A közigazgatási hatósági eljárás
Download
1 / 119

A k zigazgat si hat s gi elj r s - PowerPoint PPT Presentation


  • 94 Views
  • Uploaded on

A közigazgatási hatósági eljárás. A közigazgatási eljárás fő szakaszai. Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba;

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A k zigazgat si hat s gi elj r s' - verlee


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A k zigazgat si elj r s f szakaszai
A közigazgatási eljárás fő szakaszai

  • Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem:

  • az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul;

  • az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba;

  • az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell.


Az els fok elj r s f bb szakaszai
Az első fokú eljárás főbb szakaszai

Eljárás

megindítása

Kérelem

vizsgálata

Tényállás

megállapítása

Tisztázás,

bizonyítás

Értesítés

Hatóság

döntése

Hiánypótlásra felszólítás

Eljárás

felfüggesztése

Elutasítás

Eljárás

megszüntetése


Az eljárás megindítása 29. §

Jogszabály alapján

Felügyeleti szerv

utasítása, bíróság kötelezése

Életveszéllyel vagy súlyos

kárral fenyegető helyzet

kérelem

bejelentés

panasz

más hatóság kezdeményezése

nyilatkozat

  • Joghatások:

  • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;

  • ügyintézési határidő kezdete.


A kérelem 34-38. §

természetes személy esetén: név, lakcím

jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely

- az ügyfél azonosításához szükséges adatok;

  • az ügy tárgya;

Szakhatósági

állásfoglalás

- döntés kérése;

  • mellékletek:

kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető:

Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz

Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez;

Ahatóság feladata:

- a kérelem ellenőrzése és

- felhívás hiánypótlásra.


Rtes t s az elj r s megind t s r l i j jogint zm ny
Értesítés az eljárás megindításáról I.ÚJ JOGINTÉZMÉNY!

A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell:

  • az ismert ügyfelet.

  • Kérelemre indult eljárásban:

  • a kérelmet előterjesztő ügyfél, ha kéri;

  • kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet


Értesítés az eljárás megindításáról II.

- kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül;

- az értesítés mellőzhető az alábbi okokból:

Egyszerű megítélésű ügy

Folyamatos ellenőrzés

Eljárás eredményességének

veszélyeztetése

Honvédelmi, nemzetbiztonsági,

közbiztonsági ok

Az értesítés tartalma

Ügyintéző neve,

hivatali elérhetősége

Ügy tárgya,

iktatási száma

Eljárás megindításának

napja, ügyintézési

határidő

Ügyfél tájékoztatása

e-ügyintézés

lehetőségéről

Iratbetekintés,

nyilatkozattétel

lehetősége

Hivatalból indult

eljárásnál erre

utalás

Kérelemre indult

eljárásnál a kérelmező

ügyfél neve


Az értesítés formái

  • Hirdetmény, közhírré tétel:

  • jelentős számú ügyfél érintettsége

  • hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók;

  • érdekvédelmi társadalmi szervek

  • Közvetlen megkeresés:

  • levél;

  • fax;

  • elektronikus úton


Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból:

  • amagyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra;

  • a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye;

  • kérelem lehetetlen célja;

  • a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta;

  • kérelem késedelmes előterjesztése (kézbesítési vélelem megdöntése);

  • az ügy nem hatósági ügy.

A végzés fellebbezéssel

megtámadható


Az elj r s megsz ntet se i
Az eljárás megszüntetése I.

  • Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás;

  • az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült;

  • az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta;

  • az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem következett be;

  • hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn;

  • kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalma személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen;

  • jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.

Kötelező


Az eljárás megszüntetése II.

Mérlegelés alapján

Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen

- a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok?

A rendelkezésre álló adatok alapján dönt

Eljárás megszüntetése

Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése

Eljárás megszüntetéséről értesítés: 5 napon belül

Fellebbezésnek van helye!!!


Az eljárás felfüggesztése 32.§

1. Kötelező felfüggesztés

  • Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben:

  • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;

  • külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése;

  • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)

2. Felfüggesztés mérlegelés alapján

  • a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem)

  • Szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe;

  • ha a jogutód kiléte vitás;

  • ügyfél kérése

Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye


Ügyintézési határidők 33.§

Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése

Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján)

Soronkívüliség

Határidő kezdete:

kérelem beérkezése;

hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja;

felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)


Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok 33.§

  • hatásköri/illetékességi vita egyeztetése;

  • nemzetközi jogsegély-eljárás tartama;

- hiánypótlás;

- szakhatóság eljárásának tartama;

- eljárás felfüggesztésének tartama;

- bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő;

- elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama;

- hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő.

Határidő –közlést, kézbesítést követő napon kezdődik

Ügyintézési határidők számítása:

Határnap – naptári nap

szerinti befejező időpont


Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39.§ időtartamok 33.§

= az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak

Mikor készítünk jegyzőkönyvet?

Mikor készítünk feljegyzést?

- ügyfél

Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel

-tanú

meghallgatásáról;

- szakértő

- szemle lefolytatásáról;

- helyszíni ellenőrzésről;

  • A feljegyzés tartalmazza:

  • felvétel helyét, időpontját;

  • ügy tárgyát és számát;

  • az eljárási cselekményt;

  • eljáró ügyintéző nevét,

  • aláírását.

- tárgyalásról;

- szóban előterjesztett kérelemről.

Jegyzőkönyv lehet:

Papíralapú

Hang-, kép- és filmfelvétel

Egyenértékű dokumentumok


Képviselet 40.§ időtartamok 33.§

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha:

az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni

A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást

A képviselet fajtái:

  • törvényes

  • meghatalmazotti

  • ügygondnok által ellátott

képviselet


Meghatalmazotti időtartamok 33.§ képviselet

Bárki lehet(Alapja:ügyfél + képviselő közti megbízás)

Kivéve:

  • Visszautasítási okok

  • ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására;

  • képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja

  • ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve kívánja ellátni.

Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye


A képviselet fajtái időtartamok 33.§

Ügygondnoki képviselet

Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja

Kirendelése: gyámhatóság

Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve:

Vitás jogot

nem ismerhet el,

erről nem

mondhat le

Pénzt/dolgot

nem vehet át

Egyezséget

nem köthet

Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg


A hat s gi k zvet t feladatai
A hatósági közvetítő feladatai időtartamok 33.§

Igénybevételéről: hatóság dönt

Fő feladatai:

Hatóság + ügyfelek

közötti közvetítés

Érintettek

tájékoztatása

Észrevételek összegyűjtése

Jogok, kötelezettségek

ismertetése

Jogai és kötelezettségei:

- iratbetekintés;

-titoktartás

- feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére kötelezhető

- hatóság segíti a munkáját;

- munkájáért díj és költség térítés illeti meg.


Kizárás 42-43.§ időtartamok 33.§

Abszolút kizárási okok

Relatív kizárási okok

  • ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;

  • másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;

  • hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése

Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés


Szakhat s gi elj r s modellje
Szakhatósági eljárás modellje időtartamok 33.§

  • Jogszabály a gyakrabban előforduló engedélyezési fajták mindegyikére kielöl az érintett hatóságok közül egy koordináló szervet.

  • Az ügyfél egyedül ezzel a koordináló szervvel áll eljárási kapcsolatban, míg a többi engedélyező hatóság – az úgynevezett szakhatóságok – állásfoglalását a koordináló szerv szerzi be és foglalja bele egy – a saját neve alatt kibocsátott – közös határozatba.


Szakhat s gi elj r s modellje1
Szakhatósági eljárás modellje időtartamok 33.§

  • a koordináló szerv, másfelől a szakhatóságok között nincs alá-fölérendeltségi viszony,

  • a hatóság és a szakhatóság szervezeti hierarchiában nem áll egymással, mégis a hatóságnak (az egyenrangúság hangsúlyozása mellett) a szakhatósággal szemben kötelezettségei vannak.

  • Az eljárás egyes mozzanatainak az egymásra építése, a helyszíni szemle megszervezése, ezen a szakhatóságok részvéte­lének biztosítása az eljáró hatóság feladata.

  • Minden hatóság megőrzi döntési önállóságát.

  • A koordináló szerv csupán összegyűjti a szakhatóságok állásfoglalását, de ahhoz kötve van, és meg sem változtathatja, sem figyelmen kívül nem hagyhatja. Az eljárás egyszerűsítése érvényesül a jogorvoslati szakaszban is.


Szakhat s gi elj r s modellje2
Szakhatósági eljárás modellje időtartamok 33.§

  • A koordináló szervnek annyi eljárási többletjoga (vagy inkább -kötelezettsége) van, hogy

  • –szervezi az engedélyező szervek közös eljárási cselekményeit (pl. az együttes helyszíni szemlét),

  • –ha két vagy több szakhatóság egymással ellentétes követelményt támaszt, akkor az ellentét feloldása érdekében az érintett szakhatóságokat egyeztetésre hívja fel,

  • –a szakhatóságok előírásait és feltételeit közös határozatba foglalja, illetőleg akár csak egyetlen szakhatóság nemleges állásfoglalása esetén a kérelmet elutasítja.


Szakhat s gi elj r s modellje3
Szakhatósági eljárás modellje időtartamok 33.§

  • Az ügy eldöntése, a határozat elkészítése és az érintettekkel való közlése (természetesen a szakhatósági állásfoglalás figyelembevétele mellett) az eljáró hatóság feladata.

  • A jogorvoslatok igénybevétele esetén az ügyiratokat az eljáró hatóság terjeszti fel a felügyeleti szervhez.

  • A fellebbezés elbírálása után a másodfokú határozat közlése az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal az ügyben eljáró felsőfokú hatóság útján történik meg.


Szakhat s gi elj r s modellje k l nbs gek a megkeres st l
Szakhatósági eljárás modellje különbségek a megkereséstől

Belföldi jogsegélytől (korábbi nevén megkereséstől való különbség:

  • A belföldi jogsegélyre irányuló megkeresés alapján eljárási segítséget kér a hatóság egy másik szervtől.

  • A megkeresett szervnek a megkereső hatóság részére küldött válasza (vélemény, állásfoglalás) nem köti az ügy érdemi eldöntését illetően az eljáró hatóságot.


Szakhat s gi elj r s modellje k l nbs g a szak rt i v lem nyt l
Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől

  • az egyik bizonyítási eszköz a hatósági eljárásban igénybe vehető sok közül, n a kötetlen bizonyítás elvére figyelemmel a közigazgatási hatóság a szakértői véleményt (annak elfogadását vagy elvetését) szabadon mérlegelheti.

  • A szakhatóság egyes speciális szakkérdést a saját hatáskörében önállóan eldönt, a szakértőnek önálló hatásköre nincs, „csak” szakvéleményt ad.

  • A szakhatóság a Ket. szempontjából hatóságnak minősül, a szakértő nem hatóság

  • A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről.


Szakhat s gi elj r s modellje k l nbs g a szak rt i v lem nyt l1
Szakhatósági eljárás modellje különbség a szakértői véleménytől

  • A szakhatóságot az érdemi döntésről az eljáró hatóság értesíti, a szakértőt nem kell értesíteni a döntésről.

  • A szakhatósági hozzájárulás figyelmen kívül hagyása felügyeleti intézkedést is maga után vonhat, a szakértő véleményének mellőzése ezzel nem járhat.

  • Ha a jogszabály a szakhatóság bevonását kötelezővé teszi, az eljáró hatóság a szakhatóság közreműködését nem mellőzheti. Ha nem kéri a szakhatóság közreműködését vagy nem veszi figyelembe az állásfoglalását, hatáskörel­vo­nást követ el. A szakértői vélemény mellőzése nem minősül hatáskörelvonásnak, hiszen a szakértőnek nincs hatásköre.


