1 / 44

Pénzügyek

Pénzügyek. 2013. őszi félév. Tantárgy információk (I.). Dülk Marcell, PhD dulk @ finance.bme.hu , QA331 Kutatási terület: jelenérték-számítás technika, tőkeköltség-becslés, energetika Konzultáció: e-mailben egyeztetve Segédanyagok: ÜTI honlapon Számonkérés:

tory
Download Presentation

Pénzügyek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pénzügyek 2013. őszi félév

  2. Tantárgy információk (I.) • Dülk Marcell, PhD • dulk@finance.bme.hu, QA331 • Kutatási terület: jelenérték-számítás technika, tőkeköltség-becslés, energetika • Konzultáció: e-mailben egyeztetve • Segédanyagok: ÜTI honlapon • Számonkérés: • 1. zh: okt. 22., 2. zh: dec. 10., azonos súllyal, összesen min. 50% • Pótzh: dec. 17. (csak az egyik pótolható) • Kb. fele elmélet, fele számolás

  3. Tantárgy információk (II.) • Miről lesz szó? • Gazdasági elemzési alapok • Portfólió-elmélet, CAPM • Tőkepiaci hatékonyság • Pénzügyi piacok, eszközök • Biztosítások • Finanszírozás, APV • Kockázatelemzés • Jelenérték-számítás technika • Gyakorlati alkalmazásokkal, példákkal

  4. ÜZLETI GAZDASÁGTAN KÖZGAZDASÁGI HÁTTERE

  5. Előszó • A mai közgazdaságtan alapelvei • Ahogy ma a világunkat magyarázzuk • Persze egyik elmélet sem tökéletes • De most ne is a hibákat keressük • Próbáljuk megérteni, hogy ma mi az „általános vélekedés”

  6. Érték, hasznosság • Kinek mi az értékes, hasznos? – szubjektív fogalom: embertől és szituációtól függ • Pl. magyar-azték szótár, de sokkal hétköznapibb dolgok is, mint pl. laptop, autó, fekete tea • Ugyanazon ember, de más szituáció: pl. víz itthon vagy a sivatagban, játék ötévesen vagy huszonöt évesen • Hasznos: képes valakinek valamilyen szükségletét kielégíteni • Értékes: ami hasznos számunkra • Hasznosság tehát egy jószág tulajdonsága a mi szemszögünkből • Az érték pedig bennünk alakul ki a hasznosság nyomán

  7. Lehetőségek és választások • Minden visszavezethető az egyén szintjére • Pl. testületi döntés is több egyén saját döntésének „mixe” • Minden egyénnek megvan a maga „lehetőséghalmaza” • amit pl. gazdasági, jogi, pszichológiai korlátok jelölnek ki • Pl. nincs pénzem sportautóra; nem ihatok alkoholt, mert még nem múltam 18; nem megyek hegyet mászni, mert félek • Hogyan választunk ebből a halmazból? • Két alapvető döntési mechanizmus fajta: • Racionális döntés → mi csak ezzel foglalkozunk • Társadalmi normák szerinti választás • Pl. vizsgára öltönyben „kell” menni, buszon az idősebbeknek át „kell” adni a helyet

  8. Racionalitás • Alappillér, de nincs egységes definíció • Homo oeconomicus – önérdekkövetés • Csak magamat tekintem, társadalmi normáktól, erkölcstől, stb. függetlenül; megszerezzem, ami nekem „jó”, elkerüljem, ami nekem „rossz”, más nem érdekel • Altruizmus: mások hasznosságának növelése saját hasznosságunk csökkentése árán • Pl. segítség a házi feladatban, beteg ápolása, adományozás • De: vajon nem magyarázható ez is az önérdekkövetéssel? • Hogyan döntök?: Várhatóhasznosság maximalizálása

  9. A racionalitás néhány nehézsége • Értékelhetőség • Nem minden számszerűsíthető • Pl. mekkora egy park, a tiszta levegő értéke, stb. • Pl. melyik szakma, egyetem, sport, stb. lesz nekem a jobb • Információgyűjtés • Nem mindig tudok mindent begyűjteni • Az információgyűjtésnek is vannak költségei (pl. idő is), tehát gazdaságossága • Pszichológiai elemek • „savanyú a szőlő”; „tiltott gyümölcs”; félek, hogy baj lesz, ezért el sem kezdem; torzítás, stb.

