Paradox preferenciák

1. Paradox preferenciák Döntésmenedzsment Toyota -módszer Kollár József, PhD

2. Kétértelmű preferenciák • A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz. • Gyakran a döntések módosítják azokat a preferenciákat, amelyek a preferenciákat módosító döntésekhez vezetnek.

3. Preferenciaváltó döntések • A döntéshozók olykor a döntéseik révén akarják megváltoztatni preferenciáikat. A döntés célja jövőbeli preferenciaváltozás. • „Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező vágyaik vonzzák őket”. • Operába megy, hogy megszeresse, ne legyen bunkó.

4. Paradox preferenciák • A döntéshozóknak vannak olyan preferenciáik (vágyaik), amelyek minél inkább beteljesülnek, annál nagyobb szorongást okoznak. Ezeknek a szorongást okozó inkonzisztenciáknak a meghaladásra alkalmas módszert kínál az ontológiai coaching.

5. Miért nem mcdonaldizálható a döntésmenedzselés? • A szervezeti döntések egésze, • egyebek mellett, azért nem mcdonaldizálható, mert a döntéshozóknak vannak olyan rejtett vágyai, amelyekről nem szeretnének tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagukról kialakított képet. • A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.

6. Holonizált freudizmus • A személy-holonon belül két szub-holon • Aszub-holon: ha álmában beteljesül nyíltan a vágya, akkor örömet érez (jutalom). • Bszub-holon: Aholon beteljesült vágya szorongást generál Bszub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol. • A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre.

7. Freud, Horney • „A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés, természetesen nem egy megengedett, hanem egy elvetett vágyé”. • „A neurotikus hatalmi törekvés védelmet nyújt annak a veszélye ellen, hogy az ember jelentéktelennek érezze magát.”

8. Freudi mese arról, hogy csak két rendszer feltételezése révén magyarázható ez a paradox szituáció • Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér. • Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől.

9. A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm. • Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.

10. Harmadik kívánság: a feleség- és férj-holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász. • Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.

11. A döntés valódi jutalma • A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.

12. A személy holon szintjén: beteljesült vágy • Aszubszemély-holon: • Bemenet: vágyik valamire • Művelet: terv és cselekvés • Kimenet: beteljesült vágy, öröm • Bszubszemély-holon: • Bemenet: arra vágyik, amire A • Művelet: kooperatív terv és cselekvés A-val • Kimenet: beteljesült vágy, öröm

13. Mcdonaldizáció • Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció.

14. A személy-holon szintjén paradox vágy • Aszubszemély-holon: • bemenet: vágyik valamire • művelet: terv és cselekvés • kimenet: beteljesült vágy, öröm • B szubszemély-holon: • Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong • Művelet: terv és cselekvés A megbüntetésére • Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy A szorong

15. „A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés” • A fenti modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyeről az álmodó nem akar tudni.

16. Álommunka • Bemenet: nyílt vágy, amely a személy szintjén bűntudatot generál. • Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés • Kimenet: álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás. • A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.

17. A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.

18. Ontológia coaching módszere • Nem álomfejtés, hanem? • A coachee beszámolója során a hallgatólagos tudása (tacitknowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát.

19. „Polányi-stratégia I.” • Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése • I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret. • a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás. • B. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.

20. „Polányi-stratégia II.” • I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”. • Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: • A személy hallgatólagos tudása (testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.

21. A személy-holon • Aszubszemély-holon mint következető berendezés. • Bemenet: explicit tudás • Művelet: számolás (logikus következtetés) • Kimenet: explicit tudás

22. Konzisztens személyes tudás (personalknowledge) • B szubszemély-holon mint számítógép-használó • Bemenet: explicit tudás • Művelet: az explicit tudásból kibontott értelem, konzisztens összefüggés • Kimenet: személyes tudás (hallgatólagos és explicit konzisztens egysége)

23. Inkonzisztens személyes tudás • B szubszemély-holon mint számítógép-használó • Bemenet: explicit tudás • Művelet: az explicit tudásból kibontott inkonzisztens értelmezés és összefüggés • Kimenet: inkonzisztens személyes tudás (hallgatólagos és explicit tudás inkonzisztenciája)

24. Toyota módszer az ontológaicoachingban • IkujiroNonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja. • A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé

25. A coachee mint személyes tudástermelő vállalat • Az első találkozás során a coachacoachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra. • Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.

26. A paradox vágyak mint az inkonzisztenciák lehetséges okai • A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére. • Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó vágy • Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda vissza • Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között.

27. Megoldás Toyota módszer • Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás elősegítése a tudástermelő döntésmenedzselés alapja.