H l zati technol gi k s alkalmaz sok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 39

Hálózati technológiák és alkalmazások PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Hálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland 2008.03.18. Versenyhelyzetes feltöltés. A modem megméri milyen távol van a fejállomás Távolságbecslés (ranging) – mint a ping Szükség van rá az időzítések miatt A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre osztják (minislot)

Download Presentation

Hálózati technológiák és alkalmazások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


H l zati technol gi k s alkalmaz sok

Hálózati technológiákés alkalmazások

Vida Rolland

2008.03.18


Versenyhelyzetes felt lt s

Versenyhelyzetes feltöltés

  • A modem megméri milyen távol van a fejállomás

    • Távolságbecslés (ranging) – mint a ping

    • Szükség van rá az időzítések miatt

  • A feltöltési csatornát az időben miniszeletekre osztják (minislot)

    • Minden felfele haladó csomag egy vagy több minislot-ban

      • A minislot-ok hossza hálózatonként más és más

      • Tipikusan 8 byte felhasználói adat egy minislot-ban

2008.03.18


Versenyhelyzetes felt lt s1

Versenyhelyzetes feltöltés

  • A fejállomás rendszeresen bejelenti mikor új minislot-csoport kezdődik

    • A kábelen való terjedés miatt nem egyszerre hallják meg a modemek

      • Mindenki ki tudja számítani mikor volt az első minislot kezdete

    • Minden modemhez hozzárendelve egy speciális minislot melyben feltöltési sávszélességet igényelhet

      • Több modem ugyanazon a minislot-on

  • Ha a modem csomagot akar küldeni, szükséges számú minislot-ot igényel

    • Ha a fejállomás elfogadja, a nyugtában megmondja mely minislot-okat jelölte ki

      • Ha további csomagokat akar küldeni, a fejlécben új minislot-okat kérhet

    • Ha az igényléskor ütközés, nincs nyugta

      • Vár egy véletlen ideig és újra próbálkozik

      • Minden egymás utáni kudarc után a max. idő duplázódik

2008.03.18


Versenymentes let lt s

Versenymentes letöltés

  • Letöltésnél csak egy küldő, a fejállomás

    • Nincs versenyhelyzet, nincs szükség minislot-okra

    • Nagyméretű forgalom lefelé

      • Nagyobb, 204 byte-os rögzített csomagméret

        • Ebben Reed-Solomon hibajavító kód

        • 184 byte a felhasználói adatoknak

2008.03.18


Le s felt lt s a k belen

Le- és feltöltés a kábelen

2008.03.18


Docsis

DOCSIS

  • DOCSIS 1.0 (1997)

    • Nagysebességű internetelérés

    • RF Return

      • Kétirányú kommunikáció biztosítása

    • Telco Return

      • Dial-up kapcsolat az upstream forgalomra

      • Nem kell módosítani az infrastruktúrát, egyirányú kommunikáció a kábelen

    • A modemárak 300$-ról (1998) <30$-ra estek

  • DOCSIS 1.1 (1999)

    • VoIP, gaming, streaming

    • Kompatibilis a DOCSIS 1.0-val

    • QoS, CM authentikáció

    • Ma ez van elterjedve

2008.03.18


Docsis1

DOCSIS

  • A DOCSIS 1.0-ban minden szolgáltatás „best effort” alapon versenyez a feltöltési sávszélért

  • A DOCSIS 1.1-ben minden szolgáltatáshoz QoS garanciákat lehet rendelni

DOCSIS 1.0

DOCSIS 1.1

2008.03.18


Docsis2

DOCSIS

  • DOCSIS 2.0 (2002)

    • Kapacitás szimetrikus szolgáltatásokhoz

      • Nagyobb upstream kapacitás mint a DOCSIS 1.0-ban (x6) és a DOCSIS 1.1-ben (x3)

      • QPSK helyett 32-QAM, 64-QAM vagy 128-QAM az upstream részen is

      • TDMA helyett TDMA és S-CDMA a MAC rétegben

    • Már elérhető technológia

  • DOCSIS 3.0 (2006)

