1 / 17

Báb-színház

Kecskem é ti F ő iskola Tan í t ó k é pz ő F ő iskolai Kar 6000 Kecskem é t, Kaszap u. 6-14. Tel.: 76/501-770 ¨ Fax: 76/483-282. Báb-színház. A bábdarabok dramaturgiájáról. (Báb)színház az egész világ. A gyermekirodalom korcsoportjai. 0-2 év (dajkarigmusok)

venus
Download Presentation

Báb-színház

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. Tel.: 76/501-770 ¨ Fax: 76/483-282 Báb-színház A bábdarabok dramaturgiájáról

  2. (Báb)színház az egész világ

  3. A gyermekirodalom korcsoportjai • 0-2 év (dajkarigmusok) • 3-4 év (mondókák, rövid verses mesék) • 5-10 év „mesekor” • 11-12 meseregény, gyermekregény • 13-17 ifjúsági regények • Mesedrámák 4 éves kortól (színházi, bábszínházi környezetben!)

  4. A bábszínházról • A bábjáték a legalkalmasabb a mesei anyag illusztrálására – könnyen, olcsón, hatásosan jeleníti meg a mesei tereket és a szereplőket. • A lehetőségek szinte korlátlanok. Szergej Obrazcov: „A bábszínpad a lehetetlenségek színpada”. • A bábszínház is színház! (Pl. itt is hat a VIZUÁLIS és az AUDITÍV hatások egysége – nem csak gyermekszínház, de a gyermekek számára ez a legszemléletesebb!) • Több a közvetítő réteg (áttételes ábrázolás) „nagyszínház”: szerző-rendező-színész-közönség bábszínház: szerző-rendező-színész-báb-közönség A közönség a bábot látja!

  5. A bábjáték varázsa • A „megelevenedő anyag” • A bábszínpad absztrakt mivolta (fokozottan operál jelzésekkel, szimbólumokkal) • Ez együtt jár a típusteremtés és a stilizálás követelményével (a szimbólum tisztasága, érthetősége, értéke) • Ezek mesével rokon tulajdonságok • (Bettelheim: a mese a psziché mind a három szintjére hat, mert szimbolikus, stiláris a kifejezésmódja)

  6. Az óvodai bábjáték • A bábu itt a pedagógiai bábjátszás módszertani eszköze lehet. • Segítségével ismerkednek meg a legkisebbek az új fogalmakkal, szocializációs szokásokkal. • Az erkölcsi, esztétikai vagy az egészségnevelés eszköze is lehet. • Szerepe van a gyermek szellemi érettségének fejlesztésében. • Felkészítheti a gyermeket a művészi értékek befogadására.

  7. Az elemi iskolai bábjáték • Az iskolán kívüli nevelés fontos eszköze lehet. • Az alsó tagozaton segítheti és színesítheti a pedagógus didaktikai munkáját. • A felső tagozaton már akár „komolyabb művészi szintet” is elérhet. (Szőke I.) (Ezzel vitatkoznék! A művészi színvonal MINDEN KOROSZTÁLY MEGSZÓLÍTÁSÁBAN FONTOS ELEM KELL, HOGY LEGYEN!)

  8. A szövegkönyv jellegzetességei: 1. A báb „nem szereti” a sok szöveget! • A gyerekek nem bírják a hosszú előadást! (kb. 50 perc - max. 1,5 óra-szövegkönyv: kb. 20 oldal) • a báb fokozottan igényli az akciót, mivel a hangulatot is mozgással lehet kifejezni! (az „arca” nem mozog) • Az élő színésznek írt szöveg a bábnál hatástalan (nem ajánlatos ilyen műveket alkalmazni)

  9. A szövegkönyv jellegzetességei: 2. A báb „nem szereti” a nagy játékteret! • A színpadtér kicsi • Ezért tudni kell sűríteni a rendezőnek, a színésznek, a tervezőnek és a komponistának) • a produkciónak precíznek, pontosnak kell lennie! (A pontatlanság a néző számára feltűnő, zavaró, a hibák felnagyítódnak) • Fontos színpadi rövidítések alkalmazása (nincs idő a szereplők jellemének részletezésére, az expozíció rövid) • Tekintettel kell lenni a bábu mozgatására (fegyelmezett színészi teljesítményt igényel, döntő a színész művészi alkotásmódja – mozgat és játszik)

  10. A szövegkönyv jellegzetességei: 3. A báb „nem szereti” a sok szereplőt! • A kisszínpadon nem férnek el sokan (mozgatás!) • A sokszereplős, bonyolult cselekményű darab a gyermekek számára követhetetlen • (A mese is kisepikai műfaj, lineáris szerkezetű, kevésszereplős) • Rugalmasabb, mozgékonyabb, ötletesebb előadásmód!

  11. A szövegkönyv jellegzetességei: • Tekintettel kell lenni a báb típusára! (Pl. marionett, kesztyűs, bunraku, stb.)

  12. A kisszínpadi előadás műfajelemei Mesedráma, de ezen belül: A dal, (az ének, a kuplé, a sanzon és a song) • nem kifejezetten bábra íródott, óvatosan használjuk! Jól működik az ironizálás, parodizálás A folklór • népszokások megjelenítése, mozgással, tánccal. Fontos: a mozgás takarékossága, pontossága, kifejező nagysága (exponáltsága) Az állatmese (nem keverendő a fabulával!) • Jobban játszható bábukkal, mint élő színészekkel (állatszereplők) • Lényege a rövid cselekmény, csattanós befejezés, elemi ismétlések.

  13. A kisszínpadi előadás műfajelemei A pantomim • Komikus és komoly is lehet. • Beszéd nélküli: ezt a bábu mozgása fejezi ki, ezért szemléletesnek, kifejezőnek kell lennie. • He nem: a pantomim „cselekménye” unalmassá, sőt érthetetlenné válik. • A szemléltetés lehet metaforikus (pl. animálással), szimbolikus. A poétikus, költői szövegek • kerülni kell az előadott szöveg illusztrálásának, „leírásának” profán alkalmazását. • Hatását különböző kifejező eszközök felhasználásával (jelzésekkel, színekkel, hanggal, zenével, stb.) lehet aláhúzni, fokozni.

  14. Dramaturgia • a színművészet, egyik tudományága • színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozik: • Színház- és drámaelmélet, • a színműírás elmélete, • a színjáték törvényei, • szerkezeti felépítése • színpadi hatás

  15. Drámaelméleti alapfogalmak (fogalmak és körülmények, amelyekre tekintettel kell lenni a dramaturgiai munka során)

  16. A cselekmény szerkezete 1 = a néző előadás előtti lelkiállapota (egyenessel kifejezve) 2 = a néző lelkiállapota (egyenessel kifejezve) az előadás kezdetén 3 = a néző lelkiállapota a dráma csúcspontjánál 4 = a néző lelkiállapota a dráma (az előadás) befejezésekor (katharzis) A = az első feszültség, a meglepetés pillanata B = a tetőpont tragikus pillanata (a „mindent eldöntő” pillanat) C = az utolsó feszültség pillanata

  17. A cselekmény szerkezete Kontrapunkt: • Az „ellenpont törvénye”. • A túlzottan egységes hangolás egyhangúsághoz vezethet, a túlzott feszültség unalmas is lehet. • Ezért a be lehet iktatni ún. „retardációs”(hátráltató, késleltető) betéteket. (sírásó jelenet – Hamlet) • Ezek lehetőséget adnak a nézőnek arra, hogy „pihenhessen”, és az elkövetkező izgalmasabb jeleneteket „frissebben” átélje. (Gyermek nézőknél fontos!)

More Related