1 / 19

Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára

Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára. Veszelszki Ágnes XIII. kerületi pedagógiai napok 2012. február 23-án. Bevezető helyett.

vanna
Download Presentation

Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára Veszelszki Ágnes XIII. kerületi pedagógiai napok 2012. február 23-án

  2. Bevezető helyett • „Amikor könyvet olvasok, egy kézzelfogható tárgyat fogok a kezemben adott időben és adott helyen. Egy képernyőn a szöveget mindig olyannak látom, amit egy mozdulattal ki lehet törölni, meg lehet változtatni, odébb lehet költöztetni. Egy olyan könyvmolynak, mint én, ez túlságosan mulandó.”Jonathan Franzen • A magazineis an iPadthat doesnotworkhttp://www.youtube.com/watch?v=aXV-yaFmQNk

  3. Az íráshoz köthető kulturális fordulatok • írás előtti kor kulturális váltás: rögzítettség, emlékezet • kézzel írás kulturális váltás: sokszorosítás, terjesztés, olvasás • nyomtatás (Gutenberg-galaxis) kulturális váltás: módosíthatóság, kereshetőség… • számítógéppel írás (Google-galaxis)

  4. Számítógépes szöveg • elektronikus írásmód • a képernyőn megjelenő produktum tipográfiailag szerkesztett, szerkeszthető és újra szerkeszthető, módosítható, felülírható, újraírható, átrendezhető, átformázható • „minden számítógépen író ember tipográfus lett” • hatás: a szövegprodukcióra, a kommunikációs szokásokra, a nyelvről való gondolkodásra

  5. Szövegbeviteli mód • írógép billentyűzete • a szöveget nem közvetlenül a papírra írjuk • a protoforma a gépben marad • az „absztrakció diadala” a konkrétság felett (Benczik Vilmos) • anyagtalanság: nyomtalan törlés, beszúrás, nem lineáris szerkesztésmód

  6. Újfajta szövegalkotási mód és olvasás • a hiperlinkes kapcsolatokkal létrejött szövegek befogadása • lineáris olvasási mód → cirkuláris olvasás • hipertext (Ted Nelson) • nonszekvenciális jellegű (multimediális) szöveg, amelynek testét olyan komplexen összekötött írott vagy képi anyag adja, hogy e szöveget lehetetlen papírra nyomtatni

  7. Újfajta szövegalkotási mód és olvasás • a linkek sorozata kérdésessé teszi a szöveg mibenlétét • a hagyományos, a könyvekben megszokott linearitás felfüggesztődik • hálón kereső: „mindig olyan utalástöbbletbe ütközik, aminek nem tud a végére járni, azaz kontrollálhatatlan marad a számára. […] Folytonos a küzdelem a linearitásért, a kronológia rendezőelvéért” (Karácsony András)

  8. Kulturális fordulat • „a gutenbergi forradalomhoz mérhető, alapvető technikai és kulturális fordulat kellős közepén” vagyunk (Landow 1996) • a hagyományos, lineáris könyvet felcserélik az új multilineáris multimédia hipertexttel • a kultúra, illetve a kulturális formák meghatározó kifejezési formája lesz (Miller 1991)

  9. Az olvasás • dekódolási készség, amelynek során a leírt szavakat beszélt (kiejtett) szavakká alakítjuk át (Perfetti 1986: 18) • „a megfelelő morfológiai, funkcionális biológiai és kognitív fejlettség esetén vizuális transzformációk közbeiktatásával és egyfajta kódváltással teszi lehetővé az információ feldolgozását” (Gósy 1999) • főbb részfolyamatai: • vizuális észlelési folyamatok, optikai elemzés, betűfelismerés • betű–hang megfeleltetés: a betűsor transzformációja annak megfelelő beszélt hangsorrá • lexikai azonosítás • grammatikai/szintaktikai struktúrák megfeleltetése és felismerése • megértés • asszociációs szint (Gósy 1989, 1999; Adamikné 1996)

