Biol giai alapismeretek gyakorlat
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 18

Biológiai alapismeretek gyakorlat PowerPoint PPT Presentation


  • 55 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Biológiai alapismeretek gyakorlat. 1. Az élővilág rendszerezése. Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett: „az élet tudománya”. Élő szervezetek jellemzői:. Állandó kapcsolat a környezettel

Download Presentation

Biológiai alapismeretek gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Biol giai alapismeretek gyakorlat

Biológiai alapismeretek gyakorlat

1. Az élővilág rendszerezése


Biol giai alapismeretek gyakorlat

Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett:

„az élet tudománya”


L szervezetek jellemz i

Élő szervezetek jellemzői:

  • Állandó kapcsolat a környezettel

  • Stacioner egyensúly: az élőlények viszonylagos, csak állandó energiaáramlással fenntartható állandósága.

  • Individualitás – egyediség: viszonylagos elhatárolódás, az élőlény és környezete közti anyagcsere biztosítva van. Azt is jelenti, hogy az élőlény egésze él, nincs életet hordozó alkotórész.

  • Önszabályozás

  • Önreprodukció

  • Az élet fehérjékhez és nukleinsavakhoz kötődik.

  • Hierarchikus szerveződés: szerveződési szintek a molekuláris szinttől a bioszféráig.


A rendszerez s

A rendszerezés

  • Mesterséges rendszerek

  • Arisztotelész és tanítványa, Theophrasztosz: i. e. 300-as években az első rendszerezés

  • Karl Linné – Carolus Linnaeus svéd tudós (1707-1778) rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani kategóriát és kettős nevezéktant – binomiális nomenklatúra

  • Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette.

  • 1735: Systema Naturae

  • 1753: Species Plantarum


  • A ma haszn latos rendszertani kateg ri k

    A ma használatos rendszertani kategóriák:

    • Ország (Regnum):

    • Törzs (Phylum):

    • Osztály (Classis):

    • Rend (Ordo):

    • Család (Familia):

    • Nem vagy nemzetség (Genus):

    • Faj (Species):

    • Növények országa (Regnum plantarum)

    • zárvatermők (Angiospermatopyta)

    • kétszikűek (Dicotyledonopsida)

    • hüvelyesek (Fabales)

    • pillangósvirágúak (Fabaceae)

    • herék (Trifolium)

    • fehér here (Trifolium repens)

    Minden kategóriának alcsoportjai lehetnek. A vastag betűvel kiemelteket Linné alkotta meg.


    A binomin lis nomenklat ra

    A binominális nomenklatúra:

    • A rendszer alapegysége a faj, melynek neve mindig két névből áll: nemzetség- és fajnévből. Ez az alapja a kettős nevezéktannak. A binom kettőst jelent: genusnév + speciesnév

    • Irodalom: Molnár V. Attila - Növények és emberek

    • Kitaibel Pál (1757-1817): elfogadta Linné rendszerét, de a növények élőhelyi viszonyaival is foglalkozott. Feltérképezte az akkori Nagy-Magyarország növényvilágát. 44 faj ma is az ő nevét viseli (Kitaibel-cickafark –Achillea kitaibeliana).

      • Természetes rendszerek, filogenetikus, vagy fejlődéstörténeti rendszertan:

    • A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi.


    Biol giai alapismeretek gyakorlat

    • Lamarck (1744-1829) francia tudós: 1809: megállapította, hogy a fajok bonyolultsági sorrendben jelentek meg a Földön.

    • Charles Darwin (1809-1882): a fajok változásának tudományos magyarázata

    • http://www.origo.hu/tudomany/20090113-darwin-200-charles-darwin-elete-es-munkassaga.html?pIdx=1 - A darwini evolúcióelmélet lényege

    • http://www.darwinnap.hu/

    • A fajok eredete – 1859.

    • A faj: lényeges tulajdonságaikban megegyező, egymással szaporodni és termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége.

    • Evolúciós értelemben véve rugalmas→

    • Alfaj: A fajok önálló elterjedésű csoportjai, amelynek az egyedei egymáshoz jobban hasonlítanak, mint a faj többi egyedéhez. Pl. a piros vagy kerti bazsarózsa bánáti bazsarózsa nevű alfaja fordul elő Baranya megyében.


    A n v nyvil g evol ci ja

    A növényvilág evolúciója

    • Két evolúciós irányvonal: egyik a kékmoszatokból, másik az ostorosokból. Legegyszerűbb többsejtű szerveződés a sejtfonal.

    • Két irányban történő osztódás eredménye: lapszerű növények

    • Háromirányú osztódás eredménye: telepes növények

    • Az ostorosokból négy fejlődési vonal: barázdásmoszatok, sárgásmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok.

