Van rtelme etikusan viszonyulni a gazdas ghoz
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 17

Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... PowerPoint PPT Presentation


  • 39 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!. Győr, 2001. június 14. Héjj Tibor. A mindennapi tapasztalat gyakran megkérdőjelezi az etikus magatartás létjogosultságát. “Megszoktuk”, hogy a jogos, hát még a jogtalan előnyöket az etika áthágásával érhetjük el:

Download Presentation

Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!...

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Van rtelme etikusan viszonyulni a gazdas ghoz

Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!...

Győr, 2001. június 14.

Héjj Tibor


A mindennapi tapasztalat gyakran megk rd jelezi az etikus magatart s l tjogosults g t

A mindennapi tapasztalat gyakran megkérdőjelezi az etikus magatartás létjogosultságát

  • “Megszoktuk”, hogy a jogos, hát még a jogtalan előnyöket az etika áthágásával érhetjük el:

    • Leállósáv használata az autópálya-dugó esetén

    • „Protekciózás” minden területen

    • „Kis félrelépés nem félrelépés” a magánéletben

    • „Hálapénz” előre a megkülönböztetett orvosi ellátásért

    • „Számla nélküli” munkák ÁFA-mentesen

    • Megrendelések, megbízások megszerzése etikátlan módszerekkel, mert hiszen „mindenki így csinálja!…”

Az etika elválaszthatatlan a másik ember megbecsülésétől.Hogy álltak ezzel a kérdéssel az eddigi társadalmak?


Az kori s k z pkori t rsadalmi rendszerek nem v ltak be

Az ókori és középkori társadalmi rendszerek nem váltak be…

  • A rabszolgatartó társadalmak emberi jogokat semmibe vevő rendszere az etika helyett az erőszakon alapult.Gazdasági szempontból az embereket olcsó, de jól (ki)használható gép-pótléknak tekintették

  • A feudalizmus „pallos-jog” rendszere sem sokkal kevésbé volt a kiszolgáltatottságra alapozvaGazdasági szempontból a röghöz kötött jobbágy-sors a mezőgazdasági érték-többlet teremtésére volt kiválóan alkalmas

…és mi a helyzet az újkori rendszerekkel?


A kommunizmus is csak egy eltorzult lomnak bizonyult

A kommunizmus is csak egy eltorzult álomnak bizonyult

  • Az elképzelésnek (és megvalósításának) elvi hibái voltak:

    • kívülről és felülről - meggyőzés helyett

    • erőszakkal - szabad akarat nélkül

    • lélek nélkül - sőt ellenében, ill. tagadásával

    • a nemes eszméket saját személyes érdekekre és hatalomra kihasználva

Az eredmény: rossz emberek által vezetett rossz rendszer


T nyleg olyan t k letes a kapitalizmus

Tényleg olyan tökéletes a kapitalizmus?

  • Valóban életképesnek bizonyult, de vajon

    • biztosít-e élelmet mindenkinek (beleértve a 3. világot is)?

    • megszünteti-e a háborúkat (vagy éppenséggel érdekelt bennük)?

    • emberhez méltó munkaalkalmat biztosít-e mindenkinek?

    • a megfelelő célok elérésére motivál-e?

    • elismeri-e a lelki értékeket is?

    • segít-e “mi”-ben gondolkodni az “én” helyett?

„Működik”, de láthatóan vannak korlátai


A gazdas ghoz t bbf lek ppen lehet viszonyulni

A gazdasághoz többféleképpen lehet viszonyulni…

„Szükséges rossz”eszköz a mi egzisztenciánk megteremtésére

„Az emberi faj sajátossága” mód a társadalom tagjának egzisztenciális biztonságának létrehozására

„Önmegvalósítás”út a személyes kiterjeszkedésre (anyagi, szellemi, pszichés)

„A piac (el)uralkodása”a (rejtett) tartalékok kikényszerítése a verseny (egyéni/céges) révén

De lehet(ne): „Az emberség megélésének egy aspektusa” is!


Mag val a gazdas ggal van a baj vagy a megk zel t ssel

Magával a gazdasággal van a baj, vagy a megközelítéssel?

  • A gazdaság történelmileg kialakult „közösségi közjó”-nak indult. Mára elveszni látszik mind a „közösségi”, mind pedig a „közjó” aspektus.

