Racionális energiafelhasználás szükségessége

1. Energiatermelő szektor kb. 50 %-ban járul hozzá a globális CO2, CO, NOx, CH4 kibocsátáshoz 2050-re megduplázódhat a jelenlegi CO2 emisszió, ami együtt jár a globális felmelegedéssel, aminek a következménye a jégtakarók felolvadása, ami által további CO2 kerül a légkörbe (öngerjesztő folyamat) Elsősorban az energiafelhasználás ésszerűségét és hatékonyságát kell növelni, mert a meg nem termelt energia az, ami semmilyen módon sem károsítja a környezetet a fogyasztói igénycsökkentés 1/6-1/10-ed annyiba kerül, mint a forrásfejlesztés mert folyamatosan növekednek az energiaárak Racionális energiafelhasználás szükségessége

2. Legköltségesebb energiahordozó a villamos energia, ezért célszerű annak termelési/elosztási/felhasználási rendszerében megtakarítási lehetőségek után kutatni Veszteségforrások: veszteségek a hőciklusban (50-80 %) veszteségek a villamos hálózaton és az átalakításban (5-20 %) veszteségek a villamos berendezésekben (5-20 %) Hasznos energia 10-30 % Pl. egy szivattyús hajtás esetében minden megtakarított 1 kW veszteség 6 kW fűtőanyagot takarít meg Veszteségek és energiamegtakarítási lehetőségek az elektromos rendszerben

3. Legjelentősebb energiafogyasztók a villamos hajtások (teljes energia 40-60 %-a) Legnagyobb darabszámban a 0,8-4 kW-os gépek találhatók meg Legnagyobb fogyasztások pedig a 4-100 kW-os gépek Nagyteljesítményű motorok hatásfoka egyrészt jó, másrészt inkább áttekercselik őket, minthogy kicseréljék Kis- és közepes teljesítményű, folyamatos üzemű motorok esetében lehet a legtöbb energiát megtakarítani Villamos hajtások

4. Csökkenti az üzemviteli költségeket Elősegíti az üzem korszerűsítését Feltárja a kapacitás-kihasználás és a szervezettség hiányosságait Elősegíti az üzemviteli hibák feltárását és megszüntetését Információt ad a technológiai rendszerek működéséről Hozzájárul a környezetszennyezés csökkentéséhez Műszaki, gazdasági, szervezeti komplex munka Veszteségfeltáró munka

5. Egyszerű tevékenységek esetén indokolt (iskolák üzletek) Tevékenységhez kapcsolódó energiafelhasználás meghatározása (számla, energetikai adatlapok alapján) Energiafelhasználó és átalakító berendezések állagának felmérése (korszerűség, karbantartási igény) Veszteségfajták, és helyek meghatározása (műszeres mérés, számítás alapján) Intézkedési terv kidolgozása a veszteségek megszüntetésére (műszaki megoldások, költségek) Jelentés elkészítése és átadása Egyszerűsített veszteségfeltárás menete

6. Összetett tevékenységek esetén indokolt (üzemek) Átfogó program készítése a veszteségfeltárás lebonyolítására helyi adottságok felmérése technológiai folyamatok és berendezések felmérése energetikai és segédberendezések felmérése Veszteségfeltárás elvégzése gyártási főfolyamat típusának meghatározása (műhelyrendszerű, kissorozatú, tömeggyártás) főfolyamat energiafelhasználásának meghatározása (összevont, részegységenkénti, termelési ciklusonkénti) segédüzemi folyamatok, rendszerek meghatározása (pl.: vízmű, raktár) Elemző veszteségfeltárás menete I.

7. Veszteségfeltárás elvégzése (folytatás) segédüzem energiafelhasználásának meghatározása (almérőnkénti felosztás) energiaszükséglet elemzése (elméleti energiaszükséglet meghatározása, tényleges energiafelhasználás kimutatása, veszteségek kimutatása, külső tényezők értékelése) energetikai paraméterek mérése (fő- és almérők kellő száma és elhelyezése, adatok megfelelő regisztrálása) Intézkedési terv készítése határidők, költségek, várható eredmények kimutatása Energiaracionalizálási javaslat kidolgozása ha van rá lehetőség Jelentés elkészítése és átadása Elemző veszteségfeltárás menete II.

8. Dolgozók magatartásának befolyásolása az energiatudatos munkavégzés érdekében Vállalatvezetés által elrendelendő szervezeti, üzemviteli intézkedések Berendezések felújítására, cseréjére, új technológiák bevezetésére irányuló intézkedések Veszteségek megszüntetésére irányuló intézkedések

9. Teljeskörű az energiaveszteség-feltárás • Ha kiterjed • gyártási folyamatokra és rendszerekre • segédüzemi folyamatokra és rendszerekre • épületekre, csarnokokra • energiatermelő és felhasználó berendezések vizsgálatára

10. Ha magában foglalja: a hőenergia termelés és felhasználás, a fűtés, fűtésszabályozás, a szellőzés, a hőszigetelés, hűtés, a hulladékhő hasznosítás, a villamos hálózat, a villamos teljesítmény gazdálkodás, a meddőenergia gazdálkodás, a sűrített levegő gazdálkodás, a világítás, a munkagép diagnosztika, vizsgálatát. Teljeskörű az energiaveszteség-feltárás

11. Nem kielégítő hőszigetelés A fűtési rendszer korszerűtlensége Fűtési szabályozók hiánya Termelési folyamat szakaszossága A kondenzátum eleresztése Villamos és fűtési hálózati veszteségek Léghálózati veszteségek Hulladékhő hasznosítás hiánya Korszerűtlen világítás Elhasználódott kompresszorok Mérőműszerek hiánya Hőtermelő berendezések rossz hatásfoka Túlfűtés, túlhűtés Hibás kondenzedények Karbantartás hiánya Elavult gyártási folyamat Energiaveszteségeket előidéző okok

12. Energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei • A leghatékonyabb megoldást kell mindig választani (legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb eredményt nyújtja) • Hőszigetelés javítása • Fűtési hálózat korszerűsítése (szabályozók, melegvizes fűtés) • Infrasugárzók alkalmazása • Fűtendő légtér csökkentése • Termelés folytonosságának biztosítása • Hulladékhő hasznosítás • Korszerű világítástechnikai berendezések • Almérők beépítése • Hulladékok hasznosítása

13. Fűtési energiagazdálkodás • A legjelentősebb energiafelhasználás a fűtési igények kielégítése • Magyarországon kb. fél évig kell különböző mértékben fűteni • Felhasznált energiahordozók lehetnek: • természetes energiahordozók (szén, fa, földgáz) • átalakított energiahordozók (brikett, koksz, tüzelőolaj, villamos energia) • Energiahordozók kiválasztási szempontjai: • energiahordozók rendelkezésre állása • fűtés hőigénye • fűtés kezeléséhez szükséges berendezések, személyzet rendelkezésre állása • gazdaságossági kérdések

14. Fűtési energiagazdálkodás • Gazdasági szempontú tüzelőanyag választás • jó hatásfokkal, kényelmesen és jól automatizálható formában alkalmazható tüzelőanyagok (pl.: földgáz, tüzelőolaj) egységnyi mennyiségre vetített ára magas • rossz hatásfokkal értékesíthető tüzelőanyagok (pl.: szén) egységnyi mennyiségre vetített ára alacsony • tüzelő- és fűtőolaj, valamint szén alkalmazása esetén tárolótér igénnyel is számolni kell