1 / 52

KINEMATIKA

KINEMATIKA. A fizikai mennyiség, a mérés. A fizikai mennyiség fogalma

tova
Download Presentation

KINEMATIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KINEMATIKA

  2. A fizikai mennyiség, a mérés • A fizikai mennyiség fogalma • Egy fizikai törvény általában matematikai összefüggést állapít meg különböző fizikai mennyiségek között. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy minden fizikai mennyiség mérhető legyen. Megfordítva a gondolatot: csak az a mennyiség lehet fizikai mennyiség, amely mérhető, tehát a definíciójához mérési utasítás is tartozik. • A mérés folyamata • Általában egy mérés annak a megállapítását jelenti, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van meg egy másik, a mérendővel azonos típusú, általunk önkényesen megválasztott mennyiség. Ezért először mindig ezt az utóbbi mennyiséget, a mértékegységet kell kijelölni. Ezután a fizikai mennyiséget mindig két adat jellemez, a mérőszám és a mértékegység. • A mértékegységek megválasztását elsősorban a célszerűség határozza meg, de érdemes általános megállapodásokat kötni annak érdekében, hogy a különböző helyen és időben elvégzett mérések összehasonlíthatóak legyenek.

  3. Skalár mennyiség • Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk (mérőszám és mértékegység) egyértelműen meghatároz, skalár mennyiségeknek nevezzük. • A hétköznapi életben jól ismert mennyiségek közül skalár pl. a tömeg és az idő. • Vektor mennyiség • Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk mellett az irányuk is jellemez, vektor mennyiségeknek nevezzük. • A hétköznapi élet ismert vektor mennyisége pl. a sebesség és az erő.

  4. Nemzetközi Mértékegységrendszer • A Nemzetközi Mértékegységrendszer (Systeme International d’Unites, rövidítve SI) egy olyan nemzetközi megállapodásokon alapuló mértékrendszer, amely 7 alapmennyiségből, 2 kiegészítő mennyiségből és az ezekből származtatott mennyiségekből áll. A rendszert az Általános Súly-és Mértékügyi Értekezlet hagyta jóvá 1960-ban, Magyarországon a használata 1980-tól kötelező. • alapmennyiség jele mértékegysége mértékegység jele • hosszúság l méter m • tömeg m kilogramm kg • idő t másodperc s • áramerősség I amper A • hőmérséklet T kelvin K • Fényerősség I kandela cd • anyagmennyiség n mól mol

  5. Egy test által megtett út hosszúság típusú mennyiség. Jele: s. Amennyiben az utat elosztjuk az út megtételéhez szükséges idővel (t), akkor a mozgás átlagsebességét kapjuk (v). Az átlagsebesség tehát egy hosszúság és egy idő típusú mennyiség hányadosával meghatározott származtatott mennyiség. A származtatott mennyiségeket képlettel is kifejezhetjük: • v = s/t . • A származtatott mennyiségek mértékegysége a kiindulási fizikai mennyiségek mértékegységéből képzendő: • [ v ] = [ s ]/[ t ] = m/s

  6. Előtétszavak (prefixumok) • Gyakran előfordul, hogy a mérendő mennyiség túlságosan nagy vagy kicsi a használt mértékegységhez képest. Ebben az esetben a mérőszám is igen nagy vagy igen kis szám lenne. Ezért hasznos megállapodni olyan előtétszavak (prefixumok) használatában, amelyeket a mértékegység elé helyezve, az összetétel a mértékegység többszörösét vagy tört részét jelenti. • Pl. 1 kg = 1000 g, 1 cm = 0,01 m

  7. Az SI előtétszavak: Előtétszó Jele Szorzó exa E 1018 peta P 1015 tera T 1012 giga G 109 mega M 106 kilo k 103 hekto h 102 deka dk 101 deci d 10-1 centi c 10-2 milli m 10-3 mikro µ 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18

