quo vadis fels fok szakk pz s szeged 2005 j lius 5
Download
Skip this Video
Download Presentation
Quo vadis felsőfokú szakképzés? Szeged, 2005. július 5.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 19

Quo vadis felsőfokú szakképzés? Szeged, 2005. július 5. - PowerPoint PPT Presentation


  • 49 Views
  • Uploaded on

Quo vadis felsőfokú szakképzés? Szeged, 2005. július 5. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. A társadalmi termelés fejlettségi szakaszai gyűjtögetés, halászat, vadászat stb.: önellátás

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Quo vadis felsőfokú szakképzés? Szeged, 2005. július 5.' - thomas-wiley


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
quo vadis fels fok szakk pz s szeged 2005 j lius 5

Quo vadisfelsőfokú szakképzés?Szeged, 2005. július 5.

Dr. Bazsa György

egyetemi tanár,

a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

slide2

A társadalmi termelés fejlettségi szakaszai

gyűjtögetés, halászat, vadászat stb.: önellátás

mezőgazdasági forradalom – élelmiszertermelés (pre-indusztriális) – paraszttársadalmak (primer szektor) + kézműves, céhes iparosok (társ. munkamegosztás)

ipari forradalom (gépek forradalma, terméknöve-kedés, szakosodás) – gyárak, gyári munkások (szekunder szektor): kék galléros”munkavállalók

szolgáltatások – post-indusztriális társadalom – távközlés, pénzügy, turizmus, szórakoztatás,keres-kedelem, közlekedés, majd K+F (tercier szektor): „fehér galléros” munkavállalók (és bűnözők)

információs forradalom (kvaterner szektor): növekvő fehér galléros arány, hiányzó kékek!

slide3

Munkaerő más osztályozása (Reich, 1991):

rutin munkát végzők (pl. gyári munkások, építőipari, szalagmunkások stb.)

humán szolgáltatók (pl. kórházban, vendég- látásban, közlekedésben stb.)

szimbolikus analisták (pl. szellemi munkások, orvosok, ügyvédek, tanárok stb.)

slide4

A szakmai műveltség átadása:

apáról → fiúra, majd mesterről →inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül

XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák)

XX. század (főleg második fele):

ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH)

szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák)

technikusképzés (technikumok)

alap- és középf. szakképzés(szak/középiskolák)

tanfolyamok (állami és magánszervezés)

XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű)felsőfokú szakképzés

EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

slide5

A szakmai képzettség ISCED szintjei:

3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő- képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány

középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad)

4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány

felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B:FSZ: – ? jv, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány

felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség)

5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél

6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég- zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

slide6

Az ISCED szintek tartama (szubjektív):

középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb.

felsőfokú szakképzés 5B: ???

felsőfokú képzés:

5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember

6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

slide7
Az FSZ képzés tényei
  • 7-8 éve kezdődött
  •  45 szakképesítés az OKJ-ban
  •  40 szakmai és vizsgakövetelmények
  •  25 felsőoktatási intézmény
  •  200 szakközépiskola
  •  20 ezer fő
  • Képzések zöme műszaki és gazdasági jellegű
slide8

6: Posztgraduális képzés (PhD)

6: Felsőfokú oktatás – mesterszint

5A: Felsőfokú oktatás – alapszint

Munka világa

5B: Felsőfokú szakképzés

Középfokú

általános oktatás

4C: Középfokú szakképzés

Alapfokú szakképzés

Gábor András (OM)

slide9

Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény?

az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok (pedig a neve felsőfok!). Akkor micsoda?

2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola (BS) ad?!

2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban?

nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college  !);

divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005);

a kevés FSZ-ből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni;

még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

slide10

Háttérben (amit a közvélemény nem lát):

a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig;

anyagi- és presztízsviták tárcák és intézmények között;

lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul);

a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság;

2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása?

A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

slide11

Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk!

2005. ? – új felsőoktatási törvény

2005. május: „100 lépés” kormányprogram14 lépés a szakképzés megújítása

slide12

Quo vadis FSz?

Híd-helyzetében:

Új Ftv „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tartalmaz-za a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felső-fokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámí-tását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött meg-állapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

slide13

A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze:

a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést,

a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és

az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését.

Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?)

Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül közösek.

felsőfokú szakképzés 5B: tudomány- és a gyakorlat-orientált szakismereteire egyaránt alapozva, készsé-geit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegének értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (B.Gy.)

slide14

Quo vadis FSz?

Tartalmában:

kettős funkció: munkaerőpiaci elfogadottság és továbbtanulási alkalmasság alapképzésben

gyakorlatorientált – egy félév gyakorlat

kompetenciákban jól definiált és erős legyen ismeretekben

slide15

Quo vadis FSZ?

Belső szerkezetében:

„univerzális” kreditrendszert alkalmaz

modulrendszerű – felfelé és lefelé kompatíbilis (beszámítható) modulokkal

gyakorlati félév biztosítása

quo vadis fsz int zm nyt pus ban

Most (még) nem, de:

    • legyen „akkreditálva” az FSZ-t folytató szakközépiskola és jelenjen meg nevében is: „Edison Felsőfokú Szakképző és …”
    • Félszáz ilyen intézmény neve már jelentős „reklám” lehet az FSZ képzés (és az iskola) számára!

Quo vadis FSz?

Intézménytípusában:

  • Milyen képzési együttműködésre, szerződésre vállalkoznak a gazdálkodó szervezetek?
slide17

Quo vadis FSz?

Kimenetében:

„kékgalléros” irányban: csakis a jól fizető, állást biztosító munkaerőpiac megbecsülése viheti erre

„fehérgalléros” továbbtanulási irányban: teljesítményszűrőt kell alkalmazni, de ez kidolgozandó

slide18
A gazdaság – a kamarák – lehetséges/kívánatos szerepe a felsőfokú szakképzés fejlesztésében
  • Hozzászólás a kormányrendelethez (beleszólás!)
  • Aktív, kezdeményező szerep az intézményi FSz programok fejlesztésében
  • Megállapodások az új törvény szerint FSz képzések szervezéséről, tartalmáról stb.
  • A szakképzési hozzájárulásból támogatás a szakmai gyakorlatokhoz és fejlesztésekhez

A „professional accreditation” lehetőségének, módjának végiggondolása

ad