1 / 18

6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása

6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása. Készítette: Fekete Andrea. PSZÁF ajánlások. A legfőbb ellenőrző szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ajánlásokat tesz közzé, melyek célja:

trygg
Download Presentation

6. előadás A magyar biztosítási piac szabályozása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 6. előadásA magyar biztosítási piac szabályozása Készítette: Fekete Andrea

  2. PSZÁF ajánlások • A legfőbb ellenőrző szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). • Ajánlásokat tesz közzé, melyek célja: • A helyszíni ellenőrzés, az engedélyezés vagy az intézkedések során különös gondossággal vizsgált területeket, azokra vonatkozó elvárásokat, és a vizsgálat szempontrendszerét! • Nyilvánosan, mindenki által elérhető módon tegye közzé álláspontját, véleményét az egyes kérdésekben. • Tegye lehetővé, hogy a felügyelt intézmények működése során tapasztalt pozitív módszerekről, eljárásokról a szektor többi tagja is tudomást szerezzen, javítva ezzel annak hatékonyságát. • Adjon módszertani útmutatókat, melyek egységesebbé és összehasonlíthatóbbá teszik a pénzügyi szervezetek gyakorlatát.

  3. Szolvencia I-II projektek

  4. Mi is a szolvencia? • Fizetőképesség, • vagyis az a képesség, hogy adott szervezet, társaság • eleget tud-e tenni adott időpontban fennálló • fizetési kötelezettségeinek.

  5. Szolvencia I. projekt 1. • 70-es évek: a biztosítótársaságok tőkekövetelményeinek első szabályzása az Európai Unióban. • Hatályba lépésüket követő két évtized változásai a tőkekövetelmények felülvizsgálatát és aktualizálását eredményezték. • E munkafolyamat a Szolvencia I. projekt

  6. Szolvencia I. projekt 2. • A finomítások, szigorítások megvalósítása nem érintette szolvenciarendszer lényegét. • E folyamat eredménye a 12/2002 és a 13/2002 irányelv. • A módosítások 2004-ben léptek hatályba. • Magyarországon már a Bit. 2004. május 1-jén hatályba léptetett módosítása is tartalmazta.

  7. Fő célja… • …a biztosítottak védelmének javítása a szolvencia-követelmények szigorításán keresztül. • Így mind a minimális biztonsági tőke, mind a minimális szavatolótőke-szükséglet meghatá-rozása is jelentősen módosul, • de kisebb mértékben a szavatolótőke számítása is eltér majd a korábbiaktól.

  8. Ugyanakkor… • … két átmeneti rendelkezés is életbe lépett: • a minimális szavatolótőke-szükséglet elérésére 3, • a minimális biztonsági tőke elérésére öt évük lesz a biztosítóknak, • vagyis a hatás időben megoszlik.

  9. Modell • 2003: a 2002. december 31-i adatok alapján a PSZÁF modellezte az új szabályok szerinti tőkeszükséglet hatását a biztosítási szektorra. • Az egész szektor feltöltöttsége az aktuálisan érvényes 174%-ról 140%-ra esne vissza, míg drámai következményekkel kellene számolniuk a biztosítási egyesületeknek, azaz a 136%-ról 67%-ra csökkenne a feltöltöttségük. • A biztosítási szektor teljes tőkeszükséglete több mint 17 milliárd forinttal emelkedne.

  10. Okok • A növekedés döntő részét az okozza, hogy a Bit. 1996-os elfogadása óta nem módosultak az abban megállapított biztonsági tőkére vonatkozó összegek. • Infláció következtében fokozatos az értékvesztés. • Másik probléma, hogy a magyar biztosítók többsége európai összehasonlításban kicsinek számít.

  11. Szolvencia II. projekt 1. • A Szolvencia II. rendszer a biztosítók eszközeire és forrásaira vonatkozó prudenciális értékelési standardokat. • Illetve a felügyeleti adatszolgáltatásra és a közzétételre vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni. • Középpontjában az egyes intézmények szintjén érvényes tőkekövetelmény és felügyeleti ellenőrzés áll. • De számításba kell venni a jelenlegi jogszabályokra való kihatásokatis. • Az előzetesen végzett felmérések alapján egy 3 pilléres rendszert dolgoztak ki.

  12. * A Basel II három pilléren nyugvó struktúráját alkalmazza a biztosítási szektorra. • * Az új szolvencia rendszer foglalkozik a kockázatok mennyiségi és minőségi tényezőivel is. • * Az új rendszer célja, hogy kockázati helyzetük mérésére és jobb kezelésére ösztönözze a biztosítótársaságokat.

  13. I. pillér:Mennyiségi követelmények • A tartalékolásra, eszközökre és szavatoló tőkére megfogalmazott minimumkövetelmények. • Különleges szempontokat is figyelembe vesznek a mennyiségi és minőségi felügyelet közötti kölcsönhatás, illetve a közzététel szerepét illetően.

  14. II. pillér:Felügyeleti tevékenységek • Az új szolvenciarendszernek meg kell adnia a felügyeleti szerveknek azon eszközöket és hatásköröket, amelyek az intézmények „teljes szolvenciájának” előretekintő és kockázatalapú értékeléséhez szükségesek. • A szolvenciarendszert úgy kell kialakítani, hogy a felügyelt intézményeket a kockázataik felmérésére és megfelelő kezelésére ösztönözze (közös uniós elvek) • Alapvető követelmény, hogy a piac valamennyi szereplője számára átláthatóak, egyértelműek és következetesek legyenek a felügyelet magatartásának mozgatórugói, a felállított kritériumok és az értékeléskor alkalmazott módszerek.

  15. III. pillér:Felügyeleti jelentéstétel és közzététel • A piaci erők működésének elősegítése azáltal, hogy a lehető legteljesebb információ nyilvánosságra hozatalával a biztosítók tevékenységének átláthatóságát növeljék. • A projekt időben is három szakaszra oszlik: • 2005. február, • 2005.július, • 2005. november.

  16. Tájékoztató a Szolvencia II. folyamatról, 2005. február 23-i biztosítói konzultációs nap (www.pszaf.hu) • A Szolvencia II. projekt két szakaszra oszlik. • Az első szakasz feladata a rendszer általános kereteinek és fő elemeinek a meghatározása. • A második szakasz feladata az első fázisban meghatározott elemek, az azonosított kockázatok kezelési részleteinek tisztázása. • Az első szakasz lezárása megtörtént. • A rendszer általános keretei: • A biztosítási szabályalkotás területére is kiterjesztett ún. Lámfalussy rendszer alapján jöhetett létre, melynek 3 szintje van.

  17. Kritikus kérdések • A kisbiztosítók szabályozása talán a legkritikusabb kérdés, • hiszen az egységes szabályozás nem tűr elkülönült tőke- és egyéb működési feltételeket, • viszont a biztosító nagysága, piacon betöltött szerepe erőteljesen befolyásolhatja a betartandó szabályokat.

  18. Ezen szabályok mellett számos, a befektetési területet érintő új szabály van születőben, • pl. várhatóan követelményként fog megjelenni a befektetési politika • és az ALM politika elfogadása, legalább évente. • Tovább kívánják finomítani a koncentrációs szabályokat.

More Related