  10. A döntések körülményei, lebonyolítása • Csere – általa nőhet a gazdagság, mindkét fél hasznosságérzete növekszik • A cserével lemondunk valamiről (hasznosságról), ez nekünk költség – a költségek tehát nem a megszerzendő, hanem az elvesztett jószágokhoz (lehetőségekhez) kapcsolódnak • Ezt az elvesztett hasznosságot alternatíva költségnek nevezzük és a „legjobb más” lehetőség értékeként definiáljuk • Pénz: csereeszköz, elvont hasznosság: hasznosságát az érte vásárolható jószágok hasznossága adja • Tranzakciós költségek: a csere lebonyolításához szükséges áldozatok

  11. Még a költségekről… • Tudjuk, hogy minden választás egyúttal lemondással (elvesztett haszonnal), azaz költséggel jár → alternatíva költség • Azt is tudjuk, hogy a hasznosság szituációtól függ → határelemzés szemlélet: mindig csak az éppen aktuális szituációból történő „apró” elmozdulást vizsgáljuk • A korábbi lépések irrelevánsak! • Így a korábbi áldozatok is → elsüllyedt költségek • A döntéseink szempontjából releváns költségek így tehát mind határköltségek és egyúttal alternatíva költségek is, azaz: határ alternatíva költségek

  12. A RÉSZVÉNYESI ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSA

  13. A profit fogalma (I.) • Hogy definiáljuk a profitot? • Legáltalánosabban: a teljes bevétel és az összes költség különbsége • Kérdés: mit értünk költségek alatt? • Néhány fontos fogalom, összefüggés: • Hozam • Kamatos kamatozás • Nominális- vs. reálhozam

  14. A profit fogalma (II.) • Kockázatmentes kamat (hozam) • Miért fizetünk a kockázatmentes kölcsönökért kamatot? • Mert a kölcsönadó lemond a kölcsönadott pénzösszeg (tőke) által most nyerhető hasznosságokról • A hasznosságok elhalasztásáért kompenzációt kér • Pozitív időpreferencia: a jelenbeli fogyasztást többre értékeljük, mint a jövőbelit • Másrészt a technikai, gazdasági fejlődésből kiesik egy időre • Reálértelemben kb. évi 2-3% • Jelölés: rf

  15. A profit fogalma (III.) • Kockázatos hozam • Kockázat: annak lehetősége, hogy a később kapott tényleges pénzösszegek eltérhetnek a várhatótól • Ez nem csak negatív, hanem pozitív irányú eltérési lehetőséget is magába foglal! • Az emberek általában kockázatkerülők, nem szeretik az eltérés, ingadozás lehetőségét (majd később meglátjuk, miért) • A kockázatvállalásért tehát kompenzációt, fizetséget várunk el, mert nem szívesen tesszük – ez persze csak várható fizetség, hiszen kockázatos ügyletről beszélünk • Jelölés: E(r), ahol E a várható értékre utal

  16. A profit fogalma (IV.) • A hozamok tehát a tőke használatához kapcsolódó költségeket reprezentálnak: időbeli hasznosságvesztés és kockázatvállalásból származó várható hasznosságvesztés • A bevételekből tehát a „klasszikus” költségek (pl. bérek, bérleti díjak) mellett a tulajdonosnak minden egyéb alternatíva költségét le kell vonnunk, hogy a profithoz jussunk (beleértve tehát tőkéjének alternatíva költségét is) • Lehetséges-e „csak úgy” tartósan profitra szert tenni? • Alapvetően nem, a verseny miatt. A profithoz mindig valami „különleges tudás” kell, ami persze egy idő után eltűnik.

  17. A profit fogalma (V.) • A profit néhány jellemző forrása: • Arbitrázs: találok valamit, amit drágábban tudok eladni, mint beszerezni – de ennek kihasználásával elindul az árak korrekciója és a lehetőség kifúj • Újítás: találok valamilyen hatékonyabb előállítási módot (voltaképpen ez is arbitrázs) – de itt is az árak korrekciója indul meg • Utánzás: látjuk más arbitrázsait, újításait és elkezdjük másolni, lehetőleg gyorsabban, mint mások • A vállalkozói tevékenység ennek a „tudásnak” az alkalmazása, kihasználása, tehát gyakorlatilag arbitrázskeresés, újítás, utánzás • Ennek jutalma a profit, kvázi a vállalkozó „bére”

