1 / 32

Egyetemek az ERA kontextusában

Egyetemek az ERA kontextusában . 4. Változó szerepek az uniós oktatás-, kutatás- és innovációpolitika metszetében. Vizsgálati szempontok. Kérdésfeltevés: Milyen tényezők alakítják az egyetemek, mint a K+F-intézményrendszer klasszikus „termelőinek” viselkedését, helyzetét az unióban?

vevina
Download Presentation

Egyetemek az ERA kontextusában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egyetemek az ERA kontextusában 4. Változó szerepek az uniós oktatás-, kutatás- és innovációpolitika metszetében

  2. Vizsgálati szempontok Kérdésfeltevés: Milyen tényezők alakítják az egyetemek, mint a K+F-intézményrendszer klasszikus „termelőinek” viselkedését, helyzetét az unióban? Két (összefüggő) referenciarendszer: • (I) Az uniós tudománypolitika közvetett és közvetlen hatásai: az egyetemek mint az ERA (EIRA) „klasszikus” szereplői • (II) Az uniós oktatáspolitika közvetett és közvetlen hatásai: az egyetemek mint az EEA (Európai Oktatási Térség) szereplői

  3. (I) Internális tényezők I: az európai örökség • Az egyetem a kutatás és felsőoktatás színtere • Humboldt-modell (XIX. sz.): Európa-szerte sikeres • Szabadság-autonómia a kutatás területén • Feladat: a tudományos utánpótlás kinevelése az oktatás területén • Módszer: A kutatás és oktatás egységes renszere (tanulás és részvétel a kutatásban) • Elérhetőség: szűk elit (a társadalom legfelső rétege)

  4. (I) Internális tényezők II.: Az egyetem XX. század végi anatómiája • … vs. Humbolt-modell • A kutatás és az oktatás funkciói szétválnak („research-only”, „teaching-only” pozíciók) • Hagyományos egyetemi kutatótevékenység > alapkutatás • Oktatási feladat: általános szakmai utánpótlás kinevelése • Elérhetőség: a társadalom széles rétegei számára  Az egyetem alapkutatási funkciója „gyengül”  „ERA-súlya” csökken (Havas, 2007)

  5. (I) Externális tényezők (európai viszonylatban) • A kutatásból való részesedést meghatározza: • A közfinanszírozásért folytatott verseny a K+F-intézményrendszer további szereplőivel (nemzeti kutatóintézetek, intézethálózatok) • A nemzeti, regionális stb. innovációs rendszerekbe való bekapcsolódás sikere: az „akadémia/egyetem-ipar-kormányzat” kapcsolatrendszer (hármasspirál) modellje alapján

  6. (I) 1. Az egyetemi kutatás súlya • Mérési mód: input-indikátorok szektorális részesedés a (1) GERD-ből és (2) a kutatói munkaerőből • Hozzávetőleges kép: az közszféra ráfordításai = egyetemek + egyéb köz-kutatóhelyek Pl. Mo.: MTA, Németo.: Max Planck Institute hálózata • Eredmények: (1) Az egyetemi szektor részesedése viszonylag magas a kutatói humánerőforrásból, és alacsony a GERD-ből (általános kép: a variancia hanyagolva) (2) Minél „fejlettebb” az ország gazdasága, az egyetemi (és kormányzati) részesedés annál alacsonyabb és fordítva

  7. GERD megoszlása nemzeti szinten (Havas, 2007)

  8. K+F munkaerő megoszlása nemzeti szinten (Havas, 2007)

  9. (I)1. Az egyetemi kutatás súlya • Mérési mód: output-indikátorok Egyetemek rangsorolása a tudományos kibocsátás mérőszámai alapján • index: kombinált kibermetriai mutatószám (Webometrics Ranking) rang = f ( internetes tartalom mérete, publikációk láthatósága, publikációk hatása) • Operacionalizálás: a site-ra mutató linkek mennyisége alapján, kizárólag egyetemi oldalakról = nodalitás mint objektív peer-review

  10. Webometrics ranking

  11. Webometrics ranking: az első 100 egyetem megoszlása

  12. (I).2. Az innovációs rendszerekben való részvétel • Webometriai megközelítés: intézménytérkép az egyetem-ipar-kormányzat koordinátarendszerben (Ortega, 2003)

  13. (II) Az EU oktatáspolitikája: általános szempontok • Általános folyamat: az integráció- ill. intézményesülés folyamata, az oktatáspolitika közösségi szintre emelkedése • Oktatás: alap- közép és felsőoktatás • Számos szak- és közösségi politikával kapcsolódik össze, tendencia a kontextus tágítása • Forrásvidéke: Római Szerződés (EGK); cél: a közös piac igényeinek közösségi kielégítése (jogosítványok a közösségi intézményeknek); szakképzés központi kérdés; Alapprobléma: a képesítések kölcsönös elismerése (a mobilitás viszonylatában).