Megosztott hat sk r gyakorl snak milyen szerepe van az gyf li jog ll sra
Megosztott hatáskör gyakorlásnak milyen szerepe van az ügyféli jogállásra

  • Általában az eljáró hatóság és az ügyfél között jön létre a hatósági jogviszony – az eljáró hatóság az aki a döntést, a határozatot kiadja

  • Az eljárás első számú felelőse az eljáró hatóság, - Ket szóhasználatában a jelző nélküli hatóság azonos az eljáró hatósággal


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása

  • Ügyfél mentesülhet attól a tehertől, hogy a szakhatósági döntést maga szerezze be, az az eljáró hatóság együttműködése és dolga

  • Ha a szakhatóság eljárásába az ügyfél tetszése szerint kapcsolódhatna be az az eljárás időbeni elhúzódásához vezetne – különösen sok szakhatóságos eljárásoknál

  • Mellékletként nem lehet az ügyféltől a szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa ii
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása II.

  • Szakhatóság állásfoglalását a határozat rendelkező részébe annak jogi alapjait az állásfoglalás indokolási részébe kell belefoglalni

  • Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat elleni fellebbezés benyújtásával fellebbezhet


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa iii
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása III .

  • Az I-II részekben ismertetettek minden ügyfélre igazak

  • hatásterületi ügyfelekre,

  • jogszabályban( törvényben ) meghatározott esetben társadalmi szervezetre, érdekvédelmi szervezetre is

  • NINCS A SZAKHATÓSÁG AZ ÜGYFÉLTŐL ELZÁRVA


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa iv
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása IV.

  • Ügyfélnek és a meghatalmazottjának lehetősége van arra , hogy az alapeljárás megindítása előtt az általuk beszerzett 6 hónapnál nem régebbi szakhatóságit benyújtsa ,

  • feladat: a szakhatóságnak és az eljáró hatóságnak együttesen meg kell állapítania, hogy a benyújtott kérelem tartalma azonos, azaz ugyanarra adta a szakhatósági azonos feltételek és dokumentumok mellett

  • Az azonosságokat a hatóságok egymás között elektronikus úton is egyeztethetik


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa v
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása V.

  • A kérelmek azonosságát elektronikus úton is ellenőrizni lehet, s ha az megállapítást nyer, a szakhatóságtól nem kell új állásfoglalást kérni. Az említett hat hónapnak az új kérelem hatósághoz érkezésekor kell fennállania, s a korábbi szakhatósági állásfoglalás elfogadását nem befolyásolja, ha a hat hónap az új eljárás tartama alatt lejár.

  • az eset valójában nem szakhatósági, hanem eljáró hatósági pozíció és itt van helye itt értelmezhető az ügyféli és meghatalmazotti eljárás – ( meghatalmazott pl. a tervező )


Ket szerint az gyf l s a szakhat s g kapcsolat nak szab lyoz sa vi
Ket szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása VI.

  • Abból a rendelkezésből, hogy a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, az következik, hogy a szakahatóság és az ügyfél közötti közvetlen kapcsolatra az eljárás megindítása előtt van lehetősége az ügyfélnek-


Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei

  • A szakhatóságra az állásfoglalás kiadása előtt egyeztetési feladatok is hárulhatnak

  • A.) helyszíni szemlére van szükség – az az érdek, hogy a helyszíni szemlét a szakhatóságok ,a sok lehetőleg ne külön – külön tartsák meg, - főleg akkor ha a szemlén az ügyfélnek, vagy meghatalmazottjának a részvétele is szükséges

  • B.) Nem lehet „ összehozni az egy időpontú minden hatóságos részvételes szemlét, akkor külön külön, tartható,

  • annak időpontjáról értesíteni az feleket az érdekelteket , kérdések intézhetők ,adatok kérhetők tőlük

  • Kérdés ki a az érdekelt, aki értesítendő, ki az ügyfél az eljárásban


Ket szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei .szerint az ügyfél és a szakhatóság kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei

  • Hiánypótlási felhívás : megtörténhet hogy az ügyfél ugyan mellékel, ezért az eljáró nem hívja fel hiánypótlásra, de közben a szakhatóság észleli hogy nála olyan tényre, adatra hatósági döntésre hivatkozik a fél az eljárás során amit nem mellékelt,

  • Kérdés : ki hívjon fel hiánypótlásra,

  • Válasz: a szakhatóság közvetlenül, de értesítse az eljáró hatóságot – az eljárás azért hosszabb mert közben hiányt kell pótolni,


Ket s szakhat s g
Ket. és szakhatóság szabályozása a szakhatóság és az ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének esetei

  • Közvetlen hatósági eljárási jogviszony keletkeztetésének akkor van helye AMIKOR TÉNYÁLLÁST KELL TISZTÁZNI A SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIADÁSA, VAGY MEGTAGADÁSA ÉRDEKÉBEN

  • A SZŰK KÖRBEN ELŐFORDULÓ KIVÉTELEK AZ EREDETI Áe. állapotot nem állíthatják vissza, azaz az eljáró hatóságnak kell a szakhatóságot megkeresnie.


Milyen szerkezet legyen a szakhat s gi ll sfoglal s
Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás

  • A szakhatóságnak olyan szerkezeti formában kell megfogalmaznia állásfoglalását, hogy az könnyen beépíthető legyen a közös határozatba.

  • (A szakhatósági állásfoglalást nem határozati formában kell kiadni.)


Milyen szerkezet legyen a szakhat s gi ll sfoglal s1
Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás

  • az állásfoglalás először a szakhatóság érdemi döntését

  • rendszerint a kérelem teljesítéséhez való hozzájárulást,

  • a hozzájárulás megtagadását,

  • illetőleg az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt – tartalmazza (ez kerül majd a határozat rendelkező részébe),

  • Egyéb elemeket

  • majd pedig a döntés indokolását

    tartalmazza .