    • A zöldmoszatok két formában léptek a szárazföldre: mohák és harasztok


    Harasztok t rzse

    Harasztok törzse

    • Evolúciós bevezető:

    • első igazi szárazföldi növények

    • a vízfelvétel és a fényért való küzdelem határozta meg a további fejlődést

    • a zöldmoszatokból az egyik fejlődési irány a mohák, a másik a harasztok iránya

    • A harasztok törzse a földtörténeti múltban fajgazdagabb és nagyobb elterjedésű volt, mint napjainkban. A ma élő fajok kisebb termetűek, és élőhelyük is beszűkült. A harasztok törzse túljutott a virágkorán.


    Harasztok t rzse1

    Harasztok törzse-

    • Ősharasztok osztálya

    • Korpafűfélék (Lycopsida)

      • Ma élő korpafüvek: védettek, 800 faj

      • Csipkeharasztok: trópusi fajok, Mo-n egy faj

      • Pikkelyfák és pecsétfák: Karbon koriak, mára kihaltak

    • Zsurlófélék osztálya: Mezei zsurló – Equisetum arvense

    • Páfrányok osztálya

    • Páfrányok rendjei:

      • Kígyónyelv páfrányok

      • Valódi páfrányok

  • Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas

  • Pikkelypáfrány - Ceterach javorkaeanum

  • Kövi fodorka – Asplenium ruta-muraria


  • Vir gos n v nyek 3 s 4 3 nyitvaterm k gymnospermatophyta

    Virágos növények (3. és 4.)3. Nyitvatermők(Gymnospermatophyta)

    • a földtörténeti Ókorban jelentek meg

    • fás szárúak

    • víztől független szaporodás, ivartalan nemzedék nem jellemző (a virágba húzódik)

    • az ivarsejtképzés a virágokban történik, a megporzást a szél segíti

    • egyivarú virágok

    • lehetnek egylakiak vagy kétlakiak.

    • Rendszer: 1. Ginkgofélék osztálya: kétlakiak, lombhullatók, dichotomikus levélerezetűek (villás elágazású). Egy élő faj: Páfrányfenyő (Ginkgobiloba) Élő kövület.

    • 2. Fenyőfélék osztálya: a levél zöld, különböző mértékben viaszos felszínű, tű, vagy pikkely alakú. Állhat szórtan, fésűsen vagy csomókban.

    • 3. Tiszafafélék osztálya: Tiszafa (Taxusbaccata)(!)


    4 z rvaterm k angiospermatophyta

    4. Zárvatermők(Angiospermatophyta)

    • a legfejlettebb növénytörzs, fajgazdag, elterjedt.

    • a termőlevél körülzárja a magkezdeményt → termő.

    • fás vagy lágy szár

    • kétivarú vagy egyivarú virágok


    K tszik ek oszt lya fontosabb csal dok

    Kétszikűek osztálya: Fontosabb családok:

    • Boglárkafélék: Mocsári gólyahír, Réti boglárka

    • Tündérrózsafélék: Fehér tündérrózsa, Vízitök

    • Rózsafélék: Gyepűrózsa* (Rosa canina), Vadalma, Kökény, Szeder, Málna, Erdei szamóca

    • Pillangósvirágúak: Veteménybab, Veteményborsó, Fehér akác, Szója, lóherék

    • Harmatfűfélék: Kereklevelű harmatfű

    • Szőlőfélék: Bortermő szőlő

    • Ernyősvirágzatúak


    Biol giai alapismeretek gyakorlat

    • Ajakosak: zsályák, menták, kakukkfüvek, Szurokfű (oregánó), Bazsalikom

    • Burgonyafélék: Paprika, Paradicsom, Burgonya, Dohány, Petúnia, Csattanó maszlag

    • Keresztesvirágúak: mustárok, Káposzta, Repce, Retek

    • Tökfélék: tökök, Görögdinnye, Uborka

    • Fészekvirágzatúak: Közönséges napraforgó, Kamilla, Gyermekláncfű, Ürömlevelű parlagfű

    • Szegfűfélék

    • Kaktuszfélék

    • Kenderfélék


    Biol giai alapismeretek gyakorlat

    • Nyírfafélék: mogyorók, Közönséges nyír, Enyves éger, gyertyánok

    • Bükkfafélék: Bükk, Kocsányos tölgy (Quercus robur), Kocsánytalan tölgy, Csertölgy, Molyhos tölgy,

    • Fűzfafélék: Fehér fűz, Fehér nyár, Rezgő nyár


    Egyszik ek oszt lya

    Egyszikűek osztálya:

    • Békatutajfélék: Átokhínár

    • Békaszőlőfélék: Békaszőlő

    • Liliomfélék: Őszi kikerics, Vöröshagyma* (Allium cepa), liliomok, Májusi gyöngyvirág, tulipánok, Spárga, Yucca

    • Kosborfélék (Orchideák): Agárkosbor, Légybangó

    • Sásfélék: Zsombéksás, Tavi káka,

    • Pázsitfüvek: Angolperje* (Lolium perenne), Közönséges rozs, Közönséges búza* (Triticum aestivum), Nád, árvalányhajak, Kukorica,

    • Békalencsefélék: békalencsék

    • Gyékényfélék: gyékények


  • Login