  14. (II) A duális elismerés elve

  15. (II) Közösségi Akcióprogramok Maastrichti Szerződés (1992): a Közösségi Akcióprogramok „a Közösség által megfogalmazott prioritások mentén, pályázati rendszerben, az Unió költségvetési forrásait felhasználva ösztönzik…” • a diák- és tanármobilitás fejlesztését, • az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerése révén a nemzeti oktatás-képzési rendszerek közti átjárhatóságot • a nemzeti oktatás-képzési rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatcserét • a közös európai értékek tudatosítását az oktatásban, valamint az élő idegennyelv-oktatás fejlesztését, és • az oktatási intézmények együttműködésének sokoldalú fejlesztését

  16. (II) Közösségi Akcióprogramok Prioritások • 1 Az oktatás európai dimenziójának erősítése. EU-retorika: „Európa mint az EU-polgárok valotta értékek kontinense” Eszköz: mobilitás-ösztönzés („kultúrából kultúrába”. Szemléleti „pánmixis”.) • 2 Aktív állampolgár nevelése. Hozzáférés az „egységes Európa”-releváns kompetenciákhoz, képességekhez. • 3 Idegennyelv-oktatás és –tanulás. Triviális cél: közös piac – mobilitás megteremtése. További cél (nyelv-kultúra viszonylatban): a közösséggé kovácsolódás szemléleti feltételeinek megteremtése.

  17. (II) Közösségi Akcióprogramok

  18. (II) Oktatás- mint foglalkoztatáspolitika Amszterdami Szerződés (1997) • Az oktatási- és képzési politika mint a foglalkoztatáspolitika része (az utóbbi kérdéseinek társadalmi-gazdasági, vagyis szélesebb kontextusban való kezelése) • Foglalkoztatáspolitikai akciótervek készítésének nemzeti kötelezettsége: az oktatáspolitika EU-s integrációjának fokozódása • Európai Foglalkoztatási Stratégia : life-long learning (élethosszig tanulás) fogalmának megjelenése humánerőforrás-fejlesztés az ESZÁ-ból (csak az foglalkoztatáspolitikai célokkal összefüggő támogatások)

  19. (II) Oktatáspolitika és a Lisszaboni Stratégia (2000) A tagállamok hatáskörébe tartozó oktatáspolitika közösségi szintre emelése. • Átfogó cél: az Európai Oktatási Térség [EEA] létrehozása • Alapeszköz: nyitott koordináció • Megcélzott területek: (1) foglalkoztatáspolitikai és kapcsolódó feszültségek leküzdése (2) versenyképes tudásalapú társadalom kiépítése

  20. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) Az EEA mint egységes európai oktatási rendszer, amely Az oktatás-képzés szintjeinek egymásra épülésével konzisztens, egységes • Biztosítja a tagállamok nemzeti oktatási-képzési rendszerei közti átjárhatóságot • Innovatív, nyitott • Az unió polgárai számára bárhol, bármikor hozzáférhető, • -- „versenyképes” Megvalósításának kiemelt komponensei: • 1. Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) [mint amire az első két kritérium főként vonatkozik] • 2. Élethosszig tanulás (life-long learning, LLL) mint egyéni stratégia • 3. ICT alkalmazás-fejlesztés mint eszköz

  21. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) 1. EHEA, 2010 • 1999: Bolognai Szerződés, 29 ország oktatási miniszterének megállapodása • Bolognai folyamat: a felsőoktatás átfogó reformja a „vonzó és versenyképes” Európai felsőoktatásért • Cél: összemérhető, átjárható nemzeti rendszerek, mobilitás, versenyképesség • ECTS: Európai Kreditátviteli Rendszer továbbfejlesztése: LLL szolgálatában 3. ICT • Háttér (miért épp az ICT?): a tudás tartalma és közvetítőcsatornái az ICT korában radikálisan megváltoztak • e-Európa és e-Tanulás 2. LLL • Tartalmazza a formális, nem-formális (magántanfolyamok, vállalatoknál szervezett) és informális tanulást (mindennapi, „spontán” ismeretszerzés). • Reformgondolat: újszerű képzési-oktatási formák, az egyén aktív szerepének hangsúlyozása