El r st vagy felt telt tartalmaz szakhat s gi ll sfoglal s
Előírást vagy feltételt – tartalmazó szakhatósági állásfoglalás

  • a legtöbb ügyben a szakhatóság feladata „csupán” annak vizsgálata, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban és más kötelező előírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak. Ha megfelelnek, akkor hozzájárulását adja, ha pedig nem, akkor a hozzájárulást megtagadja.

  • Egyes esetekben azonban a jogszabály !!!!!hatalmazza fel a szakhatóságot, hogy arra hogy az általános előírásoktól eltérő egyedi előírásokat vagy feltételeket állapítson meg.


Milyen szerkezet legyen a szakhat s gi ll sfoglal s2
Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás állásfoglalás

  • Egyéb elemek - döntés rész : Indokolt esetben a szakhatósági állásfoglalás más elemeket is tartalmaz: így pl. az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló tájékoztatást.

  • Eljárási költségek megállapítása az eljáró közigazgatási szerv anyagi jogi döntést hozó kötelezettsége, de költségek itt is felmerülhetnek és a döntést hozót helyzetbe kell hozni


Milyen szerkezet legyen a szakhat s gi ll sfoglal s3
Milyen szerkezetű legyen a szakhatósági állásfoglalás állásfoglalás

  • Az indokolás feleljen meg a Ket 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

  • egyes szakhatóságok gyakran adnak hiányos indokolást, így pl. elmulasztják megjelölni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeken döntésük alapul, s így megnehezítik a koordináló szerv határozatszerkesztő munkáját.


Ltal nos meg llap t sok
Általános megállapítások állásfoglalás

  • A szakhatóság hallgatása nem beleegyezés,

  • A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen külön fellebbezésnek nincs helye, hanem az ügyfél a közös érdemi határozat elleni fellebbezéssel gyakorolhatja jogorvoslati jogát.


Ltal nos meg llap t sok1
Általános megállapítások állásfoglalás

  • Ez a helyzet akkor is, ha az ügyfélnek semmi baja nincs a határozatot kibocsátó szervvel, mert az a maga részéről megadta volna a kért engedélyt, s valamelyik szakhatóság nemleges állásfoglalása miatt kényszerült a kérelem elutasítására.

  • A fellebbezés elbírálására a határozatot hozó szerv felettes szerve jogosult, amely az érintett szakhatóság(ok) felettes szervének bevonásával hozza meg döntését. A másodfokú eljárásra értelemszerűen irányadók a szakhatósági modellről az eddigiek során kifejtettek.


Szakhat s gi hozz j rul s a szakhat s g elj r sb l val kihagy s nak k vetkezm nyei
Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei

  • Ha valamely szakhatóság azt állapítja meg (arról értesül), hogy a koordinációra feljogosított szerv határozatának meghozatalánál

    -figyelmen kívül hagyta szakhatósági állásfoglalását,

    - eleve be sem vonta az eljárásba,

    Ha ez a jogszabály értelmében kötelessége lett volna

    , a koordinátor szerv felettes szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet.


Szakhat s gi hozz j rul s a szakhat s g elj r sb l val kihagy s nak k vetkezm nyei1
Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság eljárásból való kihagyásának következményei

  • A felügyeleti szerv a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül – a határozatot a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra való tekintet nélkül megsemmisítheti.

  • a hatóság törvénysértésének hátrányos jogkövetkezményeit nem lehet az ügyfélre hárítani,

  • helye van az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti keresetnek.


Elvi szakhat s gi hozz j rul sok problematik ja
Elvi szakhatósági hozzájárulások problematikája való kihagyásának következményei

  • Jogszabály előírhatja, hogy egyes ügyekben az engedélyezési feltételek megállapítása céljából előzetes (elvi) szakhatósági állásfoglalást kell kiadni. Ennek beszerzésére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a konkrét kérelem alapján kialakítandó szakhatósági állásfoglalásra.

  • A szakhatóság elvi állásfoglalására általában akkor van szükség, ha az alapul szolgáló ügyben is megelőzi a konkrét kérelem benyújtását egy előzetes (elvi) engedélyezési eljárás.

  • Például ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni, elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedély kiadására jogosult hatóság szakhatósági állásfoglalást kér a természetvédelmi, illetve műemlékvédelmi hatóságtól.


T zv delmi hat s gi feladatok
Tűzvédelmi hatósági feladatok való kihagyásának következményei

  • hatósági rendszer : 79/2007 (IV.23 .) Korm. r .

  • I. fokú tűzvédelmi hatóság=illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság

  • a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, - azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet,

  • b) a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el,

  • c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart,

  • d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki,


T zv delmi hat s gi feladatok1
Tűzvédelmi hatósági feladatok való kihagyásának következményei

  • e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

  • f) hatósági bizonyítványt ad ki,

  • g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható

  • h) a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz,


T zv delmi hat s gi feladatok2
Tűzvédelmi hatósági feladatok való kihagyásának következményei

  • i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható

  • j) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket.


Okf els fok t zv delmi hat s gi feladatai
OKF elsőfokú tűzvédelmi hatósági feladatai való kihagyásának következményei

  • a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, a meglévők módosítását, amelyek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány,

  • b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól, - azonos biztonságot nyújtó feltételek megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet,

  • c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a védelem egyenértékűségéről határoz,


Okf els fok t zv delmi hat s gi feladatai1
OKF elsőfokú tűzvédelmi hatósági feladatai való kihagyásának következményei

  • d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazását, használatát, beépítését, készenlétben tartását engedélyezi,

  • e) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben.


Els fok t zv delmi szakhat s gok
Elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságok való kihagyásának következményei

  • Hivatásos önkormányzati tűzoltóság

  • Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeinél elsőfokú szakhatóság: az OKF

  • Magyar Honvédség létesítményeinél 4. § A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.


