldorf-pedagógiában alkalmazzák.

7. Gyermektanulmányi Társaság Új ábéce 1910 • Eseménykép + fonomimikai mozdulat • Tárgykép + betűjel • Írástanítás később (betűelemeket írat) Móra Ferenc, Benedek Elek is ír olvasókönyvet. Az olvasás-, írástanítás legigényesebb korszaka ez. Esztétikus, játékos, gyerekszerű olvasókönyvek, sok-sok mondókával, verssel, népkölteménnyel, népmesével, jól megválogatva. Ma is ebből az anyagból merítenek. A két világháború között elterjedt a fonomimikai módszer. • 1930-as években Luttor Ignác kidolgozza a zsinórírást.

8. 1950Egykönyvű világ.SZU-ból átvett módszer. Egy szerencse, hogy ugyanaz, mint Gönczy Pálé: Hangoztató-elemző-összetevő. Fonomimika nélkül – „a primitív ember ösztönös mozdulataira alapoz” Játékosság nélkül – „A burzsoá társadalomra jellemző. A szocialista társadalomban nem válhat mulattató játékká a tanulás.” 1963Elveszik a beszéd- és értelemgyakorlatokat Évről évre folyamatosan csökkentik az óraszámot. (11-12 óra volt hetente!) • 4 program, köztük a globális is megjelenik. Jellemzőik: nem szótagoltatnak, nagy tempót diktálnak, a 4 betűformát egyszerre tanítják, nincs fokozatosság, nincs aprólékosság! + Meixner Ildikó programja is elkészül. A nagybetűk tanításával kezdi.

9. A. Jászó A.: Csak az ember olvas Az olvasás-írás tanítása egybe tartozik. A két terület támogatja egymást. Fonológiai tudatosság Hosszú távú Skandináv vizsgálat. Fonológiai tréning. Jobb teljesítmény mind az olvasásban, mind a helyesírásban. Különösen az átlagos intelligenciájú gyerekek - akik le szoktak maradni – profitáltak jól a tréningből. Pöszeség minél előbbi javítása. Helyes artikuláció, helyes hangképzés, helyes betű-hang megfeleltetés. INTENZÍV LOGOPÉDIA kis elsőben. A szóanalizálási készség előfeltétele mind a szintézisnek, azaz az olvasásnak, mind a helyesírási készségnek, mivel írásrendszerünk alfabetikus. + Gósy Mária hangsúlyozza, hogy az 5-6 éves gyerek könnyebben észleli a részeket, mint az egészet. Előkészítő szakasz! Kutatási eredmények, vélemények

10. Az olvasástanítás modellje

11. Az olvasástanítás alapelvei: • A cselekedtetés és a kreativitás elve • Az analógia – mintakövetés elve • Szótagoltatás – a szótag fontossága Az agyban állandó egységek tárolódnak. Ez az állandó vagy a fonéma vagy nagyobb valószínűség szerint a szótag. Fő funkciója a beszéd szervezése és ellenőrzése. A nyelv ritmusát adja. Ritmusérzék vizsgálata ezért fontos. Globális program híveinek ellenérvei: a szótagolás megnyújtja, vagy lerövidíti a hangokat, úgysem kell elválasztani Válasz: A magyar agglutináló nyelv. Nem láty-tya, hanem: lát-ja, nem ta-nícs-csa, hanem: ta-nít-sa. Megalapozza a későbbi szótőkeresést. A régiek is szótagoltattak: invariáns struktúrák, rövidek, könnyebben befogadható a gyermeknek.

12. Észlelések bevonása a betűtanításnál – szemléltetés: Látás (kép) Hallás (ének, hangoztatás) Tapintás (domború betűk) Ízlelés (betűtészta, mézeskalács) Szaglás (pl. szotyi, tökmag, szegfűszeg)

13. 2. Dr. Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája Lurija: kezdetben a szavak hangos artikulálása kíséri az írást, illetve a néma olvasást. Az íráshoz szükséges funkciók: • akusztikailag differenciáljuk a beszéd egyes hangjait és fonémákká alakítjuk, továbbá egy szón belül helyes sorrendbe szedjük. - Ép érzékszervek, grafomotorium Az agykéreg megfelelő területei fejkődnek az olvasás-írás elsajátítása és használata során. Szemprobléma tünetei lehetnek: • Szemhéjgyulladás, pirosság, könnyezés • Rossz ülési pozíció • Gyakori pislogás • Túlzott fejmozgás olvasás, írás közben • Homlokráncolás, szemöldök összevonása • Szemdörzsölés • Megfeszíti a testét • Figyelmetlen • Szavak, sorok átugrása • Gyors fáradás olvasásnál, írásnál. Dinamikus ábrázolások hasznosak: pl. palavesszővel, zsírkrétával, filctollal, festékkel, stb.

