1 / 48

Előadó: Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens

ARIADNE , vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek Próbaképzés - 2012. május 23-25. - Kunbábony. Előadó: Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens. Előadás címe: A szolidáris gazdaság elméleti és gyakorlati kérdései. Tematika. A szolidáris gazdaság elméleti kérdései

uttara
Download Presentation

Előadó: Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknekPróbaképzés - 2012. május 23-25. - Kunbábony Előadó: Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Előadás címe: A szolidáris gazdaság elméleti és gyakorlati kérdései

  2. Tematika • A szolidáris gazdaság elméleti kérdései • A szolidáris és szociális gazdaságot életre hívó folyamatok • A szolidáris és szociális gazdaság, mint megoldási alternatíva • Szolidáris megoldások a gazdaságban • A szociális gazdaság a gyakorlatban • A szociális gazdaság tevékenységi területei • A szociális gazdaság szervezetei – a társadalmi vállalkozások • A szociális gazdaság támogatása az EU-ban • A szociális gazdaság helye az EU politikákban • A legújabb törekvések • A szociális gazdaság hazai fejlesztési feladatai

  3. 1. A szolidáris gazdaság elméleti kérdései

  4. 1.1. A szolidáris és szociális gazdaságot életre hívó folyamatok 4

  5. Vállalkozások cél: minél nagyobb profit elérése eszköz: gépesítés, technológiai fejlesztés termelés kihelyezése a fejlődő világba minél kisebb közterhek hatékonyság megkövetelése következmény: a munkakészlet csökkenése + életkor kitolódása nők munkába állása Munkanélküliség tartóssága Közszféra helyzet: Újraelosztható források csökkenése következmény Munkahelyek csökkenése a közszférában Közszolgáltatások beszűkülése igények sokszínűsége, differenciálódása Kielégítetlen szükségletek A 80-as évek fejlett tőkés társadalmai + területi hátrányok TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉS

  6. Globális trendek – lokális problémák • Új kapitalizmus • Árutermelés csökkenése, kihelyezése • Munkanélküliség a fejlett országokban is • Szolgáltatások előretörése • Integrált hatalmi osztály – civil osztály • Az utóbbi számára a munkahely egyre kevésbé garantált – társadalmi lejtő • Alapértékek • Tudás, kreativitás • Környezet • Információ • Sokszínűség • Új demokrácia: • Civil társadalmak önállósodási törekvése • Állam visszaszorulása

  7. Foglalkoztatáspolitika közvetítés és képzés Nincs hova – új tevékenységek kellenek kettős gazdaság (bérmunka + társadalom számára hasznos egyéb tevékenység) Nincs miből segély helyett piaci tevékenység kell Fejlesztéspolitika Területi kiegyenlítés Nincs miből Új források bevonására van szükség Helyi fejlesztés Nincs kivel Széles partnerségre van szükség Megoldási lehetőségek Szolidáris gazdaság Civil szektor • Önállósulási törekvések

  8. Lehetséges új válaszok - a szolidáris gazdaság a „munkátlanság” kihívására a válasz • a gazdaság társadalomba való beágyazásával, • a profitért folytatott versenyre épülő gazdaságnak egy szolidárisabb gazdaságra való átállításával adható meg

  9. A gazdaság társadalomba való beágyazása - szubsztantív gazdaság modellje (Polányi) Polányi 1976 alapján szerkesztette Csoba Judit (Csoba 2007. 16.o)

  10. Szolidaritás a gazdaságban • a társadalom tagjai, a gazdaság szereplői által másokért / egymásért vállalt felelősség érvényesülése • jellemző megnyilvánulási területei: • adósságállományok kezelése • kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelem • etikus finanszírozás • szociális vállalkozások • nemek, ember fajták, etnikai és vallási csoportok közötti esélyegyenlőség • fiatalok érvényesülésének engedése • tudatos fogyasztás • a politika és a civilek közötti párbeszéd • a közösségek által birtokolt területek és erőforrások védelméhez, a saját piacok menedzseléséhez való jog