M sodfok szakhat s gok
Másodfokú szakhatóságok való kihagyásának következményei

  • Területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója

  • A főváros területén az OKF

  • Ahol az OKF elsőfok volt ott az ÖTM miniszter

  • Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.


T zv delmi elj r sokban elektronikusan nem int zhet cselekm nyek
Tűzvédelmi eljárásokban elektronikusan nem intézhető cselekmények

a) az eljárás irataiba való betekintés,

b) az ügyfél hatósághoz intézett tervdokumentációt tartalmazó beadványa és az ezzel kapcsolatos kérelmek intézése,

c) a döntés közlése.


T zv delmi szakhat s gi feladatot meghat roz jogi el r sok
Tűzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó jogi előírások

  • 173/ 2003( X.28) Korm. r. a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 14.§(6) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a szolgáltatónak csatolnia kell

    A tűzvédelmi szakhatóságelőzetes (szak)hatósági hozzájárulását.


T zv delmi szakhat s gi feladatot meghat roz jogi el r sok1
Tűzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó jogi előírások

  • 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet

  • a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről

  • 9.§(2) A pirotechnikai tevékenység engedélyezési eljárásában első fokon a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, másodfokon azOKF szakhatóságként vesz részt (a továbbiakban együtt: tűzvédelmi szakhatóság).

  • Indokolt esetben az engedélyező hatóság más hatóság vagy szakértő közreműködését veheti igénybe.

  • A tűzvédelmi szakhatóság a felhasználási kérelem elbírálása során vizsgálja:

  • a) tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározását;

  • b) a védőterületen belül található létesítményeket és más veszélyforrásokat;

  • c) a tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétét;

  • d) a felhasználók tűzvédelmi szakvizsgáját.


  • 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet előírások

  • a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól- HM


98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásoka veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

  • 3. számú melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról

  • Az „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, önmagukban vagy egymással reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) összetevőket tartalmazó hulladékokat csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint a közegészségügyi és tűzvédelmi szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon lehet gyűjteni.


  • 3. melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról

  • - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, valamint a közegészségügyi és a tűzvédelmi szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és módon kell gyűjteni,

  • - a gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell.

  • 1.3. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni.


3 sz m mell klet a 98 2001 vi 15 korm rendelethez
3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez gyűjtéséről és tárolásáról

  • Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról

  • 1.4. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket.

  • 1.5. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.


Telepenged lyez s 80 1999 vi 11 korm r
Telepengedélyezés 80/1999(VI.11) Korm.r. gyűjtéséről és tárolásáról

  • 4. § A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell

  • r) a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.

  • h) a mellékletben *-gal megjelölt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságot,


253 1997 xii 20 korm r ot k
253/ 1997( XII.20) Korm. r. OTÉK gyűjtéséről és tárolásáról

  • 36.§ (3) ) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden - a külön jogszabály szerinti - közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani.

  • A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.


253 1997 xii 20 ot k
253/ 1997( XII.20) OTÉK gyűjtéséről és tárolásáról

  • 85.§ (10) ) Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6 éves korú gyermekek, időskorúak, fekvőbetegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban, ha a tűzvédelmi szakhatóság előzetes - feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint tűz esetén a mentés megfelelő feltételei biztosítottak.


253 1997 xii 20 korm r ot k1
253/ 1997( XII.20.)Korm. r . OTÉK gyűjtéséről és tárolásáról

  • 98§ (3) A lépcsőházak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem általános szabályainak, szükség esetén a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani.


38 1995 iv 5 korm r k zm ves v z s csat
38/1995( IV.5.) Korm .r közműves víz és csat… gyűjtéséről és tárolásáról

  • 11.§(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi felügyelet) szakvéleménye alapján a jegyző dönt.


2 2002 i 23 bm r t zjelz berendez sek
2/2002( I.23.) BM. r. tűzjelző berendezések… gyűjtéséről és tárolásáról

  • 7. LÉTESÍTÉS

  • 2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tűzjelző berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság (jegyző, fővárosban a főjegyző) jogosult.

  • 3. A szakhatósági véleményezésre benyújtott tervek műszaki tartalmára és egyéb tervezési kérdésekre az F1. függelék ad iránymutatót

  • F1.2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tűzjelző berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság (jegyző, fővárosban a főjegyző) jogosult.


35 1996 xii 29 bm r 35 1996 xii 29 bm rendelet az orsz gos t zv delmi szab lyzat kiad s r l
35/1996( XII.29.)BM r. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet gyűjtéséről és tárolásárólaz Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

III. Fejezet10§( 2)

A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.

35. § (1) Az építmények 1600 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell.


OTSZ gyűjtéséről és tárolásáról

  • () Nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnoképületeknél, ahol a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető), és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre.

  • (3) A hő- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani.


OTSZ gyűjtéséről és tárolásáról

  • (4) A hő- és füstelvezető szerkezet beépítési helyét a következőképpen kell meghatározni:

  • a) a vonatkozó jogszabály szerint,

  • b) zárt lépcsőház esetén annak legfelső szintjén,

  • c) vagy a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon.

  • (5) A kiürítésre számításba vett lépcsőház és közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését biztosítani kell.

  • (6) A hő- és füstelvezető vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedők) esetén az alapterület 1%-a, zárt nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2 legyen.


OTSZ gyűjtéséről és tárolásáról

  • 49.§(4) A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom előtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet.


OTSZ gyűjtéséről és tárolásáról

  • 35.§ (14) A hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések működtetését védett - a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyről kell biztosítani. Tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak jelére a füstelvezető r§endszernek automatikusan, beépített automatikus tűzoltó berendezés egyidejű létesítése esetén a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározottak szerint kell indulnia. A kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell.

  • (15) Füstmentes lépcsőházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja.


