Zr nyi mikl s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 56

Zrínyi Miklós PowerPoint PPT Presentation


  • 302 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Zrínyi Miklós. SORS BONA NIHIL ALIUD . Zrínyi Miklós (1620-1664). Politikus és hadvezér, mellesleg író Pázmány Péter neveli Habsburg-hű, katolikus nevelés 1628. Graz – jezsuita iskola 1632-33. Bécs 1633. Nagyszombat, de a következő évben újra Bécs

Download Presentation

Zrínyi Miklós

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Zr nyi mikl s

Zrínyi Miklós

SORS BONA NIHIL ALIUD


Zr nyi mikl s 1620 1664

Zrínyi Miklós (1620-1664)

  • Politikus és hadvezér, mellesleg író

  • Pázmány Péter neveli

  • Habsburg-hű, katolikus nevelés

  • 1628. Graz – jezsuita iskola

  • 1632-33. Bécs

  • 1633. Nagyszombat, de a következő évben újra Bécs

  • 1635-1637. Zrínyi itáliai tanulmányútja (peregrináció)

  • 1641. Birtokosztozkodás – nyelvi elkülönülés


Zr nyi k nyvt ra

Zrínyi könyvtára


Pest s buda zr nyi kor ban

Pest és Buda Zrínyi korában


Szerelmek

Szerelmek

  • 1643. Esterházy Júlia Anna

  • 1645. Eljegyzi Draskovics Mária Euzébiát (VIOLA)

  • 1646. Feleségül veszi

  • 1650. Felesége halála

  • 1652. Újabb házasság Löbl Mária Zsófiával


El rehalad s

Előrehaladás

  • 1646. Zrínyi Horvátország kapitánya (tábornoka)

  • 1648. Zrínyi Horvátország bánja (királyi helytartója)

    • Közben 1647-48. Szigeti veszedelem

  • 1664. november 18. vadkanvadászat (Zrínyi halála) – legendák


Politikai hadvez ri tev kenys g

Politikai, hadvezéri tevékenység

  • 1618-1648: harmincéves háború; 42-44 Zrínyi tábornok

  • 1653: Zrínyi nemzeti pártot szervez

  • 1652-53. törökellenes harcok

  • Nagy tekintély – Bécsnek nem tetszik

  • Montecuccoli Zrínyi

  • 1661. Zrínyi-Újvár megépítése a Muraköz védelmére szálka a török szemében

  • 1663: magyar főparancsnok

  • 1663-64: hadi sikerek a török ellen

  • 1664: Bécs nem segíti, Zrínyi-Újvár elesik


Zr nyi jv r

Zrínyi-Újvár

  • 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók

  • 1661-ben építtette Zrínyi-Újvárat, amely mindössze három évig állt. A törökök ugyanis - győztes csatájuk után - a földdel tették egyenlővé

  • Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt:

    • Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi átjárót ellenőrizni tudta.

    • Itt olyan gázló volt - és híd is állt -, amelyet a közeli Kanizsa várát megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik során.

    • Zrínyi úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre. Két oldalról a Mura, harmadik oldalán pedig egy felduzzasztott halastó ölelte.

    • Zrínyi a terep kínálta lehetőségeket is kihasználta: például nem vágatta ki a növényzetet, hanem beépíttette azokat a várba. A támadó törökök egy nagyjából 300 méter széles sávba szorultak be, aminek következtében a védők nagy pusztítást tudtak végezni körükben.


M vei pr zai m vek

Művei – prózai művek

Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben

  • Tábori Kis Tracta(1646-51) – a hadtudomány egészét kívánta felölelni, de befejezetlen maradt

  • Vitéz hadnagy (1650-53) – nem önálló munkának készül, aforizmák, alkalmi elmélkedésgyűjtemények

  • Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)

  • Az török áfium ellen való orvosság (1660-61)


M vei pr zai m vek1

Művei – prózai művek

Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben

  • Tábori Kis Tracta(1646-51)

  • Vitéz hadnagy (1650-53)

  • Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)

    • 1655. az országgyűlésen megkísérlik elfogadtatni a Habsburgok örökösödési jogáról szóló törvényt – sikertelenül

    • Előtte röpirat jelent meg: bírálta a nemzeti királyokat, köztük Mátyást is.