14. A betűk elsajátításának folyamata: Kezdetben a hallási és látási észlelés elkülönült. A gyakorlás hatására a látási, hallási és beszédmotoros! észlelés új jelleget ölt. Létrejön a kapcsolat a betű és a hangalak között, és megszilárdul. Két szakasz: - felismerés - olvasás, felidézés – írás. A felidézés nehezebb, mint a felismerés

15. Az írás folyamata: Diktáláskor analitikus munka folyik Kétjegyű msh., hosszúság problémája Diktál magának: folyamatosan hangoztatja a hangot. Ellenőrzés élő beszéddel lehetséges. Tévesztések oka: a fonematikus hallás és a beszéd fejletlensége valamint az írásmozgás lassúsága. Fontos az írás megfelelő sebessége. (előkészítő szakasz, betűelemek tanítása!) A hasonulás miatt majd új analizálási eljárásokra lesz szükség, pl. szótőkeresés, illetve j-ly kérdése. A bizonytalanság gátló hatást gyakorol a kivitelezésére. Belső beszédre és olvasási készségre is szükség van. Halmozott ismétlés szükséges a betűtévesztések kiküszöböléséhez, és hogy ne kelljen egyfolytában javítgatni, sikertelenséget okozva.

16. Vigotszkij: Az írott beszéd magas fokú absztrakciót kíván. A gyermeknek íráskor át kell térnie az elvont beszédre. Kettős absztrakciótkövetel a gyermektől. Akarati tényező, tudatosabb, mint az élőszó. A betűk egymásutánisága – szerialitás – szilárd belső sorrendsémák. Balkezesség, téri tájékozódás problémája. Dőlt írás módszertanának kidolgozása Kísérlet: Vázoljon köröket gyorsan a papírra! Jobbra dőlő ellipszis forma jön létre.

17. Zsinór írásnál visszalépést jelentett a lendület szempontjából, hogy a kerek betűket csaknem másfélszer kellett körüljárni. Tempófokozásnál kuszaság. A fáradságmentes, egyenletes, gyors, jól olvasható írás feltétele a lüktető ritmus. Cés-kötéses álló írás - motorosan lassabb gyerekek – növekvő tempó – írásképük romlik. Véleménye: Az ékezetek, és egyes betűk áthúzóvonalainak utólagos kitételénél a szavak kétszeri, halk vagy hangos kimondására kényszerülnek (hiszen a hangok hosszúsága ismétléskor is csak az egész szóban érvényesül).

18. !Elgondolkodtató: A fonémahallás is és a grafikus jel felidézése is nehezített (betűtévesztések) a mi gyerekeinknél! Továbbá a felidézés és a kiejtés sem helyes! Kétszeresen is rosszul ejti ki. A szerialitás is problémát okoz. Inkább a tanító kiejtése, hangsúlyozása a döntő, arra figyel, azt követi. Az önellenőrzést tanítani kell! Kérdés: Mi segíti elő jobban a mi tanulóinknál a jobb helyesírást: a tempó vagy a fonématudatosság javítása?

19. 3. Lengyel Zsolt: Az írás - Kezdet, folyamat, végpont Az írástanulás pszicholingvisztikai alapjai Az írással, mint nyelvi folyamattal foglalkozik. Az írás elsajátítása hasonlít a nyelvelsajátításhoz. Új ismereteket tár fel a nyelvről. A vizsgálatok többnyire az élő beszéddel kapcsolatosak. Az írás vizsgálata háttérbe szorult. A magyar írás elsajátításának, hatékony használatának kutatása a kezdeteknél tart! 2 vizsgálatról számol be • Anagrammák létrehozása finn és magyar gyerekeknél • Hibatípusok felállítása, okok keresése teszt és egyéni, írásbeli válaszok alapján

20. Nem a betű-hang megfeleltetés terminust használja, hanem graféma-fonéma megfeleltetési szabályról (GFMSZ) beszél. Graféma: az írásnak olyan elemi funkcionális egysége, amelynek közvetlen kapcsolata van az optikai- vizuális kód orális kódra való váltásában. A graféma az, ami kihangosítódik.

