1 / 9

Püspökladány

Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés. Püspökladány. Fekvése. Általános adatok

tuwa
Download Presentation

Püspökladány

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés Püspökladány

  2. Fekvése Általános adatok Püspökladány 3 nagy tájegység a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján jött létre. A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán Debrecentől 45- km-re fekszik. Lakosainak száma 16.813 fő (2001-es népszámlálás), a népsűrűség 85,79 fő/km2, területe 186,95 km2. A település rangja város. Forrás: http://www.e-tarsulas.hu/telportal/(cprh3yzwh1t3gt45spjcpzj4)/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/koszonto.ascx&tel_id=1290 http://www.puspokladany.hu/index1.html

  3. Megközelíthető • A város vasúton vagy közúton az ország bármelyik pontjából könnyen megközelíthető. • A várostól Budapest 180 km-re, Debrecen 45 km-re, az ukrán határ 180 km-re, a román határ pedig 60 km-re található. • Püspökladányból a buszjárat segítségével a térség minden települése elérhető. • Vasúti közlekedésItt halad át a Budapest-Záhony, a Budapest-Nagyvárad és a Püspökladány-Békéscsaba vasútvonal, így Budapestről indulva a Keleti és Nyugati Pályaudvarról is indulhatunk. • Közúti közlekedésPüspökladányon keresztül halad át a 4-es és a 42-es számú főközlekedési út. Forrás:: http://www.e-tarsulas.hu/telportal/(cprh3yzwh1t3gt45spjcpzj4)/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/koszonto.ascx&tel_id=1290

  4. Történet • Püspökladány már lakott hely volt időszámításunk előtt. Erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan. Ez feltehetően a X-XI. századra tehető. Az első írásos emlék a városról a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját. • A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban levő úgynevezett Rákóczi-harang. • A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betelepülésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt. Ám ismét elpusztult, és csak az 1660-as évek elején népesült be újra.

  5. Történet • A XVII. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. A város fejlődésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét, ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy-Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. Szintén a XIX. század második felében következett be a közlekedés jelentős fejlesztése. A városon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58), és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. Mindezek ellenére a település agrárjellegű maradt. • A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a város azonban nem szenvedett anyagi kárt. A termelőszövetkezetek az 1960-as évek végére megerősödtek, szerényebb mértékben az ipar is fejlődött. Kiépült a városi típusú intézményrendszer. • A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-jén várossá nyilvánították.

  6. A város nevének eredete • A város nevének eredetét homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja. (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai név használata ezen időponttól él.

  7. Nevezetességek Karacs Ferenc Múzeum, mely 1959-ben iskolamúzeumként indult. Karacs ferenc térkép és rézmetsző illusztrátorról nevezték el. Évente 4-5 alkalommal tartanak időszaki kiállítást, az állandó kiállításon a bihari Nagy-Sárrét története tekinthető meg. A múzeum fotóarchívummal és könyvtárral is rendelkezik. Római katolikus templom, melyet a Szent Imre szobrával díszített park vesz körül és előtte a II. világháború áldozatainak emlékműve áll. Református templom, ami a város jelképévé vált műemlék jellegű épület.

  8. Kikapcsolódás, szórakozás Szoborpark, melyből a városban kettő is található. Itt hazai alkotók mellett külföldi művészek alkotásai is megtalálhatók. Püspökladányi Gyógyfürdő, amely négy évtizede közkedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára. 1987-ben a termálvizet gyógyvízzé minősítették.

  9. Térképe

More Related