40 1997 xii 21 ktm r p t shat s gi k telez s
40/1997. ( XII.21.) Ktm . r. építéshatósági kötelezés

  • 2. § (1) Az építésügyi hatóság határozattal beépítési, helyrehozatali és beültetési (a továbbiakban: településrendezési), valamint telekkel, építménnyel, építményrésszel, épületegyüttessel vagy építési munkával kapcsolatos olyan kötelezettség teljesítését rendelheti el, amelyet az Étv. vagy más jogszabály számára lehetővé, illetőleg kötelezővé tesz.

  • 4§ (7) megkeresése (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.


Az p t si t rv ny szerinti p t shat s gi k telez s
Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés

  • Az építésügyi hatósági kötelezés

  • Az építésügyi hatóság elrendelheti:

  • a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint

  • b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

  • c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,


Az p t si t rv ny szerinti p t shat s gi k telez s1
Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés

  • d) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,

  • e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,


Az p t si t rv ny szerinti p t shat s gi k telez s2
Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés

  • f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.


ÉPTV kötelezés

  • Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:

    a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik,

    b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,

    c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,


Az p t si t rv ny szerinti p t shat s gi k telez s3
Az építési törvény szerinti építéshatósági kötelezés

  • d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

    Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni.

    Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.


40 1997 xii 21 ktm r p t shat s gi k telez sr l
40/1997. ( XII.21.) Ktm . r. építéshatósági kötelezésről

  • 4.§ (7) Ha valamely - jogszabályon alapuló - más hatóság megkeresése (környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi stb. követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, az erre irányuló kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.


Idézés és értesítés 46-49.§ kötelezésről

Idézés

Értesítés

- kötelező megjelenés a hatóság előtt;

- nem kötelező a megjelenés;

- kikényszeríthető;

részvételi lehetőség

- írásban, távbeszélőn, elektronikus úton;

- a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni!

Tárgyaláson

Szemlén

Tanú, szakértő meghallgatásán

Idézés tartalma:

- határidő, helyszín;

- ügy tárgya;

- idézés minősége (pl. ügyfél, tanú);

- figyelmeztetés a mulasztás következményeire:

meg nem jelenés

Eljárási bírság

engedély nélküli eltávozás

megfelelő igazolás hiánya

Többletköltség megtérítése

ittas, bódult állapotban megjelenés


A t ny ll s tiszt z sa 50
A tényállás tisztázása 50.§ kötelezésről

  • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni

  • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.


A bizony t s lefolytat sa
A bizonyítás lefolytatása kötelezésről

Jellemzői

  • hivatalból, vagy kérelemre indul;

  • szabad bizonyítás elve (és korlátai);

  • lefoglalás jogintézménye.

    Bizonyítékok különösen:

  • az ügyfél nyilatkozata;

  • az irat;

  • a tanú vallomása;

  • a szakértő véleménye,

  • szemle

  • hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv

  • tárgyi bizonyíték


Az gyf l nyilatkozata
Az ügyfél nyilatkozata kötelezésről

Az ügyfél

  • fontos bizonyíték

  • nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet

a nyilatkozattételt megtagadhatja

írásban és szóban nyilatkozatot tehet

a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni

a hatóság reagál

a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi

az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti

rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt

igazmondásikötelezettség


Az irat 52
Az irat 52.§ kötelezésről

Okirat

Más irat

állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol valódiság kellék: kiállító(k) aláírása

Az irat fogalma.

A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz

Fajtái

nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

Közokirat,ellenkező bizonyításig teljes biz. erő

magánokirat

teljes bizonyító erejű

egyszerű

Eredeti., másolat,hiteles, nem hiteles másolat

A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!


Teljes bizony t erej mag nokirat
Teljes bizonyító erejű magánokirat kötelezésről

  • a kiállítója saját kezűleg írta és aláírta, vagy

  • két tanú aláírásával igazolta, hogy a kiállító a nem saját kezűleg írt okiratot előttük írta alá, vagy a rajta lévő aláírást sajátjának ismerte el, vagy

  • a kiállító aláírását az okiraton a bíróság vagy közjegyző hitelesítette,

  • ha azt a gazdálkodó szervezet működési körében szabályszerűen aláírták (cégszerű aláírással látták el),

  • ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátjának ismerte el.

  • A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot megtette ha

  • HA A FENTI FELTÉTELEK NEM TELJESÜLNEK, EGYSZERŰ MAGÁNOKIRAT


K lf ld n ki ll tott idegen nyelven ki ll tott irat
Külföldön kiállított / idegen nyelven kiállított irat kötelezésről

  • külföldön kiállított közokirat,

  • a külföldi bíróság,

  • közigazgatási szerv,

  • közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat –

  • hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik –

  • a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a

  • kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

  • Nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, ha jsz. másként nem rendelkezik

  • Aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett a fél a tényről. (bizonyítandó) nyilatkozatot tehet


A tan 53
A tanú 53.§ kötelezésről

Igazmondási kötelesség

Vallomástételi

Megjelenési

A tanúságtétel akadályai

Relatív akadályok

Abszolút

Ügyfél hozzátartozója172§g. élettárs,-- egyéb bizonyíték is kérhető az igazolásra

Hiányzik tanúskodási képessége bizonyítékként értékelhető vallomást nem tud tenni

Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná

Titoktartási kötelezettség terheli

Diplomáciai mentesség


A tan ra vonatkoz speci lis szab lyok
A tanúra vonatkozó speciális szabályok kötelezésről

„A védett tanú „– új jogintézmény

A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti

A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után kérelemre + arra is akinek a bejelentése alapján a hatóság hivatalból az eljárást megindította,

a természetes személyazonosító adatok kezelése

a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése

az eljárás iratai között a tanú személye ne legyen megállapítható


V dett tan adat rz si technik i
Védett tanú adatőrzési technikái kötelezésről

  • A tanúnak (bejelentőnek) a természetes személyazonosító adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni.