  18. A profit fogalma (VI.) • Kockázatvállalás és vállalkozói tevékenység szétválasztása – pl. részvény vásárlása és menedzser, mint alkalmazott • Várható profit: erre számíthatunk, a vállalkozói tevékenység várható eredménye • Ezt befolyásolhatja a szerencse, így lesz a tényleges profit • A vállalkozás tulajdonosai jogosultak a vállalkozás által termelt bevételekből a költségek levonása után maradó részre, azaz a profitra • És mivel ők döntenek (közvetve vagy közvetlenül) a vállalkozás működéséről és profitra vágynak, ezért a vállalkozás alapcélja a profitmaximalizálás

  19. A részvényesi érték • A részvénytársaságoknak a legnagyobb a gazdasági súlya • Ezért tulajdonos ezentúl = részvényes, az ő érdekeit nézzük • A részvényesek is hasznosságmaximalizálók • A vállalkozásból nyerhető profitból pénzbeli hasznosságuk származik • Így amennyiben a részvényeseknek a vállalatból származó hasznosságát (részvényesi értéket) maximalizálni akarjuk, akkor ahhoz a vállalkozás profitját is maximalizálni kell • A részvényesi érték maximalizálása tehát egybeesik a vállalati profitmaximalizálással

  20. Megbízó és ügynök • Korábban a tulajdonos és a menedzser többnyire ugyanaz a személy volt • Ma viszont jellemzően különválik a tulajdonosi és menedzseri szerep • Ennek oka pl. a nagyobb tőkeigényű vállalkozások alakulása, amihez egy ember tőkéje már nem elég • Vagy a tulajdonos nem feltétlenül akar a vállalat irányításával foglalkozni, illetve nincs is meg feltétlenül a szakértelme hozzá • A tulajdonos és a menedzser között pedig nincs érdekazonosság: két különböző személy, különböző motivációkkal

  21. Megbízó-ügynök probléma • A tulajdonos (megbízó) és a menedzser (ügynök) közötti érdekkülönbözőségből származó problémák (principal-agentproblem), más néven képviseleti problémák (agencyproblem) • A menedzser is csak a saját maga hasznát akarja maximalizálni, ami nem feltétlenül vág egybe a részvényesi érték maximalizálásával • Ezért a részvényesnek olyan körülményeket kell teremteni, amik mellett a menedzser törekvései mindinkább egyvonalba kerülnek az ő érdekeivel – pl. ellenőrzéssel • Ez viszont többletköltségekkel jár, amit mérlegelni kell a tulajdonosoknak: az ellenőrzés határhasznai meddig haladják meg a határköltségeit • A megbízó-ügynök problémából fakadó költségeket ügynökköltségeknek (agencycosts) nevezzük

  22. Szabad pénzáramlások • Elemzéseink során az érdekel, hogy a részvényesek vagyoni helyzete (hasznossága) hogyan változik • Ehhez a vállalat bevételeiből tehát le kell vonnunk mindent, ami nem a részvényeseké (adók, bérleti díjak, bérek, hiteltörlesztés, hitelfelvétel, hitelkamatok, stb.) • A „maradékot” nevezzük szabad pénzáramlásnak – de ez még nem a profit! • Le kell vonnunk továbbá a részvényeseknek a vállalkozáshoz kapcsolódó költségeit – ez leginkább csak a rendelkezésre bocsátott tőke alternatíva költsége – így kapjuk a profitot, más szóval, hogy a részvényesek vagyoni helyzete hogyan változott

  23. A döntés alapja • Kérdés: döntésünk növeli-e a részvényesi értéket, azaz termel-e várhatóan profitot? • Más szóval: a tulajdonosok jobb vagyoni helyzetbe kerülnek-e a döntés hatására? • Profit: szabad pénzáramok csökkentve a tőkeköltséggel – megragadása: nettó jelenérték (net presentvalue, NPV) mutató: • Két fő feladat: E(Fn) várható pénzáramok becslése és ralttőkeköltség becslése

  24. Még egy gondolat az elemzéshez… • Határelemzés szemlélet • A tökéletesen racionális elemzés: gyakorlatilag végtelen sok apró lépés → kivitelezhetetlen • Ehelyett korlátozott racionalitás – kevesebb információ, durvább becslések, elég a „viszonylag jó” megoldás • „A gazdasági elemzéseknek is van gazdaságossága!”