  11. 1.2. A szolidáris és szociális gazdaság, mint megoldási alternatíva

  12. MUNKA ÁRU TŐKE A szolidáris gazdaság logikája

  13. Szociális gazdaság • EU: • a kirekesztettség által veszélyeztetettek számára munkalehetőséget • Új tevékenységeket a szociális szektorban • Új igényeket elégít ki • Működése a tagság tevékenységén alapszik • Igényli az állampolgári részvételt • Növeli a szolidaritást Útkereszteződés, ahol találkozik a fejlesztési és a foglalkoztatási politika

  14. Szociális gazdaság • Helye: a piacgazdaság része • Gazdasági jelleg: non-profit • Cél: a másik két szektor által le nem fedett közösségi szükségletek kielégítése + foglalkoztatás + részvétel • Humánerőforrás: fizetett alkalmazottak + önkéntesek • Tőkeháttér: társadalmi tőke nagyobb súllyal • Előny: innovatívabb, rugalmasabb, kreatívabb mint a hagyományos szolgáltató szervezetek Szervezeti formái • közösségi vállalkozás • szociális vállalkozás Háztartás-gazdaság

  15. 1.3. Szolidáris megoldások a gazdaságban

  16. Szolidáris megoldások • Helyi termék • önellátás • tudatos vásárlás • Viszonossági cserék • Kaláka • Szívességi bank • Óra-kör • Helyi pénz • Mikro-hitel-körök • CSR A lényeg: pénztőke helyettesítésével (munkával, társadalmi tőke bevonásával) vagy nem profit szempontú átcsoportosításával a megélhetési lehetőségek bővítése

  17. 2. A szociális gazdaság a gyakorlatban

  18. 2.1. A szociális gazdaság tevékenységi területei

  19. A szociális gazdaság jellemző területei • Szociális és személyi szolgáltatások, • Településüzemeltetés és –gondozás, • Táj- és erdőgondozás, természetvédelem, • Kulturális, szabadidős, turisztikai és információs szolgáltatások, • Szociális kereskedelmi és közösségi közlekedési szolgáltatások, • Mezőgazdasági szövetkezetek és közösségi mezőgazdálkodás

  20. 1. Személyi szolgáltatások • otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek, • háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás, • gyermekfelügyelet, • tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése, • lakóházak őrzése, portaszolgálat, • vidéki vagy a város-központoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése, • főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása

  21. 2. Audiovizuális szolgáltatások, új információs • és kommunikációs technikák bevezetése 3. Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés 4. A környezet gondozása • elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése, • helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele (pl. mozgáskorlátozottak számára is), • céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és között.

  22. 5. Környezetvédelem • természetvédelmi területek gondozása, • szelektív hulladék-gyűjtés, újrahasznosítás, • csatornázás, csatornatisztítás, • minőségi standardok betartásának monitorozása, • energia-megtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.

  23. 2.2. A szociális gazdaság szervezetei – a társadalmi vállalkozások

  24. Társadalmi vállalkozások sajátos vonásai Társadalmi vállalkozás Gazdasági vállalkozás • Termék, szolgáltatás előállítása • Piaci függőség • Tőke és forgótőke igény • Gazdasági menedzsment Szociális intézmény • szociális érzékenység és felelősség • közfeladatok ellátása • erős önkormányzati kapcsolatok Közösségi szervezet • demokratikus működés: közösségi háttér • a tagok részt vesznek a döntéshozásban • önkéntesek

  25. A társadalmi vállalkozások partnerei • Gazdasági partnerek – gazdasági munkamegosztás, beszállítók, vevők, versenytársak • Szociális partnerek – közszféra, humán szolgáltatók, kliensek-fogyasztók, társszervezetek, támogatók • Közösségi partnerek – lakossági, közösségi beágyazódás, önkéntesek, ernyőszervezetek

  26. A társadalmi vállalkozások szervezeti formái • non-profit gazdasági szervezet • szövetkezet - szociális szövetkezet • kölcsönösségen alapuló szervezetek • alapítvány • egyesület

