A talaj sszes sz nhidr t tartalm nak meghat roz sa
Download
1 / 18

A talaj összes szénhidrát-tartalmának meghatározása - PowerPoint PPT Presentation


  • 75 Views
  • Uploaded on

A talaj összes szénhidrát-tartalmának meghatározása. Készítette: Markó István A8WWQQ. A talaj fogalma:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A talaj összes szénhidrát-tartalmának meghatározása' - vail


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A talaj fogalma:

a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési folyamatok eredményeképpen alakult ki, mégpedig a litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra kölcsönhatásainak zónájában.

A talaj legfontosabb összetevői:

  • szervetlen komponensek

  • talajvíz

  • talajlevegő

  • szerves komponensek


A talaj szerves komponensei
A talaj szerves komponensei

A talaj tömegének mindössze 2-5 %-a szerves, viszont ezen komponenseknek köszönhetően játszódnak le a talaj kémiai reakciói.

A talaj szerves anyagai biomasszából, rész-ben elbomlott növényi és állati alkotórészek-ből, talajorganizmusokból és humuszból állnak.


A talaj szerves alkotórészei egyszerűsítve két csoportra, az ún. huminanyagokra és a nem huminanyagokra oszthatók.

  • Huminanyagok:

  • huminsavak

  • fulvosavak

  • humin (mint polimer)


  • Nem huminanyagok: csoportra, az ún. huminanyagokra és a nem huminanyagokra oszthatók.

  • szénhidrátok

  • fehérjék, aminosavak

  • zsírok, viaszok

  • kis molekulatömegű szerves savak

A talajban levő mikroorganizmusok enzim-katalízis révén, gyorsan mineralizálják a nem huminanyagokat; ennek megfelelően élettartalmuk a talajban viszonylag csekély.


  • A talaj szénhidrátjai a poliszacharidok csoportra, az ún. huminanyagokra és a nem huminanyagokra oszthatók.- pl.: cellulóz, pektin - a talaj összes

  • szerves anyag tartalmának 5-25 %-a.

  • A szénhidrátok biztosítják a mikroorganizmusok számára szükséges szén és energiaforrást.


  • A talajban lévő összes-szénhidrát meghatározását, két lépéses szelektív hidrolitikusdepolimerizációval majd azt követően kolorimetriás analizálással végzik.

  • A hidrolízis típusától függően különböző szénhidrátok frakcióik keletkezhetnek.

  • A hidrolízis után meghatározhatók a szénhidrátok kristályos és nem kristályos frakciói, 12 M H2SO4/1 M H2SO4 segítségével.

    (kristályos: cellulóz, nem kristályos: növényi hemicellulóz, mikrobiálispoliszacharidok)


Hidrol zis
Hidrolízis két lépéses szelektív

  • A nem kristályos poliszacharidok hidrolíziséhez, hígított kénsav, hígított sósav vagy trifluor-ecetsav (TFA) használható.

  • Az egyes monomerek meghatározását végezhetjük GC-s illetve HPLC-s vizsgálattal.

  • A hidrolizátumbóla teljes szénhidrát mennyiség meghatározható kolorimetriás elemzéssel is, a reagensek a folyamat során a következők lehetnek: fenol-kénsav, hangyasav illetve 3-metil-2-benzotiazolinon-hidrazon-hidroklorid (MBTH).


  • A talaj szénhidrát tartalmának meghatározására nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb szerves anyagok.

  • A kromatográfiás eljárások közül a spektrofotometriás szénhidrát meghatározás az ami gyors, érzékeny, kevés eszköz és kis mértékű előkezelés szükséges a hidrolízishez.


MBTH vizsgálat nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • Az MBTH módszer jól bevett kémiai eljárások sorozatából áll.

  • Hexózok és pentózok cukoralkohollá alakulnak borohidrid vizes oldatában. A perjódsava két 1,2-diol kötést tartalmazó cukoralkoholokat formaldehiddé oxidálja, 1 mol cukoralkoholból 2 mol formaldehid keletkezik.

  • A formaldehid vizes oldatból történő meghatározásához MBTH-t használnak.

  • Hexózokból, pentózokból és cukoralkoholokból 2 mol, dezoxihexózokból 1 mol formaldehid keletkezik.


A poliszacharidok hidroliz l sa
A poliszacharidok hidrolizálása nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • A poliszacharidhidrolizálása koncentrált kénsavval történik. A nagy szerves széntartalommal rendelkező talajmintából 50 mg-ot, nagy ásványi anyag tartalmú talajmintából 250-1000 mg-ot 1,5 ml 12 M kénsavban szuszpendálnak, majd egy zárt lombikban 16 órán keresztül szobahőmérsékleten rázatják.

