Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések Dr. Kerékgyártó János, főosztályvezető

1. Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések Dr. Kerékgyártó János, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztály Budapest 2013. október 2.

2. A közösségi közlekedés kormányzati szempontrendszere Közlekedési Stratégia felülvizsgálata Intézmény-rendszer Kormányprogram Új Széchenyi Terv Széll Kálmán Terv Szabályozási keretrendszer Közösségi közlekedés szakpolitika Menetrend -hálózat Tarifa - finanszírozás Fejlesztési projektek

3. I. Stratégiai háttér A magyar vasúthálózat fejlesztését az egyeztetés alatt lévő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként kidolgozott Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) foglalja össze • Az OVK célja: • a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció kidolgozása, • a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és prioritási sorrendjük meghatározása, • a 2014-2020 EU tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése Ütemezése, időhorizontja az NKS készítésével és az EU Fehér Könyvvel összhangban: Közép táv: 2014 – 2020 Hosszú táv: 2021 – 2027/2030 Nagy táv: 2030 – 2050

4. 2014-2020 közötti programozási ciklus NKS, OVK Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2014-2020. Határidő: 2013. december 31.

5. Az OVK előkészítés keretében felmérésre kerültek a vasútfejlesztési igények, a várható vasúti nagyprojektek köre Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve a már elkészült és megvalósítás alatti beruházásokhoz TEN-T hálózat teljes rekonstrukció forrásigénye > 3200 mdFt IKOP várható forráslehetősége vasúti projektekre 5-700 mdFt Forráshiány kezelése: Fejlesztések priorizálásával Pályarehabilitációs projektek indításával

6. II. Külső szabályozási környezet változása 1. A használat arányos útdíj bevezetésének hatása a vasúti árufuvarozásra

7. 2. Új törvényi keretrendszer a személyszállításnak 1. Új jogszabályi keretek: Személyszállítási törvény – 2012. július 1. Komplex jogszabály, szakmai, finanszírozási és versenyképességi szabályokat magában foglalja Homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezet • 2. Piaci modell (összhangban a 1370/2007/EK rendelettel): • Vasút: 10 éves közszolgáltatási szerződés közvetlen odaítéléssel 2014. január 1-jétől • Közúti személyszállítás: a közszolgáltatási szerződések versenyeztetéssel történő odaítélése 2017. január 1-jétől

8. 3. 10 éves vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés kötése a MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel • Jogi kereteit az új személyszállítási törvény és az EU 1370/2007/EK rendelete adja. • A szerződések megkötését közel 1 éves előkészítő munka előzte meg. • Pályáztatás nélkül, közvetlen odaítéléssel kerültek megkötésre, megerősítve ezzel a nemzeti vasútvállalatok piaci helyzetét, és biztosítva a vasúti személyszállítási közszolgáltatások zavartalan nyújtását. • Az EU és a személyszállítási törvény elvárásainak megfelelő hosszú távú közszolgáltatási szerződések. • Mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak egy kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt, a munkahelyek megtartását, stabilitását segítik elő, továbbá mind a vasúti szakma, mind a vasutas társadalom társadalmi megbecsülését erősítik. • E két szerződés feltétele volt annak, hogy a két szolgáltató EU-s finanszírozásból összesen 48 motorvonatot üzembe tudjon helyezni. • Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a 2014-2020. közötti időszakban minél nagyobb mértékben kerüljön sor a fejlesztési források felhasználására.

9. III. Közösségi közlekedés átalakítása 1. A közlekedési szolgáltatók szervezeti korszerűsítése méretgazdaságos, de még versenyképes társasági kereteinek kialakítása • hatékonyságnövelés • szolgáltatási szint emelése A közúti személyszállításban: felkészülés a szabályozott versenyre, regionális összevonás A vasúti személyszállításban: felkészülés a 10 éves közszolgáltatási szerződés műk, valamint a pályaműködtetés és személyszállítási tevékenység szétválasztására

10. 2. Menetrend – hálózat • Vasúti közlekedés: • Jelenlegi hálózatok és kapacitás fenntartása (7700 km) • prioritás az elővárosi és távolsági közlekedésben • Közúti személyszállítás: • ráhordó/elhordó funkciók, kapacitás-kiegészítés, • meghatározó szerep a regionális közlekedésben, alapellátás • Városi elővárosi közlekedés: • Integrált közlekedési rendszerek • Hálózatok, menetrendek összehangolása A vasút prioritása, alágazatok összehangolása

11. 3. Tarifa-rendszerek • korszerű árképzési rendszer, • az egyéni közlekedéssel szemben versenyképest árak, • regionális/országos/elővárosi tarifarendszerek kialakítása, • felárak, mint a munkamegosztást befolyásoló eszköz • átjárhatóság, átláthatóság, ITS

12. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!