Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév

1. 6. téma 1848 árnyékában: a „közjogi kérdés” hatása az 1849 és 1918 közötti magyar politikai gondolkodásra Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév

2. A „függetlenség” régi fogalma Szabad György és Péter László történészek szerint: • 1840-es évek előtt Magyarország „függetlensége” nem egy önálló, modern államra vonatkozik, hanem a Habsburg birodalom részeként létező Magyar Királyság törvényes különállására, amelynek státusát az 1723-as Pragmatica Sanctio és az 1791. X. törvény alapján értelmezték (egyfelől a birodalomhoz tartozás, másfelől a saját törvények szerint kormányzás); a modern államfogalomnak Kossuth az egyik első teoretikusa

3. A konfliktus • a forradalom nyíltan nem változtat ezen, de az 1848 nyári osztrák „államirat” alárendelné Magyarországot Bécsnek, 1849. március 4-i olmützi alkotmány ezt jogilag is rögzíti,

4. Egy új függetlenségfogalom • a magyar álláspont lassan változik: • április törvények kétértelműek a kérdésben, egy perszonálunió irányába módosítanák az eddigi helyzetet, de számos kérdést nem rendeznek (bíznak sokáig egy egységes Németország létrejöttében, ami felbomlasztaná a régi Habsburg birodalmat amúgyis), • 1848 őszétől a magyarok nem egy független országot, hanem az alkotmányt védik, • 1849. decemberében az uralkodóváltást sem ismerik el, ők V. Ferdinándhoz maradnak papíron lojálisak, • 1849. januárjában a honvédhadsereg a váci kiáltványban megerősíti, hogy az alkotmányos esküjét követve harcol • az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat az első egyértelműen a modern értelmemben vett magyar állam függetlenségére utaló dokumentum

5. Közjogi kérdés és politikai alternatívák a kiegyezés előtt 1. 1.) létezik egy osztrák liberális álláspont, amely egységes birodalmat szeretne, innen nézve a magyar közjog elavult, felesleges, a magyar különállás megszüntetendő, híveik egy része együttműködik a rendszerrel az 1850-es évektől 2.) a neoabszolutizmus rendszere is egységes birodalomban gondolkodik, de az uralkodóház legitimitásából vezeti le azt, ez határozza meg az 1850-es éveket az 1859-es katonai vereségeket követő válságig

6. Közjogi kérdés és politikai alternatívák a kiegyezés előtt 2. 3.) a konzervatív arisztokrácia (katonatisztek, diplomaták) egy történelmi-jogi alapokon nyugvó, kvázi-föderális modellben gondolkodik, ezt tükrözi az 1860-as októberi diploma és az 1861-es februári pátens, a magyar politikában ez az 1847-es közjogi berendezkedés javított változatához való visszatérést jelentené, erre kísérlet is történik 1860-61-ben 4.) a magyar politikai elit többsége az 1848-as alkotmányt tekinti kiindulópontnak, s azt gyakran még akkor is a modern államfogalomnak megfelelően értelmezi, ha a függetlenséggel nem ért egyet, s valamilyen modus vivendit keres a maqyar állami önállóság és birodalmi érdekek számára • 1861-ben a Határozati Párt képviseli az országgyűlésben az „1849-es”, tehát a teljes függetlenséget képviselő álláspontot (a neve is erre utal: mivel szerintük nincs törvényes uralkodó, nincs kinek „feliratot” küldeni) • a Felirati Párt 1861-ben a kompromisszum híve, de az 1848-as alkotmányt érvényesnek tartják

7. A kiegyezés és a közjogi kérdés 1. • A kiegyezés Szabad György és Gerő András történészek értelmezésében: • a magyar konzervatívok és az egykori feliratiak (a Deák Ferenc vezette csoport) kompromisszuma,

8. A kiegyezés és a közjogi kérdés 2. • alapvetően módosítja a 48-as törvényeket, amennyiben világosan beilleszti Magyarországot a birodalomba a közös minisztériumok és a két birodalomfél parlamentjeinek delegátusai közötti tanácskozásokkal, a vám- és valutaunióval stb. • a kompromisszum ugyanakkor sokértelműen van megfogalmazva: a közös ügyek alapja a „királyi felségjog”, számos szimbolikus gesztus utasítja el a perszonáluniónál szorosabb kapcsolat létét (pl. Osztrák-Magyar Monarchia mint név, a delegációk elkülönült, nehézkes tanácskozási eljárása stb.), de a hadsereg egységes marad és Magyarország nem rendelkezik számos, a nemzetközi jogban fontos független állami tulajdonsággal: saját pénz, jegybank, hadsereg, külképviselet stb.

9. A közjogi kérdés és a dualizmus politikai rendszere 1. • a politika meghatározó törésvonala a „67-es” és a „48-as” álláspont különbsége, az is marad tulajdonképpen 1918-ig, az ideológiai törésvonalak ennek rendelődnek alá,miközben vannak 67-es ellenzékiek is és Tisza Kálmán 15 évig regnáló miniszterelnök maga is mérsékelt 48-asként indul, a Balközép Párt élén, de azért kerülhet hatalomra, mert „szegre akasztja” 48-as álláspontot kifejező programját, a „bihari pontokat”

10. A közjogi kérdés és a dualizmus politikai rendszere 2. • a kormányzat nem engedheti nyerni a „48-as” ellenzéket, ezért a választások erősen kontrolláltak (szűk választójog, nyílt szavazás, tendenciózusan kijelölt választókerületek, csalások), s amikor 1905-ben nyer az ellenzék, a király két évig nem engedi őket kormányt alakítani, míg lényegében le nem mondanak programjukról (a válságot súlyosbítja Norvégia 1905-ös elszakadása Svédországtól, mert reális lehetőségnek mutatja a Monarchia felbomlását)

11. A közjogi kérdés és a dualizmus politikai rendszere 3. • a politikai diskurzust olyan szimbolikus ügyek uralják el időről időre, mint a hadsereg vezényleti nyelve, a Himnusz és a Gotterhalte viszonya, önálló jegybank, a hadsereg öltözékének díszítőelemei, vagy olyan a teljes függetlenség felé mutató lépések, mint egy önálló hadsereg felállítása

12. Köszönöm a figyelmet!