  8. Vonatkoztatási rendszer • A mozgás leírásán azt értjük, hogy valaminek megadjuk a pillanatnyi helyét egy választott ponthoz, a vonatkoztatási ponthoz képest. Rajtunk, illetve az adott jelenségen múlik, hogy hol választjuk meg a vonatkoztatási pontot. Ha a Naprendszer bolygóinak mozgását vizsgáljuk, nem a Földet célszerű választani vonatkoztatási pontnak, ahogy a történelem során azt sokáig tették, hanem a Napot. A Földről tekintve ugyanis igen bonyolult mozgásokat végeznek a Nap körül keringő bolygók. • A testek helyét és elmozdulását úgy tudjuk számszerű adatokkal leírni, hogy a kitüntetett ponthoz mint origóhoz gondolatban egy koordináta-rendszert illesztünk, amelyet a továbbiakban vonatkoztatási rendszernek nevezünk. Ha a tanteremben akarjuk a tárgyak helyét megadni, célszerű a terem egyik sarkát választani origónak. A koordinátatengelyeket az ebben a sarokban találkozó falak és a padló metszésvonalai alkotják.

  9. A mozgás viszonylagossága • A mozgás leírása csak egy adott vonatkoztatási rendszerben egyértelmű. Autóbuszon ülve az autóbuszhoz képest nem mozgunk, a Földhöz képest igen. Ebben az esetben az egyik vonatkoztatási rendszer a Föld felszíne, míg a másik az autóbusz. Az autóbusszal szemben haladó autóhoz képest pedig éppen ellentétes irányban mozgunk, mint a Földhöz képest. • Ha a partról nézünk egy folyóban úszó fatörzset, akkor mozogni látjuk. Ha a folyóban úszunk, és a fatörzsbe kapaszkodunk, akkor a fatörzs hozzánk képest nyugalomban van, viszont úgy látjuk, mintha a parton lévő fák haladnának lassan. • Általánosan nem mondhatjuk egyetlen testről sem, hogy áll vagy mozog. Ez a kérdés mindig csak egy adott vonatkoztatási rendszerben dönthető el egyértelműen. A mozgás ezen tulajdonságát a mozgás viszonylagosságának nevezzük.

  10. Pálya, út, elmozdulás • Pálya • Azt a vonalat, amin a test mozog, pályának nevezzük. Pálya például a vonat számára a sínhálózat, az autó számára az úthálózat. Az a vonat azonban, amelyik Budapest és Pécs között közlekedik, ennek a sínhálózatnak – pályának – csak egy szakaszát járja be. • A fizikában általában speciális alakú pályákkal foglalkozunk. Ilyen az egyenes, a kör vagy parabola alakú pálya. • Út • A mozgó test által befutott pályaszakasz hossza a megtett út. Budapest és Pécs között a vonat útjának hosszát a vasúti menetrendből leolvashatjuk, 228 km. • Ha valaki egy 400 m-es atlétikai pályán 25 kört fut a megtett útja 10 000 m. • Elmozdulás • Bizonyos esetekben a testek mozgása során nem az a fontos, hogy az egyik pontból milyen alakú pályán és milyen hosszú út megtételével jutott egy másik pontba, hanem ezeknek a pontoknak az egymáshoz képesti helyzete. Budapest és Pécs között a vonat 228 km-t tesz meg. A két város távolsága légvonalban ennél kisebb, 184 km. Számunkra nem feltétlenül a vonat útja a fontos, hanem az, hogy eljutottunk Pécsre Budapestről. • A kezdőpontból a végpontba mutató irányított szakaszt elmozdulásnak nevezzük. • Az út hossza nem lehet kisebb az elmozdulás nagyságánál, hiszen két pont között az egyenes szakasznak a legkisebb a hossza.

  11. Út - idő grafikon készítése Az, hogy a test hogyan mozog az általunk megválasztott vonatkoztatási rendszerben, jól szemléltethető az úgynevezett út–idő grafikonnal. A vízszintes tengelyen a mozgás közben eltelt időt, a függőleges tengelyen a test által ezen idő alatt megtett utat ábrázoljuk. A grafikon pontjainak első koordinátája tehát azt mutatja meg, hogy melyik pillanatban nézzük a testet, a második pedig azt, hogy eddig a pillanatig mekkora utat tett meg a test, az időmérés kezdetétől. • Út-idő grafikon • Vizsgáljuk meg a Budapest és Pécs között közlekedő Tenkes InterCity út–idő grafikonját ! • A grafikonról leolvashatjuk, hogy a vonat útközben 3 állomáson állt meg: Budapesttől 84 km-re, (Sárbogárdon); 164 km-re, (Dombóváron) és 209 km-re, (Szentlőrincen). Minden állomáson 2 percet állt, ezt jelzik a grafikon kis vízszintes szakaszai.

