biol giai alapismeretek gyakorlat
Download
Skip this Video
Download Presentation
Biológiai alapismeretek gyakorlat

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 18

Biológiai alapismeretek gyakorlat - PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on

Biológiai alapismeretek gyakorlat. 1. Az élővilág rendszerezése. Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett: „az élet tudománya”. Élő szervezetek jellemzői:. Állandó kapcsolat a környezettel

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Biológiai alapismeretek gyakorlat' - toril


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
biol giai alapismeretek gyakorlat

Biológiai alapismeretek gyakorlat

1. Az élővilág rendszerezése

slide2

Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett:

„az élet tudománya”

l szervezetek jellemz i
Élő szervezetek jellemzői:
  • Állandó kapcsolat a környezettel
  • Stacioner egyensúly: az élőlények viszonylagos, csak állandó energiaáramlással fenntartható állandósága.
  • Individualitás – egyediség: viszonylagos elhatárolódás, az élőlény és környezete közti anyagcsere biztosítva van. Azt is jelenti, hogy az élőlény egésze él, nincs életet hordozó alkotórész.
  • Önszabályozás
  • Önreprodukció
  • Az élet fehérjékhez és nukleinsavakhoz kötődik.
  • Hierarchikus szerveződés: szerveződési szintek a molekuláris szinttől a bioszféráig.
a rendszerez s
A rendszerezés
    • Mesterséges rendszerek
  • Arisztotelész és tanítványa, Theophrasztosz: i. e. 300-as években az első rendszerezés
  • Karl Linné – Carolus Linnaeus svéd tudós (1707-1778) rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani kategóriát és kettős nevezéktant – binomiális nomenklatúra
  • Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette.
  • 1735: Systema Naturae
  • 1753: Species Plantarum
a ma haszn latos rendszertani kateg ri k
A ma használatos rendszertani kategóriák:
  • Ország (Regnum):
  • Törzs (Phylum):
  • Osztály (Classis):
  • Rend (Ordo):
  • Család (Familia):
  • Nem vagy nemzetség (Genus):
  • Faj (Species):
  • Növények országa (Regnum plantarum)
  • zárvatermők (Angiospermatopyta)
  • kétszikűek (Dicotyledonopsida)
  • hüvelyesek (Fabales)
  • pillangósvirágúak (Fabaceae)
  • herék (Trifolium)
  • fehér here (Trifolium repens)

Minden kategóriának alcsoportjai lehetnek. A vastag betűvel kiemelteket Linné alkotta meg.

a binomin lis nomenklat ra
A binominális nomenklatúra:
  • A rendszer alapegysége a faj, melynek neve mindig két névből áll: nemzetség- és fajnévből. Ez az alapja a kettős nevezéktannak. A binom kettőst jelent: genusnév + speciesnév
  • Irodalom: Molnár V. Attila - Növények és emberek
  • Kitaibel Pál (1757-1817): elfogadta Linné rendszerét, de a növények élőhelyi viszonyaival is foglalkozott. Feltérképezte az akkori Nagy-Magyarország növényvilágát. 44 faj ma is az ő nevét viseli (Kitaibel-cickafark –Achillea kitaibeliana).
    • Természetes rendszerek, filogenetikus, vagy fejlődéstörténeti rendszertan:
  • A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi.
slide8

Lamarck (1744-1829) francia tudós: 1809: megállapította, hogy a fajok bonyolultsági sorrendben jelentek meg a Földön.

