1 / 15

A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában

A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában. Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont. Tudomány. „ A tudományos kutatás célja: a bizonyított tudás kiterjesztése.” (Merton, 1968) „A tudomány lényege: a kommunikáció.” (F. Crick)

vesta
Download Presentation

A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A tudománymetria lehetőségei az országos és az intézményi tudománypolitika kialakításában Vinkler Péter MTA Kémiai Kutatóközpont

  2. Tudomány „A tudományos kutatás célja: a bizonyított tudás kiterjesztése.” (Merton, 1968) „A tudomány lényege: a kommunikáció.” (F. Crick) „A tudomány információtermelő rendszer.” (Nalimov, Mulcsenko, 1969) A tudományos publikáció funkciói: információközlés a prioritás bejelentésének eszköze (Price, 1963) Tudományos közlemények írása és megjelentetése a tudományos kutatómunka része.

  3. ÉrtékelésekFestinger (1954) társadalmi összehasonlítások elméletének alapján • A tudományos teljesítmény tudománymetriai értékelése alapvetően a tudományos publikációk mennyiségi és minőségi számbavétele: • több hasonló tudománymetriai rendszer megfelelő mutatószámainak összevetésével; vagy: • a vizsgált rendszer mutatóinak egy abszolút viszonyítási alapmutatóhoztörténő összemérésével. • „A tudomány abszolút („elitista”) verseny.” • (Merton, 1968)

  4. A publikációk (U%) százalékos megoszlása a különböző publikálási formák függvényében Forrás: Bourke és Butler ( 1996)

  5. A folyóiratcikkek idézettségének eloszlása Bourke és Butler (1996) szerint tp: 1976-1980 tc: 1980-1988 Ps: SCI-ben referált cikkek Pu: SCI-ben nem referált cikkek

  6. Néhány alapvető tudománymetriai mutató 1. Összegző mutatók Megállapítandó: Publikálási időablak: tp Hivatkozási időablak: tc

  7. Néhány alapvető tudománymetriai mutató 2. előnyei: egyszerű, közérthető, összehasonlítható hátrányai: szakterülettől, időtől, a folyóirat és a cikk jellegétől stb. való függőség

  8. Néhány alapvető tudománymetriai mutató 3. Relatív mutatók C: idézetek száma P: cikkek száma GFm: az adott szakterületen megjelenő folyóiratok cikkeinek átlagos idézettsége GFp: az illető szerzők által publikálásra használt folyóiratok cikkeinek átlagos idézettsége GFi: az i-edik folyóirat GF-tényezője

  9. A tudománymetriai értékelés követelményei • az értékelés céljának megállapítása, • az értékelt tudománymetriai rendszer sajátosságainak feltárása, • megfelelő adatok rendelkezésre állása, • releváns és összehasonlítható mutatószámok képzése, • az értékeltek és az értékelés címzettjének bevonása, • az értékelés konzekvenciáinak levonása.

  10. Néhány ország Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai az összes tudományterületre vonatkozóan 1989-1993 között a Science Citation Index adatbázisának alapján

  11. A tudományos kutatás szerkezete. Tudományos folyóiratcikkek szakterületi arányai a SCI alapján (1995-2005)

  12. Összesített Publikációs Eredményesség CPI = JPP + RPS + RW + HCP/K

  13. Kutatócsoportok tudománymetriai értékelése K: kutatók száma Pc: cikkek száma (2002-2004) C: idézetek száma 2004-ben az 1992-2003-ban megjelent cikkekre

More Related