  12. Hely–idő grafikon • Mozgó testek esetén azt a grafikont, amely a test helyét mutatja, mint az idő függvényét, hely–idő grafikonnak nevezzük. A vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen a helyet megadó koordinátát ábrázoljuk. Tegyük fel, hogy egy kerékpáros egy 50 km távol lévő településre kerekezik, majd vissza. A megtett útja folyamatosan növekszik, míg hely koordinátája a távolodás alatt növekszik. Amikor pihenőt tart, hely koordinátája állandó, majd a visszaút során folyamatosan csökken. • A hely–idő grafikon egy pontjának első és második koordinátája megadja, hogy a mozgó test melyik pillanatban hol tartózkodik.

  13. Mikola-csőben mozgó buborék hely-idő grafikonja • Jelöljük meg krétával a buborék helyét minden másodpercben! A buborék által megtett utat a méterrúdról leolvashatjuk. Az összetartozó út- és időadatokat táblázatba foglaljuk, majd elkészítjük a grafikont. • A pontok az origóból kiinduló félegyenest határoznak meg. Ez a mozgó buborék út–idő grafikonja. • Ez azt jelenti, hogy a kísérletben az út (s) és a megtételéhez szükséges idő (t) egyenesen arányos egymással, azaz a hányadosuk állandó (s/t = állandó).

  14. A Mikola-cső egy nagyon egyszerű eszköz, amelyet Mikola Sándor (1871–1945) budapesti fizikatanár használt először. Ez egy vízzel töltött, bedugaszolt, kb. 1 m hosszú egyenes üvegcső, amelyben kis légbuborék van. A csövet ferdére állítva, a buborék, mint egy kis test, felfelé mozog a csőben.

  15. Az átlagsebesség fogalma • Mozgásban lévő testek közül példaképpen vizsgáljuk meg egy futó mozgását! A klasszikus atlétikai számban, a 100 méteres síkfutásban 10 másodperces időt mérve azt mondhatjuk, hogy a futó átlagosan 10 métert tett meg másodpercenként. Természetesen közvetlenül a rajt után ennél lassabban futott, míg a célvonalon gyorsabban haladt át. Az is elképzelhető, hogy ugyanezen a versenyen egy másik futó bizonyos szakaszon gyorsabban futott, mint a győztes, csak nem bírta végig az iramot. Így a teljes távot hosszabb idő alatt tette meg, ezért nem nyert. Tehát a győzelem szempontjából nem az a fontos, hogy a mozgás során melyikük hogyan mozgott, hanem a teljes táv és a teljes menetidő a lényeges. Ezért vezették be a fizikusok az átlagsebesség fogalmát. Az előző példánál maradva, az a futó a győztes, amelyik ugyanazt az utat a legrövidebb idő alatt teszi meg. Azt mondjuk, a győztesnek a legnagyobb az átlagsebessége. • Az átlagsebességet úgy számítjuk ki, hogy a mozgó test által megtett összes utat osztjuk az út megtételéhez szükséges teljes idővel. • Képlettel: vátlag= sösszes/tösszesmértékegység: m/s • A sebesség: VEKTORMENNYISÉG • Az átlagsebesség olyan feltételezett sebesség, amellyel a test végig egyenletesen haladva a valóságban megtett utat a mozgás teljes időtartama alatt futná be. Például egy vonat átlagsebességének kiszámításánál az eltelt teljes időbe az állomásokon a le- és felszállással töltött időt is bele kell számítanunk. Az időt tehát a kiindulási állomásról való indulástól a célállomásra való befutásig mérjük.