  • Charles Darwin (1809-1882): a fajok változásának tudományos magyarázata
  • http://www.origo.hu/tudomany/20090113-darwin-200-charles-darwin-elete-es-munkassaga.html?pIdx=1 - A darwini evolúcióelmélet lényege
  • http://www.darwinnap.hu/
  • A fajok eredete – 1859.
  • A faj: lényeges tulajdonságaikban megegyező, egymással szaporodni és termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége.
  • Evolúciós értelemben véve rugalmas→
  • Alfaj: A fajok önálló elterjedésű csoportjai, amelynek az egyedei egymáshoz jobban hasonlítanak, mint a faj többi egyedéhez. Pl. a piros vagy kerti bazsarózsa bánáti bazsarózsa nevű alfaja fordul elő Baranya megyében.
a n v nyvil g evol ci ja
A növényvilág evolúciója
  • Két evolúciós irányvonal: egyik a kékmoszatokból, másik az ostorosokból. Legegyszerűbb többsejtű szerveződés a sejtfonal.
  • Két irányban történő osztódás eredménye: lapszerű növények
  • Háromirányú osztódás eredménye: telepes növények
  • Az ostorosokból négy fejlődési vonal: barázdásmoszatok, sárgásmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok.
  • A zöldmoszatok két formában léptek a szárazföldre: mohák és harasztok
harasztok t rzse
Harasztok törzse
  • Evolúciós bevezető:
  • első igazi szárazföldi növények
  • a vízfelvétel és a fényért való küzdelem határozta meg a további fejlődést
  • a zöldmoszatokból az egyik fejlődési irány a mohák, a másik a harasztok iránya
  • A harasztok törzse a földtörténeti múltban fajgazdagabb és nagyobb elterjedésű volt, mint napjainkban. A ma élő fajok kisebb termetűek, és élőhelyük is beszűkült. A harasztok törzse túljutott a virágkorán.
harasztok t rzse1
Harasztok törzse-
  • Ősharasztok osztálya
  • Korpafűfélék (Lycopsida)
    • Ma élő korpafüvek: védettek, 800 faj
    • Csipkeharasztok: trópusi fajok, Mo-n egy faj
    • Pikkelyfák és pecsétfák: Karbon koriak, mára kihaltak
  • Zsurlófélék osztálya: Mezei zsurló – Equisetum arvense
  • Páfrányok osztálya
  • Páfrányok rendjei:
      • Kígyónyelv páfrányok
      • Valódi páfrányok
  • Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
  • Pikkelypáfrány - Ceterach javorkaeanum
  • Kövi fodorka – Asplenium ruta-muraria
vir gos n v nyek 3 s 4 3 nyitvaterm k gymnospermatophyta
Virágos növények (3. és 4.)3. Nyitvatermők(Gymnospermatophyta)
  • a földtörténeti Ókorban jelentek meg
  • fás szárúak
  • víztől független szaporodás, ivartalan nemzedék nem jellemző (a virágba húzódik)
  • az ivarsejtképzés a virágokban történik, a megporzást a szél segíti
  • egyivarú virágok
  • lehetnek egylakiak vagy kétlakiak.
  • Rendszer: 1. Ginkgofélék osztálya: kétlakiak, lombhullatók, dichotomikus levélerezetűek (villás elágazású). Egy élő faj: Páfrányfenyő (Ginkgobiloba) Élő kövület.
  • 2. Fenyőfélék osztálya: a levél zöld, különböző mértékben viaszos felszínű, tű, vagy pikkely alakú. Állhat szórtan, fésűsen vagy csomókban.
  • 3. Tiszafafélék osztálya: Tiszafa (Taxusbaccata)(!)
4 z rvaterm k angiospermatophyta
4. Zárvatermők(Angiospermatophyta)
  • a legfejlettebb növénytörzs, fajgazdag, elterjedt.
  • a termőlevél körülzárja a magkezdeményt → termő.
  • fás vagy lágy szár
  • kétivarú vagy egyivarú virágok
k tszik ek oszt lya fontosabb csal dok
Kétszikűek osztálya: Fontosabb családok:
  • Boglárkafélék: Mocsári gólyahír, Réti boglárka
  • Tündérrózsafélék: Fehér tündérrózsa, Vízitök
  • Rózsafélék: Gyepűrózsa* (Rosa canina), Vadalma, Kökény, Szeder, Málna, Erdei szamóca
  • Pillangósvirágúak: Veteménybab, Veteményborsó, Fehér akác, Szója, lóherék
  • Harmatfűfélék: Kereklevelű harmatfű
  • Szőlőfélék: Bortermő szőlő
  • Ernyősvirágzatúak
slide16

Ajakosak: zsályák, menták, kakukkfüvek, Szurokfű (oregánó), Bazsalikom

  • Burgonyafélék: Paprika, Paradicsom, Burgonya, Dohány, Petúnia, Csattanó maszlag
  • Keresztesvirágúak: mustárok, Káposzta, Repce, Retek
  • Tökfélék: tökök, Görögdinnye, Uborka
  • Fészekvirágzatúak: Közönséges napraforgó, Kamilla, Gyermekláncfű, Ürömlevelű parlagfű
  • Szegfűfélék
  • Kaktuszfélék
  • Kenderfélék
slide17

Nyírfafélék: mogyorók, Közönséges nyír, Enyves éger, gyertyánok

  • Bükkfafélék: Bükk, Kocsányos tölgy (Quercus robur), Kocsánytalan tölgy, Csertölgy, Molyhos tölgy,
  • Fűzfafélék: Fehér fűz, Fehér nyár, Rezgő nyár
egyszik ek oszt lya
Egyszikűek osztálya:
  • Békatutajfélék: Átokhínár
  • Békaszőlőfélék: Békaszőlő
  • Liliomfélék: Őszi kikerics, Vöröshagyma* (Allium cepa), liliomok, Májusi gyöngyvirág, tulipánok, Spárga, Yucca
  • Kosborfélék (Orchideák): Agárkosbor, Légybangó
  • Sásfélék: Zsombéksás, Tavi káka,
  • Pázsitfüvek: Angolperje* (Lolium perenne), Közönséges rozs, Közönséges búza* (Triticum aestivum), Nád, árvalányhajak, Kukorica,
  • Békalencsefélék: békalencsék
  • Gyékényfélék: gyékények
ad