  • Felnyitás-

  • -ügy előadója

  • -a hatóság vezetője, -

  • -a felügyeleti szerv erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője,

  • -az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során a bíró jogosult.


V dett tan adat rz si technik i1
Védett tanú adatőrzési technikái kötelezésről

  • A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője.

  • A tanút nem akkor kell meghallgatni, amikor az eljárás többi résztvevőjét, személyére könnyen fény derülhet.

  • A tanú meghallgatásáról készített jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. Az ügy hozzáférhető iratai között a jegyzőkönyvnek olyan másolata helyezhető el, amely nem tartalmaz a védett személy azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást.

  • A határozat indokolásában és az ügy során keletkezett egyéb iratokban is csak olyan megfogalmazások szerepelhetnek, amelyek kizárják a tanú személyének megállapítását.


A hat s gi tan 55 j
A hatósági tanú 55.§ kötelezésről Új

  • Hatósági tanú bárki lehet, kivéve

  • az ügyfél hozzátartozója;

  • az eljáró hatósággal közszolgálati

  • vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy;

  • eljárási képességgel nem rendelkező személy.

A hatóság felkérésére(döntésére) vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja


A szemle 56
A szemle 56.§ kötelezésről

Két alapeset: a szemletárgy felmutatása – a helyszíni szemle

Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor

Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata

Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése

Kivéve: az eredményességet meghiúsítja

A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor

Jegyzőkönyv

+ végzés


A szemlet rgy lefoglal sa

Szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza,

– szükség esetén a rendőrség közreműködésével a szemletárgy lefoglalható, és hivatali helyiségbe vagy a hatóság által megjelölt helyre szállítható

Ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis, csak akkor foglalható le, ha azt az adott eljárásban törvény lehetővé teszi.

A szemletárgy lefoglalása jegyzőkönyv felvétele mellett, végzéssel történhet. A lefoglalt szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül vissza kell adni.

A szemletárgy lefoglalása


A szemle s a v dett adatok
A szemle és a védett adatok felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Érvényesülnek a védett adatokra vonatkozó korlátozások,a szemletárgy birtokosa az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem kötelezhető, ha nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettség alól .Egyéb tv által védett tiokra és hivatásbeli titokra hivatkozással szemletárgy felmutatást nem lehet megtagadni.


J gy sz j v hagy ssal helysz ni szemle
Új !! Ügyész jóváhagyással helyszíni szemle felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Ket 57.§(1) és (2)

  • Életveszéllyel

  • súlyos kárral fenyegető helyzetben,

  • azonnali intézkedés érdekében van szükség,

  • ha törvény más fontos okból lehetővé teszi, ( lezárt terület, épület felnyitás, ott tartózkodó személyek akarata ellenére

  • Rendőrség közreműködése és hatósági tanú kell ha ügyészi jóváhagyás nem beszerezhető, akkor utólag ügyésznek megküldendő 3napon belül ( jkv. Ok és intézkedés részletesen jkv-ban kifejtve


A szak rt 58
A szakértő 58.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

KIRENDELÉSE VÉGZÉS

Ha a szakértő:

nem vállalja 58.§ (7)

nem tudja 58.§ (8) (határidő hosszabbítás kérés, eljárási bírság, mulasztási igazolás)

Nem járhat el


Szak rt ii
Szakértő II felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot, továbbá kezdeményezheti a kirendelt szakértőn kívül másik szakértő igénybevételét is. Erre akár az előző szakértő véleményének előterjesztése előtt, akár azt követően sor kerülhet

  • Szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot, továbbá kezdeményezheti a kirendelt szakértőn kívül másik szakértő igénybevételét is. Erre akár az előző szakértő véleményének előterjesztése előtt, akár azt követően sor kerülhet


Szak rt iii
Szakértő III felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • a szakértői a kirendelést nem köteles elfogadni.

  • H nem vállalja a kirendelést,a végzés kézhezvételétől számított öt napon belül indokolással ellátva köteles közölni a hatósággal. ( célszerű a formális kirendelés előtt konzultálni a kiszemelt szakértővel (intézmény képviselőjével), s csak akkor dönteni a kirendelésről, ha úgy nyilatkozik, hogy vállalja a szakértői munkát.

  • Szakértőként nem járhat el az:

  • akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,

  • aki tanúként nem hallgatható meg, vagy

  • a tanúvallomást megtagadhatja.


Szak rt iv
Szakértő IV. felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Ha a szakértő a kirendelést vállalta,

  • köteles a szakvéleményt elkészíteni, a kirendelő végzésben megjelölt határidőn belül a hatósághoz eljuttatni.

  • Ha valamilyen okból nem tudja határidőre elkészíteni, ezt a tényt köteles a kirendelés kézhezvételétől, illetve az akadály tudomására jutásától számított öt napon belül a hatósággal közölni.

  • Ha a szakértő nem teljesíti a feladatát határidőre, s nem élt az előzetes akadályközlés fenti lehetőségével, eljárási bírsággal sújtható.


Szak rt munk ja
Szakértő munkája felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • A hatóságnak a szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van.

  • az ügy iratait megtekintheti,

  • az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet,

  • az ügyfélhez, a tanúhoz és a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. Jogszabály azt is előírhatja, hogy az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni (pl. magát orvosi vizsgálatnak alávetni).

  • A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire.

  • A szakértő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot és hivatásbeli titkot.