21. Az írás pszicholingvisztikai megközelítésben: A hibakutatásból kiderül, hogy nem minden hiba vezethető le az orális nyelv hibáiból. Az írott nyelv tehát bizonyos autonómiával rendelkezik. Fonetikai újrakódolás történik. A fonetika kíséri, de nem előzi meg a lexikai lehívást – része van az azonosítási folyamatban. Az optikus-grafikus egységek fonetikai egységekhez kapcsolódnak. A feldolgozás után szemantikai és grammatikai folyamatok is aktivizálódnak.

22. A szófelismerést megkönnyítő tényezők (afáziások vizsgálata alapján): • Mentális lexikon • Szóasszociációk – csoportosítás • Gyakoribb szavak • Szószerűség • Kontextus • A szófaji különbségek ismerete • Szóban könnyebb a betűfelismerés • Ismeretek struktúrája – egésztől az egyed felé (bútor – asztal) könnyebb, mint fordítva • A szó eleje a döntő • Morfológiai struktúra (igekötők, -ság, -ség) elől, ill hátul informatív morfémák • Szótagstruktúra (CV – szó elején várjuk, VC – a szó végén) • Ritmus – tárolásban, megkeresésben, azonosításban is szerepe van. Feltételezés: a mentális lexikonban kétféle – fonetikusan és vizuálisan - kódolt szótár vagy osztatlan szótár van, de kétféle keresési, azonosítási, lehívási mechanizmussal rendelkezik.

23. Az írott nyelv a legelemibb fokon optikai – vizuális jegyeket jelent. A betűk az optikai – vizuális megkülönbözető jegyek konfigurációi. Graféma-fonéma megfeleltetési szabályokat alkalmazunk (GFMSZ – olvasásnál, FGMSZ - írásnál). Mély írásmód: (szóelemzés): tartja De! Lexikai és grammatikai elemzés is történik. Sekély írásmód: kesztyű, higgye, bölcsesség Ez a kettő váltakozik írás közben.

24. Hibatípusok, okok 1. Betűcserék a) artikulációs-motoros okok – Háttérben: sekély – fonetikus írásmód, illetve az ismeretek rossz kombinációja, szegmentálási nehézségek (ún.”archifonémák – ikerfonémák problémája). b) optikai – vizuális, észlelési és grafomotorikus kivitelezési okok A jegyek konfigurációinak elégtelen megkülönböztetése. Hátterében: szegmentálási hibák c) Betűhasonulás / hasonítás Egy még le nem írt graféma hat egy éppen írottra/írandóra – belső reprezentációja van a szavaknak. A morfológiai ismeretek fényreklámként működnek! Az írás segíti a hangzó beszéd tagolását is (fonémákra, szavakra). d) betűcserék betűkapcsolatokban (Y, cs, dzs, gy, cs, ny, ty) Használatukat bonyolítja a hozzájuk gyakran kötődő szabály (mély írásmód). Állandó fonetikai-fonológiai elemzés, szegmentálás - sok írásos tapasztalathoz jut. A nyelvi síkok között állandó interakció, de autonómia is. Morfémaállandóságot eredményez, de a morfológia közben szintén támogatja a fonológiai elemzést.

25. 2. Kvantitás- és ékezetjelölési hibák A gyerek, még ha jól is ejt ki valamilyen szót, meg kell tanulnia (bármilyen furcsán is hangzik!), hogy jól ejtette ki. A rövidség-hosszúság ténye az írás, írott kép révén kap visszaigazolást. Az írott szókép visszahat a hangzóra. Főleg a magánhangzóknál!!! A hibák nem csak akusztiko-motorosak. Van, hogy be kell magolni (pl. falu, kapu, házi, fagyi). 3. Egybeírás Háttérben: főként szintaktika • hangsúlyviszonyok – a beszéd hangsúlytalan elemének önállósága nem különül el (pl. azhiszem) • fogalmi egésznek érzés • gyakoriság – kitalálhatóság itt is fontos segítség • felesleges betűk betoldása 4. Különírás szemantikai összeforrottság (el ment külön is értelmes a két szó) a felnőtt példa hatása fontos

