A panama csatorna a szuezi csatorna s a gibralt ri szoros
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 14

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros PowerPoint PPT Presentation


  • 101 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros. Szállítmányozási Földrajz - a főbb tengeri átjárók. Gibraltári - szoros. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tenger-szoros .

Download Presentation

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A panama csatorna a szuezi csatorna s a gibralt ri szoros

A Panama-csatorna, a Szuezi csatorna és a Gibraltári szoros

Szállítmányozási Földrajz

- a főbb tengeri átjárók


Gibralt ri szoros

Gibraltári - szoros

  • A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tenger-szoros.

  • Szélessége 14 km, mélysége kb. 300 – 900 m. Hossza: 14.24 kmA szoros északi oldalán Gibraltár és Spanyolország, a déli oldalán pedig Marokkó és Ceuta (Spanyolország észak-afrikai exklávéja) található.


Gibralt ri szoros m holdk pen

Gibraltári – szoros műholdképen

  • Afrika északnyugati csücskét és Spanyolország legdélebbi részét láthatjuk a TERRA műhold alábbi MODIS-felvételén, amely 2005. április 21-én délelőtt készült. A kép legérdekesebb része a Gibraltári-szoros, illetve annak keleti végében Gibraltár félszigete.


A national geographic a szorosr l

A National Geographic a szorosról

Gibraltár neve a mór hódítások emlékét őrzi: az arab Jebel-al-Tarik (Tarik hegye, ő az a mór hadvezér, aki elfoglalta) fonetikus átírása. A szoros északi oldalán Spanyolországot, a délin Marokkót találjuk. Maga a gibraltári félsziget az 1713-as utrechti béke óta angol fennhatóság alatt áll, míg a déli parton két spanyol város maradt az egykori Spanyol-Marokkóból.

A szoros északi partjának keleti végén találjuk az algecirasi öblöt. A gibraltári szikla (The Rock) képezi annak keleti oldalát, déli csúcsán az Európa-fokkal. Spanyolország déli csücske a szoros közepe táján a Tarifa-fok. A következő földfok északnyugat felé Nelson és Villeneuve 1805-ös tengeri csatájának színhelye, Trafalgar. A tengerpart északnyugaton a Cadizi-öbölnél éri el a kép szélét. Gibraltártól keletre Fuengirolát találjuk: ehhez a városhoz is történelmi emlék fűződik, Franco marokkói spanyol hadserege itt szállt partra 1936-ban. A következő öbölben a kép legnagyobb városa, Malaga terül el.

A szoros afrikai partján a földrész északnyugati (a képen bal felső) sarka az Espartel-fok, tőle keletre Tanger városa barnásszürke folt az öböl nyugati partján. A város 1956, a marokkói függetlenség előtt nyílt státuszú volt, nemzetközi fennhatóság alatt. A szoros déli partját keleten a spanyol „hídfő”, Ceuta zárja, tőle délre találjuk a marokkói Tetuánt. Az afrikai terngerpart kelet (jobb) felé a képen a Gelaia-félszigetig tart, ennek keleti partján egy másik spanyol enklávét, Melilla városát találjuk.

A Gibraltári-szorosban a víz a baloldalt látható Atlanti-óceánból a keleten fekvő Földközi-tengerbe áramlik. A Földközi-tenger vízháztartási egyenlege ugyanis negatív; a beleömlő folyók vízhozama és a tengerre hulló esővíz nem fedezi a tenger párolgása miatti vízveszteséget, és a szoros nélkül a beltenger ki is száradna. A geológiai kutatásokkal a tengerfenéken feltárt, illetve a kutatóhajók által megfúrt számos vastag sóréteg azt bizonyítja, hogy a földtörténet során, a tenger medencéjének kialakulása után ez többször meg is történt.


Esetleges sszek ttet s

Esetleges Összeköttetés

  • A spanyol és a marokkói kormányok régóta gondolkodnak egy - a Csalagúthoz hasonló - tenger alatti összekötő vasúti alagút építésén. Amerikai és brit mérnökök pedig egy híd építésének lehetőségét vizsgálták. Ha megépülne, akkor ez volna a világ leghosszabb (15 km) és legmagasabb (1000 m) hídja.

Példa:„Híd” Svédország és Dánia között


Szuezi csatorna

Szuezi-csatorna

  • A Szuezi-csatorna a Sínai-félsziget nyugati részén épült tengeri csatorna. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles.

  • Max. merülési mélység: 16,1 m

  • Sebesség korlát: 11 – 16 km/h

  • Átlagos átkelési idő: 14 h

  • Max. B° vízkiszorítás: 150 000 (t)

  • A csatorna észak-déli irányú vízi szállítást tesz lehetővé Európa és Ázsia között, Afrika megkerülése nélkül. A csatorna megnyitása előtti időkben az áruk szállítása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között gyakran a hajókból való kirakodással és a szárazföldön való áthordással járt együtt.

  • A csatornát két részre, északi és déli részre osztja a 250 km² kiterjedésű sós vizű tó, a Nagy-Keserű-tó (Great Bitter Lake), összekapcsolván a Földközi-tengert és a vörös-tengeri Szuezi-öblöt. Mivel a csatorna nem zárt, a tengervíz szabadon áramolhat a tóba a párolgási veszteség pótlására. A tónak puffer szerepe is van, csökkenti az árapály áramlások hatását.