    • 160 Mbps downstream, 120 Mbps upstream

    • Channel bonding

      • Több csatornát párhuzamosan használhat egy felhasználó

2008.03.18


Biztons gos kommunik ci

Biztonságos kommunikáció

  • A kábel egy osztott közeg

    • Bárki elolvashatja a mellette elhaladó forgalmat

  • Hogy a szomszédot ne hallgathasd le, a forgalom kódolva mindkét irányban

    • Meg kell egyezni a modem és a fej között egy közös titkosítási kulcsban

      • Két „idegen” között, egy osztott, lehallgatható közegen

    • Diffie-Hellman algoritmus

      • Aliz és Bob megegyezik két nagy prímszámban: n és g

        • Bizonyos feltételeket teljesíteniük kell

        • Nyílvánosak, mondjuk Bob választ és elküldi nyíltan Aliznak

      • Aliz kisorsol egy nagy (512 bites) számot: x

      • Bob kisorsol egy hasonlót: y

      • Aliz elkezdi a kulcscserét: elküldi Bobnak az (n, g, gx mod n) hármast

      • Bob visszaküldi a gy mod n értéket

      • Mindketten kiszámolják a közös kulcsot:

        • (gx mod n)y = (gxy mod n) = (gyx mod n) = (gy mod n)x

      • Cecil ismeri g-t és n-t, de nem tudja visszafejteni x-et és y-t

        • Túl sok időt venne igénybe, még egy szuperszámítógéppel is

2008.03.18


Mitm t mad s

MITM támadás

  • A Diffie-Hellman algoritmus nem véd a MITM támadás ellen

    • Man-In-the-Middle

    • Honnan tudom hogy Alíz tényleg Alíz-e?

      • Cecil kisorsol egy saját számot: z

      • Elfogja Aliz (n, g, gx mod n) hármasát és saját (n, g, gz mod n) hármasát küldi tovább Bobnak

      • Elfogja Bob gy mod n válaszát és a saját gz mod n választát küldi tovább Aliznak

      • Megegyezik Alizzal a (gxz mod n) és Bobbal a (gyz mod n) közös kulcsban

      • Aliz és Bob azt hiszik egymással beszélnek, pedig Cecil közöttük van

  • Szükséges valamilyen authentikációs megoldás

    • Digitális aláírás

      • Publikus/privát kulcspár

        • Aliz ismeri Bob publikus kulcsát

          • Biztos hogy ez tényleg Bob publikus kulcsa?

          • Certificate authority – trusted third party (megbízható harmadik fél)

        • Bob egy digitális aláírást csatol a csomagjához, a privát kulcsot használva

        • Aliz ellenőrizni tudja Bob publikus kulcsával hogy a csomag tényleg Bobtól származik

    • Jelszó, hangfelismerés, biometrikus ellenőrzés

2008.03.18


Sz less v el fizet k

Szélessávú előfizetők

2008.03.18


Dsl vs m s technol gi k

DSL vs. más technológiák

  • A DSL a legelterjettebb szélessávú technológia

    • Megelőzi a kábel modemet, FTTH-t és más technológiákat

    • Itt a DSL megnevezés az összes létező DSL változatot magába foglalja

2008.03.18


J sz less v el fizet k

Új szélessávú előfizetők

  • OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development

    • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

    • 30 ország: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország,Egyesült Királyság,Kanada, USA, Mexikó,Japán, Dél Korea,Ausztrália, Új Zéland

2008.03.18


100 f re jut el fizet sek

100 főre jutó előfizetések

2008.03.18


100 f re jut sz less v hozz f r s q3 20 05

100 főre jutó szélessávú hozzáférés(Q3-2005)

2008.03.18


N veked s 2006 2007 ben

Növekedés 2006-2007-ben

2008.03.18


N veked s az ut bbi 6 vben

Növekedés az utóbbi 6 évben

2008.03.18


Orsz gonk nti eloszl s

Országonkénti eloszlás

2008.03.18


Dsl let lt si sebess gek

DSL letöltési sebességek

  • DSL letöltési sebességek

    • Mbps, 2006 május

2008.03.18


Dsl felt lt si sebess gek

DSL feltöltési sebességek

  • DSL feltöltési sebességek

    • Mbps, 2006 május

2008.03.18


Dsl lefedetts g

DSL lefedettség

  • Egy adott ország területének hány százalékán érhető el DSL szolgáltatás?