  10. Megértés • szóbeliség: • a szegmentális elemek szintaktikai és szemantikai megformáltsága • szupraszegmentális jellemzők (szünet, hangmagasság, időtartam) • írott szövegek: • vizuális információk (bekezdés, írásjelek, vizuális vezérlőeszközök…) • írott-beszélt nyelv: • egyedi megformálási jellemzők (pl.: rövidítések, emotikonok, kiejtés szerinti írásmód, hiperhivatkozások) • új megértési stratégiát követel meg

  11. Gondolkodás változása • gondolkodás, idegrendszer megváltozik • digitális bennszülötteké + mindenkié • emberi agy: képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő rendszer, működési módja a környezet hatására alakul (Gyarmathy Éva 2012)

  12. Kulturális fordulatok (Gyarmathy 2012) Írásbeliség Digitális kultúra vizuálisan sok információ: szükségük van a képekre nagy ingertömegek kezelése gyorsabb döntések szimultán több tevékenység = multitasking minden információ könnyen elérhető információk megjegyzésére szinte nincsen szükség: emlékezőképesség romlik visszatérés a holisztikus, átlátó, képszerű élményekhez • logikai-elemző gondolkodás • részletek, oksági összefüggések • az új információ megszerzése, a műveltség előzetes tudást kíván • fel kell dolgozni a verbális, nyelvi anyagokat, hogy saját képeket tudjunk alkotni

  13. Vizuális információ • digitális változás: a képi információ bevonása • „ikonikus fordulat” (Boehm 1994), picturialturn(Mitchell) • a képáradat állandóan növekszik (Giulani 2006: 185) • a kimondott és írott szó átad(hat)ja egyeduralmát a képnek • homo loquens et audiensből homo videns(Giulani 2006: 185) • egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés: az ember természetes világa • az „emberek elsősorban képekben gondolkodnak, s csak azután elvont szavakban” (Nyíri Kristóf)

  14. Verbális vs. vizuális nyelv • verbális nyelv • lineárisan dekódolható, konvencionalizált szimbólumok • vizuális nyelv • könnyen és gyorsan dekódolható • a szövegek és a képek felfogása • szakkádokkal (ugrásokkal) és fixációval (a szem egyes pontokon való megpihenésével) • szövegek: egy-egy ugrással 10-12 jel • kép: fő elemei mindössze néhány ugrással • példa: Keressetek a neten József Attila-verseket! • tanár: szöveg • diákok: Youtube-videók

  15. Kultúrpesszimista nézetek (Runkehl 2005) • a szövegek kommunikatív minimálegységekre (information chunks) való széttördelése • képekkel/ikonokkal való feltöltés • az internetes szövegek elveszítik textuális karakterüket • szöveg > betű-ikonokká halványult • értő olvasás > puszta nézés

  16. Mit tehet az iskola? Mit tegyen a tanár? • kultúrpesszimizmus nélkül tematizálás • tudatosítás: lineáris vs. globális szövegolvasás • holisztikus gondolkodás (egészlegesség, döntések, vizualitás, globális szövegértelem) + analitikus gondolkodás (részek, oksági viszonyok, verbális kompetenciák) • információs biztonság (l. közösségi oldalak)

  17. Mit tehet az iskola? Mit tegyen a tanár? • feladatötletek: www.veszelszki.hu – Módszertani blog • fiktív Facebook-profil – virtuális személyiség • LOLvasásteszt • hitelességi vizsgálat • szövegszövetbontás: anti-copy-paste • linkeskedő • össze-vissza fordító (Google-fordító, mesterséges intelligencia) • szépirodalom netesítve (irodalmi sms, irodalom a Facebookon, irodalmi posztok, irodalmi blog) • emotikonhoz a szöveget, én és az emotikonom

  18. Nem riogatásképpen

  19. Köszönöm a figyelmüket!

More Related