Szuezi csatorna1

Szuezi-csatorna

1856. április 25: Elkezdődött a csatorna kiépítése

1869. november 17: Megnyílt a csatorna, Egyiptom működteti 99 évre kapott hitelszerződésből

1882: Anglia átvette az üzemeltetést a csődbejutott egyiptomi államtól

1956: Egyiptom visszakapja a csatorna felügyeletét

1967 – 1975: Egyiptomi blokád, a csatorna nem használható

1975: A Szuezi-csatorna újra szabadon hajózható

Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő 190 km-es Szuezi-csatorna az 1869-es átadásakor 8 méter mély, 70 méter széles volt. Napjainkban a bővítés után, 19 méter mély és 226 méter széles. Viszonylag könnyű volt bővíteni, mert nincsenek rajta zsilipek és a sivatagot szeli át.


Napjainkban

Napjainkban

  • A csatornának nincsenek zsilipjei, mert a terep sík. A csatorna maximum 150 000 t vízkiszorítású teherrel megrakott hajók áthaladására alkalmas. A hajóknak 16 m-es merülési mélységet tesz lehetővé, de a fejlesztési tervek szerint 2010-ig ezt tovább növelik 22 m-ig ami már óriás tartályhajók (supertanker) áthaladását is megengedi. Jelenleg az óriás tankhajók terhének egy részét át kell rakodni egy a csatorna által biztosított hajóba és az áthaladás után, a túloldalon ismét vissza kell rakodni. Egyetlen hajózható pálya van, számos kikerülést biztosító kitérő területtel. A hajók egymás után, konvojban közlekednek. Átlagos napokon két konvoj tart dél felé és egy északnak. Az első dél felé tartó konvoj a kora reggeli órákban indul és halad le a Nagy-Keserű-tóig, ahol horgonyt vetnek a hajózó csatornán kívüli területen és megvárják a délről közeledő másik konvoj elhaladását. Utána az észak felé tartó konvoj El Qantara közelében levő kitérőnél halad el a csatorna partjához kikötött, második, dél felé tartó konvoj mellett is. Szuezi-csatorna Hatóság jelentése szerint 2003-ban 17 224 hajó haladt át a csatornán, ami kb. 8%-a a világ teljes hajóforgalmának. Az átkelés időtartama 11 és 16 óra közötti, kb. 8 csomós sebességgel haladva. A sebességkorlátozás, a hajók által keltett hullámzás, csatornapartot erodáló hatását csökkenti.

  • 1980-ban adták át a csatorna alatt átvezető Ahmed Hamdi közúti alagutat és fent, 226 m magasban nagyfeszültségű villamos távvezetékek is keresztezik a csatornát 1999-óta. A csatorna nyugati partján, annak teljes hosszában egy vasúti vonal is végigfut.


Panama csatorna

Panama-csatorna

A 82 kilométer hosszú csatorna 1914-es átadása jelentős állomás volt a világkereskedelem fejlődésében. Az Egyesült Államok keleti partjairól Távol-Keletre, illetve Európából az amerikai kontinens nyugati felére tartó hajók útvonala 8000 kilométerrel rövidült meg.


Panama csatorna1

Panama-csatorna

  • Az építés 1880. január 1-jén kezdődött. Hamarosan kiderült, hogy képtelenség a csatornát a világóceán szintjére mélyíteni, ezért felhagytak ezzel és a csatorna két végét zsilipekkel zárták le. Két újabb zsiliprendszert iktattak be a csatorna vonalába. A vízi utat 13–14 000 hajó használja évente, és itt bonyolódik a világkereskedelem 5%-a.


Maxim lis haj m retek

Maximális hajóméretek


Gat n zsilip

Gatún Zsilip

  • Működését a zsiliprendszer és roppant gépezetek armadája biztosítja. 80 kilométeren át cipelik a hajókat, keresztül egy egész országon. Három-három keskeny zsilipkamra emeli a hajókat. A zsilipek között a széles Gatun-tavon és a kígyóként kanyargó Gaillard csatornán át vezet az út.A Gatun-tó az egyetlen hely, ahol az óriás hajók szemtől szemben találkoznak. De a tó nagy és a Csatorna dolgozói itt is csak egy sávban tudják fenntartani a biztonságos mélységet.A Gatun-tó és a csendes-óceáni zsilipek közötti összeköttetést csak csatornának hívják. Ettől a szakasztól még a legtapasztaltabb navigátorok is tartanak. Félelmetesen szűk, ráadásul a fordulók olyan élesek, hogy a hajók gyakran haladnak egyenesen egymás felé. Az oldala és a feneke tömör szikla. Egyetlen rossz mozdulat a hajó fenekének felhasítását okozhatja.


Gat n zsilip1

Gatún Zsilip

  • Több mint 300 méter magas és 33.5 méter széles zsilipjei és a víz felhajtó ereje segítik megemelni a hajót a csatorna szintjére. A zárt kamrák 15 perc alatt telnek meg vízzel pumpálás nélkül,  a gravitációs erő hatására. Három különálló zsiliprészből és két sávból áll. Az egyik az érkező a másik pedig az Atlanti-óceán felé induló hajók átjutására szolgál. Ez a leghosszabb, mely csaknem 2 km hosszúságú.


Forr s

Forrás

  • www.wikipedia.com

  • http://www.geographic.hu/

  • www.deviantart.com


  • Login