  16. Néhány jellemző sebesség • Folyóvíz • 1 – 14 km/h • Gyalogos • 3 – 6 km/h • Kerékpáros • 15 – 25 km/h • Fecske • 100 km/h • Versenyautó • 200 – 300 km/h • Repülőgép • 250 – 2500 km/h • Hang a levegőben • 340 m/s = 1224 km/h • Űrhajó • 8 – 9 km/s • Fény vákuumban • 300 000 km/s

  17. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás • Nyílt országúton valamilyen járművel egyenletesen haladva a km-táblákat azonos időközönként hagyjuk el. A vonat egyenletes zakatolását az okozza, hogy a kerekek egyenlő időközönként zökkenek az egyenlő hosszúságú sínszálak összeillesztésénél. • A Mikola-csővel végzett kísérlet eredményét vizsgálva azt látjuk, hogy a buborék mozgása során azonos időtartamok alatt, mindig azonos hosszúságú utakat tesz meg. Ez igaz akkor is, ha rövidebb vagy hosszabb időtartamot választunk. • Ha egy test a mozgása során egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg (bárhogyan is választjuk meg az egyenlő időközöket), akkor a mozgása egyenletes

  18. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás sebessége • Különböző meredekségűre állított Mikola-csőben mozgó buborékok út–idő grafikonjai különböző meredekségűek. Minél gyorsabban mozog a buborék a csőben, annál meredekebb az egyenes. A meredekebb grafikon azt jelenti, hogy a gyorsabban mozgó buborék esetén a megtett út és az út megtételéhez szükséges idő hányadosa nagyobb, mint a lassabban mozgónál. • A megtett út és az út megtételéhez szükséges idő hányadosa külön-külön minden egyenletes mozgást végző testnél állandó. Különböző testeket összehasonlítva annál a testnél nagyobb, amelyik test gyorsabban mozog. Ez a hányados tehát alkalmas az egyenletes mozgás jellemzésére, az így kiszámított értéket sebességnek nevezzük. A sebesség azt mutatja meg, hogy milyen gyors a mozgás. Számértéke megadja az egységnyi idő alatt befutott út hosszát. A nagyobb sebességgel mozgó test, ugyanazt az utat rövidebb idő alatt teszi meg, vagy ugyanannyi idő alatt hosszabb utat tesz meg. • Az egyenletes mozgás sebességének kiszámítása: v=s/t. • A sebesség mértékegysége a hosszúság és az idő mértékegységének hányadosa. • A sebesség mértékegysége: m/s. • A gyakorlatban használjuk még a km/h; km/s; cm/s mértékegységeket. • Az 1 m/s sebesség azt jelenti, hogy a test 1 s alatt 1 m utat tesz meg. Fejezzük ezt ki k/h mértékegységben ! 1 h = 3600 s, ezért 1 h alatt 3600 m-t, vagy km-ben kifejezve 3,6 km utat tesz meg. Ez azt jelenti, hogy a sebessége v = 3,6 km/h. • Azaz 1m/s=3,6km/h.

  19. WWW.EDUCATIO.huIKTFizikapillanatnyi sebesség vizsgálata(video)

  20. út-idő függvény

  21. Sebesség-idő függvény

  22. 1. Két autó közeledik egymás felé. Az egyik sebessége 15 m/s, a másiké • 25 m/s. Milyen távol lesznek egymástól 10 s múlva, ha kezdeti távolságuk 1 km? • 750 m • 900 m • 850 m • 600 m • 2. Hány perc alatt érkezik a 4000 m távol történt balesethez a • mentõautó, ha sebessége 80 km/h? • 3 perc • 50 perc • 0,02 perc • 4 perc

  23. Egyenes országút egy meghatározott pontján egymás mellett halad • el egy teherautó és egy személygépkocsi. A teherautó sebessége 60 km/h, a személygépkocsi sebessége 90 km/h. Milyen messze lesznek egymástól 12 perc múlva,ha azonos irányba haladnak? • 12 km • 10 km • 72 km • 6 km

  24. http://mail.mechatronika.hu/public_html/lecok/egyvegymozg.htmhttp://mail.mechatronika.hu/public_html/lecok/egyvegymozg.htm http://www.schulphysik.de/java/physlet http://www.schulphysik.de/java/physlet/applets/hirsch.html http://www.schulphysik.de/java/physlet/applets/mausphysik1.html