  • A mai tudományos megközelítés részben korlátozott, részben hibás:

    • Bizonyos alapfogalmakat a gazdaságtudomány nem ismer és/vagy nem tud velük mit kezdeni: boldogság, szeretet

    • Más fogalmak ugyan léteznek a társadalomban, de „fals” módon vannak értelmezve: munka, pénz

    • Bizonyos fogalmak ösztönösen jól vannak megfogalmazva, de többlet tartalommal kell(ene) ellátnunk őket: minőség, tervezés, cégkultúra, csapatszellem, ergonómia, környezetvédelem

Érdemes fajtánként és tételesen „helyre tenni” a fenti fogalmakat!


Rdekes t ny a k zgazd sz szem lyes paradoxona az let alapfogalm t illet en

Érdekes tény a közgazdász személyes paradoxona az élet alapfogalmát illetően

„Nappal” sok fogalommal dolgoznak, de ezek között nem szerepelnek azok, melyeket „este”, azaz magánemberként a legtöbbre tartanak: boldogság, szeretet...

Pedig lehet ezeket a tapasztalati megközelítésen túl, tudományosan is vizsgálni, illetve megfogalmazni:

„Az ember a szeretet révén lesz boldog ” = A kapcsolatból, kölcsönhatásból, önként vállalt kölcsönös, érdek nélküli és a másik félre irányuló adásból származnak a „kapcsolati javak”.

„A pénz általi boldogulás útja” pedig a kapcsolati javak helyett, sőt azokat rombolva az ún. „pozícionális javak”-ra tör. Megpróbálja kiküszöbölni a „másikat” és a másikhoz adással történő viszonyulást, hogy egyedül tudjon „javakat” birtokolni.

Pl.: a Ferrarira nem a munkába járáshoz („adás”) van szükség, hanem az „ego pozícionálása” végett.

A másiknak történő „adással” vagy a másik legyőzésévelakarunk boldogok lenni?!


Mag hoz a p nzhez val viszonyunkon is rdemes elgondolkozni

Magához a pénzhez való viszonyunkon is érdemes elgondolkozni

  • Mi is a pénz?

  • A kapitalizmusban:

  • Az egyes emberek által teljesített hozzáadott érték elismeréseképpen biztosított jog bizonyos más értékekhez való hozzáféréshez - melyet az emberek automatikusan a maguk számára akarnak felhasználni

  • Alternatív megközelítéssel:

  • Ugyanez a jog - melyet arra használunk, hogy a szükség és az önzetlenség fényében részben a magunk, részben viszont mások javára használjunk fel.

Legyen a pénz jog az újraelosztásban való felelősségteljes részvételre!


Az n rdek alap mai gazdas g sok olyan fogalmat tal lt ki amelyet megt lthet nk etikus tartalommal

Az önérdek alapú mai gazdaság sok olyan fogalmat „talált ki”, amelyet megtölthetünk etikus tartalommal

Minőség:Kétféle ok motiválhat jó minőségre: a külső, fenyegető félelem vagy egy belső, adásból fakadó, önkéntes, örömszerző hozzáállás

Cégkultúra:Igen különböző – sokszor markáns – cégkultúrák léteznek. Ezeket kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatjuk, és szavazhatunk a lábunkkal is, akár alkalmazottként, akár ügyfélként...

Ergonómia:Nem más, mint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” megvalósítása

Környezetvédelem:Felelősség a jövendő generációért a szabad rablás helyett („Ne lopj”)

Értékek (Value Statement):Vegyük és vetessük komolyan, különben csak kiragadott „pótlékok” vagy marketingfogások

Team Spirit (csapatszellem):Kilépve az önzésből „én” helyett a „mi”-ben gondolkodás – a kölcsönös szeretet alapján


A t rt nelmi fejl d s kapcs n sz tv lt a gazdas gi szoci lis s k z ss gi aspektus

A történelmi fejlődés kapcsán szétvált a gazdasági, szociális és közösségi aspektus

  • Az egyének a három fenti dimenzió mentén függenek a társadalomtól, de mára ezek elkülönülése majdnem teljessé vált:

  • gazdaságimunka vállalati felelősség

  • szociálispolitika állami felelősség

  • közösségihovatartozás civil és/vagy egyházi felelősség

Sok problémát okoz a fentiek összehangolatlansága, sőt konfliktusa


Az etikus gazdas g minden rintettre tekintettel van

Az etikus gazdaság minden érintettre tekintettel van!

