A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2013 . január

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGAVálasztott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2013. január

2. 1. A gazdasági igazgatás átalakulása 2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok 3. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere 5. A magyar gazdaságirányítás és az EU Tartalomjegyzék

3. A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitásának befolyásolása. • A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló tevékenységének összessége. • Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak. • A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel megvalósuló válságkezelés • Az állam funkciói: • klasszikus (külső védelem, belső rend) • társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági) • Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként, közhatalomként: • beavatkozó, • szabályozó, • nyilvántartó, • jogalkalmazó. A gazdasági közigazgatás fogalma

4. Szocialista tervutasításos, szabályozott • Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell (1990.). • A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát. • Következmény: • dereguláció; • reguláció; • rereguláció; • liberalizáció; • külgazdasági reorientáció; • a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása. • EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció A gazdasági közigazgatás átalakulása

5. Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését: • a gazdálkodás makroszintű feltételeit; • a gazdasági folyamatok alakulását; • a gazdasági szabályozás egészét; • működtetni az EU konform intézményi mechanizmust • a konjunkturális ingadozásokat; • a nemzetgazdaság külső és belső védelmét; • a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit; • a közigazgatás működtetését; • a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét; • az államháztartás hatékony működését; • az államadósság kezelését. A gazdasági közigazgatás feladatai

6. Fogalmak: • gazdasági igazgatás; • privatizáció; • dereguláció; • reguláció; • liberalizáció; • államadósság kezelés, • EU jogharmonizáció. A gazdasági igazgatás átalakulásaFejezeti összefoglaló

7. A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: • A gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit, figyelemmel a 2012. január 1. napjától hatályos új alaptörvényre. • Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok feladatait. A fejezettel elérni kívánt célok A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok

8. A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza. • Alaptörvény M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” • Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa ki a piacgazdaság működését. A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei

9. A költségvetés és az adórendszer alkotmányos alapjai. • Az állampolgárok gazdasági és szociális jogai: • Az esélyegyenlőséghez • A társadalmi igazságossághoz A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei

10. Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön intézkedésekkel elősegíti. • A támogatáspolitika gyakorlati megvalósításakülönböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazásátköveteli meg. • A támogatás igénybevétele nem alkotmányos alapjog. • A piacgazdaság kiépítését szolgálja. A támogatáspolitika alkotmányoskeretei

11. A támogatáspolitika alkotmányos keretei • Pozitív diszkrimináció: alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni. • Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal szemben további diszkrimináció már nem alkalmazható. • Csoportképzési jog • Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke

12. Országgyűlés • Kormány • Központi államigazgatási szervek • Önkormányzatok Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszere, azok feladatai

13. Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok • Kormányzati struktúra-alakítása • Gazdasági tárgyú jogalkotás • Ellenőrzés Az Országgyűlés feladatai

14. Kormányzati tevékenység: • Nem azonos a Kormány tevékenységével • a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területe. • A Kormány: • általános hatáskörű irányító szerv; • önálló döntési hatásköre van; • koordinatív feladatokat is ellát; • stratégiai irányító tevékenység; • folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló tevékenység. A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai

15. Önálló hatáskörök: • jogalkotó; • közigazgatási aktusokat felülvizsgáló; • szervezetalakítási jogkör. • Jogalkotó hatáskör: • önálló, • végrehajtási jellegű. • Határozatok: • egyedi, • normatív. A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai:A Kormány hatáskörei

16. Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: • a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati szempontok és érdekek képviselete; • ágazatfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott programokat; • ágazati-szakmai követelmények meghatározása; • részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység igazgatásában; • részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok megvalósításában; • a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM, iparigazgatás NGM) A központi államigazgatási szervek gazdaságigazgatással összefüggő feladatai

17. Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: • a gazdasági döntés-előkészítés; • a gazdasági szabályozás; • a koordináció; • a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdasági-pénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl. adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok Külügyminisztérium) A központi államigazgatási szervek gazdaságigazgatással összefüggő feladatai

18. Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg. • Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák. • Rangsorolniuk kell a feladataikat. • Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető. • 2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A működés törvényi garanciái

19. Céltámogatást igényelhetnek. • Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat. • 2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes esetben az önkormányzat működőképességének megőrzésére adható. • Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről. • Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A működés törvényi garanciái

20. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. • A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik. • Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át. • Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget. • Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás. • Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész , értékhatár alatti fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár). Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere:A működés törvényi garanciái

21. Az Alaptörvény az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki: • a saját bevételt, • az állami támogatást, valamint • az önkormányzat vagyonát. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: Az önkormányzatok bevételei

22. Saját bevételek: • helyi adók; • átengedett központi adók; • normatív állami hozzájárulás. 2013-tól feladatfinanszírozási rendszer. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: Az önkormányzatok bevételei

23. Címzett és céltámogatások • Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer. • Központosított előirányzatok • Vis major támogatás • Költségvetési kapcsolatok: • intézmény alapítása, működtetése. • Gazdálkodási felelősség: • feltételek, • felelősség. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere:Állami támogatások az önkormányzatok részére

24. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően ellátandó feladatok. • Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével. • A költségvetési önkormányzati rendeletben egymástól elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere Az önkormányzatok költségvetése

25. Az ellenőrzés rendszere • Az önkormányzatok vagyona • Üzleti vagyon • Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.) • A törzsvagyon forgalomképessége • Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak • Vagyongazdálkodás Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzése

