1 / 35

Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi régióban

Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi régióban. Csehné dr. Papp Imola Ph.D. Szent István Egyetem, Gödöllő Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet. A vizsgálat előzményei.

urit
Download Presentation

Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi régióban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi régióban Csehné dr. Papp Imola Ph.D. Szent István Egyetem, Gödöllő Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet

  2. A vizsgálat előzményei • A munkavállalók térbeli mobilitása: általában a munkaerőnek, az egyik régióból egy másikba irányuló, bármilyen mozgása. Megvalósulhat ingázás és belföldi vándorlás formájában. • A kutatás célja: feltárni azokat a tényezőket, amelyek a munkaerő mozgását leginkább befolyásolják.

  3. Előző kutatások tapasztalatai Viszt, 2005; Hárs, 2004; Kulcsár, 2006 • a munkavállalási célú vándorlás (12%-kal) gyakoribb a férfiak, mint a nők körében, • legelterjedtebb a 16–24 éves korcsoportban (42%-kal valószínűbb, mint a 30–39 évesek között) és a korral fokozatosan csökken, • a régiók közötti munkavállalás sokkal nagyobb arányban jellemzi a magasan képzett személyeket, mint az alacsonyabb végzettségűeket,

  4. Előző kutatások tapasztalatai • a munkanélküliek újbóli elhelyezkedésük érdekében csak végső megoldásként választják a lakóhely-változtatást, • a vándorlás valószínűsége egyenesen arányos a háztartási jövedelmek szintjével, amennyiben jobban képesek fedezni a munkahely és lakhelyváltoztatással összefüggő, és rövidtávon jelentkező költségeket, • a vándorlási hajlandóság egyenesen arányos a munkába járással töltött idővel is, ami utalhat az egyének utazási idő-csökkentési törekvéseire.

  5. Közép-magyarországi régió

  6. Közép-magyarországi régió

  7. Váci kistérség

  8. A Közép-magyarországi régió kistérségei

  9. Váci kistérség

  10. Egy főre jutó GDP az EU 25 átlagában

  11. Kistérségek fejlettsége

  12. Vándorlási egyenleg

  13. A vizsgálat feltevése

  14. A munkanélküliségi ráta alakulása az egyes régiókban (2006)

  15. A munkanélküliségi ráta nagysága régiónként

  16. A munkanélküliségi ráta nagysága megyénként

  17. A munkanélküliségi ráta nagysága kistérségenként

  18. A vizsgálat jellemzői • A vizsgálati minta jellemzője: az álláskeresők munkaerő mobilitásának vizsgálata a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségén, 160 fő • A vizsgálati módszer: kérdőíves felmérés • A vizsgálat ideje: 2007. szeptember

  19. Feltevések • a munkaerő-piaci mobilitási hajlandóság erősen korfüggő, vélhetően az idősebbek alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint a fiatalabbak. • a magasabb iskolai végzettségű álláskeresők inkább mutatnak szándékot a mobilitásra, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

  20. Az elemzett mintát az alábbi jegyek jellemzik • A nemek szerinti megoszlás közel megegyezik. A megkérdezett 160 főből 86 fő (54 %) volt nő és 74 fő (46 %) volt férfi. • A mintából kimagaslik a 25-34 éves korosztály, amely 50 fő (31 %). A vizsgált mintában a megkérdezettek életkorát tekintve a 25 évnél fiatalabb (28 fő, azaz 18 %) illetve a 35-44 (34 fő, vagyis 21 %) és a 45-54 (28 fő, azaz 18 %) év közötti korosztály közel megegyező arányban fordult elő. Legkevesebben az 55 év felettiek közül kerültek ki, amely 20 fő (12 %). • A kérdőívet kitöltött álláskeresők, több mint háromnegyede (76%-a) városban él. A 160 főből, mindössze 38-an (24%) laknak községben. • A vizsgált mintában túlreprezentáltak (42 fő) a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A 160 fő közül a 8 osztályt mindenki elvégezte, ebből 30 főnek (19%) nincs ennél magasabb végzettsége. A csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma 40 fő (25 %). 68 fő (42 %) pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. 22 fő (14 %) szerzett felsőoktatási végzettséget.

  21. A vizsgálat eredményei

  22. A vizsgálat eredményei

  23. A vizsgálat eredményei

  24. A vizsgálat eredményei

  25. A vizsgálat eredményei

  26. A vizsgálat eredményei

  27. A vizsgálat eredményei

  28. Összefoglalás • Első hipotézisemben feltételezem, hogy a fiatalabbak magasabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint az idősebbek. Nem igazolódott be. • A vizsgálatból kiderült, hogy nincs alapvető összefüggés a kor és az ingázási hajlandóság között. • Második hipotézisem, miszerint a mobilitást nagymértékben befolyásolja a képzettségi szint, beigazolódott. • Iskolai végzettség szerinti csoportosításban, legnagyobb ingázási hajlandóságot az érettségizettek mutattak. • Nem állapítottam fel hipotézist az ingázási hajlandóság és a munkanélküliség hossza közötti kapcsolatra, de a vizsgálatból kiderül, hogy ez a két tényező igencsak összefügg. • Azok a munkanélküliek vállalták leginkább az ingázást, akik kevesebb mint 3 hónapja voltak munkanélküliek.

  29. Következtetések, javaslatok • A lakóhelyhez és lakókörnyezethez való erős kötődés miatt a munkavállalási célú utazások erőteljes támogatása hasznos eszköz lehet azok számára, akiknek életbevágóan fontos a mielőbbi elhelyezkedés. • A távolabbi munkaerőpiacokról nehezen eljutó információk mellett sok esetben a tömegközlekedési lehetőségek színvonala vagy hiánya akadályozhatja a gyors munkába állást, ami felhívja a figyelmet a tömegközlekedés gyorsabb és rugalmasabb változtatásának igényére. • A munkahelyek nem minden esetben jönnek létre a munkanélküliségi helyzetben megkívánt ideális állapotban és helyen, ezért a nagytérségi szintű, súlyos mértékű és tartós munkanélküliségi helyzet megoldására valószínűleg nem jelent egyedüli megoldást az ingázás elősegítése sem.

  30. Felhasznált irodalom • Csehné Papp Imola: Regionális és foglalkoztatási különbségek a rendszerváltástól napjainkig, IV. Európai Kihívások nemzetközi tudományos konferencia, Szegedi Tudományegyetem, 2007. okt. 12. • Cseres-Gergely Zsombor: Elméleti megfontolások a munkavállalók területi mozgásának okaival és eredményeivel kapcsolatban, Munkaerőpiaci Tükör, MTA KTI, 2002 • Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságai, MTA, KTI, műhelytanulmányok, 2004 • Kulcsár Gábor: A munkaerő területi mobilitását akadályozó tényezők, Esély, 2006/3 • Viszt Erzsébet: A munkaerő-mobilitás alakulása és hatásai a magyar munkaerőpiacra az EU-csatlakozás után, Munkaügyi Szemle, 2005/3

  31. További információ Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet Csehné Dr. Papp Imola Ph.D. egyetemi docens 2100 Gödöllõ, Páter Károly u.1.(36-28)522-000/2049 E-mail:papp.imolagtk.szie.hu

  32. Köszönöm a figyelmet !

More Related