    • Zrínyi valószínűleg erre válaszul írta művét

    • Mátyás központosított hatalma példakép, ma II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (idealizált Mátyás-kép)

  • Az török áfium ellen való orvosság (1660-61)


M vei pr zai m vek2

Művei – prózai művek

Politikai meggyőződése, elvei prózai műveiben

  • Tábori Kis Tracta(1646-51)

  • Vitéz hadnagy (1650-53)

  • Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57)

  • Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) – röpirat. Az adott időszak egyetlen helyes nemzeti programja:

    • A népben megvan az ellenség kiveréséhez szükséges erő

    • Külső (osztrák) segítség elutasítása

    • Önálló magyar hadsereg követelése


M vei sz pirodalmi m vek

Művei – szépirodalmi művek

Az Adriai tengernek Syrenaia (a cím magát a költőt jelenti)

  • Ajánlás az olvasónak

  • Idillek (Viola szerelem)

  • Az eposz (Szigeti veszedelem)

  • Epigrammák (bűnök, erények)

  • Óda (Feszületre)

  • Peroratio (záróhang)

    Halhatatlanság, de vitézi tetteiért.


Zr nyi mikl s

NEM IROM PENNÁVAL...

Nem irom pennával,Fekete téntával,De szablyám élivel,Ellenség vérivel,Az én örök hiremet.

BEFED EZ A KÉK ÉG...

Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,Órám tisztességes csak légyen utolsó.Akár farkas, akár emésszen meg holló:Mindenütt felyül ég, a' föld lészen alsó.


Zr nyi mikl s

PERORATIO(BEREKESZTÉS)

Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat,Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat,Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.

És mikor az a' nap eljün, melly testemenCsak uralkodhatik, fogyjon el éltemenHatalma: magamnak ugyan nagyobb részemHordoztatik széllel az magas egeken.

S honnan Scitiábulkijütt magyar vitéz,Merre vitézségét látta világ nagy rész,Azokrulhelyekrül minden szem reám néz,Hirrel, böcsülettel, valamig világ lesz.

De hiremet nemcsak keresem pennámmal,Hanem rettenetes bajvivó szablyámmal:Míg élek, harcolok az ottoman hóddal,Viganburittatom hazám hamujával.


Szigetv r ostroma

Szigetvár ostroma

1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig


El zm nyek

Előzmények

  • A mohácsi csata (1526) után Szigetvár katonai jelentősége megnőtt.

  • A nyugati irányban előretörő hódítók útjában állt.

  • Török Bálint igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérő pártjára állni, így több esetben is pártot váltott.

  • 1530-ban Ferdinánd híve.

  • Megerődítette a tulajdonát képező várat a településsel együtt (sokat tartózkodott Szigetváron Tinódi Lantos Sebestyén is)

  • 1541-ben Szulejmán elfogatta Török Bálintot, a felesége azonnal átadta a végvárat Ferdinánd királynak.

  • Pécs és Siklós eleste után a dél-dunántúli magyar végvári rendszer legfontosabb erőssége lett.

  • 1556-ban a vár őrsége megállította Ali budai pasa ostromló seregét


Zr nyi mikl s

„Nevének megfelelően, ez az erősség szigetképpen emelkedett ki a nagykiterjedésű, mocsaras lapályból, s nedves időjáráskor úgyszólván megközelíthetetlen volt. Három külön részből állt: a tulajdonképi várból, az ó- és újvárosból; mindegyik külön, de eléggé meg volt erősítve. Maga a vár is külső és belső várra oszlott. A két várost mély árok övezte, mely az Almás vizéből táplálkozott. Ellenben a várat nem a folyó, hanem süppedékes, mocsaras talaj vette körül. A külső vár volt az erődítmények magva; ott lakott a kapitány, ott voltak a raktárak, melyek előtt nagy szabad tér szolgált az őrség rendes gyülekező helyéül. A belső vár egy nagy gömbölyű toronyból állt, szűk és sötét helyiségekkel. Benne volt a lőporraktár. A külső és belső vár közt keskeny, de mély árok húzódott, melyen fahíd vezetett át. Külső, előre tolt védműve Szigetnek nem volt, amint általában nem nevezhető elsőrangú erősségnek, s nem is falai, hanem védői tették világhírűvé.”


