A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban

1. A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban Dr. Kaiser Tamás Egyetemi docens, Pannon Egyetem 2009. május 22.

2. Három megfontolandó kérdés • A többszintű kormányzás (multi-level governance, MLG) értelmezési keretei: elmélet, megközelítés, vagy az „intézményi barkácsolás” fedőneve? • Az MLG aktualitása:újabb reformévad előtt? • Az MLG horizontális dimenziója: „közpolitikai vállalkozók” határon innen és túl

3. Az MLG helye az európai tanulmányokban • Alapproblémák: • 1990-as évek elejére: az EU mint sui generis politikai rendszer („európai belpolitika”) • Az 1990-es évektől: az EU gyakorlati működése („európaizáció”) • A régiók szerepének felértékelődése (szubnacionális mobilizáció) • Hálózatos, önkéntes szabályozó eszközökön alapuló kormányzás (new mode of governance, policy network, OMC) • MLG: a folyamatok és megközelítések („governance turn” és „normative turn”) szintézise • MLG és NMG: egyazon jelenség két oldala: a kormányzás változó formái az EU-ban: többszintű és policentrikus kormányzás

4. A szubnacionális mobilizáció • Az első hullám: Maastrichttól Nizzáig • Csatornák a „hazai” belpolitikában („intra-state channel”) • Szintek közötti régi és új intézményes koordináció • Alkotmányos változások-de mi történt az unitárius országokkal és a tagjelöltekkel? • Új lehetőségek az „európai” belpolitikában („extra-state channel”) • Részvételi lehetőség a Tanács döntéshozatalában (203.cikk) • Régiók Bizottsága, RIO-k, transznacionális hálózatok • A második hullám: 2001-től napjainkig • Az EU-hoz való viszony megváltozása (a „Sinatra-effektus”)

5. Az MLG és a demokrácia • Alapprobléma: demokrácia vs. hatékonyság, avagy a „fausti ajánlat” • A demokrácia mely elemei alkalmazhatók a nemzetállami kereteken kívül? • Helyettesíthetők-e tradícionális legitimáció eszközei és intézményei? • MLG: a kooperatív kapcsolatok (tanácskozás, alku, kompromisszumkeresés) hatalmi elemei hogyan válnak ellenőrizhetővé? • Előtérben az elszámoltathatóság (accountability) új formái („normative turn”) • Horizontális, társadalmi, professzionális szervezeti formák • Feladvány: lehet-e az EU-t demokratikusan működtetni anélkül, hogy állammá alakuljon?

6. Az MLG típusai (Hooghe-Marks,2004)

7. Erős vs. gyenge MLG

8. Az MLG aktualitása: újabb reformévad előtt? • Párhuzamosok, ha találkoznak: Lipcsétől és a Negyedik Kohéziós Jelentéstől a Zöld Könyvön át a Barca Jelentésig • Kiindulópont: az európai területfejlesztés (spatial planning) → nem közös politika • „Kívülről” „befelé” haladó folyamat: informális miniszteri találkozók → COR/COTER, EP/CRD • Fókuszban a csoportos elnökségek • Első Akcióprogram (2007. nov. Ponta Delgada) • Marseille (2008. nov. 26.), Marianske Lazne (2009. április 23-24. : három alapvető napirendi pont • Az MLG megkerülhetetlen eleme a vitáknak!!

9. Mit tudunk meg a vitákból? • Háttér: a Lisszaboni Szerződés • Területi kohézió, szubszidiaritás • Hívószavak: • Területi tőke • Stratégiai és flexibilis területi együttműködés , új típusú partnerségek (területi kormányzás) • Területi sokszínűség figyelembe vétele a közpolitikák végrehajtásában • Jobb koordináció, integrált megközelítés • A megfelelő területi szint kiválasztása (NUTS III, városok) • Transznacionális regionalizmus („territorial positioning”)

10. COR: Fehér Könyv az MLG-ről • Kiindulópont: a helyi és regionális szereplők helyzetének paradoxonai • Eurobarométer (2009. február), „lisszaboni paradoxon” • Cél: rugalmas „cselekvési tervrajz” révén részvétel és a hatékonyság erősítése • Partnerség erősítése: nagyobb felelősségvállalás, jobb koordináció a különböző szereplők részéről • A partnerség-alapú kormányzás az intézmény-alapú kormányzás (→a „közösségi módszer”) kiegészítője • A részvételi elemek növelése • Intézményi képviselet, területi párbeszéd • Hálózatok, Web 2.0, YouTube/EUTube

11. Közpolitikai vállalkozók az MLG rendszerében • Az eurorégiók erőforrásai (Perkmann, 2007): • Szervezeti autonómia • Diverzifikált anyagi források • Változatos, „day to day” tevékenységformák • Európai Területi Csoportosulás (EGTC) • Jogi személy, széles körű tagság, sokrétű tevékenység • Kérdés: a jogi és politikai lehetőségek kihasználásának mértéke • Ideális eset: erősen integrált eurorégió: egységes jogi struktúra, közös munkaszervezet, saját források, közös bankszámla

12. Az EMS-Dollart Eurorégió szervezeti felépítése

13. Legújabb kori kalandozások: magyar érdekek az EU-ban • Kiindulópont: az EU információközvetítési és érdekérvényesítési csatornáinak megismerése és megtanulása • Politikai kultúra-, hálózat-, pozíció- és hídépítés • A „kettős párhuzamosság” gyakorlata: a • nemzeti út és a • brüsszeli stratégia egymás mellett élése • Forrás-orientált és identitás-orientált törekvések • Sikeres stratégia: változó koalíciók, a „támogatások cseréje”

15. Következtetések • Az MLG az EU alapvető politikai céljait szolgálja, a jó európai kormányzás része • DE: nem alkalmazható valamennyi közpolitikára, és az egyes esetekben sem homogén • Nem jogi eszköz, hanem politikai cselekvési tervrajz • A magyar elnökségi felkészülés megkerülhetetlen eleme, ami összefonódik (?) a hazai intézményrendszer reformjával • Az erőteljes, többszintű brüsszeli jelenlét nélkülözhetetlen eleme a magyar érdekek hatékony megfogalmazásának és érvényesítésének