  • Az oldatot ezután hígítják 17,5 ml desztillált vízzel majd 100°C-on 5 órán keresztül hidrolizálják.

  • Lehülés után a hidrolizátumot leszűrik majd semlegesítik 3 M NaOH-val (pH=6-7) és felhígítják 100 ml-re.


Nem krist lyos poliszacharidok hidroliz l sa
Nem kristályos nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb poliszacharidokhidrolizálása

  • 100 mg-ot a nagy szerves széntartalommal rendelkező talajmintából, 250-1000 mg-ot a nagy ásványi anyag tartalmú talajmintából 50 ml 1 M sósavban szuszpendálnak nitrogén jelenlétében egy zárt lombikban. A hidrolízis során a lombikokat laboratóriumi kemencébe helyezik 100°C-on 5 órára.

  • Hűtés után a szuszpenziót leszűrik egy Whatman GF/F üvegszál szűrőn és a szűrőben maradt üledéket átmossák 180 ml vízzel.

  • A szűrt oldatot semlegesítik 3 M NaOH-val (pH=6-7) és felhígítják 250 ml-re.


Kolorimetri s sz nhidr t meghat roz s mbth val
Kolorimetriás szénhidrát meghatározás MBTH-val nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • A spektrofotometriás elemzéshez a hidrolizátumot 1:25 és 1:100 arányban kell hígítani, a hígítás mértéke a talaj széntartalmától függ.

  • Egy milliliter semlegesített hidrolizátumotinkubálnak 0,05 ml hideg frissen készített kálium-borohidriddel, 4 órán keresztül sötétben tárolják.


  • Az oxidáció előtt a felesleges nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb borohidridet meg kell semmisíteni, ezt 0,05 ml 0,36 M sósavval végzik.

  • 10 perc után 0,1 ml 0,025 M-osperjódsavat adnak a hidrolizátumhoz, hogy az alditolt formaldehiddé oxidálja.

  • Tíz perccel később a reakciót megállítják 0,1 ml 0,25 M nátrium-arzenittel majd az oldatot 10 percig állni hagyják.

  • Ezután 0,2 ml 2 M sósavat, majd 0,4 ml MBTH reagenst adnak hozzá, és jól lezárt kémcsövekben forrásban lévő vízben melegítik. A mintákat ezután szobahőmérsékletűre hűtik, majd oxidálják 0,2 ml 2,5 %-os FeCl3 oldattal. Aztán az oldatot összekeverik 1 ml acetonnal és az abszorbanciát 635 nm-en olvassák le. Vak mintaként 2:1 arányú desztillált víz:aceton keveréket használnak.


  • Az elemzést 3 alkalommal végzik el. nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • A formaldehid képződése elkerülhető ha hozzáadnak 0,2 ml-t perjódsav és nátrium-arzenit 1:1 arányú keverékéből.

  • A minta és a kontroll oldat abszorbanciájának különbsége megmutatja, a cukoralkoholok oxidálása során felszabadult formaldehidek mennyiségét. A hidrolizátum szénhidráttartalma kiszámítható (glükóz ekvivalens).


Zavar komponensek
Zavaró komponensek nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • A mérés során zavaró komponensek az oxidációs lépés során formaldehidet eredményező vegyületek.

  • Ezek a vegyületek 1,2 diol vagy 1-hidroxi-2-amino csoportokat tartalmaznak, mint például a glikol, a glicerin és a szerin.


  • A nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb hidrolizátumban található cukrok redukálás és a származékképzés után gázkromatográfiás elválasztással határozhatók meg. Alkalmas eljárás az 1984-ben Cowie és Hedges, majd 1992-ben Sugahara által leírt módszer.


Irodalomjegyz k
Irodalomjegyzék nincsenek hatással az aminosavak és az egyéb

  • http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-19-talaj

  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Talaj

  • http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/80887/4/ertekezes.pdf

  • http://www.springerlink.com/content/p46351rg11535765/

  • http://books.google.hu/books?id=nUmMTWcaPkMC&pg=PA86&lpg=PA86&dq=composition+of+soil+carbohydrate+matter&source=bl&ots=j50ruuvUD-&sig=7QmsbOMyqHtwxGAi5749GwWhYCI&hl=hu&ei=KkCcTe74HYmSOp_p8bEH&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CGcQ6AEwBw#v=onepage&q=composition%20of%20soil%20carbohydrate%20matter&f=false


ad