Tolm cs 60 nyelvi szak rt
Tolmács 60.§ (nyelvi szakértő) felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet hátránybabárki igénybe vehető, aki ismeri az adott nyelvet

  • + jeltolmács(siket, néma, siketnémaszemély eljárásban történő résztvétele)

  • tolmácsigazolványok

A szakvélemény nem készül el

Mulasztást igazol

Eljárási bírság

A szakvélemény elkészül


Hat s gi ellen rz s s tolm cs
Hatósági ellenőrzés és tolmács felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Ha a tényállás tisztázása más módon nem lehetséges – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személyt lehet tolmácsként igénybe venni. Ezt a személyt tájékoztatni kell a tolmács jogairól és kötelességeiről, és ennek tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell (60.§(4)


Az elj r s akad lyoz s nak k vetkezm nyei 61
Az eljárás akadályozásának következményei 61.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Fajtái

Eljárási bírság

Egyéb szankciók

Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet

hatóság mérlegelési jogköre

- elővezetés

- megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése

Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke

Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya

Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor

Köre:

Hatósági közvetítő

Ügyfél (képviselője)

Aki a tárgyalás rendjét megzavarja

Idézett személy

Szakértő


Elj r si b rs g
Eljárási bírság felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Milyen esetekben szabható ki? ( TK. 6 fej 44. oldal

  • Mikor mérsékelhet?Ket. 61.§(5) bek.

  • Mikor kell a végzést visszavonni? ( ha az idézett megfelelő igazolta távozását vagy eltávozásának indokát )


T rgyal s 62
Tárgyalás 62.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához , illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására.


K zmeghallgat s 63
Közmeghallgatás 63.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • A közmeghallgatás – ÚJ jogintézmény

  • A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, ha jogszabály írja elő

Jelentős számú személyt érintő ügyekről megfelelő tájékoztatás nyújtása

Értesítés: hirdetmény, vagy közhírré tétel útján


Az igazol si k relem 66
Az igazolási kérelem 66.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Igazolási kérelem terjeszthető elő

Célja: joghátrányoktól mentesítsen

Elmulasztott cselekményt is pótolni kell

Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt

Relatív határideje 8 nap

Elutasít, ha fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő.

Objektív határideje 6 hónap

Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt ld. keresetindítás !!!!

Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza

Ügyfél végzés ellen önállóan nem fellebbezhet (1 kivétel van fellebbezési határidő elmulasztásának igazolása ) egyéb résztvevő fellebbezhet az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen .ld. Még Ket 66.§ (4)


Az elj r s irataiba val betekint s 68 69
Az eljárás irataiba való betekintés 68-69.§ felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Tartalma:

- iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása;

- illetékköteles hivatalos másolat kérése;

Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája

- ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése.

A meg nem tekinthető iratok köre

- a határozat tervezete;

- a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv;

- a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv;

- az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok.

Differenciált szabályozás

- ügyfél (képviselője);

- harmadik személy;

- bárki által megtekinthető iratok esetében.


Az elj r s irataiba val betekint s
Az eljárás irataiba való betekintés felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

- személyesen, (képviselője útján) betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba;

- a jog korlátozása, kizárása végzésben történik;

  • Az ügyfél (képviselője)

- az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának korlátozását kérheti.

  • A harmadik személy

- a hatósági eljárás résztvevőinek feladataik ellátásához szükséges mértékben;

- egyéb személyek: jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékben.

  • Bárki

  • adatvédelmi törvény biztosítja: közérdekű adatok nyilvánosak

  • Az eljárás más szereplője

  • tanú, szakértő


A bizony t kok megismertet se az gyf llel 70 j jogint zm ny
A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,70.§ ÚJ JOGINTÉZMÉNY

A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki:

A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le

  • észrevételt tehet;

  • a bizonyítékokat megismerheti

  • nyilatkozattételi jogával élhet

  • további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthetelő

Mellőzhető az értesítés:

- az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot;

- módjában állt gyakorolni jogait;

- ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.


A hat s g d nt sei
A hatóság döntései felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

A döntések lehetnek:

A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz

Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt

Végzés – eljárási kérdésekben dönt

Ideiglenes intézkedés

Egyezség jóváhagyása

Hatósági szerződés

Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok)

Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat


A hat rozat fel p t se
A határozat felépítése felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Fejléc

A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai:

-a hatóság megnevezése, ügyintéző neve;

- az ügy száma, tárgyának megnevezése;

- az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely).

Rendelkező rész

A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában

Indokolás

A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása

Zárórész

- a döntéshozatal helye, ideje;

- a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása;

- a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).


A hat rozat fel p t se1
A határozat felépítése felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

- a hatóság döntésével az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket;

- az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást;

A rendelkező rész tartalmi elemei

- kikötéseket is tartalmazhat;

- tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről;

- a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás;

- a kötelezettség teljesítésének határnapja;

- az eljárási költségek viselése;

- tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesítéséről.


A hat rozat fel p t se2
A határozat felépítése felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

- a tényállás megállapítása, annak tisztázása;

Az indokolás tartalmi elemei

- az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítást, a mellőzés indokaival;

- a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás;

- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás.


A v gz s
A végzés felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak

Rendelkező rész tartalmazza

Tartalmi elemei

- a döntést;

- a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést;

- tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről.

Indokolás

- a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek;

- a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek.

Zárórész: a határozat tartalmi elemei irányadóak


Az egyszer s tett d nt s
Az egyszerűsített döntés felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Kérelemre indult ügyben, ha:

- ezt jogszabály megengedi;

- a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad;

- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia:

- a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;

- az indokolást.


Egyezs g j v hagy sa
Egyezség jóváhagyása felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

  • Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően

  • A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges

  • A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek


A hat s gi szerz d s j jogint zm ny
A hatósági szerződés – felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,ÚJ jogintézmény

  • kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;

  • jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;

  • szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;

  • a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer.

Szerződésszegés következményei

Az ügyfél oldalán

A hatóság oldalán

A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül

Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz

A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el

Bírói út

A szerződés módosítása

- az ügy szempontjából új tények merülnek fel;

- a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.


A d nt s k zl se
A döntés közlése felhívására – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel,

Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét

  • A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel

A közlés módjai:


ad