  25. A PÉNZÁRAMOK BECSLÉSE

  26. Várható érték és kockázat • E(Fn) várható (szabad) pénzáramok • Általában éves értelmezésben – az üzleti élet „periódusideje” • Nem csak a pénzügyes, hanem a vállalat többi szakemberének becslései is • A várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása • Pénzáramlások mind várható értéken, a kockázatnak megfelelően • Kockázatosság kezelése a tőkeköltségen keresztül

  27. Várható érték (ismétlés) • Diszkrét valószínűségi változóra (X): • A lehetséges xi kimenetelek pi valószínűségekkel súlyozott átlaga • Példa: • A projektből származó értékesítési árbevétel az első évben • 15% valószínűséggel 5 millió Ft • 35% valószínűséggel 10 millió Ft • 50% valószínűséggel 8 millió Ft • Mekkora tehát az első évi várható értékesítési árbevétel? • Megoldás: E(F1) = 0,15*5 + 0,35*10 + 0,5*8 = 8,25 millió Ft és (def. szerint):

  28. Reál vs. nominálkonzisztencia (I.) • Reálértelmű pénzáramhoz reálértelmű tőkeköltség • Nominális értelmű pénzáramhoz nominális értelmű tőkeköltség • A reálértelmű tőkeköltség állandóságát feltételezzük – ezért ha az infláció évenként eltérő, akkor a nominális tőkeköltség is! • Szemléltetve:

  29. Reál vs. nominál konzisztencia (II.) • Reálértelmű elemzés pro és kontra: • Tőkeköltség-meghatározási módszerünk reál értéket ad • Relatív árváltozási arányok és értékcsökkenés kezelése • Megjegyzések • Nominál – reál átváltásnál lényeges a bázisidőpont megválasztása (=amelyik időpontbeli árszínvonalon számolunk) • Konvenció szerint a döntés időpontja (azaz a „most”) a „0. év” vége, így ekkori bázison szokás számolni (lásd azonosság az előző dián) • Ha a pénzáramokat akarjuk átváltani, az általános képlet ennek megfelelően:

  30. Reál-nominál példa 1 • Ha egy liter benzin ára ma 450 Ft és két év múlva várhatóan 600 Ft-ra emelkedik, akkor ez mai áron számolva várhatóan mekkora áremelkedést jelent, ha a várható inflációs ráta: • mindkét évre 3%? • az első évre 2%, a második évre 7%? • Megoldás: • Reálár két év múlva: 600/(1+3%)2 ≈ 566 Ft, tehát az emelkedés 566-450 ≈ 116 Ft • Reálár két év múlva: 600/((1+2%)*(1+7%)) ≈ 550 Ft, tehát az emelkedés 550-450 ≈ 100 Ft

  31. Reál-nominál példa 2 • Lekötünk a bankban 100 ezer Ft-ot két évre évi 5% nominális kamatos kamatra. Mához képest reálértelemben várhatóan mennyivel gyarapszik vagyonunk, ha a várható inflációs ráta az első évre 1%, a második évre 3%? • Megoldás (kétféleképpen): • Nominális vagyon lejáratkor: 100e*(1+5%)2= 110,25e, amiből a reálvagyon: 110,25e/((1+1%)*(1+3%)) ≈ 106e, tehát a gyarapodás kb. 6e Ft • Reálhozamokkal: • (1+5%)/(1+1%)-1 ≈ 4%, vagy közelítőleg 5%-1% = 4% az első évre • (1+5%)/(1+3%)-1 ≈ 2%, vagy közelítőleg 5%-3% = 2% a második évre • Amikből a gyarapodás két év alatt: 100e*(1+4%)*(1+2%) – 100e ≈ 6e Ft

  32. Bevételek és költségek megragadása • Növekményi alapon – határelemzés szemlélet: csak azok, amik döntésünk hatására jönnek létre! • Elkerülhetetlen bevétel, ill. költség: a múltban megtörtént vagy a múltban eldőlt – döntésünk nincs rá hatással, ezért nem foglalkozunk vele → elsüllyedt bevétel, ill. elsüllyedt költség • Példák: BKV-bérlet ára, megvásárolt iroda, kifizetett vacsora, megítélt kártérítés • Minket csak a releváns, azaz kizárólag az éppen meghozandó döntésünkkel járó költségek és bevételek érdekelnek • Származékos tételek esete: pl. reklám miatt a másik termék bevételei is nőnek, vagy épp termékkannibalizmus – döntéseink hatására, tehát relevánsak