  25. Lejtőn legördülő golyó út - idő grafikonja • Helyezzük a golyót a lejtő tetejére! Elengedés után jelöljük meg krétával a golyó helyét minden másodpercben! A golyó által megtett utat a méterrúdról leolvashatjuk. Az összetartozó út- és időadatokat táblázatba foglaljuk, majd elkészítjük a grafikont. • Az út–idő grafikonon a pontok most nem egyenest, hanem egy görbét, határoznak meg. • A mérési eredmények azonnal jelzik, hogy ez a mozgás nem egyenletes, hiszen egyenlő időközök alatt nem egyenlő utakat fut be a golyó, hanem egyre hosszabbakat, tehát egyre gyorsabban halad.

  26. Ha a lejtőn legördülő golyót másodpercenként lefényképeztük, majd az így kapott képeket egymásra másoljuk, egy igen érdekes képet kapunk. • Az így kapott képen jól látható, hogy a golyó az egymást követő másodpercekben egyre hosszabb és hosszabb utakat tett meg.

  27. Egyenletesen változó mozgás • Az olyan mozgást, amelynek során a test sebessége egyenlő idők alatt mindig ugyanannyival változik (bárhogyan is választjuk meg az egyenlő időközöket) egyenletesen változó mozgásnak nevezzük.

  28. Pillanatnyi sebesség fogalma • A természetben lezajló mozgások többsége nem egyenletes. A fáról leeső érett gyümölcs sebessége egyre nagyobb. A fecske gyorsabban repül, ha észreveszi a rovart. • Azt, hogy egy test egy adott pillanatban milyen gyorsan mozog, a mozgás pillanatnyi sebessége adja meg. • A pillanatnyi sebességet nem tudjuk közvetlenül mérni. A pillanatnyi sebességet mutatja például a járművekbe épített sebességmérő. Ez a műszer azt „számítja át” sebességre, hogy egy adott idő alatt hányat fordulnak a kerekek.

  29. Gyorsulás • A nem egyenletesen mozgó testek sebessége változik. Azt mondjuk, hogy a test gyorsuló mozgást végez. Ha egy egyenes vonalú pályán mozgó testnek növekszik vagy csökken a sebessége, akkor a test gyorsul. • Azt a mennyiséget, amely megadja, hogy a test sebessége milyen gyorsan változik, gyorsulásnak nevezzük, és "a"-val jelöljük. • A gyorsulás számértéke megadja, hogy a test sebessége mennyit változik másodpercenként. • Annak a testnek nagyobb a gyorsulása, amelyiknek ugyanaz a sebességváltozás rövidebb ideig tart, vagy ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása. • Az egyenletesen változó mozgást végző test gyorsulása állandó.

  30. pillanatnyi sebesség(kezdősebesség=0 esetén) • v=a·t • és a közben megtett út: • s= (a / 2) · t 2 Út-idő függvény Sebesség-idő függvénye

  31. Gyorsulás-idő függvény

  32. Kezdősebességgel rendelkező, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás sebesség-idő függvénye • Egy test mozgását olyan feltételek mellett vizsgáljuk, amikor a gyorsítás valamilyen nullától különböző kezdősebességről történik, de a gyorsulás állandó. A gyorsulás definíciója alapján: a= (v t - v 0) / t , ahol v 0 a pillanatnyi sebesség a gyorsítás kezdetén, t a gyorsítás megkezdésétől eltelt idő, v t a pillanatnyi sebesség a t időpontban. Ebből a képletből kifejezhetjük a t időponthoz tartozó pillanatnyi sebességet: v t = v 0 +a·t

  33. Néhány jellemző gyorsulás másodpercenkénti sebességváltozása • Futó induláskor • 5-7 m/s • Átlagos autó induláskor • 2-4 m/s • Forma-1-es versenyautó • 30 m/s • Űrrakéta • 30-50 m/s • Az átlag ember által elviselt legnagyobb másodpercenkénti sebesség változás • 50-60 m/s • Bolha ugrásakor • 1400 m/s • Teniszlabda adogatáskor • 4500 m/s