    • A vezetékes telefonvonalak hány százaléka képes DSL szolgáltatásra

      • Ha túl messze a központ, a telefon OK de a DSL nem

    • Villágviszonylatban elég nagy lefedettség, de (sok helyen) messze még a 100%

  • Két fontos korlátozó tényező

    • Távolság

      • Nagyon gyéren lakott területeken, elszigetelt helyeken vagy nem gazdaságos, vagy nem megoldható technikailag

    • Nagy sávszélességet igénylő alkalmazások

      • A nagysebességű hagyományos internetezés (web, e-mail) továbbra is fontos

      • Egyre jobban elterjednek a nagy sebességet igénylő alkalmazások (video, triple play)

      • Ezeknek a támogatása nagysebességű DSL technológiákkal fontosabb lehet mint a hagyományos „lassú” DSL megoldások terjesztése

2008.03.18


Sz less v vs n ps r s g

Szélessáv vs. népsűrűség

2008.03.18


Dsl lefedetts g vs n ps r s g

DSL lefedettség vs. népsűrűség

2008.03.18


A keskenys v fokozatosan visszaszorul

A keskenysáv fokozatosan visszaszorul

2008.03.18


Ikt esz zzel rendelkez h ztart sok ar nya magyarorsz gon ksh 2007

IKT eszözzel rendelkező háztartások aránya Magyarországon (KSH – 2007)

2008.03.18


Dsl magyarorsz gon

DSL Magyarországon

  • Magyarországon 2002-ben 32000 ADSL, illetve 31000 kábel modemes szélessávú előfizető

    • 100 főre lebontva 0.6 %-os elterjedés

    • 37. hely a világban

  • 2003 decemberében a Matáv bejelentette a 100 ezredik ADSL előfizetőt

    • több mint 200%-os évi növekedés

    • 2004 decemberében 200.000 előfizető

    • 2005 áprilisában 276.000 előfizető

    • 2006 szeptemberében ~500.000 előfizető

    • 2007 január – 1 millió előfizető (?)

2008.03.18


Internetel r s eloszl sa magyarorsz gon 2007 ksh

Internetelérés eloszlása Magyarországon (2007 - KSH)

2008.03.18


Mennyibe ker l

Mennyibe kerül?

  • A szélessáv egyelőre „luxuscikk”

    • A viszonylag magas ár korlátozza az elterjedést is

      • A magas ár legfontosabb oka a piaci verseny viszonylagos hiánya a szolgáltatók között

        (a) (b) (c)

  • A vezetékes telefonvonalak (a), mobil előfizetések (b) és a DSL előfizetések (c) a Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income - GNI) függvényében (2002 vége)

    • Az országok 4 csoportba osztva

      • Alacsony GNI (745 USD alatt) – Kamerun, Nepál, Ukrajna

      • Alsó közepes GNI (746 – 2975 USD) – Kína, Románia, Oroszország

      • Felső közepes GNI (2976 – 9205 USD) – Magyarország, Argentína, Mexikó

      • Magas GNI (9206 USD felett) – USA, Ausztria, Dél Korea

    • DSL majdnem kizárólag csak a „gazdag” országokban

      • Az alsó közepes kategória 3.8%-a megtévesztő, ez majdnem mind kínai (2.2 millió)

2008.03.18


A sz less v luxuscikk de terjed

A szélessáv luxuscikk..., de terjed

2008.03.18


Mennyibe ker l1

Mennyibe kerül?

  • A magyarországi DSL szolgáltatás még költséges európai és világviszonylatban

    • Magyarország világviszonylatban a 35., Európában pedig a 23.

    • egy magyarországi ADSL felhasználó a jövedelmének közel tízszer nagyobb hányadát költi az előfizetésre, mint egy hasonló német vagy egy osztrák felhasználó

      • Az adatok 2003 júliusára vonatkoznak.

100 kbit/s szélessávú hozzáférés ára, az átlagos havi jövedelem százalékaként

2008.03.18


Mbit s ra 2007

Mbit/s ára (2007)

2008.03.18


Gyorsan cs kken rak

Gyorsan csökkenő árak

  • A szélessáv ára csökken a leggyorsabban

2008.03.18


Kin l van sz less v magyarorsz gon

Kinél van szélessáv Magyarországon?

2008.03.18


Nemzetk zi szab lyoz s

Nemzetközi szabályozás

  • A világ számos országában a kormány beavatkozott a piaci viszonyokba, az elérhető árú szélessáv elterjesztése érdekében

    • Közvetlen részvétel a hálózatok kiépítésében és üzemeltetésében

    • Szabályozások egy egészséges konkurenciára épülő szélessávú szolgáltatáspiacmegteremtésére

      • Megszüntetni a monopolhelyzetben levő („incumbent”) szolgáltatók privilégiumait (pl. Matáv)

2008.03.18


Nemzetk zi szab lyoz s1

Nemzetközi szabályozás

  • Egy új szolgáltató betörése egy tradicionálisan monopol-helyzetben lévő szolgáltató által dominált piacra nehéz