  27. 3. A szociális gazdaság támogatása az EU-ban

  28. 3.1. A szociális gazdaság helye az EU politikákban

  29. Beépülés az EU politikákba • 1997 – a Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcstalálkozó megadta a hivatalos elismerést a szociális gazdaságnak. • 2001-ben az Európai Bizottság elismerte, hogy a szociális gazdaság hozzájárul az Európai Unió olyan kulcsfontosságú politikai célkitűzéseihez, mint • a foglalkoztatás • a szociálpolitika, • a bővítés, • a regionális fejlesztés, • a közbeszerzés, • az alkalmazotti tulajdonlás • a munkaszervezés, • a fejlesztés támogatása. „A tagállamok támogatják a szociális gazdaság versenyképes fejlődésének és munkahelyteremtő képességének fokozására irányuló intézkedéseket, különösen azokat, amelyek olyan áruk termelését és szolgáltatások nyújtását biztosítják, amelyek a piac által még ki nem elégített igényekkel kapcsolatosak, és megvizsgálják az intézkedések bármely akadályát, azzal a céllal, hogy azokat csökkentsék.” Európai Unió Tanácsa

  30. Kapcsolódási pontok a szociális gazdaság és a foglalkoztatási irányelvek között

  31. SzociálpolitikaiNapirend (Nizza 2001) • kétévente a Szociális Célokat Szolgáló Nemzeti Akciótervet kell készíteni (National Action Plans on Social Inclusion -NAPincl) • a munkaerő-piaci részvétel fokozása; a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, • a szociális kirekesztődés veszélyének elkerülése, • a leginkább veszélyeztetettek segítése, • az érintettek mozgósítása.

  32. Az EU szociális gazdasági modellje • Az Európai Unió értelmezésében a szociális gazdaság szervezeteinek általános jellemzői, hogy: • helyi csoportokkal és egyénekkel dolgoznak gazdasági, szociális és a közérdekű célok megvalósulásáért; • olyan szükségletekre reagálnak, melyeket sem az állami, sem pedig a for-profit szektor nem elégít ki, illetve kielégítését közvetlenül nem finanszírozza; • nonprofit alapon szerveződnek; • saját, önálló menedzsmentjük van, melynek munkájába igyekeznek bevonni az alkalmazottakat, önkénteseket stb is. • Az Unió foglalkoztatási stratégiája szerint a szociális gazdaság keretében a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezésével 3 millió új munkahely hozható létre.

  33. CEP-CMAF – a Szövetkezetek, Kölcsönösen Segélyező Társaságok, Társulások és Alapítványok Európai Állandó Konferenciája • Tagok: • CCACE8 (Az Európai Szövetkezeti Egyesülések Koordinációs Bizottsága), amely 7 szektorális szövetkezeti szervezetet és 10 nemzeti koordináló szervezetet egyesít, • AIM (A Kölcsönösen Segélyező Társaságok Nemzetközi Egyesülése), • CEDAG (Az Önkéntes Szervezetek Európai Tanácsa), • EFC (Európai Alapítványi Központ).

  34. Szabályozás – egységes piac A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közleményt kísérő dokumentum Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás {COM(2007) 724 végleges} {SEC(2007) 1514} {SEC(2007) 1515} {SEC(2007) 1516} • A szolgáltatások gazdasági jellege nem a szolgáltatást nyújtó jogállásától (hogy például nonprofit szervezet-e) függ, hanem attól, hogy milyen módon nyújtják, szervezik meg és finanszírozzák az adott szolgáltatást.

  35. Szabályozás - támogatások COMMISSION REGULATION (EC) No 800/2008 of 6 August 2008 declaring certain categories of aid compatible with the common market in application of Articles 87 and 88 of the Treaty (General block exemption Regulation)

  36. 3.2. A legújabb törekvések

  37. EUROPEAN COMMIS SION 2011 COMMISSION STAFF WORKING PAPER Accompanying the Document Commmunication of the Commission Social Business Initiative Setting-up a favourable ecosystem to promote social businesses in the socialeconomy and innovation

  38. Social Business Initiative • állami támogatások • közbeszerzési szabályozás • adózás • kutatás • képzés • finanszírozás • szervezetfejlesztés

  39. Social Business Initiative • Rövidtávú akcióterv a társadalmi vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítésére • 3 témában 11 prioritás

  40. Finanszírozás megkönnyítése • Az etikus befektetési alapok eu-s szabályozási kereteinek megalkotása (2011 végére). • A mikrokredit fejlesztése, különösen a kapcsolódó jogi és intézményi keretek javítása • Egy 90-millió eurós pénzügyi eszköz létrehozása a könnyebb finanszírozás megteremtése érdekében • A társadalmi vállalkozások prioritásként való megjelenítése az ERDF és az ESF működésében