  22. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) Értékelés (benchmarking): az európai átlagteljesítményen alapuló mutatószámok és referenciaszintek (2003) 2010-re • 18-24 éves, legalább alsó középfokú végzettséggel rendelkező, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok aránya  10% • műszaki, term.tud vagy matematikai képzéssel rendelkezők arányának növekedése  15%, nemek közötti egyenlőtlen megoszlás mérséklése • 22 éves korosztályba tartozó, felső középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya  85% • olvasási készség terén alacsony jártassággal rendelkező 15 évesek arányának csökkenése a 2000. évi szinthez viszonyítva  15% • LLL-ben részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosság körében (25-64 éves korosztály)  12,5% • Jelentősen növelni kell az oktatásba történő befektetések mértékét

  23. Az ERA(EIRA), EEA, EHEA modellek viszonya EIRA: Európai Innovációs és Kutatási Térség EEA: Európai Oktatási Térség EHEA: Európai Felsőoktatási Térség EIRA EHEA EEA

  24. (III) Trendek és jövőképek Az egyetemek változó szerepe (Havas, 2007) (1) új szerepek, ill. a meglévők változó aránya • Oktatás, tudományos kutatás, tanácsadás és problémamegoldás vállalatok és más nemzeti, regionális stb. szereplőkkel (NGOs, döntéshozók) • Növekvő jelentőség a lokális, regionális, szektorális, nemzeti és nemzetközi termelésben és innovációs rendszerekben (2) Növekvő igény a 18-29 éves korosztályban: „a felsőoktatás eltömegegesedése”. Várható hatások: • Finanszírozási, infrastrukturális követelmények fokozódása • Növekvő humánerőforrás-igény • A képzés minősége, a diplomák értéke a munkaerőpiacon (3) A Bolognai Folyamat programmatikus hatásai

  25. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (1) Az egyetemi szerepek hangsúlyának alapvető eltolódása (2) Új típusú oktatási formák és képesítések („anti-Humboldt-modell”) • Rövidebb, praktikusabb kurzusok az álláskeresők számára • Rendszeres továbbképzések döntéshozók, kutatók stb. számára • Az oktatás egyenletesebb elosztása a karrier, ill. életpálya mentén • Kifejezettebb igények a felsőoktatási-kutatási támogatók, ill. piac (pl. hallgatók) részéről (3) Növekvő mobilitás, növekvő agyelszívás (US-egyetemek, posztgrad) (4) Fokozódó verseny a kutatási részesedésért uniós és globális szinten

  26. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (5) Erősebb igény a multi- (inter- és transzdiszciplináris) oktatásra és kutatásra (6) A demográfiai trendek, az LLL-politika és az új képzési formák következtében a „felnőtt hallgatók” létszámának növekedése (7) Új típusú felsőoktatási és kutatási „szolgáltatók” megjelenése, az intézményrendszer átalakulása (pl. egyetemi „leányvállalatok”, nagyvállalati „egyetemek”) (8) Az egyetemek monopóliumvesztése a tudáselismerés területén (más tudástermelőkkel versenyezve: think tankek, magán kutatóintézmények, non-profit szervezetek, kormányzati ügynökségek stb.). A hagyományos peer-review procedúra elveszteni látszik egyeduralmát.

  27. (III) Trendek és jövőképek Jövőképek az EIRA-ban (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

  28. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

  29. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

  30. (III) Trendek és jövőképek az EIRA-ban Lehetséges jövőképek (Havas, 2007) • Referenciarendszer: (1) az EU/EIRA lehetséges pályái (double success vs. multi-speed) (2) Pályák az egyetemek „reakciókészsége” és sorsa alapján: a) Lényegében változatlan egyetemek b) Radikális reformok az egyetemeken c) Az egyetemek alkonya • Eredmények: Lényegében mindkét esetben: a) a szerepek rögzítése és „elhatárolódás”, b) az új szerepek megerősödése (egyensúly vagy eltolódás és versenyképesség) és c) új szereplők uralma (kohéziós vs. versenyképesség-növelési céllal)

  31. (IV) … és Magyarország? • Bolognai Folyamat (oktatás) • Egyetemi finanszírozás átalakítása (oktatás, kutatás, egyéb szerepkörök) „EU-komform” struktúra: állam + piac, piac= tandíj (oktatás) + vállalati, pályázati pénz (kutatás)

More Related