  • Ez a szemlélet meghatározza a megvalósítás irányát a

    • tulajdonos számára (mint alapítónak, mint fenntartónak, mint legmagasabb szintű döntéshozónak)

    • vezető(k) számára (üzletpolitikai kérdésektől a motivációig)

  • és a viszonyulást az összes érintett felé, akik az alábbiak:

    • dolgozók

    • vevők

    • beszállítók

    • hitelezők

    • adósok

    • környezet (gazdaságilag)

    • jövendő generációk (ökológiailag)

    • társadalom (állam) képviselői


Eddigiek azt bizony tj k hogy az rt lehet etikusan viszonyulni a gazdas ghoz de vajon rdemes e

Eddigiek azt bizonyítják, hogy azért lehet etikusan viszonyulni a gazdasághoz. De vajon érdemes-e?

  • Attól függ, hogy miben mérjük az ‘érdemest’:

    • Ha egyéni materiális haszonban, akkor nem

    • Ha társadalmi méretű materiális haszonban, akkor igen

    • Ha az egyéni önmegvalósításunk teljes emberközpontú, akkor igen

    • Ha az emberségünk társadalmi megvalósítása a cél, akkor igen

    • Ha a “közjót” keressük, akkor igen

Ha az emberséget akarjuk kiérdemelni, akkor érdemes!


Van rtelme etikusan viszonyulni a gazdas ghoz

Kövesd a három T-t!Tiszteld önmagad;Tisztelj másokat;Tetteidért vállalj felelősséget!

Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására!

Tárd ki karjaidat a változásnak,de ne engedd el az értékeidet!

Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz!

A szeretetteljes légkör az otthonodban megalapozza életedet!

Légy gyengéd a Földhöz!

Tölts mindennap egy kis időt önmagaddal!

Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot!

“Corporate identity”/”Intrinsic motivation”“Stakeholder” koncepció“Social responsibility”

Garancia, szavatosság

„Value Statement” állandósága a vállalati életciklusokon át

„Active listening”

„Corporate culture”, „Team-spirit”

Környezetvédelem

Management retreat/training

„Present value of total lifecycle experience”

Számomra az etikusság a keresztény európai kultúrából fakad, de még a távoli buddhista felfogásból is levezethető az üzleti etika

…lefordíthatók a menedzselés etikus nyelvére

A Dalai láma instrukciói az élethez…

(szemelvények a 19 pontból)


A szabads g egyenl s g testv ris g b l eddig az els kett re koncentr ltak s az nem t nt elegend nek

A „szabadság, egyenlőség, testvériség”-ből eddig az első kettőre koncentráltak, és az nem tűnt elegendőnek...

  • Szeretet, testvériség, etika nem szinonimák, de szorosan összefüggő fogalmak

    • Aki számára a „szeretet” nemcsak egy kellemes érzést jelent, hanem felelősséget is;

    • Aki nemcsak magát és esetleg családját (vagy annak néhány tagját) tudja/akarja szeretni, hanem mindenkit;

    • Aki szabadnak és egyenlőnek akarja embertársait;

  • Az megvalósítja a testvériséget.

  • Mindebből fakadóan etikusan akar élni.

Az eddig elmaradt testvériség viszont magába foglaljaa szabadságot és az egyenlőséget is,és automatikusan etikusságot eredményez!


Van rtelme etikusan viszonyulni a gazdas ghoz

Az élet akkor “kerek”, ha kiegyensúlyozott! Ehhez a minden területre kiterjedő etikusság is elengedhetetlen

A személyes hivatás dimenziói

Kiegyensúlyozott

Munka megszállottja

Öncélú

Családközpontú

Társadalmi

felelősség

Család

Család

Munka

Munka

Munka

Munka

Önmegvalósítás

(sport, kultúra,stb.)

Önmegvalósítás

Önmegvalósítás

A kiegyensúlyozott és etikus egyéniségek boldog emberek és a társadalmi szempontból felelős cégek legjobb munkaerői


A besz lget st k t konstrukt v k rd ssel szeretn m beind tani

A beszélgetést két konstruktív kérdéssel szeretném beindítani

  • Mit tettem az etikus gazdaságért?(Segítsük egymást tapasztalatokkal)

  • Mit tehetnék még az etikus gazdaságért?(Segítsük egymást ötletekkel)


  • Login