27. A magyar írás elsajátítása Az oralitás-vizualitás-motorium kezdeti tagolatlan, majd elkülönült, végül integrált fejlődése az írás (leírás) előfeltétele. Jegyek, jegykonfigurációk megtanulása – ellenőrző blokk létrejötte. 5-7. év között. Szervi adaptáció (szem, grafomotorium) GFMSZ-ok tanulása: első szakasz – sekély írásmód (fonetikai alapú), a hangzó nyelvnek való alárendeltség • a gyermek képes elkülöníteni a fonémákat • utolsó fázis - az „archifonémák” elkülönülése • a lexémák fonémákra bontása morfémaállandóságot eredményez (melegben, meleghez) • morfémacsoportok összetartozása megerősödik (vét, vétség, vétjük) • morfémahatárok felismerése második szakasz – a mély, fonológiai alapú írásmód kialakulása Az írott nyelv autonómiája.

29. Változtatási javaslatok • Szótagoltatás – ritmus érzékeltetése, tapsolás, sok-sok vers, ének, mondóka, kiszámoló (A. Jászó A.) • Hosszú-rövid hangok helyes ejtése a szótagolásnál (Dr. Ligeti alapján) • Ékezetek kitétele, írás megszakítása (fonológiai tudatosság, megerősítés, a szerialitás, emlékezeti funkciók, grafikus emlékképek gyengesége miatt) • Fonomimikai jelek, mesék – egyéb mozdulatok, testtel való megjelenítés a betűtanításban • „Palatábla” – írás, másolás – lendületes mozgást tesz lehetővé • Az öt érzékszerv bevonása a tanításban – Waldorf-program

30. Kiemelés Lengyel Zsolttól • Szóasszociációk – csoportosítás • Ritmus – a mentális lexikonban való tárolásban, de a megkeresésben, azonosításban is szerepe van. • A szófaji különbségek ismerete • Ismeretek struktúrája – egésztől az egyed felé (bútor – asztal) könnyebb, mint fordítva • Morfológiai struktúra (igekötők, -ság, -ség) elől, ill. hátul informatív morfémák • A mentális lexikon – szókincs • Szavak belső reprezentációja - felidézés A gyerek, még ha jól is ejt ki valamilyen szót, meg kell tanulnia (bármilyen furcsán is hangzik!), hogy jól ejtette ki. A rövidség-hosszúság ténye az írás, írott kép révén kap visszaigazolást. Az írott szókép visszahat a hangzóra. Főleg a magánhangzóknál!!!

31. Irodalomjegyzék • A. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában, In: Gósy Mária (szerk.) Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, Nikol Gmk. 1996 p. 228-251. • A. Jászó Anna: Nyelvi tudatosság - olvasástanítás - helyesírás, Magyar Nyelvőr, 117. évf. 1993 3. szám • A. Jászó Anna: Az olvasástanítás aktuális problémái történeti áttekintéssel, In: Fejlesztő Pedagógia Különszám, 1999 pp. 122-132. • A. Jászó Anna: Az írás és az olvasás története képekben, OPKM 2000. • A. Jászó Anna: Csak az ember olvas - Az olvasás tanítása és lélektana, Tinta Kiadó 2003 • Atkinson, Rita L. – Atkinson, Richard C. – Smith, Edward E. – Bem, Daryl J.: Pszichológia, Osiris – Századvég, Bp. 1995 • Cole, Michael – Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Bp. 1997 • Fónagy Iván - Fónagy Péter: Helyesírási hibáink haszna In: Magyar Nyelvőr 1970. 95. évf. 1. sz. pp. 70-89. • Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédértés folyamata, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp. 1992 • Lengyel Zsolt: Az írás; Kezdet – Folyamat – Végpont; Az írástanulás pszicholingvisztikai alapjai, Corvina, Bp. 1998

32. Irodalomjegyzék • Dr. Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Bp. 1986 • Meixner Ildikó: A beszédhiba és a nyelvi fejlődés kapcsolata az általános iskolában, In: Budapesti Nevelő 1971. 3-4. szám • Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat, Bp. 1993 • Török Gábor: Nyelvünk törvényszerűségeinek vetülete az íráshibákban In: Gyógypedagógia 1971 3. sz. pp. 65-83. • A Fejlesztõ Pedagógia c. folyóirat 1999. évi különszáma

33. Köszönöm a figyelmet!