  34. Szabadesés • Azonos magasságból ejtünk le testeket. A sima papírlap és ugyanaz galacsinná gyűrve különbözőképpen esik. A galacsin sokkal hamarabb Földet ér, mint a papírlap, mert a lap mozgását a levegő jobban akadályozza. Az acélgolyó és a vele azonos méretű galacsin már majdnem egyszerre ér Földet. A testek esése hasonló egymáshoz, ha elhanyagolható a levegő fékező hatása. • Ha vasgolyót és tollpihét egy olyan csőben ejtünk, melyből előzőleg kiszivattyúztuk a levegőt, akkor a két test láthatóan egyformán esik. A kísérletet a légkör nélküli Holdon az Apolló–15 űrhajósai kalapáccsal és madártollal végezték el. • Az elengedett testek esését, ahol csak a gravitációs hatás érvényesül – más hatások elhanyagolhatóak – szabadesésnek nevezzük.

  35. A szabadesés törvényszerűségei • A szabadesést legegyszerűbben „ejtőzsinórok” segítségével tanulmányozhatjuk. Kétféle ejtőzsinórt készítünk. Két, körülbelül 2,5 m-es zsinór egyik végére kössünk csavaranyát. Az egyiken egyenlő távolságokra (60 cm) kössünk még négyet. A másikon az elsőtől 15 cm-re a másodikat, a másodiktól 3 • 15 cm = 45 cm-re a harmadikat, a harmadiktól 5 • 15 cm = 75 cm-re a negyediket és a negyediktől 7 • 15 cm = 105 cm-re az ötödiket. • Először az egyenlő közű ejtőzsinórral kísérletezünk. Fogjuk meg ejtőzsinórunk szabad végét és addig emeljük, míg a másik végén levő anyacsavar éppen éri a földet. Elengedve a zsinórt, minden csavar egyszerre kezd esni a Föld felé. A koppanások egyre rövidebb időnként követik egymást, jelezve, hogy a csavarok az egyenlő távolságokat egyre rövidebb idő alatt teszik meg, tehát mozgásuk gyorsuló. • Most a másik ejtőzsinórral végezzük el a kísérletet. A földtől távolodva növekedjenek a csavarok közti távolságok. Ebben az esetben a csavarok koppanását egyenlő időközönként halljuk. Ez azt mutatja, hogy a szabadon eső test esetén az egyenlő időközök alatt megtett utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az egymást követő páratlan számok: 1 : 3 : 5 : 7. Ilyen mozgást végez a lejtőn legördülő golyó is. Ebből az következik, hogy a szabadesés is egyenletesen változó mozgás.

  36. Sebességváltozás a szabadesés során • Először Galilei jutott arra a felismerésre, hogy amennyiben a légellenállást elhanyagolhatjuk, akkor a Föld ugyanazon pontján elejtett testek azonos módon esnek. Ez azt jelenti, hogy a Föld egy adott helyén, minden szabadon eső test gyorsulása ugyanakkora. Azóta állítását rengeteg kísérlettel igazolták, és nagy pontossággal meghatározták a szabadon eső testek gyorsulását. • A pontos mérések szerint a szabadon eső test sebessége másodpercenként mindig ugyanannyival nő. Ez az érték Magyarországon, a földfelszín közelében: 9,81 m/s. (Számítások során ezt az értéket gyakran 10 m/s-ra kerekítjük.) • A szabadon eső testek gyorsulását g-vel jelöljük

  37. A XVII. Század egyik legnagyobb itáliai tudósa, Galileo Galilei (1564-1642) többek között a szabadon eső testek kísérleti vizsgálatával írta be nevét a fizika történetébe. A hagyomány szerint méréseit a pisai ferde toronyból végezte. Meglepődve tapasztalta, hogy a torony felső emeletéről leejtett nehéz vas- és könnyű fagolyó egyszerre esik a talajra. Kimondta, hogy minden szabadon eső test – tömegétől függetlenül – egyenlő gyorsulással mozog.

  38. A szabadesés út-idő függvénye • A szabadon eső test által megtett út az s= (g /2) ⋅ t 2 összefüggéssel adható meg, ahol s az elejtés helyétől megtett út, t az elejtés pillanatától eltelt idő, g a szabadon eső test gyorsulása, amit nehézségi gyorsulásnak nevezünk. A szabadon eső test sebesség-idő függvénye A szabadon eső test álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végez. Pillanatnyi sebességét a v=g·t összefüggéssel adhatjuk meg, ahol v a pillanatnyi sebesség, t az elejtés pillanatától eltelt idő, g a nehézségi gyorsulás.