Zr nyi mikl s

  • Szigetvár három szigetét a víz fölé épített fatutajok kötötték össze.

  • A legnagyobb sziget – az „óváros” bázisa – középen helyezkedett el.

  • Egyik oldalról az „új város”, a másikon pedig a tulajdonképpeni erőd kapcsolódott hozzá.


A v r

A vár


Az ostrom

Az ostrom

  • A védők már kezdetben hátrányban voltak, mert a száraz nyár miatt lecsökkent a mocsarat elárasztó víz mélysége.

  • Ami a tóban és várárokban maradt, azt elapasztották a törökök.

  • Két nap alatt elfoglalták a legkisebb szigetre épült védhetetlen részt, de ez 3 ezer katonájuk életébe került, a védők 300 embert vesztettek.

  • A várból a Nádasdy-dombon lévő ágyúk folyamatosan lőtték a támadókat, súlyos veszteségeket okozva nekik.


Zr nyi mikl s

  • Ahmed nagyvezír csalódottságában taktikát változtatott: követeket küldött Zrínyihez, örökös tulajdonba odaígérte neki Horvátországot és Szlovéniát, amennyiben megadja magát.

  • Zrínyi elutasította az ajánlatot.

  • Ezt követően a törökök nyílvesszővel magyarul és horvátul írt üzeneteket lőttek be a várba, hogy rávegyék a védőket a kapuk kinyitására – hiába.

  • A törökök folyamatosan súlyos veszteségeket könyvelhettek el, legfontosabb embereiket a védők megölték.


Zr nyi mikl s

  • A folyamatos kudarcok megviselték az idős szultánt – meghalt.

  • A nagyvezír a pánik elkerülése miatt napokig titkolta a sereg előtt a szultán halálát – a szultánt beöltöztette a köntösébe, s a holttestet sátra alatt egy székbe ültette, mintha a szultán a seregeket figyelné.

  • Már csak 300 védő maradt életben, Zrínyi tudta, hogy közel a vég.

  • A védők megölték a még életben maradt asszonyokat és lányokat.


Zr nyi mikl s

  • Zrínyi levette páncélját, parancsot adott a kapu kinyitására.

  • Két ágyúból tüzet nyitottak az ellenség soraira, majd kirohantak a várból.

  • Zrínyit két végzetes lövés érte a mellén, egy nyílvessző a szemét találta el.

  • Három kivételével minden tisztje és embere elesett.

  • A janicsárok azonnal levágták Zrínyi fejét, testét pedig egy ágyúra helyezték.

  • A várba betóduló 3 ezer janicsárt az egyik földalatti lőszerraktárban elrejtőzött fiatal nő felrobbantotta, a robbanás csaknem mindenkit betemetett.

  • 2 és fél ezer magyar és horvát

  • 25 ezer török


Zr nyi mikl s a szigetv ri h s

Zrínyi Miklós, a szigetvári hős

  • Ő az, aki a család törökellenes hagyományát, a család birtokait és hatalmát kiteljesítette.

  • Legyilkolta Ferdinánd hadvezérét, Katzianert, aki hozzá menekült.

  • Átlagos nagyúri viselkedés

  • Kiemelte a törökellenes harc


Szigeti veszedelem

Szigeti veszedelem

ObsidioSzigetiana


Zr nyi mikl s

Azolvasónak

Homerus100 esztendővel az trojai veszedelem után írta historiáját; énnékem is 100 esztendővel az után történt irnom Szigeti veszedelmet. Virgilius 10 esztendeig irtaAeneidost; énnékem penig egy esztendőben, sőt egy télben történt véghez vinnem munkámat. Egyikhez is nem hasonlitompennámat, de avval ő előttök kérkedhetem, hogy az én professiom avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál: az kit irtam, mulatságért irtam, semmi jutalmot nem várok érette. Őnekik más gondjok nem volt, nékem ez legutolsó volt. Irtam, az mint tudtam, noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha több munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind az holdban, mind az napban, kit mi eclipsisnekhivunk. Ha azt mondják: saepe et magnusdormitatHomerus(1), bizony szégyen nélkül szemlélhetem csorbáimat, igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam munkámat, mert üdőm nem volt hozzá, hanem első szülése elmémnek.