  33. A releváns költségek megragadásának alapesetei • Még nem beszerzett, nem megvásárolt – korlátlanul rendelkezésre álló – erőforrások: a költség a beszerzési („piaci”) ár • Már meglévő dolgok – ez nehezebb, itt alternatíva költségről van szó, mert máshonnan vonnánk el • Ha a vállalat számára nem pótolható erőforrásról van szó: az eladási („piaci”) ár vagy a vállalaton belül a vele máshol előállítható legnagyobb érték – amelyik a nagyobb • Ha pótolható, beszerezhető: értéke nem lehet nagyobb a beszerzési („piaci”) árnál, viszont kisebb sem lehet az előző pontban meghatározott értéknél • Valami használatának tehát akkor nulla a költsége, ha „eladhatatlan”, illetve értékesnek máshol sem bizonyul, azaz máshol sem használható

  34. Részletesebben a költségekről (I.) • Fix költségek (FC, fixed costs): mennyiségtől független • Változó költségek (VC, variablecosts): mennyiségtől függő • Méretgazdaságossági hatások→ módosuló határköltségek • Pl. térfogat/felület • Pl. irányítás költsége • Miért vezethet a költségek ilyen felosztása súlyos elemzési hibákhoz?

  35. Részletesebben a költségekről (II.) • A fix költségek függetlenek döntésünktől, tehát irreleváns, elsüllyedt költségek (határköltsége egyébként nulla is) • Releváns költség csak a változó költség lehet • Lehetnek olyan esetek, amikor minden költség változónak tekintése túl nehézkes, időigényes – pl. tervezéskor rengeteg féle változatot kéne vizsgálnunk • Az elemzéseknek is van gazdaságossága, ezért praktikusságbólnéhány költségelemet bizonyos tartományokban állandónak tekinthetünk – így pl. kevesebb számú változatot elegendő vizsgálni • Ezeket a bizonyos kibocsátási tartományokban állandónak, fixnek tekintett költségeket kvázi-fix költségeknek nevezzük • DE: ezek valójában NEM fix költségek, hanem változó költségek! • Példa: Gyár építése – Mekkora kapacitású gépet vegyünk? Mekkora legyen a csarnok, a portásfülke, a trafó, stb.?

  36. Adózás • Az adó is egy költségelem, ráadásul nem kis súlyú – nem hagyhatjuk figyelmen kívül • Minden adó utáni szemlélet • De csak a releváns, azaz a részvényesek profitját csökkentő adók! • Néhány példa (nem kell tudni) • Bér járulékai • ÁFA • Társasági nyereségadó • Iparűzési adó • Személyi adók kérdése (pl. árfolyamnyereség, osztalék, SZJA)

  37. Osztalékközömbösség • Kérdés: az osztalékfizetés befolyásolja-e a részvényesi értéket? • A közömbösség 4 feltétele: • Részvényesek tökéletes érdekképviselete • A vállalati döntések ne függjenek az éppen a „kasszában” lévő pénztől • Nincsenek tranzakciós költségek • A tőke be-ki mozgatása költségmentes • Hatékony tőkepiaci árazódás • A részvények árfolyama pont osztaléknyival csökkenjen • Torzításmentes adórendszer • Árfolyamnyereség és osztalék ugyanúgy adózzon • Vajon mennyire teljesülnek a gyakorlatban?

  38. A pénzáramlások függetlenségének elve • Osztalékközömbösség: mindegy, hogy van-e osztalékfizetés, ill. milyen ütemű • Ezért praktikusságból úgy tekintjük, hogy a szabad pénzáramlásokat azonnal ki is fizetik osztalékként • Így az egyes üzleti projektek bevételei és költségei nem keverednek egymással („zsebből zsebbe” szemlélet) • Pl. egyik projekt indításának nem pénzügyi feltétele a másik • Pénzáramlások függetlenségének elve: egy üzleti projekt csak a döntés hatására fellépő pénzáramokból áll, amik függetlenek a vállalat többi projektjének pénzáramlásaitól • Így az egyes projektek pénzáramlásai önmagukban tekintendők, elválnak a vállalati környezettől