  41. A társadalmi vállalkozás láthatóvá tétele • A jó gyakorlatok beazonosítása a társadalmi vállalkozások egy teljes nyilvántartásának létrehozásával • A társadalmi vállalkozásokra Európában alkalmazott védjegyek és minősítések közösségi adatbázisának megalkotása • A nemzeti és regionális kormányzatok segítése a társadalmi vállalkozásokat támogató és finanszírozó intézkedések bevezetésében • Egy többnyelvű információs és tapasztalatcsere felület létrehozása a társadalmi vállalkozások, üzleti inkubátorok és klaszterek, valamint a társadalmi befektetők számára. Az EU programok láthatóságának növelése a társadalmi vállalkozások támogatása, számukra a finanszírozás megkönnyítése érdekében.

  42. A jogi környezet barátságosabbá tétele a társadalmi vállalkozások számára • Az Európai Szövetkezeti Társadalomként való jogi elismeréséhez kapcsolódva a szabályok egyszerűsítése; az Európai alapítványok számára jogi státusz megalkotó szabályozás továbbvitele. Egy kutatás lebonyolítása a kölcsönös társaságokról. • A közbeszerzési szerződések elnyerésében a minőség és a munkafeltételek nagyobb hangsúlyozása, különösen a szociális és egészségügyi szolgáltatásokban. • A szociális és helyi (több társadalmi vállalkozást is előnyökhöz juttató) szolgáltatások számára a köztámogatások megszerzését egyszerűsítő szabályozás.

  43. 3.3. A szociális gazdaság hazai fejlesztési feladatai

  44. Magyarországi helyzet (1) • Élesen elváló szociális/foglalkoztatási valamint terület- és gazdaságfejlesztési irány • A kereslet leszűkülése • Információs rendszer hibái • Anyagi szükségletek túlértékelése • Közfeladatok átadásának nehézkessége • Egyoldalúság • tevékenységek • menedzserek szaktudása • A támogatási rendszer gyengéi • a gazdaságtalan működés túlzott tolerálása, • a tartalékképzés lehetetlensége, • a marketing tevékenységek hiánya, • a tapasztalatcserére szánt idő és pénz megtakarítása • a munkahely helyett munkaalkalmat, többletjövedelmet.

  45. Magyarországi helyzet (2) 3. Gyenge szervezeti háttér: • az NGO-k száma sok, de … • a közszféra (állam és önkormányzatok) uralják az NGO-kat (kht?) • Jobb szociális, de gyenge piaci menedzsment • gyenge önkéntes munkavállalás • a társadalmi munka rosszízű öröksége • a potenciális önkéntesek egzisztenciális bizonytalansága, és leamortálódott társadalmi tőke • az önkéntes munkát végzőket és befogadókat egyaránt sújtó gazdasági szabályozás. • Ernyőszervezetek, jó példák hiánya

  46. Feladatok • Szervezetfejlesztés • A jogszabályi háttér alakítása • A szakemberháttér kiépítése • Az önkéntesek bevonása • A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése • Az információval való gazdálkodás képességének fejlesztése • A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése • Külső szakmai segítői háttér biztosítása • Külső szakmai segítők bevonása • Regionális módszertani központ és ötletbank kialakítása • Piaci háttér megteremtése • Minőségbiztosítás • Értékesítési hálózatok és közös marketing • Önkormányzatok feladatátadása • Finanszírozás • A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac. • Normatív támogatások közvetve • Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra • Speciális pénzintézet létrehozása

  47. Várható eredmények Output: • szociális és közösségi vállalkozások • végzett menedzserek • önkéntesek • regionális hálózat és módszertani központ Eredmény • foglalkoztatottak • a népesség életkörülményeire kiható szolgáltatások Hatás • Foglalkoztatottság javulása • Helyi szolgáltatások és termékek piaci részesedésének növekedése • a munkamorál, a bizalmi index javulása • a megnövekedett társadalmi tőke hasznosulása a gazdaság egészének fejlődésében.

  48. 48

More Related