(1) olykor a jó Homérosz is szundikál. (Horatius.)


Zr nyi mikl s

És ha ugyan corrigálnám is ugy sem volna inperfectione, quia nihil perfectumsub Sole, namnecchordasonumdat, quemvult manus et mens.(2) Fabulákkal kevertem az historiát; de ugy tanultam mind Homerustul, mindVirgiliustul, az ki azokat olvasta, megesmerhetieggyiket az másiktul. Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam ugy, osztán szegény az magyar nyelv: az ki historiátir, elhiszi szómat. Zrini Miklós kezének tulajdonitottam Szulimán halálát: horvát és olasz conikábul tanultam, az törökök magok is igybeszéllik és vallják. Hogy Istvánfi és Sambucus másképpen irja, oka az, hogy nem ugy nézték az magános való dolgoknak keresését, mint az országos dolognak historia-folyását. Akarmint volt, ott veszett Szulimán császár, az bizonyos. Irtamszerelemrül is, de csendessen; nem tagadhatom, hogy olykor az is nem bántott; osztán nem egyenetlen az szerelem vitézséggel, abbul az versbültanúltam:

In galea Martis nidum fecére columbae,Apparet Marti quam sit amica Venus. (3)

(2) úgy sem volna tökéletes, mivel semmi sem tökéletes a nap alatt, hisz még a húr sem azt a hangot adja, melyet a kéz és a lélek akar. (Cicero.)

(3) Marssisakjában galambok fészkeltek; ebből is kitűnik, mily jó barátja Marsnak Venus. (Ovidius.)


Zr nyi mikl s

  • A mű eredeti címe ObsidioSzigetiana, a Szigeti veszedelemcímet Kazinczy Ferenc adta

  • Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete

  • Mintái Homérosz és Vergilius

  • Megmagyarázza, miért változtatta meg a forrásokat

  • Zrínyi halála – imitatioChristi


Eposzi t m k a szigeti veszedelemben

Eposzi témák a Szigeti veszedelemben

  • Hírnév

  • Harc, küzdelem, hősi halál

  • Barátság

  • Szerelem


I nek h rn v

I. ének - hírnév

  • eposzi kellékek (barokk eposz!)

  • Invokáció, propozíció (1-5. vsz.) – a hírnév fenntartásához kéri a segítséget

  • Hírnév: nemcsak a főhősé, hanem az alkotóé is

  • Enumeráció: a harc szélesebb összefüggéseket vet fel (kereszténység – mohamedánok, két világrész, két világvallás küzdelme)


Ii nek

II. ének

  • Négy epizódra oszlik (hangsúly a jellemzésen van)

    • 1. Arszlán (1-30)

    • 2. Szulimán hadútja Nándorfehérvárig (31-50)

    • 3. Gyula megvétele (51-60)

    • 4. A főhős, Zrínyi Miklós felvezetése (60-86)

      • Krónikás modorú bevezető és jellemzés Zrínyiről,

      • Ima a feszület előtt

      • A meghajló feszület válasza


Zr nyi mikl s

  • Az utolsó strófa biográfiai utalása: György, Zrínyi nagyapja

  • Zrínyi bűnbánó imája személyes bűntudatot is takarhat.

  • Forgách Ferenc rajzolta a szigeti hősről a legsötétebb képet: kegyetlen, kapzsi, gyilkos

  • Meghajló kereszt (deus-ex-machina)

  • Forrása: San Giovanni Gualberto, illetve Szent Brigitta története


Viii nek

VIII. ének

  • Hajnal allegória (vö. II/32-37)


Zr nyi mikl s

  • Ábrázolási sztereotípiák (epikus művészet archaikus elemei

  • Ugyanígy az oroszlán-hasonlatot is akárkire ráhúzza, akire ráillik


X nek

X. ének

  • Tetőpont

  • Művészi tömörítés (a 10 nagy ostrom helyett csak egyet mond el)

  • A főbb hősök mind szerepelnek, de köztük egyéni párviadal még nincs

    • egyrészt, hogy a sereg mint egész a figyelem középpontjában maradhasson

    • másrészt, hogy a további cselekmény érdekében a hősök életben maradjanak

  • Itt Zrínyi már valóságos óriás


Xii nek

XII. ének

Zrínyi szerelem-képe

  • Tragikus, gyötrelmes, hosszú várakozás, rövid gyönyörűség

  • 2 pár: Cumilla és Delimán; Borbála és Deli Vid

  • Borbála és Deli Vid házasok, így a költészet számára ábrázolhatatlanok

  • A „kényes feladat” tehát Cumilla és Delimán kapcsolata – XII/51.