    • Korlátozott méretű piac

    • Viszonylag lassan megtérülő, nagyméretű befektetések

  • A versenyhelyzet kialakításához meg kell könnyíteni ezt

    • A hosszú engedélyezési procedúrák egyszerüsitése

    • A külföldi befektetőkkel szembeni korlátozások feloldása

    • Adózási kedvezmények

    • Az új infrastruktúra kiépítését vállaló szolgáltatók támogatása

      • kedvező megoldás a hosszútávú piaci versenyhelyzet kialakulására

    • Szabad hozzáférés biztosítása a hálózathoz

2008.03.18


Local loop unboundling llu

Local Loop Unboundling - LLU

  • Az infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat kényszerítik, hogy biztosítsák más potenciális szolgáltatók részére a szabad hozzáférést a saját hálózatukhoz

    • legfőképpen a helyi előfizetői hurokhoz való hozzáférés

    • korrekt, non-diszkriminatív alapon és elérhető áron

  • Többféle megoldás

    • a helyi hurok teljes átengedése

      • a konkurrens szolgáltató teljes mértékben rendelkezik a vezetékkel, úgy a hangátvitelt mint az adatátvitelt tekintve

    • a helyi hurok megosztása

      • a konkurrens szolgáltató vagy a helyi hurok hangátvitelt biztosító részével, vagy az adatátvitelt biztosító résszel rendelkezik

    • bitfolyam alapú hozzáférés

      • az incumbent szolgáltató kiépít egy nagysebességű átvitelt biztosító vonalat a felhasználóhoz, és biztosítja a konkurrens szolgáltatók hozzáféréset ehhez a vonalhoz

      • A vonal technikai karbantartása és a szolgáltatás üzemeltetése továbbra is az „incumbent” szolgáltató hatáskörébe tartozik

2008.03.18


Local loop unboundling llu1

Local Loop Unboundling - LLU

  • 2002-ig a világ 58 országában alkalmazták, változó sikerrel

    • Japánban NTT West és NTT East az incumbent operátor

      • 97-ben bevezették az LLU-t, kevés sikerrel

        • Eredmény: 2000 végén még csak 70.000 ADSL vonal

      • 2000-ben megszigorítottak a szabályokat

        • Csökkentek az LLU-ra kiszabható árak

        • Csökkent az időrés melyen belül az „incumbent” szolgáltató köteles volt a hozzáférést lehetővé tenni

        • Eredmény: 2003 elején 6.5 millió ADSL vonal

          • Az ADSL piac 70%-a a konkurrens cégeknél

    • Az EU-ban nem volt ilyen sikeres

      • 80% továbbra is az incumbent szolgáltatóknál

2008.03.18


K z s tulajdon szolg ltat sok

Közös tulajdonú szolgáltatások

  • A versenyhelyzet szabályozása nehéz ha ugyanannak a szolgáltatónak van egy DSL és egy kábel TV szolgáltatást biztosító infrastruktúrája

    • csak az egyik szolgáltatást üzemelteti

      • elkerüli az esetleges versenyhelyzetet a szolgáltatások között

      • negatív hatás az árakra, és a szolgáltatások elterjedésére

  • Rossz példát mutattak a Skandináv országok

    • Sok vezetékes, mobil és kábel TV előfizető, de kevés broadband

    • Svédországban a Telia-nak van a legnagyobb vezetékes telefonhálózata, de a legnagyobb kábel TV szolgáltató is

      • Eredmény: Svédországban a Telia kábel előfizetők csak 3.5%-a kapott internetet is a kábelen (2002)

    • Dániában a Telia egy konkurrens kábel TV és kábel modem szolgáltató

      • Verseny az incumbent TDC-vel

      • Eredmény: Dániában a Telia kábel előfizetők 32%-a kapott internetet is a kábelen (2002)

2008.03.18


K z s tulajdon szolg ltat sok1

Közös tulajdonú szolgáltatások

  • Új EU szabályozások

    • Külön könyvelésre, majd jogi különválásra kényszerítették a kábel és telco részlegeket

    • Deutsche Telekom beszüntette a kábel TV szolgáltatását

    • Magyar kiskapu:

      • 1999-ben a Matáv eladta a MatávKábelTV kft. szavazati jogainak 75%-át a Hungária Biztosítónak

      • Gyakorlatilag továbbra is a Matáv üzemeltette a szolgáltatást

2008.03.18


  • Login