  39. Pénzáramlás diagram • A pénzáramok időbeli alakulása, „mintázata”: pénzáramprofil (cash flow pattern) • Foglalkozunk majd nevezetes profilokkal

  40. Pénzárambecslés – összefoglaló példa (I.) • Gyárbővítést tervezünk új termék (műa. doboz) gyártására 2 évre • Évi 1000 db mennyiségű értékesítést várunk, bruttó 5000 Ft/db egységáron • Fennáll annak a veszélye, hogy a 2. évben csak bruttó 2500 Ft/db egységáron tudunk értékesíteni – ennek valószínűségét 20%-ra becsülik a marketingesek • A legyártott termékeket ideiglenesen tárolnunk is kell valahol: van egy eddig 50%-os kihasználtságú bérelt raktárunk, aminek kihasználtságát az új termékekkel 75%-ra növelhetjük, a raktár bérleti díja évi nettó 400 000 Ft • Az új termék alapanyaga (polipropilén) megegyezik egy már éppen gyártott termékével – a nagyobb rendelési tételnek köszönhetően a beszállító árengedmény ad: • eddig 500 db (régi) termékhez nettó 700 Ft/db áron szállított, most viszont az egységárat nettó 500 Ft/db-ra csökkenti (a régi terméket továbbra is ugyanolyan mennyiségben fogjuk gyártani)

  41. Pénzárambecslés – összefoglaló példa (II.) • A gépsor beszerzési ára nettó 2 500 000 Ft • A gépsor kenéséhez szükség van olajra: korábbról van nekünk elegendő fölösleges mennyiség, amit nettó 100 000 Ft-ért vettünk és eladni nem tudunk, máshol pedig nem tudjuk felhasználni, a piacon viszont nettó 200 000 Ft-ba kerülne • A géphez fel kell vennünk egy munkást, az ő bére évi bruttó 1 200 000 Ft, ami után 25% munkaadói járulékot kell fizetnünk és a munkás személyi jövedelemadó kulcsa 16% • Az ÁFA 25%, az 1. évi infláció 5%, a 2. évi pedig 3% • Minden pénzösszeg nominális értelmezésű • A tőke alternatíva költsége 10%, reálértelemben • Kérdés: mekkora értéket termel ez a projekt?

  42. Pénzárambecslés – összefoglaló példa (III.) • Megoldás: • Az értékesítési egységár bruttóként van megadva, át kell váltani nettóra: 5000/(1+25%)=4000 Ft/db • A veszély eseti egységárat szintén: 2500/(1+25%)=2000 Ft/db • Az értékesítés nettó árbevételét, mint pénzáramot várható értékén kell becsülni, amihez a veszélyt is figyelembe kell venni: • 1. évben: 100%*4000*1000 = 4 000 000 Ft • 2. évben: (20%*2000+80%*4000)*1000 = 3 600 000 Ft • A raktárért „így is, úgy is” ugyanannyit kell fizetnünk, korábbi döntésünk eredménye és jelenlegi döntésünk nincs rá hatással, ezért elsüllyedt költség, tehát nem szabad figyelembe vennünk

  43. Pénzárambecslés – összefoglaló példa (IV.) • A nagyobb rendelési tétel miatt csökkennek egy már meglévő termék költségei → származékos bevétel: 500*(700-500) = 100 000 Ft • Az új termék anyagköltsége: 1000*500 = 500000 Ft • Olaj • 100 000-ért vettük → elsüllyedt költség • Eladni nem tudjuk, máshol sincs haszna → költsége 0 • Vehetünk 200 000-ért: miért vennénk, ha 0-ért is „beszerezhetjük” • Munkás bére • Bruttó bére járulékkal együtt: 1 200 000*(1+25%) = 1 500 000 Ft • SZJA: nem mi fizetjük • Tőkeköltség nominál értelemben • 1. évben: (1+10%)*(1+5%)-1 = 15,5% • 2. évben: (1+10%)*(1+3%)-1 = 13,3%

  44. Pénzárambecslés – összefoglaló példa (V.) • Számítsuk ki a szabad pénzáramokat! • 1. év: 4 000 000 + 100 000 – 500 000 – 1 500 000 = 2 100 000 Ft • 2. év: 3 600 000 + 100 000 – 500 000 – 1 500 000 = 1 700 000 Ft • Az NPV ezek alapján: • Kérdések? • (HF: pénzáramok reálra átváltásával is kiszámolni)

More Related