Zr nyi mikl s

50.Mit mondjak ezeknek öszvejüvésérül,Szerelmes iffiaknak sok szerelmérül?Duplázzák csókokat egymás szája körül,Venus triumfusán kedves szüvőkörül

51.

Mint borostyán fával öszvekapcsolódik,Mint kigyó oszlopra reá tekereszik,Bachus levele is fára támaszkodik,Ennyi mód két phoenixöszvecsingolódik.

52.Hallgass tovább, Musám. Az török táborbanSok idegen nép között nagy zendülés van,Mert sok ezer török kapitán nélkül van;Csak maga egyedül forgódik kajmékán.


Zr nyi mikl s

  • A négy sor mindegyikében a záró szófaj ige (az első és az utolsó ige kölcsönös)

  • Női elem szimbólumai: borostyán, kígyó, szőlőinda – a támaszkeresés kifejezői

  • Az utolsó sor – 2 phoenix – azonos, egyenlő

  • Nominális elem kettősségének megszűnése


Xv nek

XV. ének

  • Zrínyi mitikus hős, közelharcban legyőzhetetlennek kell lennie

  • Ezt tudják a törökök is (ld. X ének)

  • Méltó társa a török táborban, Delimán már elesett, tehát a mitikus óriást mással megölni nem lehet, csak puskatűzzel

  • A mű vége hatalmas barokk látomás: Gábriel és az angyalsereg mennybe viszi Zrínyit.

  • Az utolsó versszakban megjelenik a dédunoka is.


Szerkezet

Szerkezet

  • Előkészítés: (I-VI. ének)

    • Az események három szálon indulnak (Isteni rendelkezés az égben, Arszlán budai basa palotai vállalkozása, Zrínyi imája Szigetvárt.)

    • A III. ének: a három szál összekapcsolása

    • Hosszú expozíció (az ostrom csak a hetedik énekben kezdődik el)

    • Két eposzi seregszemle: I. ének: a török sereg, V. ének: a szigetiek. Ezek különbsége: a nyers erő áll szemben a mindent vállaló heroizmussal.

  • Fő cselekmény (VII-XIII. ének)

    • A vár ostroma.

    • Egyetlen ostromot mond el a X. énekben.

  • A barokk követelménye a változatosság, ennek Zrínyi eleget tesz.


Sszegz s

Összegzés

  • A Szigeti veszedelem Zrínyi politikai koncepcióját segíti:

    • Isten a magyarságot bűneiért a törökkel sújtja

    • Megoldás: kiűzni a törököt, úrrá lenni a nemzet hibáin

    • A szigeti hősök fölénye erkölcsi erejükben rejlik, mentesek a nemzeti hibáktól. Noha a vár elesik, az erkölcsi győzelem az övék.

    • A török tábor lezüllik, fegyelem híján felmorzsolódik, vezére meghal.

  • Versforma – magyar alexandrin (4 db 12 szótagos, 4 ütemű sor)

  • 1566 versszak (Szigetvár ostroma)


Barokk jegyek az eposzban

Barokk jegyek az eposzban

  • Miért eposz? – a korszak ezt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak

  • Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok

  • Patetikus megfogalmazás

  • Mitológiai és alvilági elemek

  • Eposzi kellékek használata:

    • In medias res

    • Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”

    • Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt” (múzsa helyett Mária)

    • Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)

    • Epithetonornans (állandó jelzők)

    • deus ex machina (isteni beavatkozás) - Istennek nem tetszett a magyarok viselkedése, ezért bogarat ültetett Szulimán fülébe, hogy rontsanak a magyarokra megtorlásképp. A mű végén angyalok serege viszi Zrínyit a mennybe. Ezzel az isteni beavatkozás keretet ad az eposznak.


  • Login