A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK

1. A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK PÓLA PÉTER tudományos munkatárs MTA RKK DTI

2. BEVEZETÉS • Nyugat-európai példák, magyar kamaratörténeti dokumentumok és esettanulmányok alapján általában igazolható: a modern piacgazdaságoknak szüksége van kamarákra, a gazdasági kamarák a gazdaságfejlesztésben meghatározó szerepet játszhatnak (lokális/regionális/nemzetgazdasági/európai) • Megfelelően működnek-e a kamarák Magyarországon, adottak-e egyáltalán az eredményes működés feltételei? Póla Péter 2007

3. MAGÁNJOGI(angolszász v. plurális modell) Egyesület, lobby szervezet Közfeladatok nincsenek Önkéntes tagság Elsősorban érdekképviselet Korlátozott taglétszám Korlátozott befolyásolási képesség Erős versenyhelyzet Szabályozatlan területi lefedettség KÖZJOGI(kontinentális v. korporatív modell) Köztestület Közfeladatok Automatikus tagság Hatékony érdekkiegyenlítés Törvény által biztosított jogok Szabályozott területi lefedettség KAMARAI MODELLEK Póla Péter 2007

4. A KÖZJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés Póla Péter 2007

5. A MAGÁNJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés Póla Péter 2007

6. KAMARAI MODELLEK EURÓPÁBAN Forrás: Saját információgyűjtás alapján a térképet Fonyódi Valéria szerkesztette Póla Péter 2007

7. ÉRVEK A KÖTELEZŐ TAGSÁG MELLETT • Az egész, nem pusztán egy rész érdekeit hordozzák  a kamara érdekképviseleti tevékenysége nem rendelődhet alá ágazati, csoport- vagy egyedi érdekeknek. • Független, átfogó és pártatlan véleménynyilvánítás, érdekkiegyenlítő álláspont képviselete. • Nem lehet egyedi érdekre hivatkozva kilépéssel tiltakozni. • A potyautas jelenség nagyrészt kiküszöbölhető. • Érdekképviseleti funkció és befolyás tekintetében nem mindegy, hogy mekkora az a tagság, akit képvisel. • Kötelező tagdíj: elégséges pénzügyi eszközök  gazdaságfejlesztő, -szervező és gazdasági szolgáltató funkció  nem kerül függőségbe sem a költségvetéstől, sem tagjaik egyes csoportjaitól. Póla Péter 2007

8. 4 HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A globalizáció (és a lokalizáció) megerősítette a területi gazdaságfejlesztési és –szervezési funkciót. A helyi gazdaságfejlesztési stratégia elemei: • infrastruktúra-fejlesztés • képzett munkaerőbázis kialakítása, • intézményi környezet • szolgáltatás-barát környezet kialakítása, • Innovatív együttműködések, partnerség építés Póla Péter 2007

9. A KAMARAI FUNKCIÓK ÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KAPCSOLATA KAMARAI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK érdekképviselet lobby információ (szak)tanácsadás kereskedelem- fejlesztés piacszervezés képzés közösségépítés GAZDASÁGFEJLESZTÉS • együttműködések ösztönzése; partnerség építés; klaszterépítés; beszállítói programok szervezése; • közreműködés vállalkozások számára nélkülözhetetlen infrastruktúra elemek kiépítésében és működtetésében; • helyi gazdaságfejlesztési programok kialakítása és menedzselése; • aktív részvétel a fejlesztési tanácsok munkájában; • hely-kompatibilis iparágak, vállalkozások beazonosítása és vonzása; • interregionális együttműködések szervezése és ezekben való részvétel Póla Péter 2007

10. 4 ÉRDEMI KAMARAI AKTIVITÁSOK • A nagy autonómiák együttműködésének ösztönzése, helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása, kapcsolatépítés, partnerség szervezés: beszállítói programok, regionális klaszterek. • Hálózatosodáserősítése (hazai, nemzetközi). • Közösségképző funkció erősítése: a helyi vállalkozások minél nagyobb arányának bekapcsolása a helyi üzleti közösségbe, az információáramlásba. • Az információk rendszerezése, feldolgozása, strukturált és jól használható módon a vállalkozások számára bocsátása. • Vállalkozói érdekek, igények közvetítése, megjelenítése. • Speciális szolgáltatások a tagság körében felmért igényekre alapozva. • Lobbizás a kamara által képviselt térség gazdaságának fejlesztése érdekében. Póla Péter 2007

11. REGIONÁLIS KAMARÁK MAGYARORSZÁGON? • A rendszer egyenletes teljesítményét a regionális kamarák kialakítása biztosíthatja, elérve egyben a nemzetközileg értékelhető kritikus tömeget a képviselt gazdasági háttér esetében. • A területi versenyképesség erősítéséhez a partnerek közreműködésével intenzív térségi gazdaságszervező munka szükséges, ennek ésszerűen kialakítható háttere a régiók szintjén teremthető meg. • terület- és gazdaságfejlesztés, szakképzés • megfontolható a regionális szint alatt a megyei kamarák helyett városkörnyéki kamarák rendszerének kialakítása is. Póla Péter 2007

12. 1 KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1850) Forrás: A magyar kamarai intézményrendszer és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története. BKIK, 1927. Póla Péter 2007

13. 1 KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1892) Forrás: Bánky Zs. – Kogutowicz K. (1921) alapján saját szerkesztés Póla Péter 2007

14. 1 KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1986) Forrás: saját szerkesztés Póla Péter 2007

15. AZ IPARKAMARÁK TAGLÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN Forrás: saját adatgyűjtés alapján szerkesztette: Fonyódi Valéria Póla Péter 2007

16. A MAGYAR KAMARÁK MEGERŐSÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI • érdemi, minőségi szolgáltatások nyújtására képes, kreatív, kezdeményező,magas szakmai színvonalú apparátus (szakmai fejlődés, tökéletesedés a kamarai tevékenységek széles portfolióján) • támogató politikai környezet • vállalkozói támogatottság Póla Péter 2007