  39. Körmozgás • A mozgások pályája különböző alakú lehet. Az egyenes vonalú mozgásoknál a pálya egyenes, egyéb esetben görbe vonalú mozgásról beszélünk. A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. A Holdon, ahol nincs légellenállás, elhajított test parabola alakú pályán repülne. • Ha egy test mozgásának pályája kör, körmozgásról beszélünk. Körmozgást végez például a körhintán ülő gyerek, a kanyarban haladó autó (bár a körnek csak egy részét futja be), a lemezjátszó korongjának egyes pontjai és közelítőleg ilyen mozgást végeznek a távközlési műholdak is a Föld körül. A körmozgás periodikus mozgás, hiszen miután a test befutott egy kört, általában kezdi a következőt. Leírása különbözik az eddigi mozgások leírásától.

  40. A körhintán ülő gyermek körmozgást végez.

  41. Egyenletes körmozgás • Egy test egyenletes körmozgást végez, ha mozgásának pályája kör, és a test egyenlő idők alatt egyenlő íveket fut be, vagyis sebessége állandó nagyságú. • Amikor a körhinta elérte állandó „forgási sebességét”, a székben ülő személy egyenletes körmozgást végez. Egyenletes körmozgást végez a lemezjátszó korongjának minden pontja. A Föld forgása következtében a Föld felszínén található minden, a Földhöz képest nyugalomban lévő test is egyenletes körmozgást végez. A kanyarodó jármű is végezhet egyenletes körmozgást, ha a kanyarban nem növekszik vagy csökken a sebességének nagysága.

  42. A befutott ív Egy körmozgást végző test a pályáján haladva az A pontból a B pontba jut, ezalatt végig halad az AB íven. Azt a körívet, amelyen a test végig halad, befutott ívnek nevezzük. A befutott ív hosszát i-vel vagy Δi-vel jelöljük

  43. Az egyenletes körmozgás jellemzői • Vizsgáljuk meg a körpályán mozgó test sebességének irányát! Kényszerítsünk körpályára egy golyót úgy, hogy egy körívvé hajlított lemeznek gurítjuk. A lemez végét elhagyva a pillanatnyi sebességének irányában fog egyenes vonalban haladni. Ez az egyenes a körnek az adott pontjában húzott érintője. • Körpályán mozgó test sebessége a pálya minden pontjában a pálya érintőjének irányába mutat. A körmozgás olyan változó mozgás, amelynek során a test sebességének iránya folyamatosan változik. • Egy teljes kör megtételéhez szükséges időt keringési időnek nevezzük. Az egységnyi idő alatt megtett körök száma a fordulatszám, a fordulatszám mértékegysége az 1/s.

  44. Körpályára kényszerített test

  45. A keringési idő vagy periódusidő az egy kör befutásához szükséges idő. Jele: T, mértékegysége: s. Az egyenletes körmozgás esetén a keringési idő legtöbbször jól mérhető. • A fordulatszám a körmozgást végző test által az időegység alatt befutott körök száma. Jele: n, mértékegysége: 1/s . • Ha a fordulatszámot megszorozzuk az idővel, akkor megkapjuk, hogy az adott idő alatt hányszor futotta be a test ugyanazt a kört. A periódusidő alatt a test pontosan egy kört fut be, így a periódusidő és a fordulatszám szorzata 1. Képlettel: • n·T=1, • amiből • n= 1/ T . • A periódusidő és a fordulatszám egymás reciprokai.

  46. A szögsebesség • Az egyenletes körmozgást végző testhez a kör középpontjából húzott sugár ( vezérsugár ) szögelfordulásának és a szögelfordulás idejének hányadosát szögsebességnek nevezzük. Jele: ω (omega). • ω= Δalfa / Δt • Mértékegysége a szögelfordulás és az idő mértékegységének a hányadosa. Mivel a szög mértékegység nélküli szám, ezért a szögsebesség mértékegysége: 1/s

More Related