26. Fogalmak: • Szociális piacgazdaság • Pozitív diszkrimináció • Csoportképzési jog • Ágazati igazgatás • Funkcionális igazgatás • Feladatfinanszírozási rendszer • Törzsvagyon • Adósságküszöb A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatokÖsszefoglaló

27. Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése • Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika) • A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés: • Célok meghatározása • Célok rendszere • Statisztika A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés

28. A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: • költségvetési politika, • monetáris politika, • fejlesztés politika. • Az állam gazdasági funkciói: • stabilitás, • egyensúly fenntartása, • jövedelem újraelosztás, • a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció, • 2008-tól válságkezelés. A fiskális és monetáris politika és eszközei

29. Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása. • Költségvetési bevételek: • adójellegű bevételek • nem adójellegű bevételek • állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek • egyéb bevételek • Költségvetési kiadások • felhalmozási célú • működési • Államháztartás A fiskális és monetáris politika és eszközei

30. A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe: • árfolyam-politika; • kamatpolitika; • a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása; • a központi bank külön jogosítványai. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (autonóm államigazgatási szerv). A fiskális és monetáris politika és eszközei

31. Szakpolitikák összessége Meghatározzák: • a célokat • a prioritásokat • és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai: • Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok; • EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei Az állami támogatáspolitika

32. Átfogó gazdasági stratégia szükségessége • EU belső piaccal összeegyeztethető állami és EU forrásból finanszírozott támogatások • Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek: • agrártámogatások; • területfejlesztési támogatások. A magyar támogatási rendszer

33. A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere • Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása • Műszaki szabályozás, termékbiztonság • A munkaerőpiac szabályozása Az áru szolgáltatás-, és munkaerőpiac szabályozása

34. Külkereskedelmi tevékenység • Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) • Export-import liberalizáció • Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, vállalkozás import stb.) • Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere

35. Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény hatálya • Kapcsolódó jogterületek: • fogyasztóvédelem; • termékfelelősség; • reklám. • A szabályozás alapelvei • Szabályozási területek: • kis-, és nagykereskedelem; • idegenforgalom; • Vendéglátás. Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása

36. Cél: a termékbiztonság megteremtése. • A gyártó, az importőr felel • megfelelőséget igazoló tanúsítvány • CE jelölés • Megfelelőség értékelő szervezetek • Piacfelügyelet Műszaki szabályozás, termékbiztonság

37. A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai: • Versenyképesség • Mobilitás • Munkanélküliség kezelése • Jogi alap • Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal és munkaügyi központok • A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.) • A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása • A bérpolitika • Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása • Nemzetgazdasági keresetalakulás A munkaerőpiac szabályozása

38. A fogyasztóvédelmi politika céljai: • fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU); • a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.) • A fogyasztóvédelem szabályozási rendje • Jogi alap; 1997. évi CLV. 2008. évi XLVII. törvény • A fogyasztóvédelem intézményrendszere • állami fogyasztóvédelem; • piacfelügyelet; • a fogyasztóvédelmi civil szervezetek; • gazdasági kamarák; • önkormányzatok. Afogyasztóvédelem

39. Áttekintés • Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát • Jogi alap: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról • Intézményi háttér • Szabályozás alapelve: • Globalizáció hatásai • EU versenyjogi követelmények • Hatály • Anti-tröszt szabályok A verseny szabályozása és felügyelete

40. Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított értékek védelme • Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott tilalma stb.) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma • Tiltott magatartások • az árut illetően valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, elhallgatása; • a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztő tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni stb. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma

41. Tiltott magatartások pl.: • ármegkötés • a piacra lépés akadályozása • diszkrimináció stb. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma • Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.: • tisztességtelen vételi vagy eladási árak érvényesítésével • a diszkrimináció alkalmazásával • a piacról való kiszorításra irányuló árazással vagy más magatartással stb. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

42. Cél: versenyt korlátozó vállalat-összefonódások ne mehessenek végbe. • A versenyt veszélyeztető tranzakciók • megtilthatók; • feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés. • Az összefonódások fajtái • beolvadás; • irányításszerzés; • tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

43. Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás: • vizsgálati szakasz, • versenytanácsi szakasz (határozat). Az Európai Közösségek versenyjoga • Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is. • A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog teljes egésze a közös vívmányok részeként közvetlenül hatályos Magyarországon is. A Gazdasági Versenyhivatal

44. Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése • Koncesszió fogalma Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg. Áttekintés A koncesszió

45. Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi. • Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb. A koncessziós pályázat • A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű. • Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. • Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. A koncesszió köteles tevékenységek formái

46. Szerződéskötés a nyertes pályázóval • Legkedvezőbb ajánlat • Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni • A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető • Beruházás biztonságát védő intézkedések A koncessziós társaság • A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. • Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása. • A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani. • A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyon-tárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze. A koncessziós szerződés

47. Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikro- és középvállalkozások részvételének elősegítése. • Az eljárás alanyai: • Formái:nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd. Eljáró személyek Ajánlatkérő Ajánlattevő (bárki – összeférhetetlenség kizárása) Közbeszerzés

48. A közbeszerzés tárgyai Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió Árubeszerzés A közbeszerzés tárgya Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel

49. Ajánlati felhívás Ajánlattétel Ajánlatok bontása, elbírálása Nyílt eljárás Szerződéskötés Eredményhirdetés A közbeszerzési eljárás menete Eredmény közzététele

50. Hirdetmény közzétételével induló • Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz Két szakaszból álló közbeszerzési eljárások